Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-24 / 19. (2240.) szám
1930 január 24, péntek. mefxamiimamaBeaBmmmmMmm rPR&GAIrA\k<&AR-HtULAE> A szocialista sajtó magárasnaradt a népszerűtlen hágai teljesítmény dicsőítésével Az egész cseh sajtó a Benes-sajtókonszem ellen fordult — A Lidové Noviny szenzációs tudósítása Snowden és Benes drámai összecsapásáról Prága, január 24. A hágai események utó- hullámai még mindig nemi akarnak elcsendesedni a cseh lapok hasábjain, sőt a prágai lapok egyre hevesebb hangnemben szállnak egymással vitába Benes eredményei fölött. A heves kampányban az egyik oldalon a Benes-sajtókoncern négy főorgánuma áll: a Ceské Slovo, a Lidővé Noviny, a Právo Lidu és a félhivatalos Prager Presse, ehhez járul a félhivatalos Ceskoslovenská Republika, a másik oldalon pedig az összes több’ lapok, a cseh polgári pártok és a Stribrny-konoern j lapjai. Az első csoport természetszerűen minden kritika nélkül magasztalja Benes teljesítményét, a másik csoport nagyon is j kritikával fogadja ezt a teljesítményt és máris látható, hogy Benes a cseh sajtóban is elhatározó és végleges vereséget szenvedett. A félhivatalos lapok különös hévvel rohamozzák a legnagyobb példányszámmal rendelkező Národni Politikát, mely az érem másik oldalának bemutatása céljából többek : közölt a Prágai Magyar Hírlap első összefoglaló jelentését is teljes terjedelmében ismertette olvasótáborával. A Benes-lapok u-gy igyekeznek kimutatni a hágai megegyezésbeli nagy vívmányokat, hogy a Hágában megállapított terheket a békeszerződések kötése idején emlegetett csillagászati számokkal vetik egybe. A Národni Politika viszont azzal érvel, hogy ez az összehasonlítás teljesen irreális, mert hiszen a párisi elökoníerencia már félévvel ezelőtt eltemette ezeket a csillagászati számokat s ezért a hágai eredményeket nem lehet az anakronisztikus versaillesi számadatokkal egybevetni, hanem csakis azzal — irja a lap — miképp kerültek ki az ügyből a többi államok, elsősorban a legyőzőitek, Csehszlovákia kisantantbeli szövetségesei és Lengyelország. És az igazság az — folytatja a lap — hogy a legyőzött Ausztria csaknem semmit nem tizet, a legyőzött Magyarország kevesebbet, mint mi és nagyrészben a saját állampolgárainak, tény az, hogv amit az „átvett állami birtokok címleténél*4 javunkra töröltek, azt mindenkinél törő1 fék de ráadásul teljesen törölték a többieknél a „fölszabaditási illetéket", csak nekünk hagyták meg az ismert csökkentéssel. Ezzel az érveléssel szemmel lá£h a tói a g a Národni Politika maradt felül a szocialista lapokkal való vitájában. A teljesen népszerűden hágai eredményt ilyenformán csak a félhivatalos és a szocialista lapok veszik jobb ügyhöz méltó buzgalommal védelmükbe. A szocialista pártok eze** magatartása alanosan meg fogja tépázni a két párt népszerűségét s ennek egész bizonyosan súlyos politikai következményei is lesznek. Jellemző, hogy a Bsmes-sajtő érvek hiányában a szenvedély hangján hadakozik. Csak úgy röpködnek az alván kifejezések, hogy a kritikai véteménv nem más, mint Budapesttel való cimborálás és vizhajtás Budapest malmára. Ezzel a váddal most már nemcsak farunkat és Stpibrny sajtóját, hanem a Národni Politikát is megtisztelik. A Lidové Noviny elvesztvén idegei fölötti uralmát, Snowden t sem kíméli. Mai vezércikkében többek között a következőket irja: — Az odahaza kényes helyzetijén lévő kormányok — irja a lap — külpolitikával igyekeznek népszerűségre tenni szert. Snow- dennek a mull évben egyszer már sikerült egy gesztusa, amely egy hétre a londoni uc- cák hősévé avatta. Úgy látszik, Snowden a második hágai konferencián is alkalmat keresett arra, hogy megújítsa népszerűségét és babérokat szerezzen. Ez az alkalom a hétfőre virradó éjszakán kínálkozott neki, amikor nemcsak a kisantant és Magyarország közti ismeretes viták, hanem a kisantant, nevezetesen Csehszlovákia és Olaszország közti kérdés is fölmerült, amennyiben Olaszország nem kevesebb, mint 550.000 font sférl'nget követelt Cseh szlovák iá tói, hogy kémétől in magát azokért a veszteségekért, melyeket a Young-terv revíziójánál szenvedett. A delegátusok viharos vitájába, akikuek az idegei már túl voltak feszítve a három éjjeli virrasztástól, a Daily Telegraph közlése szerint Snowden is beleszólt és nagyon heves támadást intézett Benes, Csehszlovákia külügyminisztere és általában a kisantant ellen. A lap hozzáteszi, hogy szigorúan titokban tartja, mik voltak Snowden tulajdonképpeni megjegyzései, de megerősíti, hogy beszéde sokkal hevesebb volt, mint aminőt a multévi szeptemberi konferencián mondott. Hogy vájjon Snowden az asztalra való ökölcsapással is kisérte-e támadását, erről az angol lap nem beszél. Kiegészítette ezt a híradást a Lidové Noviny hágai tudósítója, aki Snowden angol miniszter és Benes csehszlovák miniszter összecsapását az emlékezetes éjszaka legdrámaibb jelenetének karakterizálja. „Ez volt az a helyzet — úgymond — amikor Snowden az angolszászoknak a magánbirtok iránti egész szenvedélyével a főhercegek birtokjoga melleit foglalt állást és az utódállamok álláspontját a birtokok lefoglalása kérdésében a zsebtolvaj eljárásával hasonlította össze, aki valakinek elrabolja a zsebóráját és aztán kijelenti, hogy az órái visszaadja, de csak készpénzért." Ilyen kifejezés állítólag igen sok esett és az olaszok lelkesen szekuniláltak ebben. A politikusok egyik főelve az, hogy a politikusnak mindenre el kell készülnie partneriével szemben, de Snowden dohánya mégis nagyon erős a kontinentális européerek orra számára. Ez tehát az a nóvum, amit a Snowden-féle angol szocialisták a külpolitikába behoztak: goromba diplomáciai tónus és a Habsburg föhercogi család magánvagyonának lelkes védelme. Az ellenség vagyonának a lefoglalását — és a csehek a nagyhatalmak hozzájárulásával Ausztriával háborús viszonyban voltaik — egy törvény által történt lefoglalását nem egyesek önző meggazdagodása céljából, hanem szociális szempontokból, avégböl, hogy a földtelenek és törpe birtokosok földhöz jussanak, Snowden ur egy zsebtolvaj aljas ; tevékenységéhez hasonlítja. A régi szociális rendnek egyetlen konzervatív védelmezője: sem ereszkedett le a szociális forradalom j karakterizáláfánál annyira alacsony képhez, melyet a londoni lelni jókból vett, minit ép-j pem az angol szocialista miniszter. Snowden a maga Benes-ellenes és a csehszlovák földreform elleni támadásával avatatlanul nemcsak a. cseh közvéleményt hívja ki annak az összehasonlítására, mi-! kor, miért és kinek a számára koboztunk mi és kitől és kinek a számára koboztak az angolok. Csehszlovákia olyan földbirtokokat foglalt le, amelyek a tárgyilagos hisztórikusok tanulsága és az országos történelem tanúsága szerint a cseh nemzeti vagyon részei voltak (Szlovénszkéban is?! Szerk.), akár a cseh királyok, akár a cseh rendek birtokában, kiket a fehérhegy i csata győztesei külföldre üldöztek. Csak azt vettük el, ami saját területű ükön volt, ami egykor a mienk volt, amit erőszakkal vettek el tőlünk és visszaadtuk azt a gyenge, a szociális tekintetben kizsákmányolt névnek, mely iránt az angol szocialistának több jóindulattal kellene viseltetnie, mint az osztrák főhercegek iránt. Anglia ezzel szemben másoktól vett el, igy . Spanyolországtól Gibraltárt, Görögországtól Rodust, az indusoktól egész országukat és azok a földek, amelyeket az angol hódítók elfoglaltak, a szó legszorosabb értelmében át vannak itatva a bennszi;,Ö*t lakosság kiöntött vérével. A civilizáció fehér árnyai leginkább angol árnyékok. A Snowden-óé1 e diplomatáktól nem engedjük magunkat kioktatni a zsebtolvajok erkölcse kérdéséiben. A Lidové Noviny cikke azért bír különösebb súllyal, mert egy olyan lap hasábja5n jelent meg, melynek külügyi rovatát egy Beneshez, kiözei álló ember irányítja. Krofta expozéja a hágai eredményekről Prága, január 23. Krofta dr. meghatalmazó bt miniszter, mint már jelentettük, a költségvetési bizottság tegnap esti ülésén expozét mondott a hágai konferencia eredményei- i öl. Beszéde elején hangsúlyozta, hogy autentikus expozét nem mondhat, ment a hágai tárgyalásokon részt nem vett s ő maga csak általános jellegű jelentést tehet. A hágai konferencia rendkívül nagyjelentőségű volt. A csehszlovák külügyminisztérium éveken keresztül készült ezekre a tárgyalásokra, téves tehát az a sajtó vélemény, — mondotta — mintha a külügyminisztérium, illetve a delegáltak minden előkészület nélkül mentek volna Hágába és csak utólag kértek volna adatokat Prágától. A tárgyalások folyamán előre nem látott kérdések merültek fel, a helyzet minden pillanatban változott s igy a delegáció kénytelen volt egyes részletadatokat pótlólag beszerezni Prágából. A hágai tárgyalások eredménye Csehszlovákia szempontjából különösen két fontos kérdésben jut kifejezésre: egyrészt szó volt a békeszerződésekben lefektetett pénzügyi kötelezettségekről, másrészt az optánskérdésről, jobban mondva a magyar állampolgárok birtokain végrehajtott földreformról. Az első kötelezettség az átvett állami javakra (Biens cedés) értékének megtérítésére és fölszabaditási díj fizetésére vonatkozik. Ezek a békeszerződésekben lefektetett kötelezettségek nyomasztó hatást gyakoroltak életünkre. A csehszlovák külügyminisztérium éveken keresztül azon dolgozott, hogy kiharcolja eme súlyos kötelezettségek enyhítését. Az átvett állami javak kérdésével a jóvátételi bizottság foglalkozott, mellette fennállott egy úgynevezett evaluációs komité, melynek feladata volt az átvett javak fölbecslése. A becsléseik eltérőek voltak, de sikerült az óriási számokat leszorítani s a huszonöt milliárdos utolsó Összeg a legalacsonyabb becslést jelenti. Az utóbbi időben remény volt arra, hogy ettől a kötelezettségtől megszabadulunk, — mondotta Krofta — ez azonban csak remény volt s a politikai viszonyok fejlődésétől &s delegációnknak a záró tárgyalásokon kifejtett ügyességétől függött, vájjon megvalósul-e eme reményünk. A hágai konferencia most ezt a kötelezettségünket teljesen törölte, ami kétségen kívül óriási eredmény. Krofta hangsúlyozza, hogy a békeszerződések Csehszlovákia számára mást jelentenek, mint Németország és Magyarország számára. Teljesen érthető, ha ez a két állam a békeszerződések módosítására törekszik, Csehszlovákia azonban kénytelen azokat az utolsó betűig respektálni, (És a 250. paragrafus? A Szerk.) mert azok a csehszlovák állam létének jogi alapját képezik. Ami a fölszabaditási dijat jelenti, félreértésen alapszik az az állítás-, hogy már magában a névben valami megfázó volna. A meghatalmazott miniszter semmi megalázót nem Iái abban, ha Csehszlovákia a szövetségeseknek a fölszabadítással járó kiadásai fedezéséhez hozzájárul. Nem is volna becsületes álláspont, ha ezt a hozzájárulását megtagadná. Csupán arról lehetett szó, hogy ezt az összeget csökkentsék. A csehszlovák külpolitika törekvésének sikerült a fölszabaditási dijat, lényegesen mérsékelni és pedig az eredetileg tervezett 750 millió aranyfrankról körülbelül 200 millióra. Ezt a dijat az állam évi 80 millió csehszlovák koronás részletekben fogja törleszteni. A teher jelentős, de nem elviselhetetlen. Amellett elérte a delegáció azt is, hogy Csehszlovákia megkapja a keleti jóvátételek egy százalékát, aani évi 1.75 millió koronát jelent. Gyakorlatilag ez jelentéktelen összeg, de teoreíikailag sokat jelent, mert Csehszlovákia a jövőben is résztvesz a jóvátételi ügyek tárgyalásaiban és izeknek minden további szabályozása csakis í köztársaság tudtával történhet. Benes miniszter hágai utazása előtt kíjelen- ;ette. hogy elsősorban a fölszabaditási díjnak legalább a felére való csökkentését reméli. Most sokkal nagyabb leszállítást ért el s azonkívül megkapta az átvett állami javakért járt összeg teljes törlését, valamint a keleti jóvátételekben való részesedést. Ezek az eredmények fölülmúlják a várakozást. Krofta ezután párhuzamot von a csehszlovák ás magyar eredmények között. Magyarország többször kijelentette — úgymond —, hogy 1943 után egy fillért sem fog fizetni. Azonkívül a második kérdésben, az opíánskérdés- ben, jóllehel ezt érinthetetlennek min ősi-tette, ugyancsak kénytelen volt engedni, tárgyalni, sőt meg is egyezni. Hogy ez eredménye-e a magyar politikának, otöI — mondotta Krofta — a bizottsági tagok maguk mondhatnak ítéletet. A magyarok érthető okokból azt hangoz t alják. hogy hágai eredményük sikert jelent é? nálunk ezt el is hiszik. Végül sikerült míg egy kötelezettséget töröltetni és pedig az átvett hajópark árát, egy het- venmiilió koronás összeget. A jóvátételhez kapcsolták az optáuskór- kérdést is. A kisantant volt az, amely ennek a kérdésnek Hágában való rendezését sürgette. A magyarok ebben a kérdésben abszo’ut elutasító álláspontra helyezkedtek. A szónok vázolja az optánskérdés fejleményeit. A kérdés megoldása a hágai konferencia előtt szerinte egyetlen személy kezében volt, a vegyes döntőbíróság svájci elnökének a kezében. A mi meggyőződésünk szerint — folytatja Krofta — a földreformra vonatkozó törvényünket az egész világ előtt meg tudjuk védeni, de nem teljesen bizonyos, hogy a svájci elnököt ebben a vegyes dönfcőbiróság- ban álláspontunk teljes akceptálására tudnék-e bírni. Eredményként üdvözölhető tehát az, hogy a jövőben ez a bíróság a földreform ügyében már nem fog dönteni. Két alap létesül. Az egyik arra. hogy abból a csehszlovák földreform ármegállapításánál magasabb kártalanításokat fizessék, ameny- nyibe-n azt a perlő félnek megítélik. Ezt a alapot a magyar jóvátételi fizetésekből a’ko1 ják meg, úgyhogy Magyarország maga lesz kénytelen megfizetni azt, amennyivel többet állapítanak meg polgárainak lefoglalt birtokaiért Az eddigi perlők ezentúl már nem perelhetik Csehszlovákiát, hanem panaszukkal ezen alaphoz forduljanak s itt döntenek majd arról vájjon megilleti-e őket a magasabb kártalanítás, vagy sem. Még abban az esetben is, ha magasabb összeget ítélnének még egyeseknek, nem fogunk többet fizetni, mint amennyit földhivatalunk a törvény értelmében önkéDt megállapított. Ez nagyhorderejű dolog — mondta Krofta — és épp olyan fontos, mint a fölszabaditási dij leszállítása. A másik alap főleg azon összegek kifizetésére létesült, amelyet a hercegeknek, mint a volt uralkodóház tagjainak fognak megítélni. Kérdés még, vájjon ezek a birtokok joggal tekinthetők-e állami birtokoknak, mely esetben minden kártalanitás nélkül lefoglalhatjuk őket. avagy talán ezeket is idegen állampolgárok birtokának kell tekinteni. Ebben az ügyben helyzetünk szilárd és megvagyunk győződve arról, hogy egyetlen nemzetközi bíróság sem Ítélhet el bennünket arra, hogy ezeket a birtokokat magánbirtokoknak ismerjük el. Krofta kijelenti, hogy sem Anglia, sem Franciaország nem viselkedett ellenségesen Csehszlovákiával szemben, sőt még Olaszor- : szagról sem lehet ezt állítani. Érthető termesze'esen, hogy Olaszország Magyarországhoz való visznyára való tekintettel védelmébe vette Magyarországot. Végül hangsúlyozza, hogy a kisantant a hágai tárgyalásokon kitünően bevált és azokból megerősödve került ki. Mint az expozéból látható, Krofta nem mondott újat a sajtóból ismeretes jelentésekhez viszonyítva s teljesen azokat az érveket sorakoztatta föl, melyek a félhivatalos lapok- . bán láttak napvilágot. Erős depresszió a k&ffség^eiési bizottság mai ülésén Prága, január 23- A költségvetési bizottság ma délelőtt folytatta a külügyi tétel feletti vitát, amelyben főleg német képviselők szólaltak fel és nagyobbrészt a hágai jóvá- fételi konferenciával foglalkoztak. Knirsch német nemzeti szocialista reagált Slavicsek előadó és Krofta meghatalmazott miniszter tegnapi felszólalásaira és rámutat arra, hogy a csehszlovák közvélemény óriási csalódással fogadta a hágai konferencia eredményeit. Igaza volt Slavicsek előadónak, aki tegnapi felszólalásában hangsúlyozta, hogy a cseh körök a háború befejezése előtt, ha ^ejtették volna azt, hogy olyan nagy területű lesz az uj állam, mint amilyen lett, még sokkal nagyobb összeg fizetésére is kötelezték volna magukat, mint amilyet a békeszerződések tárgyalása folyamán vállaltak. fíppe-n ezért nem helytálló és helyénvaló a cseh közvélemény elégedetlensége. Benes és a csehszlovák delegáció Hágában annyit ért el, amennyit csak tudott, tehát a támadás nem egészen helyénvaló. Hogy azonban most a cseh közvélemény mégis Benes ellen fordult, ez Benes eddi3
