Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-24 / 19. (2240.) szám
7 ^MGAiMa<A.JíRHTULA!> 1936 január 24, péntekA rozs- és zabtereeiés kedvezményezését célozza a gataaimopóllum Bradto miniszter expozéin a földművelésügyi bizottságban — A hegyvidéki szemtermelés ful- kedvezményezése az alföldi magyar mezőgazdák ellen irányul — A monopóliummal egy mésod.k földhivatalt akarnak létesíteni Az uj ruszínszkó: tanügyi referens szerint a zsidók okai a cseh iskoláknak Ungvár, január 23. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Vondrasek, Ruszínszkó uj tanügyi referense, a napokban magához kérette a sajtó képviselőit és nyilatkozatot adott le. Lényegtelen nyilatkozatának két megszívlelendő pontja volt Az egyik az, ahol azt állítja, hogy szó sincsen Rusziuszkó erőszakos éleséit ositéséről, amennyiben csak ott állítanak föl cseh iskolát, ahol azt a lakosság kért A legtöbb helyen a zsidóság kéri a cseh iskola fölállítását, mert a ruszin— ukrán—nagyorosz nyelvi harc következtében a tanítási nyelv egysége nincs meg s igy praktikussági szempontból a cseh iskola mellett kell a szülőknek dönteniük. Ez a tanügyi referens nyilatkozatának valódi értelme. Arról azonban elfelejtett Vondrasek nyilatkozni,, hogy milyen ..eszközökkel*4 szerzik be egyes községekben a licences zsidóktól a cseh iskola kérését tartalmazó kérvényeket s milyen kényszerhelyzetbe hozzák a zsidó szülőket? A ruszin—ukrán—nagyorosz nyelvi harc. kétségtelenül nagy hasznára van a Ruszínszkó el- csehesitéséro irányuló törekvéseknek, mert a tízéves nyelvi bizonytalanság okvetlenül a cseh iskolák fölállításának útját egyengeti. Ezt a nyelvi harcot azonban ezelőtt tiz esztendővel az akkori kormányzat mesterségesen idézte föl és azóta is állandóan tűri minden kormányzati rezsim azzal az álokoskodássa.1 és azon a farizeusi alapon, hogy a nyelvi kérdés megoldása Ruszinszkónak ..autonóm belügve'k Szóval Ru- szinszkó „autonóm:; jogaiból csupán egyetlenegyet akceptál a prágai kormányzat: a nyelvi jogot, de azt is csak a nyelvi harc jogosságának szempontjából és azon célból, hogy a cseh iskolák terjesztés© annál „szükségszerűbbé" váljék. * A másik figyelemreméltó kijelentése a tanügyi referensnek a magyar tanítóképzésre vonatkozott, Tudvalevőleg Ruszinszkóban magyar tanitókiány van. Ezt a tanügyi referens úgy akarja megszüntetni, hogy az ungvári gör. kát. ruszin tanítóképzőben a magyarul is tudó tanítójelölteknek megengedi a pótképesitést. Ezzel eléri azt, hogy néhány, a magyar nyelvet törő növendék magyar iskolákban való tanításra is képesítést- nyer. A magyar tanítóképzésnek e rendszere fölött már igen. lesújtó véleményt gyakorolt maga a ruszin szkot tanítóegyesület is s az egyesület hivatalos lapja kimutatta, hogy ez a helyzet fönn nem tartható, mert nem elégítheti ki a magyarságnak sem nemzeti, sem pedagógiád igényeit, Ruszinszkóban gondoskodni kell magyar tanítóképző fölállításáról. Ezzel szemben Vondrasek tanügyi referens a jelenlegi helyzetet teljesen ,.kielégitönek“ találta s gondolni sem akar arra, hogy a magyarság jogos igényeit e téren méltányolja. Prága, január 23. Rradács földművelésügyi miniszter a képvkselcüiáz mezőgazdasági bizottságának mai ülésén a gazdasági válságról mondott hosszabb terjedelmű, de konkrétumokban szűkölködő expozét, Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági válság tulajdonképpen világválság, éppen ezért azonnal kell hozzáfogni a megoldásához, hogy magával ne rántsa a többi gazdasági ágaikat. A mezőgazda- sági válság nemcsak értékesítési válság, hanem termelési is. Nem pillánatnyi jelenség és uero is mondható átmenetinek és éppen ezért a gazdasági élet gyökereinek gyógyításához kell fogni. A válság megoldásét célzó intézkedéseket két csoportba osztja: egyrészt azonnali intézkedésekre, melyek azonnal csökkentsék a gazdasági piac depresszióját, másrészt oly intézkedésekre, amelyek a jövőben kiküszöbölik a depressziót. Ez egyrészt törvényhozói, másrészt kormányrendeleti uiton érhető el. Az egyes pártok különböző javaslatokat terjesztettek be e tárgyban a törvényhozó testület elé, a kormány viszont olyan adminisztráld v intézkedésekéi szándékszik tenni, amelyekkel a nemzetgazdaság egészét tartja szem előtt és nincs tekintettel a politikai konetelláció teherbírására. A miniszter szerint kevesebbet kell beszélni és Írni s töb- fet dolgozni, A legeredményesebb eszköznek a vámvédelmet látja, a vámvédelem eddig nem kielégítő. Szlovönszkó egyes vidékein az árpáért 60—65 koronát, a búzáért 95—105 koronát fizetnek & amellett a rossz forgalmi viszonyok is megnehezítik az ottani termelő helyzetét. Tekintettel kell lenni Szloven- szkó és Rn szín szí: ó mezőgazdáira, de egyúttal a fogyasztókra is. A gabona- és lisztkeverés nem oldja meg a gordiuszi csomót, de első segélyt nyújt. Emellett azonban tekintetbe kell venni a keverés ellenőrzésének kényes kérdését, hogy a kereskedőik és a malmosok ne legyenek kitéve fölösleges zaklatásnak. A miniszter annak a híve, hogy az importált búzát bent az országban őröljék, hogy ezáltal a munkaalkalom növekedjék. A behozatali monopóliumot elsősorban két gabonanemiire és pedig a rozsra és zabra, tervezték. Tekintetről akartak lenni a kisgazdákra és hegyiíakókra, mert hiszen rozsot és zabot főleg a hegyilakók termelnek. Ezt számban nem lehet másképpen elérni, mint hogy a fogyasztók is 95 százalékos rozskenyeret vásároljanak. A földművelésügyi minisztériummal egyetemf ben törvényt készít elő, amelynek értelmében minden közintézmény (állami, tartományi, járási és községi) és az állam által szubvencionált intézmények, elsősorban rozskenyeret vásároljanak. Végül a miniszter figyelmeztet arra, hogy tavasszal az árak esni fognak. A jövőre vonatkozólag bejelenti, hogy a legrövidebb utón végrehajtja a meliorációt, a folyók szabályozását, utak építését. Rendezni kell a vámtarifát, mert most az európai államok vámbékére akarnak lépni a ha Csehszlovákia fél nem emeld a vámtarifáját, teljesen félretolják. A bizottság a miniszter expozéja fölötti vitát a jövő héten fogja megkezdeni. Komat# hangok a gabanamonop&Siuni elten Prága, január 23. A. tervezett gabona monopol kun bevezetése ellen egyre komolyabb és komolyabb árvek hangzanak et. A Národni Politika azt Írja, hogy a monopólium bevezetésére vonatkozó javaslatot ama törvényjavaslat alapján készítették, amely Németországban megbukott. Ma megállapítható az, hogy akár bevezetik a monopóliumot akár fölemelik a vámokat, minden esetben drágul a gabona, mert csak igy lehet a mezőgazda- sági termékek rentabilitását elérni. A monopólium gondolata ellen minden oldalon erős ellenállás mutatkozik, ugv hogy ma a politikai kulisszák mögött már egy másik megoldást módot keresnek. A Prager Tagblatt vezércikkben foglalkozik a monopólium gondolatával é? arra frappáns konklúzióra jut, hogy eszel tulajdonképpen egy második földhivatalt rendszeresítenének. — A gabonakereskedelem mouopóüaálása nemi újdonság — írja a lap. — Érvényben vau a bolsevista Oroszországban, sajnos, a háború alatt a monarchiában is kipróbálták, láttunk félig állami farmer-gabonakereskedelnu egyesüléseiket az Egyesült Államokban. A balsiker mindenütt eklatánsán mutatkozik, A nagy központi állami monopol inna ok vagy államilag támogatott országos szövetkezetek tudtunkra] sehol sem revuzáltak, jóllehet óriási összegeket költöttek rájuk. A háborúban tapasztottuk, milyen elvisellretetlen korrupcióra és drágításra vezetett a központi gazdálkodás. Az ilyen szervezetek nagyjában a vezető személyek megválasztásától függenek. Nálunk ezeket a személyeket nagyobbrészt a cseh agráriusok és szociáldemokraták közül választonák ki, vagyis ugyanazon pártokból, amelyeknek a köztársaság a földhivatalt is köszönhetL Ami ebből származna, nem lehetne más, mint egy uj földhivatal, ugyanazon pártok « majdnem ugyanazon személyek vezetése alatt, <1© még sokkal rosszabb- eredménnyel, mert nekik nemcsak milliárdos ösz- szegeket adnának a kezükbe, hanem megengednék a gabonaárak fölemelését is. hozzáadva a rendkívül drága adminisztrációt, ehhez járulna a fogyasztóból a korrupciós százalék kipréselése is. Nem volna-e helyesebb és egyszerűbb, ha a gabonára és állatokra átmeneti s züks égy árt i ok a t engedélyeznének ol vau i román, hogy a gazda minimális árak mellett is egzisztálhatna, azonban az állam testén mégsem szármama újabb kelevény, amelypt aztán majd nem lehet egykönnyen ei- tlávolitani. Milyen jó pozíciója lett volna Hágában Rezesnek és O-suskynak, ha nem kelleti volna az agrárius műremekét (a földreformot) képviselnie. Bezzeg, a kisamfeut különböző birtokkobzásáaak a nemzetközi fórumok előtt megbizonyosodott blamázsa a koalíciós és kormórxysajtó híreiben nem juhrtí kifejezésre. Ezekben a jelentésekben és a kormánylapok számi Itatásaikban nem találtuk azt a nem érdektelen rendelkezést, amely szerint a kisantont a második alapra, is köte- : les készpénzfizetéseket eszközölni, ha a földhivatal pereiben és kiegyezéseiben többet Ítél meg. mint amennyi ezen alap rendelkezésére szántak. A cseh és német közvélemény erről csak a Prager Tagbtoit budapesti levelezőjének tudósításából értesült. (A P. M. H. már keddi beszámolójában megemlítette ezt az intézkedést. Szerk.) A magyar kormány érthetően súlyt helyez arra. hogy ezt a rendelkezést agyon ne hallgassák. ......... ■ -*«■' - "-nTTTr rwiii - ........... Sir© ' nem fen", 9ia terültbe véül London, január 03. Gandhi a Daily Express küJöo híd ősit ójának interjút adott. améyben kijelentette, hogy a hinduk küzde’tne vérielen marad. de a kő-, zehövöhen teljes tutenaftássa-l TuegfeessílödSfe. Az mények ezentuí az angol kormány maga-tarMsátál függnek.. A hinduk sem most, sem később nem vesznék részi közös konferenciákon- India tettes ffig'gettességet követel- V ke^etten és o’fíceeredett bojkott következte ben az ország belsejében dúló vérengzésekre került a sor. de ezek nem történtek Gandhi helyeslése me’fetl A hindu nemzeti hős végül kijefeíTtette, hogy nem fél az angolok haragjától és ivem bánja, ha bő:tervbe vetik. || Hl IHI11 ||i in i || Bili 11 IIBimi III IIIHMW—■M—JWH l'WIBP m FABRICZY FÉLIX BOLDOGSÁGA REGÉNY dl) Felállott. Diadalmas asszony. — Megyünk. Igen, holnap csomagolunk és utazunk! — De Eszter... — kérlelte a kapitány, aki már sajnálta az egészet. Szerette volna meg nem történtté tenni. De Eszter igen határozott volt: — Egy napig sem maradok tovább. Gúnyosan tette hozzá: —• Nehogy újabb értesüléseket szedjen, Kis idő múlva még, sajnálkozva: — Féltékeny! Hagenre. S amint mondta: másnap, az egész szálló őszinte csodálkozására és nagy sajnálatára csomagoltak. Hagen repdesett körülöttük. — Miért ily hirtelen? Egyiktől sem kapott megfelelő válaszd. Busán kisérte le őket a poprádi vonathoz és sokáig lengette a zsebkendőjét. Félix kinézett az ablakon s még látta, hogy Hagen megfordul és hirtelen szembon találja magát volt feleségével, aki diadalmasan, győztesen állott az egyik oszlop mögött. Eszter halvány arccal ült a fülkében s éraéktelenül nézte az elsuhanó tájat. Már lent jártak Kakaslomnic határában, mikor Eszter még egyszer elmondta: — Hagen 1 Aztán l)© is rekesz tét te ezt a kellemetlen históriát. A kapitány szemben ült vele és törte a fejét. Azon gondolkodott, bűnbánó ábrázatol vágien-e, avagy diadalmas képet. Egyelőre azonban minden arckifejezés nélkül bámult ki a terjedelmes szepesi síkságra ... <. Irta: SZOMBATHY VIKTOR 12 Valami megbillent. A mérleget, ami eddig kifogástalanul működött, egy láthatatlan súly megdöcceutette. Láthatatlan, pici súly, talán néhány reáragadt porszem, de mégis. Külső szemlélő előtt ez a mérleg még mindig tökéletes, pontos szerszám, ám a mérleg készítői érezték, hogy valahol, hibás a szerkezet. Aztán meg, van úgy az ember, hogy az utón járván, olbotlik valamiben. Talán egy apró kavics az egész. El sem esünk rajta, csak ingadozunk féllábon, önkéntelenül akrobatamutatványt kell ügyeskednünk és az az érzésünk, most mindjárt zuhanás következik. Eszter meg Félix éreztek ilyenformát. Mire hazaértek, mindkettő el akarta hesse- getnl magától a lomntci séjour kellemetlen, utolsó perceit, néha, néha, egy önfeledt órában azt hitték, hogy ismét megtalálták egymást, mert uern beszéltek az esetről többet. De mikor egyedül maradtak gondolataikkal, mind a kettő bensőjében tovább mgauozott az a Tinóm, piciny műszer. Félix nem tudott biztosat. Megalázva érezte magát és dühös la volt, miért nem vigyázott jobban a feleségére. Noha ő maga tudta legjobban, hogy üres fikció, amin tépelődik. Esztert mélyen érintette az ura gyanakvása 8 azok az olcsók i Hl feltételezések, amiket Félix készpénznek vett rögtön. Valamivel különbnek hitte az urát. Néha úgy gondolta, hogy tulajdonképpen örülnie kellene ura féltékenységének. Aztán átstili&álta ezt az örvendeni való okot. Féltő gond? — Igen, ennek örülne. De féltékenység! jelenet egy Hagen miatt? — ezt megalázónak tartotta. Méltatlannak. Egymással szemben azonban kedvesek voltak. Mindkettő abban reménykedett, hogy ez az apró felhő hamar eloszlik s annál harmouikusabban lelik föl egymást. Eszter többet tépelődött, elmélkedett. Néha órákon át. Félix kevéssé differenciálta érzéseit: neki elég volt annyit tudni, hogy büszkeségét megnyirbálhatta volna Eszter s nem kínlódás volt nála az érzés, hanem valami csendes düh. A katonaember dühe. Ám a tavaszi munkák következtek, egyre több dolog sűrűsödött össze, már a szántás kezdett közeledni. Mihelyt a csatakos hó elolvadt a földeken s az. őszi vetés zöldje kibukkant a barna szántókon, Félix is tudta használni a karját és lovou járta a két kis birtokot Gondok is vegyültek közbe, nem lehetett sohasem tudni, nem hirdetnek-e földparcellázást a következő héten. Eszter elemében érezte magát. Igazi gazd- asszony volt pompás segítség egyébként az urának, aki néha belső megelégedéssel nézte Eszter határozott, friss szorgoskodását, amivel kis birodalma határán belül miudent elintézett, ujrapótolt, javított és gyarapitam akart. Félix afféle műkedvelő gazda, nemigen emlékezett már a gazdálkodás finomabb fogásaira és Eszter sokban pompás tanácsadója volt. Hu svét felé közeledtek. Még nedvesen ragyogott a föld, de Félix nagy gyönyörűséggel álldogált a kis erdő félhomályában. Egy puskát valahogy meg tudott menteni a maga számlára és egyre szaporodtak kalapján a szalonka apró kék tollai. Ugylátszott, minden békességben fog folytatódul. Nagyszombat délután. A falu tornya utolsói kerepelt az ócska faalkottnáunyal, aztán megindult a templom körül a kis köm vénét. Estefelé hirtelen kocsi állott meg a tornác előtt. Félix kíváncsian jött elő az udvarról s az érkező vendéget nézte. Első pillanatban nem ismerte meg, de ahogy a kabátok tömegéből végre kipakolódzott, fel kellett kiáltania: — Hageu! Hagen Attila fürgén ugrott le s pózolóau kettétárt karokkal igyekezett átölelni a hás urát. — Kedves Félixkém, remélem, örülsz, hogy meglátogatlak, — kezdte a szapora beszédet j— erre volt dolgom, a villám akarom eladni egy gömöri gyárosnak, hát, gondoltam, benézek hozzátok, ha egy pillanatra is. Régen vágytatok már látni. Gondoltatok-e néha a ti kedves Attilátokra? Hogy gondoltak-e rá? Félix nem nagyon lelkesedett, hűvös rmurad't s csak a kötelező háziúri barátságig volt hajlandó elmenni. — Szervusz! Isten hozott! Hagen Attila már bokázott befelé. Félix megnyitotta előtte az ajtót, Eszter éppen valami levelet fejezett be s a nagy lámpa fénye megkoszorúzta szőke fejét Félix maga előtt engedte be Ha-srent, aztán sokat jelen tőén csak ennyit mondott: — Kedves vendégünk érkezett! Szólt és leült eey székié. Eszter meglepetten állott föl. Tétován ment Hacen elé. kezét nyújtotta, amin Hagen hatalmas csókot pecsételt meg. Ismét alkalom lévén neki ne- ra, hogy apró tirádáit el zenghesse Ködön ki is .jelentette, hogy az ünnep ké* napján itt murád. Körülnézett, elragadtatott m-wnejv- zéseket telt, különösen a® öreg kandalló tetszett meg neki, rögtön oda ks telpedett, szivart kért, láthatóan jól érezte magát. Eszter leküzdötte zavarát. Intézkedett, papucson s Hagen Attila bevonult a Fabrtrsy. kúriára mint vendég. (Folytatjuk.) i ' \ i
