Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-24 / 19. (2240.) szám

Spanyol bomba a Indoni konferencián Spanyolország hatalmas flottát ágiit — & mai plenáris űiés lefolyása — Négynapi eredménytelenség — „Meghalt a háború, éljen a háború ?“ (sp) Prága, január 23. . A világpolitika eseményei szédületes gyorsasággal követik egymást. Alig csillapo­dott le a hágai konferencia körül támadt zaj és változott belpolitikai problémává az otta­ni eredmény, az öt tengeri hatalmasság de­legátusai máris megkezdték Londonban a régóta beharangozott flottakonferenciát, amelynek sikerétől több függ, mint a hágai sikertől függött. A középeurópai szemlélő talán érdektelennek tartja a tengeri hatal­masságok akadémikus jellegű vitáját, ame­lyen komplikált tonnaszámok, ágyukalibe- rek, lóerők és flottabázisok kerülnek szóba. Legyint a kezével; miért is érdekelnék e távoli és tengeri dolgok! Ha a londoni flottakon ferencia tényleg csak technikai jellegű volna és csatahajók vagy cirkálók számáról és erejéről tárgyal­na, ma, a dreadnoughtok elavulásának korá­ban, amikor a tenger felülete megszűnt ké­nyelmes csatatér lenni, mert a háború ma­gasabb régióikba, a levegőbe, költözött, ami­kor az óriáságyuk gyermekjátékszerekké váltak, mert a mérnökök körzőkkel és epru- vetíák-kal gépháborúkat terveznek ki a papi­roson, ebben a megváltozott világban tény­leg nem igen kellene törődni vele. De a londoni konferencia nem szakértők techni­kai konferenciája, hanem olyan összejövetel, amelyen a világ legambiciózusabb ál lám Tér- fiai súlyos világpolitikai problémákat igye­keznek elintézni. A paktumok világát éljük és a londoni konferencia — ha a terv sike­rül — újabb paktumokkal ajándékozza meg a világot. Egyelőre nem tudni, háborús vagy békepaktumokkal, s a londoni konferenciá­nak éppen az adja meg pikantériáját, hogy eredménye kétféle lehet: vagy közelebb hozza a népeket az igazi leszereléshez és a békéhez, vagy a háboru likvidálása után egy uj háboru előkészítéséhez fog és kellemet­len akkorddal nyitja meg a beharangozott uj érát. Franciaországban sokan vannak, akik „meghalt a háboru, éljen a háboru“ kiáltás­sal fogadták a konferenciát, A politikával foglalkozók ijedt szemmel és ideges várako­zással tekintenek a titkos ajtó mögött folyó tárgyalások eredménye elé s mi sem térhe­tünk ki a londoni tanácskozások jelentősé­gének tudomásulvétele elől. A tervek két irányban mozognak. Az első irány az úgynevezett atlanti paktum felé mutat és útja aránylag könnyű. A második a földközitengeri paktumhoz szeretne vezetni, de útja elhanyagolt és bizonytalan. Hoover és MacDonald Októberi összebarátkozása óta a két angolszász hatalom, Japánnal karöltve, testvéri megegyezésben bandukol a megér­tés utján. A román testvérnépek egyelőre nem követték az angolszászok példáját és a francia-olasz kérdés a konferencia negyedik napján ugyanolyan bonyolult, mint évekkel ezelőtt volt. Bennünket az atlanti paktum, mint idegen dolog, nem érdekel, annál in­kább érint a francia-olasz viszony fejlődése, mert ennek az ellentétnek, amely a jelen pillanatban a flották terén mutatkozik, nyil­vánvalóan távolabbi következményei lehet­nek a kontinensen, főleg Közópeurópában is. Mint emlitettüik, a technikai problémák megoldása a világpolitikai kérdések megol­dásától függ. Az atlanti paktum lényege az angolszász concorde volna, amely nagyjában a cirkálók és a flottabázisok elosztásának elrendezéséből áll. Amerika és Anglia teljes flottaparitást határozták el, de az Unió kor­mánya megengedheti Nagybritanniának, London, január 23. A leszerelési konferencia eddig nem ért el jelentős eredményt. A tárgya­lások a megnyitó ülés után zárt ajtók mögött folynak és a legtöbb kiszivárgott hir ellenőriz­hetetlen kombináció. Tegnap jelentettük, hogy Franciaország álláspontja, amely a biztonságot fontosabbnak tartja a leszerelésnél, diadalmas­kodott. és az angolok magukévá tették Tardieu elvét. Viszont az angol nép nem szívesen egye­zik belő az újabb garanciák megadásába s igy másfajta megoldási módot kell keresni. Briand közismert rugalmasságával uj kiveze­tő utat talált, amennyiben kettéválasztotta a konferencia anyagát s az egyik oldalra cso­portosította az angol—japán—amerikai kér­déseket, a másikra az olasz—francia—angol kérdéseket. A francia külügyminiszter szerint Franciaor­szág földközitengeri frontját- a legalkalmasab- ban a földközitengeri paktum védheti meg. A hatalmak, mintegy Locarno módjára, kijelen­tik. hogy egymás ellen nem viselnek háborút é< lecsapnák arra. aki a háború kezdeményé-' ző.ie volt, Elsősorban Olaszország. Franciaor­szág és Spanyolország kötnének szövetséget ez­zel a. célzattal és elérnek azt, hosrv flottáik mai állományát megtarthatták, anélkül, hogy ver- smWfe<ryverkezé.sbe kellene kezdeniük és szom­szédaikat n y u g t ai a n i t a n i o k. A három flotta mintegy egységet alkotna és minden esetben közös erővel járna el. A Földközi tenger partján lévő hatalmak szer­ződése tehát az első lépést jelentené Páneurópa kiépítése felé. Briand tervét, amely egyelőre csak akadé­mikus jellegű és nem szerepel a konferencia tárgysorozatában, a delegátusok sokféleképpen kommentálják. Annyi bizonyos, hogy az ötlet hatott és az angol delegátusok kiutat látnak benne a konferencia kontinentális részének megoldására. Közben a konferencia ma tartotta meg első plenáris ülését, amelyen a napirend megálla­pítása után az egyes delegációk a két és fél­órás politikai eszmecsere alatt kölcsönösen Amerikánál több cirkálót építsen, ha Anglia oly ügyesem tudja elosztani cirkálóit a világ­tengereken, hogy azok az amerikai kereske­delem fontosabb tengeri útvonalain ne le­hessenek koncentrálhatok. A második pro­bléma közöttük az úgynevezett kalózrjog el­intézése. Anglia eddig kitartott évszázados álláspontja mellett, hogy háboru esetén hadihajói átvizsgálhatják és lefoglalhatják a semleges kereskedelmi gőzösöket, ha azo­kon hadianyag vagy élelmiszer van. Ameri­ka kétségbevonja ennek a régi angol hábo­rús tradíciónak jogosságát és MacDonald hu­manizmusához apellál. Nagybritanmia bizo­nyára engedni fog s ebbem az esetben az atlanti paktum megkötése nem ütközik ne­hézségbe. A ' Panama-csatorna veszedelmes közeilségébem lévő bermudai flottabázis, to­vábbá a halifaxi flottaoentrum leszerelése még kedvezőbbre hangolhatja a washingtoni kormányt és Anglia akadály nélkül elérheti a több cirkáló építésére irányuló kívánsá­gát, mig Japánnal a singapoorei flottabázis építési munkájának beszüntetése békit- heti ki. Az angol-amerikai-japán háromszög szerző­dése biztosítottnak látszik. Százszorta bi­kifejtették országaik védekezési szükségle­teinek földrajzi és politikai előfölíételeit. Anglia és Amerika delegátusai kölcsönösen és ünnepélyesen megígérték egymásnak, hogy a két állam valamennyi hajénem teljes paritásának alapjára helyezkedett és ezt az elvet lojálisán megvalósítja. Tardieu Fran­ciaország nevében kijelentette, hogy Fran­ciaország fegyverkezési igénye relatív és az ország flottájának állományát csak akkor rögzítheti, ha Angliától megkapja a szüksé­ges politikai és jogi garanciákat. MacDonald Anglia nevében macáévá tette Tardieu in­dítványát. Grandi kijelentette, hogy Olasz­ország szempontjából a mérték a legerősebb európai hatalmasság flottája lesz. Grandi is hangsúlyozta, hogy minden ország védeke­zési igénye relatív. A két és félórás eszmecsere után a konfe­renciát elnapolták. A legközelebbi plenáris ülés a jövő hét egyik napján lesz, addig a delegátusok magántanácskozásokkal igye­keznek a megoldást elősegíteni. Spsnyotarszág előtérben London, január 23. A konferencia első napjaiban föltűnt, hogy a földközi-tengeri paktum megvitatásánál Spanyolország sze­repe mindinkább előtérbe kerül. A Daily Telegraph tengerészeti szakértője most megoldja a rejtélyt. Az angol tengerészeti bizottság, amely néhány év óta a spanyol flotta reorganizálásán fáradozik, a spanyol kormánnyal karöltve az utóbbi hetekben ki­dolgozta a spanyol flotta nagyarányú reor- ganizálási tervét és elhatározta, hogy meg­kezdi a fontosabb egységek építését. Az uj spanyol flottaprogram teljesen megzavarja az európai tengerek paritásszámitásait. A jelen pillanatban Spanyolország két, egyen- kint huszonötezer tonnás gyors csatahajót épít, amelyet nyolc negyven centiméteres ágyúval fegyverez fel. Ezenkívül Spanyol- ország hét, egyenkint tízezer tonnás mo­dern gyorscirkálót épit. A Daily Telegraph zonytalanabb a Földközi-tengeri paktum sor­sa, amelye* Spanyo’o^s/áy aródokoskodásán kívül elsősorban a Lancia-o’asz ellentét de­terminál. Olaszország paritást kér és Francia- ország két tengeri frontjára hivatkozva nem hajlamáé eleget tenni az olasz kívánságnak. Grandi olasz külügyn. uiszte szenzációs ja­vaslattal érkezett Londonba és még a meg­nyitó ü'és előtt kijelentette, hogy Olaszország hajlandó flottáját teljesen leszerelni, ha Frauciaország követi példáját. Viszont, ha Franciaország akadékoskodik, Olaszország el­fogadja a kihívást és megkezdi a verseny- fegyverl^ezést. Parisban jól tudják, hogy az erkölcsileg és anyagilag világhatalommá fejlő­dött Itália a jelen körülmények között abban a helyzetben van, hogy mind pénzügyileg, mind morálisan fiái ja a versenyt és utolér­je Franciaországot. Erre a paritásra és ega- litásra a háboru eiőt senk gondolni sem mert. Franciaország és Olaszország között gazdaságilag és politikailag akkora volt a különbség, mini az ég és a föld között s az idők változásának és Mussolini zsenialitásá­nak fanujele, ha ma a világ érzi, hogy Olasz­ország vizen, vagy szó:azon ugyanolyan telje­sítményekre képes, mint nagy északnyugati szomszédja. szerint Primo de Rivera programja bom­baként hatott a londoni konferencián és a delegátusok ezek után szükségesnek tart­ják, hogy a madridi kormányt is bevonják a tárgyalásokba. A francia lapok ironiku­san kérdik, vájjon összefüggésben áll-e a sokat hangoztatott angol leszerelési vágy­ával ez a spanyol flottaépitési program, amelyet angol tisztek terveztek és amely bizonyára a franciák uj építési programját hivatott ellensúlyozni. A franciák kudarcot kívánnak Paris, január 23. A francia sajtó diadal­maskodva mutat rá arra, hogy a londoni kon­ferencia első négy napja eredménytelenül zárult. A Petit Párisién szerint a delegátusok képtelenek az általánosságokat elhagyni és a részletekbe hatolni. Egyelőre a konferenciát kölcsönös puhatolódzás tölti ki. Az érdemleges tárgyalások egy-két hét előtt nem igen kezdődhetnek meg. Az eddigi megállapítások kivétel nélkül ne­gatív termész-eiüek: A lap szerint- az 1928. júliusában keletkezett . francia-angol flotta­egyezményt elvetik, mert az Egyesült Álla­mok kormánya hevesen tiltakozik ellene. A Maiin szerint a londoni konferencián a delegátusok elmondják saját m: ndókájukat. de nem veszik figyelembe partnereik be­szédeit. Valamennyien azt hiszik, hogy igazuk van, de nem értik meg szomszédjukat. Mindazon­által a lapok kénytelenek elismerni, hogy a konferencia nem nyílt meg oly kedvezőt­len auspiciumok mellett, mint Párisban kí­vánták volna. A legtöbb hatalom komolyan veszi a leszerelés tervét és a francia delegá­ció kénytelen kelletlen engedékenységre lesz kárhoztatva. S ez a paritási elv, mely ma Franciaország és Olaszország között nemcsak a haditengeré­szetnél. hanem minden másban is elképzel­hető realitás, megszabja a londoni konferen­cia politikai jelen őségét a kontinensre nézve. Évek óta tart a harc Franciaország és Olasz­ország között a kontinens, kü’önösen Közép- európa, hegemóniájáért. A két ország ma minden vonalon egyforma erős. Petain tábor­noknak Umberto esküvőjén módja volt. hogy meggyőződjék az olasz hadsereg kiválóságá­ról és most Grandi Londonban küzd a pari­tás elvéért. Briand mézbe mártott szavakkal partfisztikus és páneurópai hangzású paktu­mokkal igyekszik Londonban megmenteni a status quot, de Grandi elve tiszt a maradt: vagy teljes leszerelés, vagy paritás. Olaszor­szág ereje megnö'vekedett, hatalma kidom­borodott s nem fogadhatja el többé azt. az el­vet, hogy Franciaország fölötte áll. Köz 'p - urópa szén Írói érdemes ezt a párviadalt figyelni. Franciaország o1 dalán a háború és a diadal szelleme harcol, Olaszor­szágén a megértés és a fele jtés szel'eme. S aki az uj érától a békét és az igazságtalan­ságok elmúlását várja, az örömmel figyelheti Olaszország fellendülését. hogy kiterjedt világbirodalma védelmére Mai számunk 12 óidat Előfizetési ar: evente 3TO, felévre 150, /[ szlOVetlSzkÓi és TUSZlTlSzkÓl ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: H 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOlltlKQl TlQ.piLQ.pjQ Felelős szerkesztői hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — le­havonta 38 Ke. Egyes zzám ára 1*20 Ke DZURANY! LÁSZLÓ FCRGACh GtZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hiriap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom