Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-03 / 2. (2223.) szám
t>rxgaiA\a<Aarhirlap 1930 január 3, péntek. h rozsnyói iiiioifófesilei jubileuma Cáascíag 8á?gjfS9f92sáu ünnepi nap fiz orszásos kttxpont és a vitíéli kép- wiseleS® az üanepéSyen Rozsnyó, január 2. (Saját tudósítónktól.) Csak öt év©, hogy a szépmultu rozsnyói tűzoltó testület újjáalakult s a széthulló, kor szérűién né öregedett, megfáradt szervezetbe friss életet öntött az uj erők lelkes munkája. Az aránylag rövid idő: öt óv, Így mégis nagy jelentőséget nyer az átalakulás súlyában s méltó határkő ahhoz, hogy az elért eredményekkel és< a jövő kilátásaival komoly számot vessen az ifjú alakulás. Ez volt a célja a december 29.-én tartott ünnepi napnak, melynek tartalma, eredménye, egész lefolyása egyrészt méltó értékébe állította a végzett munkát, másrészt szép biztatást nyújt a jövőre nézve. Mindjárt elöljáróban meg kell említenünk, hogy amilyen meleg rokon szén wel és megbecsüléssel sietett az ünnepi napon képviseltetni magát az Országos Tűzoltó Szövetség központja, valamint messzi viclék és a környék rokoniéstülefei, olyan bántó és feltűnő közöny és részvétlenség kisérte a jubileumot Rozsnyó közönsége, társadalma részéről. A központból és vidékről érkező vendégeket a déli vonatnál nagyszámú küldöttség élén Schmögner János főparancsnok fogadta. Az ünneplés délután fél 2 órakor a rozsnyói és bánya telepi tűzoltóság zenés felvonulásával kezdődött, a város főútvonalain végig, a városházára. A zenét a bányatelepi fúvós zenekar szolgáltatta. A városházán az összes megjelentek 'megtekintették a szertárat, melynek példás rendje, tisztasága s különösen újabb beszerzésű nagyszerű, modern darabjai általános tetszészt váltották ki. Délután 3 órakor vette kezdetét az ünnepi közgyűlés a városháza dísztermében. A fúvós zenekar zeneszáma után Schmögner János tüzoltófőparancsnök, a rozsnyói testület lelke és páratlan agilitásai vezetője nyitotta meg a közgyűlést és üdvözölte a vendégeket, az összes megjelenteket. A város nevében Knóth László városbiró üdvözölte meleg, megbecsülő, tiszteletadó szavakkal a jubi- , láns testületet, vezetőit s vendégeit. Jegyző- könyvi formaságok elintézése után Lévay János alparancsnok a testület öt éves törté- * . netét ismertette érdekes' előadásban. Az Or- 1 . szagos Tüzoltószövetség központja nevében Voldán Béla.'az orsz. főparancsnok helyet- fűzöl tők Lapjának szerkesztője inon- ■ , dói: nagyhatású beszédet. A hatalmasan j megtapsolt beszéd után Schmögner János fő- . parancsnok két emlékjelvényt adott át csa- 1 patának: egy nehéz vörös damasztselyemre 2 arany betűkkel hímezett zászlószalagot, mint 1 felesége adományát és egy diszkürtöt, mint ' saját emlékét. Majd a tűzoltók énekkara adta elő a szépen csengő s kitünően összetanult tűzoltó indulót, nagy tetszés mellett. A kitüntetések és szolgálati érmek átadása volt í a következő pont. A testület első sorban [ Müller Sándor bányaigazgató, a testület sok- ? szoros áldozatkész támogatója iránt fejezte g ki ünnepélyes köszönetét egy gyönyörűen * -kiállított, arany keretbe helyezett diszokle- r vélte!, mely örökös tiszteletbeli tagságáról szó], a díszoklevél mellett egy remek kivitelű. ezüstből mintázott és zománccal diszitett tb. tagsági éremmel. Schmögner János 30 ^ é vos tűzoltói munkássága megbecsülésére a Szövetség ezüst' emlékérmét, Varga János őr parancsnok. 20 éves munkásságáért a bronz érmet kapta, hat újabb altiszt kinevezése, kettőnek előléptetése, továbbá az utol- ■ só évben, valamint az öt év alatt legszor- ^ galmasabb tűzoltók megjutalmazása — megkapó, szép formák közt, igazi ünnepi hangú- * latban történtek. Különösen közvetlenül hatott az a jelenet, mikor az orsz. főparancsMegtalálták a rák kórokozólát? Egy orosz tudós szerint a gregarin okozza a szörnyű betegségei Bécs, január 2. Moszkvai jelentések szerint M. Nevjadomszkij orosz tudós olyan felfedezést tett, amely egy lépéssel előre viszi a rák kórokozójának kutatását. Annak idején már Blumentihal berlini és Lipsdhütz bécsi professzorok megállapították, hogy h>a rákbeteg egerek vérét egészséges egerekbe fecskendezik, hamarosan az egészséges állatok is megkaják a betegséget. A tudósok ezt eddig úgy magyarázták, hogy a beteg állatok vérébe bekerülnek a széthasított ráksejtek, amelyek azután rohamosan szaporodnak. Nevjadomszkij megállapításai most meg- döntik ezt a felfogást. Az orosz tudós megállapította, hogy a rákot egy különleges kórokozó terjeszti. Nevjadomszkij egerek hasüregébe fecskendezett rákos vért. Hamarosan kifejlődött az állatok hasüregében a rákos daganat, amely igen sokszor bizonyos vórizzadmánnyal is járt. A tudós most már gondos mikroszkopikus vizsgálatnak vetette alá a vérizzadmányt * S. és minden egyes esetben megtalált benne egy bizonyos élösdit, amely a spóraállatok csoportjába tartozik s amelyet a tudomány gregarin-nak nevez. A tudós 125 egér rákos daganatát viszgálta meg, a 125 daganatból 682 mikrosz/kópiíkus preparátumot készített és mind a 682 preparátumban megtalálta a gregarint. Később hasonló kísérleteket végzett patkányokkal, majd emberi rákot is megvizsgált s ezekben is talált gregariuokat, bár ezek egy kissé eltértek az egér-rák giregarimjától. Nevjadomszkij mindezek alapján arra a megállapításra jutott, hogy a rák kórokozója ez a kis élösdi állast. Az orosz professzornak sikerült legújabban egy egér rákos daganatából tiszta gregarin- spérafculfurát kitenyésztenie. Most majd ebből a kitenyésztett kultúrából fog kisebb adagokat egészséges állatokba oltani és ezeknek a kis éri eteknek az eredménye fogja, vagy nem fogja igazolni az uj felfedezést. Páris, január 2. Az óceánokon dühöng a vihar. A hatalmas óceánjáró csodapaloták riadt fedélzetéiről fel sikolt a vészjel: „S. 0. S. S. 0 S. ‘ Az elemekkel dacoló ember újra és újra tudatára ébred végtelen csöppségének. A La Manche csatornán egymagában százakra megy az áldozatok száma egy-egy ilyen viharos évszak után. Könnyen megértjük tehát, milyen óriási a jelentősége ainak a felfedezésnek, amelyről csak a minap informálta egy kitűnő fiatal francia mérnök a Pórusban összehívott tengerészet: és hajózási világtekintélyeiket. A mérnök neve Witliam Loth és a találmány: a „navigation physiqueei ‘vagyis fizikai hajózási módszer. Majdnem valamennyi hajózásban érdekelt európai kormán;, szakértőinek jelentése alapján bizottságokat küldött ki a találmány közelebbi és alapos tanulmányozására. A tengerészeti minisztérium és a francia 1 égügyi minisztérium ujdonságíkutató mérnökei a legnagyobb elragadtatójssal beszélnek Loth mérnök találmányáról. Mi hát ez a navigation pkysique? Magához Loth mérnökhöz fordultunk felvilágosításért. Negyvenöt év körüli igen szlmpátikus ember a navigation physique feltalálója. A francia tengerészeti minisztérium nem egy szabadalmat köszenhe neki. Érdemeiért már évek óta tagja az Instátut de la Marine-nak, az állami tengerészeti kutatóintézetnek és egy csomó kitüntetést is kapott. Ezeket mondja a találmányáról: nők: Söhmidt Miloslav Schmögner János ezüst érmét átadta, igazi bajtársi szeretettől hevített szavak kíséretében s meleg baráti öleléssel. A szép lefolyású, emelkedett szellemű közgyűlés a zenekar himnusz-számaival ért végei. Este 7 órakor hetven terítékes köz vacsora volt a .Városháza kis termiében, ahol megjelent: Schmidt Miloslav országos' főparancsnok és Szlivka Károly orsz. felügyelő Turóc- szentmártonból, Voldán Béla az orsz. főparancsnok helyettese Pozsonyból, az iglói tűzoltó-testület négy tagja Bolcsák főparancsnok vezetésével, Lőcséről Haeseler Alfréd, továbbá Fülek, Nagyrőcze, Fékét elek óta, Váralja. stíb. tűzöltétestületeinek képviselői. A városi hatóságok, katonaság, hivatalok, járás, etb. részéről: Forbelszky tábornok, Pácolt dT. járási főnök,’ Mislivecsek rendőrfőbiztos, Ro- hus rlr. főszolgabíró, járási tűzoltóparancsnok, Knóth dr. városbiró és számosán. Az ünnepi vacsoránál elhangzott pafoárkőszön- tőkben a hatóságok képviselői a jubiláns testület megbecsülésének, önzetlen munkája elismerésének újabb és újabb értékes tanúságait adták. A testület dalosainak vacsora közben előadott ropogós tűzoltó-nótái viharos' tetszést arattalk. A közvacsora után kitünően sikerült tánc- jtmdatflág vök a városháza öeaaee termedben pen rá kellett jönni. Igaz, hogy ez a rájövős tizenhárom évig tartott Két világítótorony — Az ón módszerem lényege, hogy nem egy világítótornyot dilit ok, hanem kettőt. Mindegyik forog körbe-körbe és igy vetíti a fénysugarakat. Ezek a fénysugarak, minden forgás után, találkoznak, metszik egjmásí. Mái most aszerint, hogy lassabban vagy gyorsabban forgatom-e az egyik vagy a másik tornyot, aszerint más és más/ponton fognak találkozni a fény csóvák A 'fénycsóvák találkozási pontja jelöld az utat, amelyet a hajó megfigyelője akár szabad szemmel, akár távcsővel könnyen megfigyelhet. A tornyok forgási sebességét, vagyis a vilharmentes áreát, a beérkező időjelentések alapján mindig aránylag könnyű meghatározni. Ezt a vonalat pedig csak egyszerűen be kell rajzolni egy fiilmitérképszalagra és az egész szerkezet automatikusan vesz] át azt a forgási sebességet, amely mellett a sugarak találkozási pontjai a veszélytelen és biztos hajózható utat jelölik. — Ez az irányjelzés egyelőre természetesen csak a part mellett és a parthoz közéi használható, mert hisz a fényjelek láthatósága ma még korlátolt. De egyrészt a legtöbb Imjószerencsétlenség a part mellett történik, másrészt a találmány tökéie testit ésénetk még szabad útja van. Az első ilyen tökéletesítés, hogy infravörös sugarakat használunk köd esetén. Jelzőberendezések az óceánon — Ha sikerül megvalósítani a Fonok— Armstrcng uszószigeteket az óceán több pontján lehet lesz feláUUa- ni ilyen hatalmas jelzőberendezéseket. De ami még ennél is sokkal fontosabb és ami a találmányt sokkal tágabb körben teszi hasznavebetővé és ami a repülőgépek irátnyi- tásának is tág teret nyit, az az a körülmény, hogy a fentemlitett princípium épp igy használható, épp igy Rajzolja" ez utat az égre vagy a tengerre, ha nem fénycsóvákkal, hanem rádióhullámokkal dolgozunk. A különbség csak az, hogy mig a fénycsóva ( látható, addig a „rádiócsóva“ hallható. A j rádiókészülékek közül az egyik toronyban pont-Morse jel eket, a másikban vonásokat adnak le. — Már most, ha a hajó a jobboldali torony fénycsóváját látja élőbb és csak utána a baloldali toronyét, tudja, hogy túlságosan jobbra került és balra kell térnie, hogy visszajusson a jelzett biztonságos útira. Ha viszont a hajó vagy a gép pilótája a rádióállomáson előbb hallja a baloldali (mondjuk pontokat leadó) jelzőállomást, ugyanígy tudja, hogy balra tért el, viszont ha a jobboldali, vonala-! kát leadó, állomást hallja előbb, tudja hogy I j jobbra került. Ha gödiig egyszerre látja a| fényes óvókat, vagy egyesítve hallja a pontokat és vonalakat, tudja, hogy a helyes utón jár 13 év *.. — Nagyjából ez tehát a „navigation pólyámé" szikémája. Ugy-e milyen e^szerü? — A pilóta szerepe mindössze is az, hogy figyeljen a fülére illesztett hallgatóban kattogó pont és vonaljelekre és vakon kövesse azok irányítását. Ezzel egyszerre megoldódik a repülés ma még egyik legnagyobb problémája, az éjszakai és a ködben, sötétben való repülés. A repülőgépek szempontjából fontos még az, Ut a tengeren és a levegőben A tengeren átlag 6C00 szerencsétlenség történik évenként és légköri zavarok, de főképpen a köd miatt naponta zuhannak le repülőgépek a világ különböző tájain. A. hajózás a huszadik században még mindig azokra a princípiumokra támaszkodik, amelyeket a föníciaiak használtak — ötezer évvel ezelőtt. fiz a lehetetlen áj lapot hajtott engem arra, hogy „tabula rasa“-t csináljak így jutottam el a „navigation physique“-kez. Mi is tulajdonképpen ? — Ut a tengeren és a levegőben. Kijelölt pontoe ut, majdnem olyan, amilyeneket a szárazföldön szoktak építem. A különbség csak annyi talán, hogy a szárazföldi ut fix és állandó, mig a tengeren kijelölt utat állandóm változtatni kell és lehet,-aszerint, hogy melyik viharrégiót kell elkerülni — Ezt az utat fény csóvák, illetve rádiójelek utján rajzoljuk a levegőbe, vagy a tengerre. Az egész ördöngösségben tulajdonképpen nincs semmi uj. Alapjában véve egyszerű a dolog, valóságos Kolumbusz tojása, csak épiá jubiláns nap megrendezésében, — mint általában a tűzoltó testület minden megmozdulásában — Schmögner János főparancsnoké volt i. legtöbb fáradság, övé a legfőbb érdem is. ©ttií©ni-Jésáksárá!kí Kérje 'az otthoni csizi ivó és fürdökurá* használati utasítását. CsizHkdő I 2^aaaCTTr-73rr^j7r3T3T:’r ~’^TT3T'^r: &cr”rY' * hogy igen kis változtatással ugyanezzel a módszerrel a repülőgép tudtára leket adni a magasságot is, amely magasságban éppen repül. Minden leegyszerűsödik tehát és a megaldhatalanuak látszó probléma meg van oldva. Igaz, hogy tizenhárom év keserves ás verejtőkes munkája kellett ahhoz, hogy ez} az egyszerű dolgot megkonstruáljuk. De ha arra a sokezer lélekre gondolok, akiit ki tudunk majd ragadni a viharzó tenger .karmai közül és arra gondolok, hogy az ember ismét egy uj nagy lépéssel diadalmaskodott az elemek felett, mondhatom őszintén — nem sajnálom. \ j^::ai^xiSiT!í'&r^íSj^^33samm A DÍVATSZSNEK s BABONÁJA London, január 2. Elképzelhetetlen, hogy a divatbabonák a modern élet. felvilágosult korszakában milyen csökönyösen hódítanak tért a nagy varosok hölgyközönségének körében. Vannak szinek, virágok és illatszerek, amelyek viselése valósággal istenkisértésszámbn megy a divat rajongóinak nagy táborában és gyakran fordul elő, hogy a gazdag amerikai urleány, vagy párisi grande dame valamely pillanatnyi szeszélytől kifolyó babonával ad uj irányt a divat színárnyalatának és ugyanekkor végső kétségbeesésbe dönti az illetékes szabócégeket. Alig néhány hónappal ezelőtt, nyáron, amikor még általánosan közkedvelt és népszerű divatszin volt a zöldnek különböző árnyalata, fiatal angol úri kisasszony tévedt be egy párisi szabófejedelem divatszalonjának csarnokaiba. őnagyságán friss, élénk tengerzöld délutáni ruha libegett az ir szabadállam nemzeti színének nagyobb dicsőségére s minden jel arra vallott, hogy a kis angol lady boldogan élvezte uj ruhájának szépségét a koraőszi verőfény ragyogásában. A divatszalonban azonban nem várt meglepetés érte a zöldruhás angol kisasszonyt. Francia barátnői vércsevisongással rohanták meg őt és kezeiket tördelve, szinte magukon kívül könyörögtek neki, hogy azonnal vesse le ezt a szörnyű ruhadarabot, amelynek színe, — a zöld szin, — egészen bizonyosan a legborzalmasabb sorscsapásokat idézi fel ártatlan fejére! Egy másik hasonló babona terjedt el Amerikában, ahol a legújabb időben a hölgy közönség mint egy ember tiltakozik bármilyen féle madártolldiszitésnek kalapokon való viselése ellen. Amikor, nem is olyan régen Miss Isebel MacDonald, atyjával, az angol miniszterelnökkel együtt Newyorkba érkezett, még az Újvilág metropolisában való partraszállása előtt ismeretlen amerikai hölgyek tolongtak hozzá, kik rimánkodva kérték, hogy azonnal vegye le fejéről marabutollas kalapját és dobja az óceánba, mert a legszömyübb csapás éri azt, aki tolldiszitésü kalapban lép Amerika földjére. Mint Páriában a fekete színnek számtalan árnyalata létezik, úgy Londonban ugyanezt a stilust honosította meg a brit birodalom lobogóján diszeilgő sötétkék nemzetiszin is. A Royal Blue, (királyi kék) ezúttal a sötétkék, majdnem fekete szinárnyalat és a sötéthaju, barna vagy feketehaju angol szépség ruhatárának kiegészítésekor minden alkalommal súlyt helyez az előkelő kék és királyi kék szi - nek választására. Vannak hölgyek, akik boldogtalanok, ha világos ruhát kell viselniök és ismét mások, akik szerencsétlenek, ha sötét ruhában kell mutatkozniok. Régen volt — Ez a sör olyan, mintha viz lenne. — Nekem Ízlik. Én ugyanis olyan régen n em ittam vizet, hogy nem emlékszem, az izére. (Simth‘s Weekly, SydneyJ Ö tudja Fogorvos: Semmit sem, fog érezni. Páciens: Ne beszéljen annyit, hiszen én is or orvos vagyok. (Evrybody’s Weckjy^ London.) ÁM országutat rajzol az égre és a tengerre — Loth íranda mérnök világraszóló találmánya — 6
