Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-03 / 2. (2223.) szám

... 1930 január 3, péntek. T?M0AI-M\tíl?.5R.-Ff!RLAI> Grosschmid: AZ őslakos pártoknak . blokkba lel tömörülni A megvár páriák újéve Kassán — Tisztelgő küldöttség Grosschmid szenátornál és Tost Barna prelátusnál Kassa, január 2. Kassai szerkesztőségünk telefonon jelenti: Újév napján szövetkezeti ellenzéki pártjaink kassai vezérei előtt meg­jelentek a pártok vezető emberei és funkcio- nárusai, hogy az újév alkalmából szerencse- kivánataikat tolmácsolják. A keresztény- szocialista párt nagy küldöttsége kereste fel újév napján először fost Barna preláíus-plebá- nost, majd Grosschmid Géza szenátort, akit a párt nevében Deák Gyula vezérigazgató üdvözölt. Fleischmann Gyula dr. tartomány- gyűlési képviselő a pártiünkcionáriusok üd­vözletét tolmácsolta, mire Grosschmid Géza dr. hosszabb beszédben válaszolt. Grosschmid Géza dr. beszédében utalt arra, hogy nehéz életviszonyaink közt nemcsak a szeretet, hanem a jövő gondjai is összehoznak bennünket. A sorsunkba való kényszerű bele­törődés folytán panaszaink csendesebbek, re­ményein kbalványabbak lettek. Ezek a re­ménységek amúgy is elég szerények voltak. Azt hittük, hogy a demokrácia diadalát hir­dető békeszerződések alapján a politikai evolúció gyorsabban fog inenni és a béke mellett az igazság eszméje hamarább fog szóhoz jutni. Azt hittük, hogy legalább azok az égeiő kér­dések, amelyek megoldása a békeszerződé­sek alapján kötelezők, mint az állampolgár­ság, nyugdijkérdés, nyelvi jogok, kulturális szabadság rendezése, egy-kettőre megoldást nyernek. Minthogy azonban ez a többségei alkotó nemzetiséget nem érinti, a jogokat ga­rantáló nagyhatalmak legkisebb gondja is nagyobb annál, semhogy panaszainkra felfi­gyeljenek. Nem marad más hátra, mint a bel­ső kormányzással szemben minden meglévő életerőnkkel felvenni a harcot életérdekeink védelmére. Amikor itt konszolidálásról hal­lunk beszélni, akkor legfeljebb a cseh és né­met érdekek összeegyeztetéséről van szó. A nemzetiségi, mondjuk helyesebben, a német miniszterektől elvárhatnék, hogy az állam kisebbségei iránt legalább ők tanú­sítsanak valamelyes érdeklődést. De hiába keresem ezt például Spina dr. miniszter­nek mostani karácsonyi megnyilatkozásai­ban, aki nem tud, vagy nem akar a Mor­ván inneni vidékekre látni. Szlovenszkót pártokrabontás utján igyekez­nek elerőtleniteni. Ha ez az ország nem akar elmerülni, akkor rá kell eszmélnie, hogy nem arra való, hogy az itt élő lakosság a szavaza­tokat szállítsa a cseh és német pártoknak, ha­nem az itt élő lakosságnak össze kell fognia, az őslakos partoknak biokba kell tömörül­ni, hogy kiszorítsák Szlovenszkó részére azt az anyagi részesedést, ami arányosan megilleti. A magyar pártok taktikájában is alapvető változás történt, amikor az egymás elleni harcot föladva, a választási küzdelemben egyesültek és ha a felfogásbeli s egyéni el­lentétek a pártok fúzióját nem is teszik sem jobbról, sem balról lehetségessé, az országos politikában való ütjük adva van abban, hogy egymással és az őslakos pár­tokkal egyetértésben követeljék Szlovenszkó jogait. Ha Szlovenszkó lakosságának túlnyomó ré­sze ezentúl összetart, akkor a nagyvilág kö­zönye és az itteni kormányzat érzéketlensége dacára is népünk létérdekei jobban megvéd- hetőkkó válnak, elhalványult reményeink gzine-java újból megerősödhet és az itt élő nemzetek megérik azt az időt, amikor Európa népei belátják, hogy a béke nem a nemzeti igazságok lefojtása, hanem csakis azok biztosítása utján létesít­hető. Ennek az igazságnak akarása a mi erőink forrása, mert ez a világfejlődés követelménye és ezért hacsak magunk el nem ejtjük, ke­zünkből ki sem üthető fegyver. Ezután a keresztényszocialista párt részé­ről Fleischmann Gyula dr. tartománygyüilési képviselőt is felkeresték párthívei, hogy kö­szönetét mondjanak a szlovenszkói tartomány- gyűlésen kifejlett tevékenységéért. Toet Barna p re látna pl ébános, polgár m este rhe- lyetleet Fleiacbmann Gyula dr. vezetésével látogat­ták meg párthívei. Fleischmann dr. beszédében kérte tel Toat Barnát, hogy a várospoLitikában legyen őre a városnak és az ittélő lakosság érde­kében ugyanazzal az aktivitással dolgozzék to­vábbra is. Tost Barna meghatóban mondott köszö­netét. Mint a város plébánosára, súlyos feladatok és kötelességek nehezednek — mondotta többek közt, — amelyeknek mindig a legnagyobb oda­adással igyekezett eleget tenni, öreá van bízva a me.<*sze földön hires kassai dómnak gondozása, amelyben II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugszanak. Büszkeséggel állitj , hogy ennek a 6zép városnak plébános! és polgármesteri székében is az a gon­dolat hatja át, hogy ennek a ma nehéz gondokkal küzdő városnak segítségére legyen. 1 magyar iesíiisü párt újéve A magyar nemzeti párt szereteténék akart ki­fejezést adni, amikor országos és kerületi pártel­nökét, Blanár Béla dr.-t, nyugalmazott polgármes­tert az újévi üdvözlések során felkereste. A kül­döttséget Halmi Béla dr., a helyi pártszervezet alelnöke vezette, a párttiszíviselöket pedig Várnay Ernő főtitkár. Halmi dr. beszédében többek kö­zött utalt arra, hogy olyan ez az ujesztendő. mint az országút mérföldköve, ahol fáradtságos gyalog­lás után a vándor megpihen, hogy visszatekintsen a megtett útra és hogy erőt merítsen az előtte ál­tó hosszú és nehéz útra. Hátra tekintve mély re- zignációval állapíthatjuk meg, hogy az elnnüt év nem hozta meg a várva várt javulást, a magyar ki­sebbség szomorú sorsának enyhítését, jogos igé­nyeinek teljesülését. Amint alig találunk vigaszta­lót az állami igazgatás terén, úgy városunk fejlő­dése és gazdálkodása kérdésében is súlyos nega­tívumokat állapíthatunk meg. Objektív bírálat tár­gyává tette ezután Halmi dr. a közigazgatási rend­szert, majd utalt a lezajlott nemzetgyűlési válasz­tásokra. { Híve az egységes magyar pártnak, de szüksé­gesnek tartja annak minden oly velleitástél való független! lését, amely bármilyen különbség sze­rint megosztaná az őslakos magyarság táborát. Fontosnak tartja, hogy a járt vezetői tartsanak ki az egyedül helyes reálpolitika mellett, de a magyarság jogaiból egy jottányit c! ne sikkadjon. Blanár nagyjelentőségű munkájához erőit és sikert kiván. Halmi dr. beszédére Blanár Béla dr. meghatott hangon válaszolt. Rámutatott a párt szilárd helyze­tére, a vezérek lelkes és áldozatos munkájára. A magyar nemzeti pártnak igen fontos szerepe és jelentősége az, hogy abban mindenki feleke­zeti és osztálykülönbség nélkül, aki magát ma­gyarnak vallja, helyet és szives befogadást talál. Testvér a testvért nem gáncsolhatja, erejét helytelen irányú harcra nem pazarolhatja és bármilyen felfogásúnak minősíti magát, az egyetemes magyar munkában előrelátó célkitűzés­sel mindenkor összefogva kell résztvenni. Nagy részvéttel emlékezik meg ezután Blanár dr. az el­bocsátott nyugdíjasok ügyéről, az állampolgárság megoldásának szükségességéről és az erre vo­natkozó küzdelem fontosságáról. Szerencsétlennek bélyegzi azt a felfogást, amely Kassa város nyaká­ba kormánybiztost akar ültetni, mert ennek meg­valósítása indokolatlan, jogtalan és veszélyes vol­na. A város gazdasági helyzetét nem látja kétség- beejtőnek. 46 millió korona adóssága van cseh­szlovák kononákban, holott a város adóssága a háború előtti időről, befektetésekből, hadikölcsö- nökből fakad. A Kazinczy Társaság női szakosztálya részéről Korányi Ilona, az önkéntes Tüzoltőegyesület ne­vében Rozics Jenő tüzoltótőparancsnok, a Kassai Atlétikai Club nevében pedig Várnay Ernő. a KAC ügyvezető alelnöke üdvözölte Blanár Béla dr.-f, akiknek Blanár külön-külön mondott meghatott köszönetét. 1 lalisrei fciifFissins a bojkottmozgalom jelentéktelen — I.i angol konzervatív lapok pesszimizmusa London, január 2. A londoni lapok ma vezércikkekben foglalkoznak a pánhindu kongresszus eredményével. Az angolelle­nes rezolució nem olyan veszedelmes, mint a külföldi államok sajtója föltümtetni igyekszik. Annyi tény, hogy a lahorei kon­gresszus a lehető legellenségesebb attitű­döt vette fel Angliával szemben, de a kon- gressztis résztvevői és megbízóik a hindu nép aránytalanul kicsiny hányadát jelen­tik és nem valószínű, hogy határozataikat Indiában mindenütt követni fogják. így például a bojkottmozgalom rendkívül ve­szedelmes papiron, de a valóságban nem igen követik Indiában. A lapok mindazon­által pesszimisztikusan ítélik meg a hely­zetet és a jövőt bizonytalannak látják. Egyedül a Daily Héráid ir némi optimiz­mussal és nem fél a következményektől. A konzervatív lapok élesen elítélik a lahorei kongresszus határozatait s szerintük az ál­taluk okozott nyugtalanságot nem szabad lebecsülni. Sajnáiatraméitó, hogy Gandhi és Nehru a radikálisok pártjára állt, akik egyszerűen kiütötték kezükből a kongresz- szus vezetését. . Országos Ssépvissüttstieti ülés, melynek négy tiwsorazati pontié tan A magyar kulturális egyesületek segélye­zésének ügye az országos psflasBeirt&sn Ungvár, január 2. (Rusziinszkói szerkesztőségünktől.) óriási feüiháíboradást okozott a ruszinszkói magyar­ság körében a december 30-án kifolyt orszá­gos képviselőtestületi ülés, melyet kivétele­sen maga Rozsypal országos elnök vezetett le és amely összesen másfél óráig tartott. A gyűlést Rozsypal 10 órakor nyitotta meg és bejelentette, hogy mindössze négy tárgy- sorozati pontja van. Az első pont volt az elnöki megnyitó, a második az uj képviselőtestületi tagok beje­lentése, a harmadik az országos választ­mányba delegált uj tagok benevezése és vé­gül negyedik pontként az 1929. évi költség­vetés egyes felesleges tételeinek törlése szerepelt. A Hokky Károly képviselővé való válasz­tása következtéiben megürült képviselő­testületi tagságra a pártszövetség Jaczik Mik­lós ungvári ker.-szoc. párti alelnököt, városi tanácstagot jelentette be, mig a választmány­ba póttagként Siménfalvy Árpád dr. képvi­selőtestületi tagoit delegálta. A látszatönkormányzat ily szemérmetlen gyakorlása ellen Győző Ármin képviselőtes­tületi tag kelt ki s .rámutatott arra, hogy ja­nuárban lesz egy éve, amióta az országos képviselet működik, de azóta semmit sem végzett, mert se hatásköre, se joga nincsen. Valósággal nevetség tárgyává teszi az or­szágos hivatal az országos képviselőtestüle­tet, melyet horribilis pénzen tari fenn a kormányzat csak fzért, hogy évente négy­szer összeüljön és az eléje terjesztett jelen- fcéktöleai néhány ügyet a többségi terror ha­Fizessen elő a mr lÉPiS HétoS Előfizetési ára % évre 36.— Ke*. tása alatt a kormány szájaize szerint el­intézze. «. Rozsyipat idegesen hallgatta ezeket az igazságokat, valamit válaszolt is rájuk, de a gyűlést sürgősen befejezte. A tárgysorozat kimerítése után Slmén- falvy Árpád dr. három kérdést terjesztett elő. Az egyik kérdés az országos választ­mány által egyes kulturális, sport-, jóté­konysági >és társadalmi egyesületeknek ki­utalt segélyekre vonatkozik. A segélyezési akcióból számos egyesület kimaradt s igy Siimiéinfalvy kérdésében azt követeli, hogy az egyesületek január 30-ig adhassák be kérel­meiket. A második kérdés kifogásolja azt, hogy a ruszinszkói azinpártoló egyesület csupán 5000 korona segélyben részesült, no­ha az egyesületet legalább húszezer korona illetné meg. A harmadik kérdés a Magyar Testnevelő Szövetség Segélyezését követeli annál is inkább, hogy a Szövetség illetékes szervei szóban már december elején előter­jesztették kérésüket. Roztsypal országos elnök a kérdésekre vo­natkozólag kijelentette, hogy azokra írás­ban fog Siménfalvy dr.-mak válaszolni. Ezzel az ülés be is fejeződött. — Január 25-én lesz Kassán a katolikus bál. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A katolikus bál, amely minden évben Kassa társadalmának legnagyobb farsangi esemé­nye, január 25-én lesz. A rendező bizottság már megkezdte munkáját és a meghívók szét­küldése a napokban történik. A nagyarányú előkészületek arra vallanak, hogy az idei év­ben is a legsikerültebb bálok egyike lesz a Schalkház nagytermében tartandó katolikus biL Karóit- és BeiSBea-eüiiék- üünep fimmiü Rozsnyó, december 31. A rozsnyói protes­táns egyházak vasárnap, december 29-én ma­gas szivonalu ünnepséggel áldoztak egyház­történelmük nagyjai: Károlyi Gáspár és Beth­len Gábor emlékének. A csendben, minden feltűnés, minden hangos reklám nélkül elő­készített ünnepség annyi gazdag lelki tarta­lommal ajándékozta meg nagyszámú s válo- gatottan szép közönségét, hogy egész bátran bármely nagyvárosi keretbe beleilleszkedhe­tett volna. Szkalos Emil ev. lelkész megnyitó beszéde mindjárt megadta az est emelkedett tónuséi, a biblia mai értékelésének gyönyörű képpel . bevezetett gondolata s a protestáns egyház- történelem két ünnepelnének a cselekvő hitélet átitatására idézett és áhított szelleme Szkalos Emil nemes veretű szónoki stílusán át mihamar úrrá lett a hallgatók lelkén. Dovala Juliska Váradi Antalnak „Gálya- rabok" cimü költeményét szavalta el kegye- letes érzéstől hevített, finoman színezett elő­adással. Beilágh Barna ref. segédlelkész Szi ­ke István ref. lelkész harmóniumkisérete mel­lett Leszcinszky-Bathó: „Gyönge violának" cimü müdalát énekelte el kellemes, szépen csengő tenorhangján. Szőke István ref. lel­kész a harmónium mellől az előadói asztal­hoz lépve, nagystílű ünnepi emlékbeszédet mondott, mely a műsor tartalmi súlypontjá­nak volt beosztva s valóban emlékezetes, lel­kek mélyéig ható, kimagasló értéket adott. Emlékbeszédében általános korrajzba és tör- 1 ténelmi távlatba állította be a két nagy ün­nepeltet, külön foglalkozott Károlyinak, a reformáció nagy harcosának, az unilarismus és libertinismus veszedelmeit elhárító nagy müvével, külön bibliafordításával s annak sokrétű, szinte az akkori magyar történelem­nek csak egyetemében felbecsülhető hatásá­val vallási, nyelvi, irodalmi, kulturális és nemzetfentartó jelentőségében. Hasonló rész­letességgel rajzolta meg Bethlen Gábor mü­vét az államférfi, hadvezér és diplomata, a tudományok pártfogója és művelője s az alá­zatos keresztény szerepében. Szőke István egész előadásán meglátszott, hogy hatalmas tudáskészletből merit. A hatalmas tapsokkal honorált szónoklat után Matclcsy Magda (Rimaszombat) Egyed Aladár (Sajógömör) harmóniumkisérete mel­lett Stradella: „Pietá Signore" áriáját éne­kelte el s a nagyigényü darab stílusos, gaz­dagon árnyalt előadásával kiváló készségről tett tanúságot. Szép csengésű szopránja" az egész termet betöltötte. Penger Böske Gár­donyi Géza versét: „írás a bibliába" szavalta el friss lelkesedéssel. Ugyanennek a Gárdo­nyi-versnek Gáspár János által megzenésített.? szövegét Beilágh Barna énekelte el Egyedi Aladár karmóuiumkiséretével, első énekszá­mának sikerét tetézve. Becz Aranka (Losonc) Erdély mély érzésű poétájának: Reményűi Sándornak egy ez alkalomra irt remekét: „A forditó“-t adta elő s noha nem kis feladat előtt állott, a mindig mélyen szántó költő szimbolizmusának teljes kivetítésével, töké­letesen oldotta meg a feladatot s a költő lei­kével tudta szárnyaltatni egész hallgatóságát Elegei Ernő (Beje), Rozsnyónak mindig öröm­mel látott vendége, Egyed Aladár harmónium- kiséretével gordonkaszámokkal gyönyörköd­tette a közönséget. Elsőnek Reinecke Orató­riumának Praeludiumát adta elő, utána Schu­bert „Esti imáját". Régen kiforrott technikája, puha vonóvezetése, nagyszerű hangszerének teljesen uralt zengő tónusa ezúttal is pompá­san érvényesült. Egyed Aladárt, mint mindig biztos, szabatos kísérőt is régen ismerjük. Smid István ev. lelkész záró szavai fejezték be a műsort, még egyszer megragyogtatva a nagy ünnepeltek értékeit a hallgatóság előtt, még egyszer a szivekbe vésve nemcsak a reá­juk emlékezés kötelességét, de példaadásuk; követésének parancsát is. Lendületes, szívből fakadt szavai kellő hatással zárták az ünnepi műsort. Az ünnepély a városháza újonnan átalakí­tott dísztermében folyt le s a nagy7 közönség önkéntes adományai fedezik költségeit. A vendégszereplők lelkes, kedves áldozatkész­ségét Szkalos Emil köszönte meg megnyitó szavaiban, amint hálásak érte a prot. egyhá­zak hívei s az egész közönség is. A rendezés tökéletes munkáján meglátszott az „örök fá­radhatatlan" Szkalos Emil keze, akinek Szerié István nyújtott kartársi segítséget. * <K8«saBWB5.-. íw: ■•Mfrtsaartvsu naanaaL Kiásták Szodoma romfait ? London, január 2. Jeruzsálemből érkezett hí­rek szerint a Jordántól keletre fekvő rik?ág- közepén ősrégi város romjaira bukkantak. Az ásatások folyamán megállapítást nyert, hogy a várost annakidején tűzvész pusztította ü. Különböző jelekből arra következtetnek, hogy a bibliai Szodoma város romjaira bukkantak, amelyet a biblia szavai szerint lakosainak pa­rázna életmódja miatt az Isten haragja elpusz­tított. — Tíz újabb vádirat készült el a tiszazugi mérgezések ügyében. Szolnokról jelentik: A szolnoki ügyészségen Kronberg János •ir. ügyész szakadatlanul dolgozik n tiszazugi mérgezési ügyek vádiratainak elkészítés m.- Az elmúlt napokban nem kevesebb, nunt tíz uj vádiratot bocsátott ki a szolnoki ügyész- eég. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom