Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-19 / 15. (2236.) szám

<ERKCT:MAGteR-HTraWO Az összetört hegedű Irta: Sándor Dezső A téma nagyon régi. És mégis, valahány­szor közei kerül hozzá az ember, valahányszor az úgynevezett véres élet mtenzmitdsát érzi az ember mindig megdöbben. És nem tudja, hagy mit gondoljon. Érzi, hogy igy leéli lennie, ahogy van s mdimdáMsan mégis bor­zasztó, hogy igy van. A mi korunk a nagy gondok kora. A válsá­gok kora. 8 majdnem bizonyos, hogy száz esztendők múlva, a történeti távlatok gyak­ran hamis beállításában, mégis úgy fognak erre a huszadik századra visszatekinteni, mint a legtermékenyebb korra, mint a leg­nagyobb élmények századára, hiszen olyan nagy és beláthatatlan lehetőségeket magában rejtő technikai csodák ejthettek bámulatba bennünket. Rádió, fSm, beszélő fűm, távolbalátás, repülőgép, Zeppelin, élőbb-utóbb rakéta- autó, rakéta-repülőgép. Mindez 25—30 esztendő alatt. Csupa csoda. # 8 álljon itt egy kis érsekujvdri történet. Egyszerű, szomorú hisória, itt játszódott előt­tünk. nem kerül bele a történelembe, pedig de nagyon véres élet! Az történi, hogy egy hideg téU éjszakán el­indult az érsekujvári cigánynegyedből, a Pá­rából egy cigány. Éhes voli és fázott és a dü- ledezö nyomorianyán szenny és betegség, tbc és kenyértelenség. Hóna alá vette az öreg he­gedűjét s ment be a városba. A kihalt érsek- újvári éjszakába, amelyben néhány évvel ez­előtt ő is volt valaki, muzsikus, talán csak unott korUrds, de mégis muzsikus, mégis em­ber, majdnem tar és pénze voU. A kávéháziakban most jazz bánd játszik. A korcsmákban sok helyen gramofón. Rongy vi­déki korcsmák rádióból hangssórózzák estén­ként a muzsikát meg a szórakozást. És a cigánynak nincsen kenyere. As elkeseredett érsekujvári cigány Mért a Főtérre, megállt a kávéházak előtt. Szaxofón gőgös muzsikája bugo-it felé. A dob apró per- getése tépte az idegeit. Gyűlölte ezt a gonosz kakofóniát. Az öreg cigány némán (HU. A nagy kese­rűségével. Megvan az öreg hegedű. Nincs hol játszani. És itt a tél, a hideg, üt vannak a ké­ny ételen napok. Nem panaszolta el baját senkinek. Hiszen olyan kihalt az érsekujvári éjszaka. Odatá- maszokodott az ivlámpa oszlopának, kezében a hegedűje és nézett a fényes kávéház felé, ahová aligha fog bejuthatni, leronyolódott cigány. Mi mehetett végbe a lelkében t Egyszerre keserűen fogta a hegedűjét, meg­ragadta a nyakát, lendületet vett és nekiverte a hegedűt a lámpaoszlopnak. A hegedű szét­hasadt. A nyaka maradt csak a kezében, de romboló dühe el nekiesett a megmaradt da­raboknak s összeapritotta. Némán. Minden tragikus kitörés nélkfU. A cigány eltűnt. A kávéházakból kinéztek az emberek s egy pillanatra megrendültek. Valaki csendesen megjegyezte: t •— A jazz bánd . - . Igen, a jazz bánd. Ez vette el a cigányok ke­resetét. Mint ahogy a szövőgépek a takácso­két, az autók a konflisokét, az autókereske­delem a lókereskedelmét, a hangosfilm a mo­zizenészekét s mini ahogy a ma diadalmas­nak látszó jazzbandisték kenyerét fogja az egyre tökéletesedő mechmizált zene elverni. # A technikai csodák kora az exisztenciák tragédiájának a kora is egyúttal. Kísérteties arra gondolni, hogy a technikai tökéletesedés iránya minden kétséget kizárólag az, hogy az emberi munkát egészen gé­pekkel helyettesítsék. Bármennyire is cáfol­ják, munkanélküliség, amely a gazdaságilag legfejlettebb országokban is egyre fenyege­tőbbé váMk, nemcsak az átmeneti gazdasági válsággal okolható, hanem a technikai töké­letesedéssel is kapcsolatba kozható. Arra kell gondolni, hogy az indigó papír és az író­gép a felére redukálta egy iroda személy­zeti szükségletét. Az uccaseprőgép az utca­seprők primitív kenyérkéjét vette el. És mindennek igy kell leírni. És csodálatba leéli esnünk, ha újabb technikai nagyszerű­ségekről halhmk. És lelkesednünk és glori- fikálnunk a feltaláló lángeszét. És közben szorongva gondolunk arra, ho­vá vezet a csodák kora? Karinthy Frigyes irt valahol erről a prob­lémáról. Leírta azt, hogy a technika fokozatos fejlődésével egyre több ember válik felesle-j gesté s amikor már végleg semmi munkája nem akad, egyetlen embernek sem. akkor egy | zseniális ember fel fogja találni az örök élei I szérumát. i Az iparosok és kereskedSk adóügyi sérelmeit sorolta föl s az orvosiás módjaira mutatott rá a komáromi adóügyi értekezlet TSbb szlovenszkói ipartársulat közös akciója az adóügyek igazságos rendezéséért Komárom, jaguár 18. (Saját tudósítónktól.) A komáromi Járási Általános Ipartársulat a mind eikeseiedül'ebbó váló panaszok hatása alatt, molyok az egész komámmá járás ipairoe- és kerefikedőtársadalma (részéről, de köztu­dottan az egész szlovenszkói iparos- és keres- kedőtársa dalom minden egyeü tagjának ajká­ról ssümetlen és meghallgatta dánul elhangoz­nak, adóügyi értekezletre hívta meg január 15.-ére Komárom tan a környező járások ipar- társulatait, s hogy az adősérelmek necsak egy­másközti panaszokdásban merüljenek ki, meghívta ©nre az értekezletre a pozsonyi ke­rületi ipar- és kereskedelemi kamara adó­ügyi referensét és több töivéryhozót is, hogy ezek közvetlen forrásból hallhassák a pa­naszokat s orvoslásuk iránt illetékes helye­ken előterjesztéseket tegyenek. Az értekezlet lefolyásáról a következő tu­dósításunk számol be. Boldoghy Gyula i parté rsulati elnök meg­nyitó szavaival üdvözölte az értekezleten megjelent: galániai, vágsellyei, zselizi, Ipoly­sági, érsekujvári, lévai járási ipartásulatok kiküldötteit, valamint a megjelent Richter Já­nos és Füsey Kálmán szenátorokat s ifj. Ko- ezor Gyula országos ipanosszövetségí elnököt Sajnálattal jelentette be, hogy az értekezletre meghívott dunaszerdahelyi, párkányi, nyitrai járási és pozsonyi városi ipartánsulatok dele­gátusai egyéb sürgősebb elfoglaltságaik miatt az értekezleten meg nem jelenhettek. Rámu­tatott arra, hogy a sok adósérelem orvoslásá­ra szükségesnek látta a törvényhozók figyel­mét is felhívni, mert az adózók ma már csak abban tudnak Mami, hogy a nemzetgyűlés tag­jainak segítségével elérhetik végre a mérték nélkül kivetett és kíméletlenül behajtott adók csökkentését s az egész adégazgatás rendsze­rének megjavítását Kérte a megjelenteket, hogy az Ivánfy Gé­za titkár áltál a komáromi társulat nevében teendő előterjesztésekhez esetleg pótló javas­lataikat tégy éa meg. Ezután. Ivánfy Géza ipartársrolati titkár ismertette az adósérelmeket, amelyek a követ­kezőkben nyilvánulnak: 1. as adókivető bizottságok helytelen öes- sseállitása, 2. nagy adókörletek alakítása kiás zárna bizottsági taggal, 3. titkos adó- informátorok rendszere, 4. adócsökkentési, törlési, részletfizetési kérelmek elintézé­sénél az illetékes gazdasági szervezet, az ipartársulat véleményének mellőzése, 5. a községi adózás tultongése as állami adó­zás mellőtt, 6. a forgalmi adó mai rend­szere, 7. a kisiparos kóma unkájának, te­hát nem árubeli szolgáltatásnak a mun­kásnál mentesített forgalmi adó alá vo­nása. Az előadó abból indult ki alapos s az adó­zás kérdését tefolyáfcoló minden gazdasági és szociális körűiméi yre figyelő fejtegetéseiben, hogy maga az adózás Ucb.Lkája ébreszt bizal­matlanságot, tehát a bizalmait kell helyreállí­tani adózó és adóigazgató hatóság között. Az adózónak az adóhivatalukban a maga hiva­talait, az adózás ügyét intéző .tisztviselőkben, a maga tisztviselőit kellene látnia, A helyzet azonban olyan, mintha az adózás csatározás, háború lenne a rosszul felfegyveraett polgár és a hadi technika minden rekvizibumával ki­tünően felszerelt adóhatóság között. S ez az állapot akadályozza meg az egészséges adó­morálnak a kialakulását, melyet az adózó pol­gár is igazolni szeretne. Először tehát az adó­kivető bizottságokba kell olyan egyéneket ki­nevezni, akiket a törvényes érdekszervezetek szabad választása jelöl ki, akik bizalmát bír­ják az iparos- és kereeke döosztál yaak, akik tehát, mert mások bizalma állítja őket' oda, felelősséggé! is tartoznak nemcsak az adóigaz­gatás szerveinek, hanem megbízóiknak is. Fontos kérdés az adókivetés technikájá­ban az adókivető bizottságok taglétszáma és illetékességi területének megállapítása. Ha egy egész járás adózóinak ügyét 5, 7, 9, eset­leg 11 bizottsági tag intézi, akik a járás több­ezer adózójának anyagi helyzetét s az anya­gi helyzetet annyira befolyásoló helyzeti, családi, sok egyéb körülményt nem ismerik, még a legnagyobb jóindulat mellett sem ké­pesek relatíve igazságos adóztatás alá venni az adózókat. Az iparos- és kereskedőtársadalomnak, de a többi adózó osztálynak is érdeke, hogy lehetőleg kisebb adó kér ül.etek alakiííassa­nak. Lcgfiérelmesebb pontja as adózás rendszerének a* a. n. informátorok intéz­ménye. Az adótörvény maga is számolt azzal, hogy az adóigazgatási tisztviselő, mint referens, s az adókivetőbizottsági tagok sem ismerhet­nek mindenkit, egyes adózóik üzleti, kereseti viszonyai körül nem lehetnek annyira tájé­kozottak, hogy igazságos adóterhet tegyenek a vállára. Felhatalmazza tehát a törvény az adóigazgatást, hogy az egyes adózók viszo­nyairól más módon szerezhessen be adato­kat, ha a vallomás kiegészítésre szorulna. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az adó- igazgatás rendszerint ipari és kereskedelmi szakmák szerint egy-egy iparost, kereskedőt hív meg, aki a szükséges információkat adja meg az egyes adózók saját s illetve egymás- fcözötti üzletkereseti viszonyai róL Az iparos- és kereskedőosztály helyesnek tartja az in­formációszerzésnek ezt a módját, azonban azt kívánja, hogy ezek az informátorok az ő soraikból a törvényes organizációk által vá­lasztassanak. Az adózás egész technikájánál az ipari és kereskedelmi szervezeteknek az a kívánsá­guk, hogy meghallgattassanak. Igen fontos ez az iparos, kereskedő adó- csökkentési, törlési, részletfizetési kérel­meinél, amikor az egész nagy adóikerület gazdasági viszonyait legjobban ismerd gazdasági szervezet lehet csak illetékes ily kérelmek megvéleményezésére, mert ezek az organizációk tartják kezüket a gazdasági élet pulzusán, amely gyakran nem lüktet lázat nmtatóan még akkor sem, mert takarnia kell a gyengeséget, a betegsé­get, amikor a segítségre legjobban, orvos­ságra leggyorsabban van szükség. Ivánfy Géza után Gaal Gyula dr. iprtárs. főtanácsos ismertette a forgalmi adősérelmeket. A forgalmi adó horribilis terhet jelent, az iparom és kereskedő ennél az adónál az állam kskasszálója, haszna nincsen ebből a tevé­kenységiből, legfeljebb kára, mert konácurren- cieképeseégét, forgalmának növelését akadá­lyozza meg. Az iparosság, kereskedők ez adó­nem teljes eltörlését kávánjék; erre azonban miután milliárdokat vesz be e címen az ál­lam, számi tani nem lehet, de arra számítani akar, hogy a forgalmi adó egyfázisúvá tételé­re vonatkozó s az évek óta kellően megindo­kolt ikivánságot a pénzügyi kormányzat telje­síteni fogja. A forgalmi adó kérdéfcéné! törlendőnek tartja a kézműves iparosság a maga mühelyi kézi munkája bérértékének összeg3 után eddig fizetett forgalmú adó törlését. Régi óhaja ez as iparosságnak, mert akár­hány legtöbb iparos önmaga végez el ellenér­ték fejében munkákat, ezeknél, tehát köavet- ’enül szolgáltat olyan munkától jeeiitméoyt, mely a munkással viszonylatban mentes a for­galmi adó alól. Az adózás kérdésének e főbb vonásokra re­dukált ismertetése után megindult a vita, mely igen élénk és nem egyszer szenvedé­lyessé i3 vált. A 'vitában valamennyi vendég ipartársulali k.küldött, különösen: Kardoss Győző a'elnök, Menczel Dezső szakosat, el­nök Yágsellye, Farlcas Lőrinc titkár Galánta, Rováts István és Belágyi F. titkár Ipolyság. Honffy János Érsekújvár, Nagy András Zee- !ir-Na.(»>ralié, Éder István, Tóth Antal titkár Léva, Vály Lajos Komárom, szólaltak fel igen értékes s a kérdés alapos ismeretére valló, különösen az iparos és kereskedő társa­dalom helyzetét hü képében feltüntető felszó­lalásaikká], ’ ndi [ványaikkal s a javaslatokat módosító e1ö t e r jegzéseikkel.: A több órán át tartott igen magas s*ksvo- IUÜ.U értekezlet a következő határozati Javaslatot fogadig el egyhangúlag: Felttéietnek a meghívott képviselők ée aze- oátorok, a pozsonyi kereskedelmi ée iparka­mara, hogy a iá) aulátok által közösen, de mindegyik járásra külön is vonatkozó pana&z- iratok s élőt emésztések alapján lépjenek érintkezésbe a pénzügyi kormány­zattal az elviselkeieüen adósérelmek or­voslására. A megjelent ipartársulafok képvisel® arra & felkérték az értekezletet rendező komáromi ipartámulatót, h»gy megfelelő módon az érte­kezletről a sajtó utján közlemény jelenjen meg és a hozott határozatok megküMessenek a többi társulatoknak is hasonló eljárás cél­jából. Richter, FQssy és Koaor felszólalásai A referátumok ötéin Richter János és Füsey Kálimén szenátorok megköszönték a meghí­vást. Richter János szenátor üdvösnek és he­lyesnek tartja, hogy a törvényhozókat is be­vonták e sérelmek orvoslásának munkálatai­ra, mert egész Szlovemszkón hangosak a köz­ségek, városok ezektől a panaszoktól a ebben a kifejezetten gazdasági és az állam egész gazdaságát érintő kérdésben tényleg egy­szer mér a törvényhozásnak kell kezde­ményező lépést tenni. Kell, hogy meghallják a panaszokait és sokkal rosszabb les*, ha a gazdasági válsá­gokban tönkretett iparos és kereskedelmi osztály utolsó lélegzetvételénél jön csak a segítség. mint most, amikor még lenne mit menteni, ezer, tízezer dolgozó s az államot fenntartó iparost és kereskedőt. ígéretet ítész, hogy min­denben támogtaja az iparosokat és kereskedő­ket Füsey Kálmán szenátor is lendületes sza­vakban mondott köszönetét a bizaloméri. Mint gazda értékelni tudja az iparos- és kereskedő- osztály munkásságát is s minden erejével az ő ügyeikért is harcolni fog. Ifj. Koczor Gyula volt képviselő örömét fe­jezi ki azért, hogy az iparosság az adókérdés­ben józan mérsékletet tanúsít és maga is igyekezni akar önmaga sorsának megmenté­séért a javító eszközök feltárásában azoknak segítségére lenni, akiket hivatásuk állít az ál­lam egész lakossága számára hozandó törvé­nyek meghozatalánál való közreműködésre. Maga is nem egy alkalommal hívta fel a kis­iparosság figyelmét az adótörvény hibáinak s illetve a törvény helytelen alkalmazása követ­keztében érzett sérelmed, panaszai nyiilt fel­tárására. De nem mulasztotta el ugyzanakkoa* felhívni az iparosok figyelmét arra is, hogy sem elég a pasaszkodás, hanem a segítsé­get önmagának is el kell kesdenío. Élnie kell az iparosságnak, keret ked önék, de minden adózónak is mindama joggal, mélye* az adótörvény számukra biztosit; ment be keM vallania, hogy nem egyszer az iparosok, ke­reskedők hiányos törvényi* meret© is okozója adóbajaiknaik. A komáromi értekezlet bizta­tással tölti él, mert látja hogy ilyen közös ér­tekezlet összehozza az egy gazdasági táborba tartozókat — s ha a jövőben is minden egyes sérelind kérdésben hasonló módon járnak el, a törvény szigora keretei megadta módon, iga­zuk tudatában, de az átkos ipa rőt közöny le­verésével maguk is hozzáfognak s szüksége* ismeretek megszerzéséhez, — siker fogja ki­sémi mozgalmaikat. Boldoghy Gyula zárószavában hálásan meg­köszönte a megjelentek fáradozását s ismétel­ten kérte a megjelent törvényhozókat arra, hogy vegyék kezükbe az annyira leszegénye­dett iparosság ügyét és tegyenek meg min­dent, hogy az elhangzott, nem túlzott, csak a valóságot festő sérelmek haladéktalanul or- voeoltassanaikí [ Minőségek: | 5>> * Smpa, Peisia, ^ 0 * ^*™*%, ** O/^ Oolódl csomózássá); R csohszlooák technika legnagyobb ofománya! ___________________-__________________ 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom