Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-16 / 12. (2233.) szám

Mal szäm&mU \ Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára í *20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő; politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY! LÁSZLÓ FORGACfi QtZA Szerkesztőség: Prága íl., Panská ulice 12, 11. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ui 12/111. — le- lefon: 34154. — Sürgönyeim; 'Hírlap, Praha A prágai foggaitizmus Tovább tart a bizonytalanság Hágában O&tiroiiifiys a Hímet, pesszimizmus a magyar ügyben — Füidreformkérdések — Tardieu és loucheur visszaérkezett (§) Sokféle „izamishról halló tinink. A fog- | gartiamus azonban sokak előtt tűnik föl cso­dabogárnak és explíkálni vagyunk kénytele­nek az ug műszó jelentőségét. Galsworthy nagyszerű ciklusában, a For- syte-család históriájában — amely négy nemzedék életét adja és az angol középosz­tály lelki ok távúját — Lambrecht szériát pszichikai diapazonját fogja össze a Yictu- riámus korszak elejétől napjainkig — a há­ború utáni Anglia társadalmi és gazdasági viszonyait behatóan ismerteti. Angliában mondta ki a „rossz üzlet a háború“ elvét Xormán Angel s a győztes Albion élete bi­zony nem fenékig tejfel. Galsworthy korraj­zot ir és nem szociológiai tanulmányt, tehát nem keresi Anglia bajainak mélyenfekvő okait, csak látja, hogy a munkanélküliség állandóan növekszik, mind több és több Ín­ségbe került ember lézeng a szörnyű világ­város uoeáln és bármiféle reformmal kísér­letezzék akár a konzervatív irányzat, akár pedig a munkáspárti kormányzás, a bajokon nemi tud segíteni. A háború utáni Angliá­nak legnagyobb problémája a munkanélkü­liek kérdése. Mindenki azon töri a fejét, mi­féle társadalmi reformintézkedésekkel le­hetne ezen a bajon segíteni. Egy- lapszer­kesztő valami szociológiai tanulmányra buk­kant egy könyvtár poros polcán, kezébe ve­szi a kötetet és olvasgatni kezdi. A könyv szerzője valami Foggart nevű vidéki szoba- tudós, aki megoldást keres Anglia társadal­mi és gazdasági bajaira. Nem tud okosabb megoldást, mint a munkanélküliek kitelepi- tését a metropolisból és a munka nélkül ma­radt bányatelepekről. Anglia lakosságának ember feleslegét vissza kell vezetni az agrá­rius munkára, a vadászterületeket és a lovagló tereket eke alá kell fogni és akiknek így sem jut kenyér, azokat ki kell telepíteni a gyarmatokba és a dominionokra. A szerkesztőnek megtetszenek ezek az el­vek, vezércikket ir róluk lapjában, propa­gálni kezdi az eszmét és a regény fiatal hő­se, aki a háború után nem tud okosabb fog­lalkozáshoz látni és képviselő lesz, szerkesz­tő barátjának befolyásolására magáévá teszi a foggartizmus rendszerét, beszédet mond róla a parlamentben, cikkezik és. agitál, szó­val a foggartizmus népszerű téma lesz An­glia politikai köreiben és a szalonokban. Bizonyára nem Galswortihyuak regénye bírta rá Anglia volt premierjét, Baldwin! arra, hogy ha nem is az egész foggartizmus- sal, annak legalább egyik pontjával megpró­bálkozzék. Ez a pont a munkanélküliek ki­telepítése volt. Emlékezhetünk arra, bogy két évvel ezelőtt az angol kormány nagy ta­nulmányozási bizottságot küldött Kanadába, amelynek az volt a feladata, bogy az észak- amerikai dominion viszonyait a munkanél­küliek kitelepítése szempontjából tanulmá­nyozza. A bizottság munkájának következté­ben Baldwin megegyezést kötött a kanadai kormánnyal és ennek a megegyezésnek az alapján a foggartizmus első áldozatai, mint­egy tiz hajószállifmány munkanélküli, ki is ment Kanadába. Mim álunk is keresik a csodaszert., a cseh­szlovákiai foggartizmust, amely a bajokon segítene. Galsworthy regénye nem jelent még még akkor, amikor Hodzsa volt minisz­ter csodálatos intuícióval megérezte a fog- gairtizmus rendszerének egyik sarkalatos pontját és kihirdette Szlovenszkó dezindU- sztrializálásának hangzatos jelszavát. A tör­ténelmi országok fejlett ipara külföldi piac hiányában a belföldi piacra volt kénytelen fanyalodni és ezért tönkretette a belső kon- kurrenciát, a szlovenszkói és ruszinszkói Hága, január 15. M-ig a konferencia első bizottságában a szerencsésen elintézett Sehaoht-ineid e sí s után a végleges meg­egyezés a szó szoros értelmében csupán órák kérdése és a delegátusok hozzákezd­tek a záró jegyzőkönyv megfogalmazásá­hoz, addig a második bizottságban a keleti jóvátételek ügyében semmiféle haladás nein észlelhető. Az az optimizmus, amely Broechi tervének 'bemutatása és Bethlen gróf magyar miniszterelnök első nyilatko­zata után keletkezett, idők folyamán el­tűnt,- mert a magyarok és a kisantant de­legátusai között a Brocchi-terv ellenére is áth iöalhatatJan akadályok tátonganak, amelyeket néhány nap alatt nem lehet el­intézni. Mint tegnapi számunkban jelen­tettük, a magyarok körülbelül háromszáz millió »inam koronát kivannak az opfánsok kártálasináSára, de; ebben az összegben nines benn a főhercegek, az egyházak, a magányasutak, a szövetk-Vzdték és az egyéb állami vagy. kollektiv vágyóitok le­foglalása után járó kártérítés. A Petit Pá­risién ma reggel nyíltan kijelenti, hogy a kisantant és Magyarország tárgyalásai nem vezettek pozitív eredményre. A ma­gyarok Romániától az optánsok kártalaní­tására 180 millió aranykoronát kérnek, Csehszlovákiától 90 milliót, Jugoszláviától 80 milliót, azaz összesen 800 milliót. Szén­ipari. Novak egykori kereskedelmi minisz­ter a losonci iparvidék küldöttsége előtt nem szépitgette a kormányzatnak iparpoliti­káját, amikor kijelentette, hogy az olyan iparnak, amely nem értékes, pusztulnia kell. Hodzsa az orvoslásra nem keresett vagy nem tudott hathatós módszert találni és ezért egy ,,izmust“ talált a dezmduszi,n>a- lizmus műszavában, amellyel igazolni ipar­kodott a centralista kormányzat gyakorlati iparpolitikáját és azt hirdette, hogy Szloven­szkó gazdasági életét gyökeresen át kell orientálni, az ipart le kell építeni és Szlo- ven szkot meg Ruszinszkót agrárországgá kell tenni, aáiol a földművelés ad majd a la­kosság 90 százalékának kenyeret és megél­hetést. A foggártizmusnak ez a formája azonban nem valami újdonság a nemzetgaz­daságiamban. IV. Henrik francia királynak mindenható minisztere, Sully hirdette a 17. század elején, hogy a szántás-vetés és az ál­lattenyésztés az a két emlő, amely táplálja Franciaországot. Azóta rájöttek, hogy az ag­rárizmusnak s az iparnak országos fejleszté­se vezet a kívánatos gazdasági rend, az ál­lamterületek önkielégitése, autoohtoniája felé. Hodzsa visszatért Suilyhez. Hat esztendeje hirdette ki egy újságírónak adott interjújában a szlovenszkói Foggart uj elvét. Azóta csak azt tapasztaljuk, hogy a dezindusztrializálás ugyan alaposan elvégez­te a maga munkáját és Sodomában kőt kö­vön nem hagyott, az agrikultura terén azon­ban mégsem mutatkozik az az átorientáló- dás, amely Szlovenszkó lakosságának ke­nyeret és megélhetést biztosítana. Hat év éppen elegendő idő lett volna ahhoz, hogy némi körvonalait lássuk kibontakozni a fog­gartizmus szlovenszkói rendszerének. Sze­rettünk volna tettekét látni, amelyek Szlo­venszkó mezőgazdaságát olyan nívóra fej­lesztik, hogy a föld legalább mostani lakos­kivül Bethlen gróf a főhercegek követelé­seit Csehszlovákiától 175 millióra, Romá­niától 45 millióra és Jugoszláviától 85 mil­lióra becsüli. A miniszterelnök ugyan ki­jelentette, hogy az osztrák főhercegek ne­vében nem tárgyalhat, de a későbbi félre­értések elkerülése végett már most kény­telen megnevezni az elszámolás alá eső összegeket. A földreformmal kapcsolatos tárgyalá­sok tegnap egész nap folytak s ma délelőtt is elhúzódtak. A két felfogás nem közele­dett egymáshoz s a mára tervezett hivata­los plenáris ülés elmaradt. Loucheur. a második bizottság elnöke, aki ma reggel érkezett vissza Parisból, egy újságíró előtt állítólag kijelentette, hogy abban az eset­ben, ha néhány napon belül nem sikerül megoldást találni, a keleti problémákat megoldhatatlannak jelenti ki é~* a második bizottság tárgyalásait berekeszti. Ebben az esetben vagy*, a. nagyhatalmak gyako­rolnak kellő nyomást a .középenrópai ha­talmakra, vagy pedig a megoldást elodáz­zák a konferencia* utáni időkre. E pesszimizmussal szemben néhány más lap, különösen német orgánumok valószínű­nek tartják, hogy a kisantant és Magyaror­szág az utolsó pillanatban mégis megegyez­nek. A Brocohi-terv. megfelelő tárgyalási bázis és ha a politikai differenciák egyszer ságát el tudja tartani. Ehelyett a foggart iz­mus másik programpontját látjuk megvaló­sulni, a munkanélküliek és a földnélküli Já­nosok kitelepítése alakjában. Csehszlovákiá­nak nincsenek domínionai, de vannak a vi­lágnak olyan sarkai, ahol szükség van sok és erős munkáskarra. Belgiumnak bányái, Hollandiának tőzegtelepei, Franciaországnak hatalmas gyárai és bányavállalatai mind munkásanyagra várnak. Az északafrikai partvidék Timistől Marokkó csücskéig elhú­zódó parii szallagja most halad az európaia- sodás utján, új vasútvonalak és-országutak épülnek, az északafrikai francia gyarmatok­ban most már nemcsak idegen leg,ionisták­ra, hanem idegen úttörőkre is szükség van. Ha ilyen irányban akarjuk megoldani Szlo­venszkó problémáját, akkor ennek a foggar- tizmusnak .jövőjét nem kell féltenünk, hi­szen a nagyhatalmak gyarmati programja hosszú időre szóló munkaalkalmat nyújt igen sok ország hajótöröttjeinek. Komolyan gondolnak az egész Afrikán átvezető vasút­vonal megépítésére és a szlovenszkói mun­kásnak alkalma lehet a Szahara tikkasztó homokján megkeresni kenyerét. Évek alatt talán egyéb fantasztikus tervek is megérnek a kivitelre, megépítik a La Manche- és a Gibraitár-szoros alatt átvezető tengeri csa­tornát, feltöltik a Földközi tenger sekélyebb helyeit, hogy uj, termékeny területeket csa­toljanak Európához, egyszóval: szlovenszkói munkanélküliek, nem kell félnetek, a nagy világon e kívül van számotokra hely és mun­kaalkalom. Az újfajta foggartizmus! moshnár rend­szeressé tették, plakátokon és dob-szóval ver­buválnak idegen országbeli • munkára. Ez a prágai foggartizmus lényege. Olyan átfogó, hatékony és- termékeny foggartizmus-sal, amely belső munkaalkalmak megteremtésé­vel próbálná a kárpáti földek siralmas gáz­elmulíak és csupán financiális kérdő-ékről van szó, a delegátusok felfogását könnyebb összehangolni,. Tegnap hiányóztak a konfe­renciáról a nagyágyúk, Taráién. Loucheur és Jaspar s nélkülük a tárgyalás menete természetesen meglassubbodolt. A bolgár és az osztrák kérdés háttérbe szorult s egye­dül a magyar ügyről vitatkoztak. Az osztrák ügyben a Loucheur-bizottság csütörtökön fog tárgyalni, de hogy mikor kerül sor a magya­rokkal való tárgyalásra, egyelőre nem tud­ni. Bethlen, mint ismeretes, ki jelente Ue. hogy Magyarország az optáusoknak a birtok- reformmal kapcsolatos követeléseit hajlandó a Brocchi-terv alapján rendezni, de a főher­cegek, a katolikus egyház, valamint a nem­zeti üzleti vállalkozások vagyonát kiveszi ebből a megoldási tervből, mert a magyar állampolgárok jogairól nem mondhat le és ragaszkodnia kell a trianoni békeszerződés 250. paragrafusának betartásához. Bethlen bejelentésére .Benes, Mi'rónescü és Mariliku­rios külön-kűlőn ki jelén tették-hogy vala­mennyi kérdés' likvidálását; követelik és Magyar,ország magatartására való tekintettel nincsenek abban- a helyzetben, hogy jóvá­tételt követeléseikből ujrtt engedjenek. Megegyezés efőiü Időközben a Schacht-incidens hullámai lecsillapadtak. Mint tegnap jelentettük, a német Birodalmi Bank elnökének szabot­dasági helyzetét megjavítani, nem találko­zunk. Ha az idei költségvetés beruházási programját áttekintjük, amint azt már la­punkban megállapítottuk, a közmunkáKnak csak igen jelentéktelen hányada esik Szlo­venszkó és Ruszinszkó területére. Ha a jövő programját nézzük, az az igazán európai színvonalú terv, amely a Duna, Morva, Ode­ra és Elba közti csatorna kiépítésével Euró­pa délkeleti felét, az Adriának és a Fekete tengernek vizvidékét akarja egybekapcsolni Európának északnyugati felével, a Keleti, Északi tenger és az Atlanti óceán érdek-terü­letével, újból csak kizárólag a történelmi or­szágokra vonatkozik, a történelmi országok fejlődését biztosítja, Szí oven szkon a k és Ru- szinszkónak semmit sem fog hozni. Szloveuszkón hat évvel ezelőtt elhangzóit a dezindusztrializálás jelszava, aminek kár­tékony hatását sírva emlegeti minden szlo­venszkói és ruszinszkói őslakos. A kárpáti földek törvényhozóinak feladata, hogy végre egybegyüljenek a zöld asztalnál és kidolgoz­zák annak a gyakorlati értékű foggártizmus- nak alapjait, amely tényleg kenyeret cs megélhetést biztosit Szlovenszkó és Rus-zin- szkó lakosságának; Termékenv' 'öld ez.' mely szántóival, erdeivel, bányáival bőséges élet­lehetőséget biztosit lakosságának. Statiszti­kusok megállapítása, hogy ez a terület két­szer annyi lakost is el tud tartani, mint amennyi lakosa most vatt. Csak komolyan kell megkeresni a tisztességes megélhetés feltételeit és lehetőségeit. Szlovenszkó és Ruszinszkó lakossága annak az országnak kormányától, amely ország a győztes álla­mok közé tartozik, amely ország a rég; mon­archiának leggazdagabb örököse, igazán megkívánhatja, hogy ne a f-oggartGurusnak ki telepítési politikájával boldogítsa, hanem szülőföldjén adja. meg neki az életlehető­ségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom