Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-01 / 1. (2222.) szám

1930 jaguár 1, SEftpfo. 14 H kéletszlovenszkói automobilizmus visszafojlitiésbeu vau — mondla Neumann Béla, az ismert Tasssá autókereskedő i$Usiifw^á PlMlTIFU^CUKOHteMOHÓfiás e~5 nElCtPTSÉC •UlE.Vi Xcbcíségek hz építkez-ési hitelpiacon. A esehsafová-k nóm&eti bank jelentéséi fométol- ten visszatérnek arra, hogy az építkezési s általában a hosszú lejáratú kölcsönök piacán nehézségek vannak. Szakkörök véleménye szerint a baj oka abban kereshető, hogy áz elinnit évék nagyfokú építkezési mozgalma a bankoknak erre a-kitel re szánt összegeit tel­jesen ki meri tette, Sőt a bankok a nagyobb i>etétbeáramlás reményében hosszú lejárati kölcsönökkel tyl is terhelték magukat. - Egyéb pénzügyi teólületek sem jöhetnek szá uiMásba, iriinl például a betegbiztosító köz pont s a nyngdijbizlosiíó intézet, mert e/,el maguk is építkeznek, másrészt a hoSszu le járatú kölcsöneik számára elóg alacsou; korlátozási?ik \Tippaik. Ezek a koriátozágot a hosszú lejáratú kölesönöket bizonyos össze gek bevételezésen ék a feltételéhez kötik. - Valósainái. hogy az ejeszteedöbeu még na gyo'bb nehézségek lesznek a hosszú lejára ti i kölcsönökkel és semmi szín alatt sem lelve ! számítani milliárd okra, mint az a múlt övék í ben volt. Ennek következtében számolni kel | az építkezési mozgalom visszaesésével, am egyébként az óév második felében is erősei érethető volt. Az importautó mobil kontingensek váltó Katlanok jna.rad.nak. Az export-importlilal mák megszüntetéséről szóló nemzetköz | egyezmény ratifikációja kapcsán a csebszlo j vákiai autoniobilgvár.ak azt kövei élik. h-ogj a kormány az egyezmény ötödik cikke reu d étkezéseinek igénybevételével az autó mohi lókra vonatkozólag tartsa meg az engedélye zési eljárást. A belföldi automobil-gyárak ve zetöiuek nézete szerint a csehszlovák iái au to mobilipar a tönk szélére jutna a bek ozat a tel jós szabaddá tétele esetén « így a kor ruánynak mórija van az idézett cikk intézke­déseinek az igényibévételére. A helyzet, ma egyébként sokkal súlyosabb, mint két-háron év előtt. Az autógyárak raktárai főleg jobb­fajta automobilokkal tele vannak, mert a me­zőgazdasági válság, a pénzhiány miatt a vá­sárlási kedv erősen megcsappant. Ha a kor­mány a behozatali kontingenseket megszün­tetné 's a behozatalt, teljesen szabaddá tenné, úgy a csehszlovákiai automobilipannak rövi­dé sert vége volna. — Ente.sütéseink szerint a kereskedelemügyi minis‘ztórium máris intéz­kedett abban az irányban, hogy* a kormány az említett egyezmény ötödik cikkében biz­tosi tolt kedvezményt az automobilokra igény- bevegye s igy- az automobil behozatalához a jövőben is -behozatali engedélyt .kell szerez­ni. Az egyres államokkal kötöttkereskedelmi szerződésekben biztosított kontiugénsék égyébként változatlanul 'megmaradnak. A cseh szlovákiai tadesztilláló gyárak kar- telijének meghosszabbítása. A csehszlovákiai 5zárazdes7.tillációs faüzemek kartellszerzödé- se a folyó év végén hatályát veszti. A prágai Accotic' faéírtékesito vállalatban, rftiiit korlá­tolt felelősségű társaságban egyesült cégek­nek a műit .napokban tartott értekezlete elha­tározta a kartell Szerződ, esnék négy- évvel való meghosszabbítását. A kart-e Iliben ezek a na­gyobb cégek vesznek részt: a trencséni Bant- iin vegyi-ipari R. T., az aussigt Union R. T„ a nagybocskÓL Klolildamüvek. A zólybmi Blassberg kart el len kívül maradt. — Egyide­jűleg az európai kartell kiépítésére vonatko­zó tárgyalások is folyamatban vannak, ame­lyekben a svájci Lonsa szindikátus viszi a szót. „A Darda zsebnaptára az 1930 érr“. Hosszú éveken át nélkülözött mindennapi segédesz­köz pótlásárói gondoskodik „A Gazda" ■mező­gazdasági szaklap, Pozsony, Vánmegyekáztér 11, amidőn előfizetői részére az 1930. évtől kezdve -évenként gazda^ág-i zsebnaptárt ad ki. Amennyire szükséges 'a haladó magyar gaz­daközönség részére maga a kizárólag mező- gazdasági szakkérdésekkel foglalkozó „A Gazda", ugyanolyan értékű, a gyakorlati gaz­da tudnivalóinak valóságos tárháza a zseb­naptár is, amelyben a póstadijszabásíól kezd­ve a növénytermelés1, növényvédelem, mű­trágyázás, állattenyésztés, tejgazdaság, takar­mányozás, állatgyógyászat, gyürn ölosészet, konyhakerti termelés, üzemtan! stb. kérdé­sek nyernek tömör alakban szakszerű felel ol- gazást. De a zsebnaptár elegendő rovatos he­lyet tartalmaz az összes, szokásos előjegyzé­sek és nyilvántartások részére is. Kétségtelen éliát, hogy gazdak özön s égünk ezen zseibnap- árt őszinte örömmel fogadja és az értéke­lek megfelelő megbecsülésben fogja részesí­teni. A 30Ö oldalas zsebnaptárnak karton- cötésü példányát ■„A Gazda" minden egévz-_ éves (1930. évre szólóan) előfizetője díjtala­nt! és portómenfesen megkapja. 4 K. kött- végluegtérités ellenében egészvászon kötésű őéldány jár. Akik az évi előfizetési dijat már :sak az 1930. óv folyamán egyenlítik ki, azok i kartonkötéyü naptárpéldányt csak 1.50 K. lortókőltség megtériitése ellenében kaphat- \ ák meg. A zsebnaptár olyanok* részére, akik ' i lapra elől'izótni nem óhajtanák, ká-rtoukö- ( ésbeu 12, és vászon kötésben 10 K-ért áll , jurtával é,gyűlt ,..\ Gazda" kiadóhivatalánál , end étkezésié, ..A Gazda** díjtalan mutatvány- r zámait, kívánságra,' bárki megkaphatja i (Kasr-ai szer keszí őségün ktőJ.) Az utols három évtizedben a közszüksé-rleti cikke sorába , jutott az egész világon az au tóm eb és általában, a motoros járóinü, ami a kenve rét kereső társadalmi osztályok között lei jedt el leginkább. Ez a fejlődés a motoros já réniüvek szakmai szempontjából a folytouo tökéletesedést hozta meg, amivel együtt já az automobilizmus olcsóbbá tétele, úgy bog; rna már egyetlen társadalmi réteg számár; sem jelent az autó hozzá fér hete Ilon dolgai Hogy qz automobil izmus miként fejlődött itl Keleíszlovenszkón, ahol az egyes vidékei összekapcsolása a v a suli vonalak segítségé vei még nagyon kezdetleges állapotban vai és. ahol az a legtermészetesebb .okok miat íej-toé/ieiet! a vidéki városi .centrumok folt v.aló ár •'■.óriás gyorsabb lebonyolítása miatt arról fel világosi-fást. ad a P. M. fi. olvasómat Kefotszíovenézkó egyik legrégibb aulohiobí- listája ős szakembere, Neumann Béla, »k min! autókereskedő. garázs tulajdo nos és autóversenyző a legélénkebb részt verte ki Kclelsziovenszkó automobilkereskedelirué- nek fel Ion d! lésében. Neumann Béla a követ­kezőket mondta a keletszloveuszkói automo­bilizmus jelenéről és jövőjéről: —- Három kategóriába sorozhatom azokat, akik .mint a-utomobLltalajd-onosák számításba jönnek. Először azok, akik saját kényelmük­re vagy hivatalos állásuknál fogva reprezeai- lativ vagy magáncélokra tartják a gépkocsit; ide számítódnak Keletszlovenszkó csekély számban lévő sportautóimobilistái is; ezek jobbára a drágább és a nagyobb márkák iránt, érdeklődnek. A második kategória a nagyiparosok, •nagykereskedők, utazók, vidé­ki orvosok, gazdálkodók csoportja, akik fog­lakozásuk üzemi letbon y öli tására a vasúti közleked és - nehézségei imíat t használják a motoros já-rómüveiket: ezek jobbára ki sebt) kocsik tulajdonosai. A Jianmadik csupor I a bérautó, személy- és teherfuvarozó vállalko­zóké, akik kenyerüket keresik az autóval. Nálunk ezek vannak a legnagyobb számmal s étek kisebb és középtípusa személykocsik tulajdonosai, valamint az öt tonna megter­hel ésü teherkocsik tulajdonosai. — Véleményem szerint a mi útviszo­nyaink kezdetleges állapota, mellett csak az erős konstrukciójú kocsik elszaporodá­sa emelkedik ki jelentős ténnyé, miután szoros kapcsolat van a keletsrfovenszkói utak és az automobilok megszerkesztése között. Ki kell emelnem, hogy ebben a tekintet ben különösen nálunk a „Tátra" automobilok ju­tottak nagy népszerűséghez, bár a többi bel­földi gyárat is erősen-favorizálja Keletszlo- venszkó. Hogy a. külföldi kocsik nálunk neín igen terjedhettek el, annak legfőbb oka, hogy a nagy vám tetemesen megdrágítja a külföldi automobilok árait. A magam részé­ről nagy híve vagyok a Tá-tra-köcsinek, mert a rozsnyó-kassai útvonalon például, mely Szlovonszkó egyik legnehezebb aulomobil- lurautja, a Szorosikövöu át a Jegjoltban meg­felelnek rendkívül i teljesitményeikkel sj mindemellett olcsó üzemüek és megbizha- tók, ami gazdasági szempont hói, az automo­bilizmusnak mint iparnak szempontjából., kü­lönösen latba esik. Az 1929. év azonban nem hozta meg. bármily széles keretű fejlődést is ért el az automobilizmus, a hozzáfűzött vára­kozásokat. Az autó szezon a rendkívül hosszú és szigorú tél miatt csak későn indult meg és az autómobilkeiréslet fejlődése csak az ősz { elejére tehető már. Rengeteg fogyasztás volt az elmúlt évben I teherkocsikban, úgy hogy egyes gyárak; csak hosszabb határidőre tudtak szállításo­kat vállalni.-- Az autóbuszüzem úgy a rozsnvó-kas­sai. mint a többi vonalakén kedvezőtlenül alakult ki, mert az állarnvasut saját autó­buszait állította be és túlságos erős kon­kurenciát fejtett ki a magáuüzemü vállal­kozásoknak. A vállalkozók az állam versenyétől való fé­lelmükben nem merik az újabb modernebb kocsikat beállítani, mert nem tudják, hogy mely napon éri őket az a meglepetés, hogy az államva-ut oly vonalakon is felállítja kon í kurrens járatát, ahol ez idő szer int a tőkében j ó | A mai benzinárak mellett a 2 koronás vitel k díj nem jelent -egyetlen vállalkozó számár- il -:cm üzletet, úgy hogy megáll api! haló, hog; a béráutóipar a gazdasági viszonyok ala kulása folytán visszaíejlődöben van s mint hogy a vállalkozók számitásaikat nem ta 5 Iái jak meg. sok bérautótulujdonos azzal ; r gondolattal foglalkozik, hogy kocsiját el V mljii és üzemeit beszünteti. . í l ' j Igen bálira Hatja a hé rab tóüzem fejlődése ' j az is. hogy ] | a (örvények szerint az autóüzemet vészé lyos üzemnek tekintik és a vállalkozó mindenért sokszor indokolatlanul felelőse . teszik, úgy hogy a»t mondhatnáni. cgyU ' lábával áttamlóaM ;{ sirhau, ;i másikkal i börtönben van. { I -- Ilyen körűén •én ivek mellett nem- U . jön évente több uj kocsi y forgalomba 500 j nál, mely szám a fenti köriilnvényck incg- 5 szüli lése esetén jóval nagyobb is lehetne i -amihez még hozzá kell számítani, hogy a? . utak állapota és a túlzott adózás mini á5 . automobilizmus fejlődéséi gátló körülmény jön tok Intel be. Azt a hivatalos felfogást is meg kell ,szün­tetni végre, hogy »% autó luxusckik. Tapasztalataim,aí egy befogd alva, ha a fejlő- dést. biztositaini akarja a kormányzat arielynelk az adóalanyok, még pedig a tehetős adóalanyok termelése fontos célja kell hogy lég ven, — akkor j . „ az au-tuiuo-biliisnius termésrete-s fejlődését elő kell segítenie az adó- és útviszonyok rendezésével és a máig is bésedelmrs'kcdö, de megígért autótörvény intézkedéseivel, amely szabatosan körüiimá a modern koT felfogásának megfelelően az au főforgalmi, au tógazdasági szabályokat. lehetőséget nyújtana az automobilizmusnak mint ipar­nak szabad fejlődésére, megkönnyítené a súlyos vámtételek eltörlésével a külföldi autókereskedelmet és a külföldi autónak nálunk sBabad versenyt biztosítana. Ez ugyan a kormányzat: mai felfogása mel­lett t-eljosen tehetetleunak látszik, dé csak azért, mert. nem történi még egyetlen ko­moly -lépés' sem arra, hogy hozzáértően, szak­szerűén és az itt iadiáiiilxat'ó átlapotolk figye­l-Símibevéielével ■ ren-de-zzék az automobil-iz­mus égetően sürgős kérdéseit. A malmok és a buzakeverési rendelet. A csehszlovákiai maiomtulajdionosok szövetsége január hetedikén, Prágában manifesztáeiós közgyűlést fog tartani, melynek tárgya: a malomipar és a -mezőgazdasági válság. — A közgyűlésen ijehatóan fognak foglalkozni a föl dm ii vei ésügy i m i,n isztóriu m ama rendele­tének a tervezetével, amely a bel- és kül­földi búza keverési kötelezettségét fogja elő­írni. Érlesüiéseiuk szerint a malmok elvben nem támasztanak kifogásokat a rendelet el­len. azonban azt kívánják, hogy a keverési •kötelezettség a lisztre is vonatkozzék, annál is inkább, mert a molnárok nézete szériát az egész rendelet célját téveszti, ha nem pótol­ják meg az emlileM rendelkezéssel, a fo­gyasztás ugyanis kizárólag az import-liszt fe-1 lé fordulna s igy a belföldi mezőgazdaságnak ismét semmi haszna sem volna a ikormány- iufézkedésből. Ellenkezőleg, a belföldi mal­mok rovására a külföldi malmok gazdagok- tiánaik. A molnárok nézete szerint igazán ala­posan csak akkor lehetne segíteni a gazdá­kon, ha pontos kim Utat ásókból képéi lehet­ne alkotni arról, hogy mennyi búza van ma is a termelőknél és mennyi a kereskedelem­nél. A kérd és es kormányrendelet kiadása előtt nagyon megfontol and ók a Német-ország­ban elért tapasztalatok. A csehszlovákiai tésztagyárak hírei. A cseh szlovák ia i gyári p a roso k szövet ségé nek téezta,gyári osztálya a mull napokban megtar­tott gyűlésén megállapították azt, hogy a tésztagyárak 1929-ben 16.830 tonna tavaszi- buzábéi készült da-ralisztet importállak s dol­gozlak fel. A gyűlésen elliaugzott jelentés szerint kilátás van arra, lio-gy a pénzügymi­nisztérium az eddigi száz vagon tavaszi bú­zaliszt cseh.szlovák* kontingenst kétszáz vagon­ra fogja felemelni. Az érdekelt gyárak végül arra kötelezték magú ka k hogy a nemzetközi codex ali-m-entari-us intézkedéséinek megfe­lelően a következő árukat hozzák forgalom­ba: vizes tészta, továbbá tészta — amennyi­ben' egy kiló lirzlbe egy tojást tesznek — végül: tojásos tészta, ha egy kg. lisztbe két tojást. ícsznek. ••• A tészl-agyárak jelentéséből ma a rtnrzőgazinsági Válság napjaiban azt a iuiiMilságol von-k-atjuk le. hogy a lés zi a gyárak által kizárólag Ik-Mdogozbaló lava-z.i búza j ;/ük-; ég Jetet a saját mezöga/dáságn n knak* ’ kellene előlcremfenie s ebbéli az irányban még igen nagy fejlődési lehetőségek vaunak. I RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.15 Zene BriumbÁL 16.30 Hangverseny. 19.05 Fúvószenekar. 20X10 Szórakoztató zene. 21.00 Nordenova Áda opera- énekesnő opera részleteket énekel rádiózenekar kiséretóvol. 22.20 Hangverseny-ismertetés. Utána az Ond-ricsek-négyes játéka. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.15 Közvetítés Erűimből. 16.00 Gra­mofon. 16.30 WoIker György emlékezete. 20.00— 22.15 Közvetítés Prágából. 22.20—23.20 Közvetítés Prágából. — KASSA: 12.05 Szalonzenekar. 17.20 Graiuíofon. 19.00 Közvetítés Prágából. 20.05 Sz^-lón- aenekar. 21.05 Tam-burizzazene. 22.00 Közvetítés Prágából. 22.20 Közvetítés Prágából. — BRÜNN: 11.30 Gramofon. 12.30 Déli zene. 16.30 Zene Po­zsouyböl. 19.00 Francia . nyitányok. 20.00—22.15 Közvetítés Prágából, 22.20—23.20 Közvetítés Prá­gából. — BUDAPEST: 9.15 Eugen Stépat orosz balalajka-zenekarának hangversenye. 9.30, 1*2.25 és 14.30 Ili re ki 11.10 Nemzetközi vizjelzőszolgálat. 12.00 Déli haningező az egyetem-téri templomban, időjárás. 12.05 Hangverseny. Közreműködnek: Jámbor Ágnes (zongora) és Jámbor Besk-e (hege- dü). 13.000 és 16.45 időjelzés, időjárás és vízállás- 15.45 Fu-1 Ion -rendszer íi képátvitel. 16.15 Csitárv lléláné előadása: „Karácsony nyáron". 17.10 SzÖllőssy Alfréd dr. miniszteri titkár, az • állami gépkocsivezető-tanfolyam előadójának előadása: „A jó gépkocsivezető". 17.40 A Mándits-sza-lmi- zenekar hangversenye. 19.00 Móricz Zsigmond előadása: 19.30 Békeffy László vidám estje. Köz­reműködnek: Békeffy László, László Miklós és Küriihy Sári. 20.30 Kalliwoda Olga hangversenye. Zongorán kisér Polgár Tibor. 1. a) Leroux: Li Nil, b) Debussy: l/eufa.nt prodigue. 2. Faj!a: a) Nana, b) Jota. 3. a) Meyerbeer: Romanze dér Béltlérin, b) Hubay: Gebét. 21.00 Másfélóra köny- .nyü zene. (Zenekari hangverseny.) Közreműködik Weygand Tibor (ének).. Vezényel .Polgár Tibor karnagy. Utána, körülbelül 22.30-kor időjelzés, időjárás és hírek. Majd Farkas Jenőnek és cigány- zenekarának hangversenye. — • BÉCS: 11.00 Síi- ving-kvartett. tő.30 A Cerda-kvartett délutáni hangversenye. 16.30 1. Régi dalok- 2. Szonáták. 3. Beethoven C-dur górdoukasaonátájo. 4. Brahms E-moli gordonkaszonátája. 19.30 Operaközvetítés a bécsi állami operából. Utána szórakoztató zene (Werba-zenekar). — BERLIN: 16.30 Szórakoztató zene. 17.30 Ifjúsági fuvolazene. 19.00 Alpesi dalok, 20.00 Nemzetközi hangverseny Kölnből. 20.28 Par­cel l „Tündér-királynő" című zenemüvének negye­dik felvonása Londonból. 20.50 Hangverseny Brüsszelből. 21.15 Derűs zene. 22,30 Szórakoztató zene, orosz szerzőktől — MÜNCHEN: 16.30 Házi trió- 19.35 Operaelőadás. -- LONDON: 16.00 Da­lok. 17.00 Tánczenc. 17.30 Könnyű zene. 19.45 Schubert D-dur szonátája. 20.45 Csajkovszkij: Változatok egy eredeti téma fölött, zongorán. 21.00 Német, belga és angol nemzetközi műsor-csere. 23.50 Tánczene. — RÓMA: 17.30 Gordonkaver­seny- 21.02—23.00 Mascagni „Igen" eimii három- felvonásos.operettje. —. MILÁNÓ: 17.00 Zene Torinóból. 20.30 Szimfonikus hangv'erseny. 23.%0Üy Könnyű zene. ' ' . 'iíiöl ,s z e :r é o y magán r A11 a, He o ■/. 6 Úrija fenn üzeméi. Ezek a magán válla la tok adóval kiizködnek, hrtgy ritá-a (eljesen illuzórius. kcnyőTk-ercű-elhői j egyébként, annyi j iizc.iuojk prospc,­SZ0MBAT i PRÁGA: 11.15 Gramofon. 12.30 Zene Fozsony- - ból. 16.30 Jazz. 19.05 Vidám est. 20.15 Gramofon- i tánczene. 21.20 A Bakuié-gyerinekzenekar hang- . versenye. 22.20 Kávéházi zene, 23.00 Kávéházi . zene. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.30 A . rádiózenekar játéka. 16.00 Gramofon. 16.30 Hang- , verftenv. 19.00 Vidám est. 20.15 Szórakoztató zene. 21.00 Közvetítés Prágából. 22.20 Jónás Jóska ci­gányzenekara. 23.00 Közvetítés Prágából. — KASSA: 12.05 Szalonzenekar. 19.00 Vidám est. 1 20.15 Szalonzenekar. 2-1.10 Kávéházi zeue. 22.00 Közvetítés Prágából. 22.20 Közvetítés Pozsonyból. 23.00 Közvetítés Prágából. -— BRÜNN: 11.30 Gra­mofon. 12.30 Déli zene Pozsonyból. 16.30 Jazz. 19.00 Vidám est. 20.35 Gramofon. 21.(X) A Bukale­éuekkar hangversenye. 22.20 Kaíounzeiie. 23.00 Kávéházi zene. — BUDAPEST: 9.15 A m. kir. i. honvédgya I ogezre d zen e k a rána k hang ve rsen y e. ‘Vezényel Filcsav IMehánl zeneügyi igazgató. 9.30. 12.25 és 14.30 IIÍrek. 11.10 Nemzetközi vizjelző­szolgálat. 12.00 Déli harangszó az egyetem-téri templomban, időjárás. 12.05 A rádió bázikvartett- jének hangversenye. 13.00 és 16.45 Időjelzés, idő­járás és vízállás. 16.00 Az országos magyar cser­kész-szövetség előadása. Ivukuljevic József dr. gazdasági akadémiai rendes, tanár: „Cserkészek a mezőgazdaság szolgálatában". 17.10 A Szociális Missziótársulat előadássorozata. Farkas Edit ala- pitófőnöknő, országos elnök felolvasása: „Missziós, üzenetek". 17.40 Gramofonhangverseny. 18.30 .„Mit fiién a rádió". 19.30 Vigjátékelőad-ás a sludió- ban: „Kők róka", vígjáték három felvonásban. Irta Ilerczeg Ferenc. Rendezi Odry Árpád, a Nemzeti Színház örökös tagja, a stúdió főrendező­je. Utána Magyari Imrének és cigányzenekaráuak hangversenye. 22.15 Időjelzés, időjárás és hírek. Majd a cigányzenekar hangversenyének folytatása. — BÉCS:. 11.00 A ■Cerda-kvarte.lt zenéje. 15.30 A Gei-gerrzenekar délutáni hangversenye. 17.50 Előadás Schiller szülőföldjéről. 18.30 Angol gyer­mekdalok. 19.55 Kamarazene (Schubert B-dur zongoratrió). 20.30 Régi és uj operettek részletei. — BERLIN: 16.30 Szórakoztató zene. 19.00 Olasz dalok. 20.00 Kabaré. Utána 0.30-ig lánczene. — MÜNCHEN: 16.00 Gitár- és zongoraverseny. 16.30 Szórakoztató zene. — LONDON: 46.45 Karének. 17.45 Orgonájától;. 19.43 Scbubert-szonáta. 20,30 Zenei kabaré. 21.35 A „Drága szerelem" (Dear Leve) cimü zenés színdarab közvetítése a Palaee- szinházból (első felvonás). 22.35 Könnyű klasszi­kus zeuc. 23.15 A „Drága szerelem" második fel­vonása. Utána tánczene. — RÓMA: 17.30 Házi hangverseny. 21.02 A pénzügyőrségi zenekar hang­versenye, közte Chiarelli ..Kis királynő" cimü égyfelvouáses vigjátéka. — MILÁNÓ:'17.00 /ene Torinóból. 20.30• 23.30 Operett Torinóból. Utána láncáéne. 23. K) 0.30 Közvetítés Torinóból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom