Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-12 / 9. (2230.) szám
8 T>RAGAl/V\A&VAUHnMiAE> Tiz év alatt másfél millióval szaporodott Csehszlovákia lakossága A magyarság száma 70.000-rel gyarapodott — A zselizi járásban a legkisebb a születési arányszám Prága, január 11. Eddigi cikkeinkben rámutattunk arra, hogy minő különbség mutatkozik Csehszlovákia különböző területei között a születések számának, a natalitásnak szempontjából. Megállapítottuk azt az érdekes statisztikai tényt, hogy a natalitás nyugatról kelet felé emelkedőben van. A születések Máma legkisebb a történelmi országokban, még pedig Csehországban, legmagasabb Ruszinszkóban. Az 1927. évben például Csehországban 1000 lakosra busznál kevesebb élveszületett gyermek jutott s ezzel a csehországi statisztika a natalitás minimumát érte el. Olyan volt ez a natalitás! arány, mint a háboruelőtti Franciaországban, ahol 1910— 1913-ban 1000 lakosra 19 élveszületett gyermek jutott. Ugyanebben at évben Ruszinszkó- ban a natalitás 39.39 volt, tehát éppen kétszer akkora, mint Csehországban. A születések számában mutatkozó eltérés még jelentékenyebb, ha nem egész országrészeket, hanem kis egységeket hasonlítunk ösz- sze. 1927-ben legkisebb volt a natalitás a rei- öhenbergi kerületben lévő ohrastavski járásban, ahol 1000 lakosra 11.16 élveszületett gyerek jutott. Ugyanebben az évben legnagyobb volt a natalitás, még pedig 47.97 Ruszinszkóban a szolyvai járásban. Itt viszonylag (1000 lakost tekintve) négyszer annyi gyermek született, mint a cseh járásban. A natalitás szempontjából tehát nyugati és keleti típust különböztethetünk meg. Nyugaton, a történelmi országokban a natalitás egyenletes, vagyis a születési számok arányában nincs nagy eltérés* mig keleten, főleg Szlovenézkón, egyes vidékek, járások szerint igen nagy eltérések mutatkoznak. ~ Bohács dr. népesedési tanulmányában igen érdekes térképen figyelhetjük meg ezt a jelenséget. A térkép az 1925—1927. évek adatai alapján készült s a natalitás különbözőségeit a a színskálának a halványsárgától a tégla vörösig terjedő hét foka fejezi ki. Amig a történelmi országok térképén a skálának csupán három alsó fokát találjuk, addig Silóveaszkó térképén a skálának mind a hét fokát megleljük, vagyis a 12.9 minimumtól a 48.1 maximumig terjedő összes natalitási fokokat kimutathatjuk Szlovenszkón, mig Ruszinszkóban csupán a három felső, vörös skálafokot leljük meg. A Iegelszomoritóbb, legmegdöbbentőbb ezen a térképen az a tény, hogy Szloven- szkón a leghalványabb sárga szint az Ipoly és a Garam közében, ezen a tipikus egyke- területen találjuk. A legkisebb, egészen cseh tipusu natalitás, 1000 lakosra 13 élveszületett, a zselizi járás területét festi át halványsárga színnel. Az egyke-terület Losonctól nyugatra határolódik el, a losonci járás már a normális natalitás tipusa. A másik statisztikai megállapítás, amire jutottunk, az a tény, hogy a magyarság természetes szaporulatának átlaga csupán 10 körűi van, mig a szlovákságé 15, a ruszinoké 18. A magyarság kisebb natalitása egyrészt a kisebbségi sors hátrányaira, a rossz gazdasági helyzetre s a bizonytalan jövendőtől való aggodalomra, másrészt a magyarság egy részének nemzeti bűnére, az egyke- é* a kettőke- rendszerre vezethetjük vissza. Ez ellem a nemzeti métely ellen telje* erővel kell küzdonűnk. Mennyi a köztársaság lakossága? Az 1921. évi népszámlálás szerint a köztársaság lakosságának száma 1921 fobruár 15-én 13,372.911 volt. Ez a lakosság azóta számban megliőVekedetfc s ha a megnövekedés arányát teljes pontossággal nem is lehet megállapítani, a természetes szaporulat ismeretében hozzávetőleges és eléggé megbízható becslést véfoi non vj>. l; c i ^» k f főzhetünk. Az évi szaporulat 1000 lakosra 9.5. Ha ezen az alapon végezzük el számi*.á«ónkat, arra az eredményre jutunk, hogy Csehszlovákia lakossága 1930 január elsején 14,800.000 főnyi volt, vagyis a népszámlálás óta mintegy egymillió négyszáz- ezer lélekkel szaporodott. Ez a számításunk mentes minden túlzástól • valószínűnek tartjuk, hogy a népszámlálás eredménye ezt a számadatot igazolni fogja. Mennyi lesz a magyar? Miután a statisztikai hivatal évről-évre kiadott népes&ógmozgaimi jelentéseiből pontosan ellenőrizni tudjuk, hány magyar gyerek született * hány magyar ember halt meg, nagyon egyszerű számol isi föladat loez, hogy hozzávetőlegesen megállapítsuk, mennyi ma gyárt ke»M majd az 1930 novemberében végrehajtandó népszámlálásnak összeszámolnia. A magyarság természetes szaporulata 10.5. Ha tekintetbe vesszük, hogy az 1921 február 15-fki népszámlálás szerint a köztársaság magyarságának száma 745.431 és ezen az alapon végezzük számításunkat, arra az eredményre jutunk, hogy az 1930 novemberi népszámlálásnak legalább 815.000 magyart kell összeszámolnia. A születésre és halálozásra vonatkozó statisztikai fejtegetésünket ezzel befejeztük. A statisztikai évkönyvekben azonban még egyéb nagyon érdekes és földolgozásra érdemes anyagot is találunk. Alkalomadtán majd ezeknek is sorát .ejtjük. Vécsey Zoltán dr. T alálmányoh amelyeken kacagott a vitág Édes otthon Mérzékenyütök, ha eszembejut az a kislánykori lakásépítő ambícióin, amit ha jól emlékszem, a Gonéla Béla könyve váltó ti ki belőlem és elvetette bennem a nagyra- és szép- retörők elégedetlenségéi. Abban az időben jutalomkönyvül a Gonda egyik könyvéi, a lányszobákról szólót osztogatják az iskolában és attól kezdve, hogy a könyvei elolvastam, megszüni úgynevezett gondtalan gyermekéletem. Szeretek meghallgatni okos dolgokat, de meg zűrzavaroson és mélyen, valami átörök- mt finyásság nyugtalanító erejével élA bennem a kivánkozás a szép otthon és a kwiön- szoba, vagy legalábbis egy saját sarkocska után és a cukorláda, amit annakidején polcokra osztva és gyöngéden letarkarva kineveztem szekreternek, csakis ennek a lázitó könyvnek volt az eredménye. A cukorláda felállítva és felöltöztetve ott állt az ablakmélyedésben, a dívány melleid, ahol iskolai gyötrelmeiméi aludtam ki. Szép és elegáns bútordarab volt, kissé leegyszerűsített, de kiválóan célszerű műremek és mikor óra után azt mondtam, hogy ,Ju$zamegyek“, a magántulajdon boldogító órézésével a ládára gondoltam, amely a dívánnyal együtt az én igazi otthonomat jelentette. Egyébként, rendszerint az egész család ebben a szobában tartózkodott, de ha voltak órák, amikor elvonulni vágytam, leültem a díványra, a láda tetejére odatettem '• a könyvemet, onnan olvastam és el tudtam hitetni magammal, hogy egyedül vagyok lakosztályomban.. Az ember aztán megnő, az igényeivel együtt és a cukorládái csupán az emlékezés raktárában helyezd el, de a régi vágyakozások rügyeeskéi újból kisarjadnak. Azóta is, ha szép lakásban vagyok, szép és derűs szobákban melegszem, valami kimond- haialanul jó, fgdáradA kedvem támad, egyrészt, mert szeretek jól élni, másrészt, mert jTvindig azt mondom, hogy ezt a kurta kis intermezzót, amit születéstől halálig eltöltünk, legalább tiszta, világos falak, puha párnák és finom képek között töltsük el. Én ezt semmi- esetre sem úgy értem, hogy drága holmik és értékes képek nélkül nem lehet szép a lakás, csak jelezni akarom és barátságosan hirdetni, hogy egy csinos és friss otthon boldoggá, nyugodttá, könnyűvé, jóvá, elégedetté tudja tenni az embert, békűlékermyé és jó étvágyúvá. Hogy szép lakásban is vannak boldogtalan emberek? Az lehet. De rengeteg ember él sídéi és fakult, elhanyagolt és zsúfolj lakásban, akik mind boldogabbak lehetnének egy merész és forradalmi nagytakarítás után. Elismerem, egy kis frissermyM lelkesedés is beszél belőlem: Tegnap látogatóban voltam valahol, ahol a cukrosláda régi, édes emléke fogott meg és gyöngéden eldajkáli egész délután, mig a derűs és okos holmik között ültem. Az egyik szobában régi, darabonkint szerzett bútorok illeszkedtek egymáshoz, kis csipketakarók színes lámpák, virágos abtaJcok, régi poharak segítségével, édes harmóniát keltve. A hálóban ötlet és frissesség, az ebédlőben egyszerűség, a levegőben, párnákban, sugárzó melegben és a falak rajzaiban pedig valami hallatlan lávánatosság, amit csak jó, gondos, szerelmes emberek sugároznak szét a szobáikba, mini valami misztikus parfémét. — Nézd meg egy házaspár lakását és megtudod, hogy élnek? — Meg leülönben is, a lakással úgy van a dolog, mint az ember tagjaival, amit legtöbbet foglalkoztat, az fejlődik ki legjobban. Vannak házak, ahol az ebédlő a legkiépitettebb, nagy, élénk, barátságos és melegl ehet leül, mig a többi szobák simák és ásítanak az ürességtől, fakók és hidegek. A boldog asszonynak csinos, meleg s díszes a hálószobája és okos ínyencek könyvespolccal kezdik a berendezkedést. Nem tudom nézni a legtöbb polgári lakást: azon zsúfoltan és barátságtalanul állnak ma, mint huszonöt évvel ezelőtt, a maguk sötét és Ízléstelen., bordötalcarós szomorúságában és nincs kéz, amely felfrissítse őket. Ez nem pénzkérdés. Szó sincs róla. Egy világos terítő, egy világos fául, egy friss virág, egy üde színfolt kisebb áldozatokkal is megszerezhető. És még egy: Nemrégiben, karácsony előtt bejártam néhány üzletet, ahol díszműárut lehet kapni. Elképedtem. A polcokon órák, hamutartók, likőrös készletek, emlékkönyvek, szobrok tömkelegé, az Ízléstelenségnek azon a fokán, ami már a közerkölcsbe ütközik és bacillusoical terjeszt. A házakat simára és nyíltra építik, forradalmakon estünk túl, beszélő filmet hallgatunk és képrádióval üzenünk az unokaöcsénknek a Örömemre és ezek az üzletek Ül állnak az Ízléstelenség „szent*' érintetlenségében, a szecesszió óla avval az antipalikus csál/nővel, aki gípSzrédŐível neg- édesen ott ált n ícerek tükör előtt, ami már huszonötészlendövel ezelőtt minden jobb polViták a vasul, a gőzhajó — Az nőrülU Régi igazság, hogy a világ sohasem fogadta lelkesedéssel az újításokat és számtalanszor megállapított tények azok, hogy a technika legelső vívmányait fejcsóválva és mosolyogva szemlélte az emberiség. Számtalan példát hozott fel reá a mindennapi élet, hogy az elvont tantételeken nyugvó igazságokra sokszor rácáfolnak a gyakorlati megoldások s hogy igen sokszor a legbonyolultabb számításokat döntötte halomra a mindennapi édet. így történt annakidején, amikor a vasút kezdetleges kísérleteivel ejtették bámulatba a világot a technika legelső úttörői, nem csekélyebb jelentőségű személyiség, mint Ber- nouiiile, a világhírű francia fizikus hatalmas matematikai számításokon alapuló tudományos értekezést tett közzé, amelyben napnál világosabban bebizonyította, hogy gőzerővel bármilyen fajta mozgás végzése teljesen lehetetlen. A nagyszerű értekezést a párisi akadémia nagydijjal tüntette ki, egy neves berlini fizikus pedig, felbuzdulva Bernouillé fejtegetésein, azt igyekezett bebizonyítani, hogy egy olyanfajta közlekedési eszköz, mint a gőzvasut, már az óriási légnyomás miatt is hasznavehetetlen volna! Képzelhető a derék tudósok ámulata, amikor néhány esztendő múlva megindult a vasutforgalom. Hasonló épüdetes viták játszódták le a gőzhajó üzembehelyezésónek első kísérletei algári család eb édlö kredencén helyet foglalt. Óráiéban tombolja ki magát legjobban ez az Istentől elrugaszkodott Ízlés, ami kispolgárok nem ítéletét, vásárlókedvét viszi téves utakra. Az egyik óra hatalmas sziklát ábrázol, a szikla tetején egy fáradt, kivurclízott jegesmedve áll kókkadtan, mintegy maga is kérdi: hogy jön az óra a jegesmedvéhez? A másik óra egy ezüstözöti elefánt hasába illesztve ketyeg, a harmadikon szerelmi jelenet, a negyediken kis vadgálamb búg a korcsmáros feje felelt. Vannak gyufatartók, amelyek Istenhez kiáltanak. Például egy me- fiszló és egy halálfej. A halálfej vigyorog egy kis piros talapzaton és a fejében lyukak vannak, szép pdrosvégü rózsahegyi gyufák- Icat. Az ember elnézi ezt és meghöklcen. Hogy lehet, az, hogy gyárakban élnek manapság szobrászok, iparművészek és festők, akik ezt a rengeteg szörnyűségei tervezik, formálják és a villámhárító hörül Zeppelin — kaiméból. Egy James Lardner nevű hírneves angol egyetemi tanár és tudós valóságos vészkiáltást hallatott és ilymódon figyelmeztette az emberiséget arra az oktalan és bárgyú kísérletre, amely az Atlanti Óceánon gőzhajón való átkelésre irányul. Különös véletlen. hogy alig két esztendővel Lardner jövendölései után, 1819-ben a Savan- na nevű angol turbinás gőzhajó átkelt az óceánon és kikötött Newyorkban. Tragikus véget ért a feltalálók közül az a szerencsétlen francia vegyész, aki a gáznak világítási célokra való felhasználását kívánta népszerűvé tenni. Ezt a jobb sorsra érdemes férfiút boszorkánysággal vádolták a XIX. század első éveiben és ellenfelei annyira fanatiCsizi Jód Bróm Gyógyvíz A kontinens legerősebb |ód-bróm forrásai. Kérje az ivókúra használati utasítását. 1 CsJzfiis-dő. zállák a tömeget, hogy a gáz lelkes apostolát 1804 december 2-án, Napóleon császár koronázásának ünnepén, Párisban agyonverték. Az utókor kegyelettel adózott a boldogtalan feltaláló elmékének és amikor 14 esztendővel halála után, 1818-ban kigyvultak Párisban a gázlámpák, XVIII. Lajos király rendeletéés feslegetik? Amikor ugijnebből szép, tiszta, egyszerű és finom holmi lehetne, ízlésfejlesztő, lakásdíszítő, csinos munka! Az üzletekben razziái kellene tartani, hogy az a harminc éve csókolózó holland* pár hadd kerüljön méltó helyére, a harangozó végezze máshol a dolgát, ne az óra fölött és gyufa- tartó mefisztók foglalják el helyüket az alvilágban. Csak látszatra vicc ez; a kispolgár a keserves kis pénzéből berendezkedik és akkor egy egész életen keresztül egy lcóklcadt jegesmedvével, egy halálfejjel és egy hordó- alakú HkőrÖskészlettel kell együtt élnie, mert kevésért csak ilyet lekaphatott. Hogy legyen így elégedett és emelkedett, tisztult ízlésű, finnyás és finom, pacifista és emberbarát, ha mindennap egy halálfejből gyújtja még a cigarettáját? Itt valamit lenni kell. Rendőr! I Sz. Nagy Mid. I re emléktáblát állitottak a világi tógáz feltalálójának tiszteletére. Auer-Welsbaeh Károly dr., az ismert Aner- égŐ feltalálója, a neves bécsi fizikus oly sokat szenvedett embertársainak gúnyolódása miatt, hogy buskomorrá lett. Volt idő, hogy Auer szinte az uccán sem mutakozhatott. mert lépten-nyomon gunyverseket faragtak róla, üldözték és kinevették, ha valahol megjelent A „lángoló harisnya" hírneves feltalálóját azután 1891-ben, amikor az Auer-égő hóditő s útjára indult, önfeledt lelkesedéssel ünne- r pelte az egész világ. Sok keserű gúnyt és iróniát volt kénytelen j elviselni Franklin Benjámin is, aki, mint ismeretes, 1740-ben találta fel a villámhárítót Kísérleteinek és találmánya jelentőségének 1 senki sem adott hitelt. Amikor pedig anyagi - támogatást kért találmányának gyakorlati i megvalósításához, mint szélhámos csalót megbüntették. A é gyakorlati élet természetesen fényesen igazolta később Franklin állításait * és a villámhárító mind a mai napig Franklin v egyszerű és kitünően bevált útmutatásai alapul ján van üzemben az egész földkerekségen. _ Példátlan eset történt De Mouselle francia mérnökkeJ, aki aránylag nem is olyan régen, 1877 április havában mutatta be Edison be- . szélőgépét a francia akadémia nagygyűlésén. Amikor a fonográf beszélni kezdett, a francia akadémia főtitkára magából kikelve vetette magát a mérnökre és feldöntve a kísérleti asztalt, dühtől tajtékozva kérte ki magának De Mousedlo vérlázi ló arcátlanságát. — Ezt a díszes gyülekezetét egy szemtelen hasbeszélő teszi most bolonddá! — kiáltotta tomboló dühében a főtitkár és azonnal intéz' kedett, hogy De Mouselle-t a francia Tudo- 1 mányos Akadémia szemérmetlen megsértésé- ' ért börtönbe vessék. Hónapokig tartott, mig 1 a tudós urak végre belátták, hogy Edison lángeszű találmánya, a „hitvány fémlemez" i — képes az emberi hang reprodukálására. A legfényesebb módon igazolta az utókor ’ annak a férfiúnak a találmányát, aki korát megelőzve, szinte még elképzelhetetlen problémák megoldását tűzte ki magának feJada- 1 túl. 1900-ban, tehát már a huszadik század első esztendejében történt, hogy Berlinben egy rendkívül előkelő megjelenésű, őszbaju- szu ur keltett óriási feltűnést egy étteremben. ügy látszott, hogy az ismeretlen bosz- szabb előadást tart asztaltársasága tagjainak, mialatt körülötte az ismeretlen érdeklődők bámészkodó csoportja gyülekezett Egy arra vetődő idegen megkérdezte az étterem portását, hogy ugyan mit bámulnak olyan sokat azon az előkelő megjedenóeü uron? — Ez egy szerencsétlen Őrült — mondotta a portás szánakozva* — akinek az a rögeszméje, hogy egy szivaralaku léghajón repülni fog a levegőben. I A szerencsétlen bolond nem vodt más, mint l — Zeppelin gróll N
