Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)
1930-01-12 / 9. (2230.) szám
♦EMXai-MAfifeaft-HlHIigB 9 NemkapmaradékbirtokotÉnekujvárvárosa Érsekújvár küldöttségének fontos intervenciói Prágában - Remény van a gimnáziumi tanárok átvételére — A földhivatal csak legelőt és erdőt helyez kilátásba Érsekújvárnak Érsekújvár, január 11. (Saját tudósítónktól.) Hétfőn délben kis küldöttség indult el Érsekújvárról Prágába, hogy Érsekújvár városának nagyjelentőségű ügyeiben interveniáljon a prágai kormánynál. A küldöttséget Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő, Érsekújvár váró sbirá ja, vezette s tagjai Bláha Károly és Néder János h. városbirák és Kostyál Gusztáv ■nagytrafikos, szociáldemokrata tanácstag voltak. Érsekújvár jövőjének legnagyobb fontosságú ügyeiben utaztak föl: a törvényszék miatt, a reálgimnáziumi tanárok átvétele, a nmnkásbiztositópénztár érsek újvári székházának megépítése, az Érsekújvár által igényelt maradékbirtok, nagy közlegelő, valamint az anyalai erdő ügyében § más jelentős kérdésekben, désnek az elintézése attól függ, hogy a modus vivendi milyen megoldást nyer. 1200 holdról azonban semmiesetre sem lehet szó, ezért azt ajánlotta, hogy a város realizálja a kérését s amennyiben aktuális lesz, 100—200 hold légeidről lehet szó s különösen nagy esélye van Érsekújvár városának az anyalai erdőre, miután a szomszéd-birtokosok igényei mindig előnyben részesülnek. A város ajmakideén maradékbirtokra is igényt jelentett be. Ez a reménye végleg meghiúsult, mert a Károlyi-féle uradalom maradékbirtokai fölött már diszponáltak. Miután a csatornázás, vízvezeték, vágóhíd ® egyéb beruházások miatt a városnak a közel jövőben sokmilliós beruházási kölcsönre lesz szüksége, megindultak az informatív tárgyalások a hitel megszerzése ügyében is. Mint értesülünk, a küldöttség a Betegsegélyző Pénztárak Központjától elvi Ígéretet kapott arról, hogy a jövedelmező beruházásokra: vízvezetékre, vágóhídra stb. szívesen folyósítanak Érsekújvár városának kedvező kölcsönt Ennek az intervenciónak abból a szempontból kell jelentőséget tulajdonítanunk, ■I HllllillHIMil .illl í111 li i' Ilii MM—.........Ilin Ilii Ne dves falak szárazzá tétele „áramló levegő" módszerével• Teljes jótállással vállalja, fel világosi- tással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz gőztéglagyárak r. t speciális osztálya, Bratislava, Lorenztorgasse 6. mert ezekben a nagyfontosságu kérdésekbe*, bizonyos anyagi bázist, jelen tőnekAz érsekujvári munkásbiztp&átó pénztár székházának megépítése ügyében is érdeklődött a küldöttség s megfelelő információkat kapott. amelyek között még a szóba jöhető beruházási kölcsönök miatt végzett informatív tárgyalásoknak kell nagy fontosságot tulajdonítani. A küldöttség két napot töltött a csehszlovák fővárosban s csütörtökön már Érsekújvárra érkezett. A küldöttségjárást csak részben lehet eredményesnek tekinteni. Ktvós ranéiy fűzhető • törvényszék ügyéhez Először az érsekujvári törvényszék ügyében jelentek meg az igazságügyi minisztériumban. A küldöttség bizonyos optimizmussal tekintett intervenciója elé, mert az utóbbi hetekben nam egy reménytkeltő hír érkezett Prágából. Egyszer a Lidové Noviny arról is irt, hogy az 1930-as költségvetésben 1 millió koronát állítanak be az érsekujvári törvényszék építési költségeire. Ezzel szemben, a tény az, hogy a költségvetés beszél a pozsonyi, rózsahegyi, zólyomi törvényszékről, de Érsekújvárról nincsen ezó benne. Meissser miniszter igen szívélyesen fogadta a küldöttséget s látható érdeklődéssel kísérte Holota János dr. tárgyi fejtegetését.. Igen tartózkodó hangú válaszában kijelentette, hogy miután uj ember a minisztérium élén, nincsen még teljes áttekintése a kérdésekbe®. Arról azonban van tudomása, hogy Érsekújvárt földrajzi fekvése igen alkalmassá teszi arra, hogy Délezlovenszkó bírósági központja legye®. Ezidőszeriat az érsekujvári törvényszéle megépítésének elháríthatatlan anyagi nehézségei vannak. Azonban mindenesetre foglalkozni fog a dologgal. „Tanárok csak a rossz politikai minfisltás revíziója esetén vehetők át1* Az tskolaügyi minisztériumban először Ap- pelt kormánytanácsossal lépett a küldöttség érintkezésbe, aki évek óta referense az érsekujvári gimnáziumi tanárok ügyének. Appoít dr. hangsúlyozta a küldöttség tagjai előtt, hogy az iskolaügyi minisztérium abban a pereben hozzájárul a tanárok átvételéhez, amint a tanárok kedvezőtlen politikai minősítését revideálják. Hangsúlyozta, hogy teljes jóakarattal intézi a kérdést s csak azt a tanácsot adhatja a küldöttségnek, hogy igyekezzék a rossz politikai minősítés sürgős revízióját kieszközőlm(ü) & akkor a dolog rendben lesz. Dérer miniszter igért Appdt dr. osztályfőnöktől Dérer Iván dr.- hoz, az uj iskolaügyi miniszterhez fordult a küldöttség. Holota dr. ismertette a gimnázium ügyét s rámutatott arra, hogy az állam nem respektálja szerződési kötelezettségét. Hangsúlyozta, milyen méltánytaían&ág történik a tanárokkal. Amikor a városbiró szavaihoz a cseh Bláha is csatlakozott, aki ugyancsak őszinte jóakarattal exponálta magát a magyar tanárok érdekében, Dérer dr. látható megértéssel fogadta az alaposan indokolt panaszokat. Először megkérdezte, hogy kik névsze- rint azok a tanárok, akikről szó van, majd kijelentette, hogy ő főleg jogi szempontból bírálja el a kérdést s első hallásra is az a véleménye, hogy az államnak teljesítenie kell szerződési kötelezettségét: s ha ezek a tanárok 10 éven keresztül taníthattak az érsekujvári gimnáziumban, akkor bizonyosan nem lesz elháríthatatlan akadály, amely átvételük Htjába fog állani. Dérer dr. kijelentései megnyugtatták a küldöttség tagjait. A földhivatalnál Fontos intervenciója volt a küldöttségnek a földhivatalnál, ahöl Radlinsky alelnök s Petr miniszteri tanácsos fogadta a delegációt. A város ugyanis a parcellázás előtt álló prímád birtokokból 1200 hold legelőre s az auva- Jai erdőből 70 hold erdőre tart igényt. Und- lineky alelnök kijelentette, hogy ennek a kérA sajtó hathatósan komoly tényezője a műveltségnek, a kultúrának és az egész emberi fejlődésnek Ótátralüredi beszélgetés ZsedényiBéla dr. egyetemi tanárral az aj tudományágról, amely a sajtóval foglalkozik s amely már polgárjogot nyert az egyetemeken Ötátraftired, január 11. A sajtótudomány kérdéseit, a sajtó problémáit évszázadokon keresztül negligálta a tudomány. Csupán egy kis és túlságosan zárt kör, a szorosabb értelemben vett hírlapirodalom keltette fel a sajtóval foglalkozó társadalmi és politikai körök érdeklődését, a tudományos élet azonban még az újságírásnak ezzel az ágával sem foglalkozott túlságosan sokat. Ezen a téren az utóbbi néhány esztendőben lényeges és úgy a sajtót magát, mint a nyilvánosságot is érdeklő változás történt. Németország volt az úttörő a sajtótudomány terén, Berlinben és Lipcsében létesültek az első intézmények, amelyek a sajtó tudományos kutatását tűzték ki célul maguk elé és ma már nem csupán 13 sajtótudományi intézet működik Németországban, hanem a berlini, müncheni, freiburgi és lipcsei egyetemeken a sajtótudomány főtanszakként szerepel, sőt a lipcsei egyetemen e tudomány ágból promoválás is történik. Nádunk Csehszlovákiában az egyetemek ezzel a fiatal tudományággal még nem igen foglalkoznak annak ellenére is, hogy a német példa a sajtótudomány polgárjogát az Universitas Literarumban már igazolja. Magyarországon sincs még tanszéke a sajtótudománynak, de amint Németországnak Martin Mohr, Emil Dovifat dr., W. Schöne dr. és mások személyében úttörője van ennek a tudománynak, úgy Magyarországon Szabó László egyetemi magántanáron, aki a szegedi egyetemen tart sajtótudományi előadásokat és Wünscher Frigyesen, a Magyar Távirati Iroda igazgatóján, aki a Közgazdasági Egyetemen a hírszolgálatról tart előadásokat, — kívül a Szepességi származású Zsedényi Béla dr. a pécsi egyetem és a miskolci jogakadémia tudós közjogi tanára az egy etemen müveit magyar sajtótudomány úttörője. Zsedényi Béla dr., aki most Ótátrafüreden tölti szabadságidejét, igen sok munkájáról ismeretes, amelyek közül különös figyelmet érdemeltek a csszl. köztársaság alkotmányáról, a demokrácia válságáról és a Vacuum Jurisról írott könyvei. Zsedényi dr. az első, aki könyvben is foglalkozott a sajtótudománnyal és aki azonfelül, hogy erről a tudományáról egyetemi előadásokat tart, energikusan, céltudatosan indított akciót, hogy ennek a tudományágnak a magyarorszá^ egyetemeken is tanszéke legyen. Törekvéseiről nyilatkozott tudósitónk előtt és a következő érdekes fejtegetésekben tárta fel a sajtótudomány fontosságát: — Azok, akik a sajtótudományt komolyan művelik, ennek a tudományágnak a kezdetét messze viszik vissza, hírszolgálat szempontjából egészen Trója elestéig, amikor fényjelekkel közölték a világgal ezt a fontos bírt. Természetes, hogy a középkorban, amikor az erkölcsök elvadultak voltak, a sajtó is hozzáidomult ezekhez az erkölcsökhöz és ezzel antipathiát és lenézést gyűjtött magával szemben, különösen a tudósok között, akik nem a műveltség és a civilizációk, hanem a rémhírek terjesztőit látták az elvadult stilusu sajtótermékekben. Lassanként azonban rájöttek az államférfiak, különösen I. Napóleon, hogy a sajtó a tömegek megmozdulásának a forrása. Mint ilyen szerepel a sajtó már a francia forradalomban és a forradalom által megteremtett demokrácia terjesztésében. A fiatal demokrácia után az abszolút uralkodók és államiénak is felismerték a sajtó fontosságát, és különösen sokat tanult Metternich Napóleontól. Ettől az államférfiutól származott azon mondás, hogy Napóleon sajtója többet őrt, mint egy hatalmas hadserege. Az abszolutisztikus idők azonban nem kedveztek a sajtó fejlődésének, amely a modern fejlődés terén az első lökést a technika kialakulásával kapta. A technikai alap megteremtésével és a nagy tőke erős bekapcsolódásával meg volt adva a sajtó fejlődésének és modernizálásának lehetősége. — Felmerülhet a kérdés, hogy miért csak most foglalkozik a tudomány módszeresen és rendszeresen a sajtó problémáival? Erre igen egyszerű a felelet. Vannak a társadalmi életnek ható erői, amelyek felismerésére hosszú idő kell, Kétségtelen, hogy az emberek már igen soká, évszázadokon keresztül éltek állami formában és társadalmi szervezettségben, mielőtt e forma és a szervezet ható erejének tudatára ébredtek volna. így volt ez a sajtóval is, amely tulajdonképpen csak a 19. század óta hathatósan komoly tényezője a műveltségnek, a kultúrának, a demokráciának és az egész emberi fejlődésnek. A legutóbbi évtizedek azután különösebb erővel és hatalmasabb megnyilvánulással mutattak rá a sajtó jelentőségére. Ez a jelentőség sokkal nagyobb, semhogy vele a tudomány is ne foglalkozzék, mert a milyensége és szervezete a modern sajtónak ugyanolyan fontos jelentőséggel bir az államra, mint bármely más állami szervezet. A tudománynak az igazságra való törekvés a feladata és mint ilyennek kötelessége, hogy a tudomány e szűz területével is foglalkozzon. — Ehhez a felismeréshez a háború adta meg az utolsó lökést. A sajtótudomány szükségességének eklatáns példája a Northeliff- sajtó, amelynek amerikai háborús propagandája és hangulatkeltése nélkül Amerika soha nem mert volna beleavatkozni a világháborúba. Ugyanilyen szerepe volt az európai háborús sajtónak is. A központi hatalmak összeomlását bizonyos szempontból helytelen sajtópolitikája is okozta. A világháború arra is példa volt, hogy a sajtószabadság elnyomása és a cenzúra nem feltétlenül vezet a kívánt eredményre, sőt visszafelé is sülhet el, mert a sajtót egyhangúvá, szürkévé teszi. A sajtó igy lassankéut elveszti a közönség bizalmát. A uómet sajtópolitika a háborúban mindent elnyomott, ami nem hivatalos híradás volt és igy alkalmat adott arra, hogy a német híreket a külföldön bizalmatlansággal fogadják, de saját német közönsége is mindent hazugságnak bélyegezett és iw a német közönség a külföldről beszivárgó hireket mind készpénznek vette, ami a háborús politikának kétségte^ lenül rendkívül sokat ártott. — Nézetem szerint, ha egyszer felismertük, hogy a sajtó milyen hatalmas társadalmi hatóerő és hogy az állami életben is változásokat tud előidézui, az állam fellendülését, vagy annak tragédiáját is okozhatja, akkor sajtó olyan terület, amellyel a tudománynak feltétlenül foglalkoznia kell, s bele keli szólnia. A sajtótudomáuynak azonban nem lehet célja az ujságirónevelés. hanem elsősorban az alapkérdésekkel kell tisztába jönni: Mi tartozik a körébe és mik lehetnek az elérhető céljai? A sajtótudománynak feladata, hogy az anyagot gyűjtse, rendszeresítse, egyes speciális tudományos célokra előkészítse és kidolgozásához az alapot megteremtse. — A sajtótudománybau ma kél irány fej-1 lődött ki: az egyik az amerikai, amely ho®záidomulva az amerikai sajtó jellegéhez, az ujságirónevelést tűzte ki célul és ezt meg is tudja valósítani, mert az amerikai sajtóban főfeladat az ügyesség és a mechanikai munka, erre pedig kétségtelenül rá lehet intelligens embereket nevelni. A másik irány a német, amely a német alapossághoz és tudományossághoz képest az elméletre helyezi a fősuíyt. Ehhez képest két csoport alakult ki Európában. Azok az államok, amelyek a világháború után területet nyertek, hangot nyertek, amelyeknek a nemzeti érzése erősödőben van, amelyekben erős nacionalista propaganda folyik különösen az idgenajku nemzetiségek meghódítására, vagy amelyekben uj területszerzésre is irányuló imperialista célokat követnek, azok az ujságirőne- velésre helyezik a fősulyt, mert nekik inkább a gyakorlati kivitelre, mint az elméletre van szükségük. Ez az irány és Franciaországban, Csehszlovákiában, Lengyelországban és részben Olaszországban is. Ez£el szemben Németország és Magyarország nem erre az irányra, de amugyis túltengő intelligenciája folytán, amelyet nem bir elhelyezni, inkább az elméleti térre van a sajtótudomány szempontjából predesztinálva. — Ezek a meggondolások vezettek a saj- tőtudomány propagálásában. Körülbelül egy félév óta adok ennek hangot és most kezdem második szemeszteremet Miskolcon, és minden reményem megvan arra, hogy az illetékes magyarországi tényezők figyelme, e kérdés felé fog terelődni. Az ótátrafüredi Graud Hotel sárga szalonjában folyt le ez a beszélgetés a szimpatikus e^vetemi tanárral, aki igen meleg hangon és lelkes szeretettel beszélt erről a témáról. Sok érdekeset mondott még Zsedényi Béla dr., azonban egy újságcikk kerete nem elég ahhoz, hogy a sajtőtudomány fontosságáról kifejtett nézeteinek helyet adjon. Ennek a a cikknek amugyis csupán az lehet a feladata, hogy a nyilvánosság és az illetékes körök figyelmét felhívják a sajtótudomány jelentőségére és fontosságára. Kint, a hotel előtt sürü fehér hópelyhek szállingóztak a már fehér Tátrára és mire a beszélgetést befejeztük, kisütött a nap, amely ragyogó sugarakkal aranyozta be Ótátrafiiredet. Zsedényi dr. is, a többi vendégek is kisiettek a téli sport örömeit élvezni. n. t. dr. Lemondott a portugál kormány kiszabon, január 11. A portugál kormány lemondott. A lemondást az államfő elfogadta. Az országbaa teljes a nyugalom. Az indiai forrongás első jelei London, január 11. A hindu lakosság egyes helyeken megkezdte azt a passzív rezieztan- ciát, amelyet a lahorei kongresszuson elhatároztak. Az angol hatóságok több ízben kénytelenek voltak erélyesen föllépni és számos letartóztatást eszközölni. A hinduk nem fizetnek adót, de az angolok drákói szigoru&águ rendelkezéseket léptetnek életbe s a renitenskedó bennszülöttek egész vagyonát elkobozzák. Bőse, a hindu szélsőségesek vezére, újabb ma- uifesztummal fordult a lakossághoz, amelyben pénzügyi és személyes támogatást kér. Kijelenti, hogy a bengáliai kongresszus végraháj- tóbizottsága magára vállalta a kampány vezetését és máris megfelelő propagandába kezdett.
