Prágai Magyar Hirlap, 1930. január (9. évfolyam, 1-25 / 2222-2246. szám)

1930-01-01 / 1. (2222.) szám

n>R*<M-MAGlíARHlFtLAr> 1910 január 1, szerda.. Beüss hívei alkotmánymódosítást akarnak, mely a parlamenttel szemben kiterjesztené a hivatalnok-kormányok jogkörét A hradzsinbsrát „realisták” csoportja keiébe vette a baloldali sajtót — Parlament- ellenes agitáció a cseh nemzeti szociálissá lapokban Prága, december 31. A cseh politikai tá­bor realista csoportja az, év befejeztével kü­lönös tervvel lepi meg a politikai világot. Ez a realista tábor tulajdonképp Benes környe­zete. Benes úgy látszik a belpolitikában is fo­kozatosan kiépíti szervezeteit, hogy messze­menő terveit megvalósíthassa. Elsősorban is a saját pártjában igyekszik kreatúráit a saj­tó és a pártszervezetek élére állítani. A cseh nemzeti szocialista párt országos főtit­kára, mint ezt már régebben is jelentettük, Seba képviselő, volt belgrádi követ lett! A Ceské Slovo főszerkesztője pedig Klíma, a Lidővé Noviny eddigi főszerkesztője. Mind­ketten a régi realista párt egykori tagjai. A Lidovó Noviny vezetését mint főszerkesztő Hiavács veszi át, aki a háború előtti realista Casnak, később pedig a közben megszűnt Tribün ónak volt a főszerkesztője. Meglátjátok, hogy azok segítségével, akik államlóait a demokráciát hirdetik, akik fenhéjázóan beszéltek Ausztriáról és an­nak császárjairól, mihelyt alkalmuk nyí­lik. bevezetik nálunk is a diktatúrát és az abszolutizmust. Benes klikkje munkában A vitát ebben a kérdésben tulajdonképpen Méyer cseh egyetemi tanár indi tattá meg, aki már több Ízben rámutatott az alkotmány hiányosságára. Azonban a cseh nemzeti szo­cialista körök e tervekkel elszigetelten áll­nak s még a cseh szociáldemokrata sajtó is élesen állást foglal e terv ellen. Kétség nemi fér ahhoz, hogy a mar kormánytöbbség, amely egymagában képes volna ugyan al- kóimánymédositó törvényekeí megszavazzi, nem fogja a realisták kívánságát teljesíteni, mert mégis vannak, a kormánytöbbségben olyan pártok, amelyek pártokokból. erre nem válla lk o*h a in ak'.. M Ludeueset re jellemző, bog}' éppen Benes környezetéből indult ki ez a mozgalom. Értesülésünk szerint a kérdést a parlament­ben is fel fogják vetni. Úgy látszik, hogy a realista klikk elérkezettnek látja az időt ar­ra, hogy ismét kezébe vegye a politikai ve­zetést abban a cseh pártban, amelynek feje Benes. Az eset élénken emlékeztet az 1926. évi eseményekre, amikor ugyancsak a cseh nemzeti szocialista sajtéban vetették föl a választási rend oktroj utján való módosí­tásának gondolatát olyan értelemben, hogy a nemzeti kisebbségek parlamenti képvi­seletét a minimumra leszorítsák. Ugyanabban az időben Benes, illetve Stri- brny állítólagos oktrojszápdékairól, puecs- terveiről beszéltek. Ezt a kényes kérdést. Benes és Stribrny még a mai napig sem tisz­tázták egymás között. Emiatt történt külön­ben Striibrnynek a pártból való kizárása és Gajda félreállitósa. A közvélemény élénk érdeMődéssetl várja a további fejleményeket. Válságba kerültek a maradékbirtokosok s most az erdöreformmal akarják szanálni őket fii sdató is protekciós polstÉsi síméin* kapják — A morva nép tiltakozik Közpénzekből akarják szanálni a mezőgazdasághoz nem értő maradékbir;okosokat A !!rv3$a!giok-lfO!,fti£ny extrEicgas Ennek a „realista11 klikknek óriási belpo­litikai tervei vannak- Egyelőre a sajtó utján eregetik kísérleti ballonjaikat. A Lidové Noviny ben e napokban vezércikk jelent meg, amelyben a lap polemizálva többek között ezeket írja: — Alkotmányunkban nagy hézag van. Hiányzik belőle egy szakasz, amely ezekkel a závakkal kezdődne: Ha nincsen nemzet­gyűlés ... Az idősebb politikusok és a régi osztrák alkotmány ismerői ismerik már ezt a melódiát. Ez az á sokszor átkozott tizen­negyedik paragrafus! És ez hiányozna a mi demokratikus alkotmányunkból? Ilyesmit állítani majdnem hazaárulás. Nem, ez a tizennegyedik paragrafus, amelyet abszolu­tisztikusán használtak, nem hiányzik ne­künk, ezt senki sem keresi alkotmányunk­ban és senki sem akarja. Azonban az állandó bizottságban nyert nemrégi ta­pasztalatok alapján meg kell adni a törvé­nyes eszközt elsősorban a hivatalnokkor­mánynak, hogy szükség esetén védelmez­hesse az állam érdekeit, mert azt láttuk, hogy erre senki sem gon­dolt, amikor kormányalakításról és a szemé­lyes reszortokról folyt a vita. A fenti idézetből tehát arra lehet követ­keztetni, hogy a realista klikk, amely min­denkor, amikor a baloldali blokk kormány­politikája veszélyben volt, de különösen ak­kor, amikor Benes pozíciója komolyan meg­rendült, állandóan liivatalnokkormóuy kine­vezését követelte, most azt szeretné, ha törvényhozási utón megváltoztatnák az al­kotmányt olyképpen, hogy lehetővé tétes­sék a hivatalnokkormány-rezsim anélkül, hogy a nemzetgyűlés az ilyen kormányt felelősségre vonhatná. Tény az, hogy az alkotmányban sok hézag van, de viszont tény az is, hogy az alkot­mány úgy rendeli, hogy egy kormány távoz­ni köteles, lia a nemzetgyűlés többsége bi­zalmatlanságot nyilvánít vele szemben. A Tüdővé Noviny nemrégiben már azt vi­tatta, hogy a bizalmatlanság nyilvánításából eredő konzekvenciák tulajdonképp csak a parla­menti férfiakból álló kormányra vonatkoz­tathatók, mig egy hivafcalnokkormány, mely csak az államfő bizalmából került a végrehajtó hatalom élére, nemi köteles le­mondani, ha a parlament bizalmatlan iránta. (!) Ezt annak idején is kiemeltük s rámutattunk arra, hogy ez a gondolkodásmód a legauti- demo k r a t i kus aibb, tegantipartameiitárisabb valami. A cseh néppárt lapjának riadója Ily előzmények után a Lidovó Noviny újabb cikke érthető föltüuést kellett a prá­gai sajtóban. A cseh néppárti Prazsky Ve- cernik a következő kommentárral regisztrál­ja a cikket: A cikk magyarázatna nem szorul. A régi Ausztriát, aminek visszakivánásával bennün­ket katolikusokat annyiszor megvádoltak, is­mét életre akarják kelteni. De nemésak a régi Ausztriát, hanem vele együtt Ausztria abszohitizmusát, császári diktatúráját, a de­mokráciának lábbá'ltiprását is. Csak újítsák fel a tizennegyedik paragrafust Prága, december 31. A földhivatal most kiadott jelentése sze­rint a mezőgazdaságilag müveit földek osz­tása befejeződött s most az erdők osztása vám soron. Hogy ez a földosztási akció mi­lyen eredményekkel járt, . arra élénk fényt vet a cseh néppárti Lid. Listynek egy cikke, amely a maradókibirtokok válságának a kér­déséivel foglalkozik. Miután a Szloveuszkón végrehajtott földreform. a telepítéseken kí­vül a maradékbirtokesinálásban merült ki, a figyelemreméltó cikket annál is inkább is­mertetjük, mert hiszen az- egy oly politikai pártnak a szánom-bánomja, amely a föld­reform s a maradékbirfokok „áldásaiban*1 maga, is.,részesedett. A mezőgazdasági válság —■ írja a L. L. — a maradéké i r t okos okát a legerősebben sújt­ja. Ez egyébként érthető, mert a maradékbirtokosok kezére jutott föld a felosztott nagybirtokoknak egy harmadát teszi ki s az uj tulajdonosok az átvett nagy gazdasági épületeket fenntartani kö­telesek, amelyekre különben nincs szük­ségük. Az épületek karbantartása oly pénzösszege­ket emészt fel, amelyeket normális viszo­nyok között is nehéz előteremteni. A maradiékbirtokosok legnagyobb része kölcsönpénzen vette a földet; a kölcsönért magas kamatot kell fizetni. A maratiékbirtofcosok legnagyobb része protekciós, politikai párt> emberekből toborzódott, akiket lépreesalt az olcsó föld s a szükséges berendezés és gazdasági szakismeret nélkül kezditek gazdálkodni a nagybirtokokon. A jó konjunktúra idején un ég csak döcögött valahogyan az üzem, ma, a mezőgazdasági válság idején azon­ban teljesen csődöt mond az uj tulajdono­sok tudománya. Igaz ugyan, hogy a maradékbirtokokat ol­csón osztogatták, mert a földhivatal látta azt, hogy az uj tulajdonos aránytalanul súlyos terheket vesz magára, a legnagyobb hiba azonban az volt, hogy a föld oly emberek kezére került, akik még csak egy kis falusi gazdaságot sem tudtak volna megművelni. A földhivatal néni nézte a mezőgazdasági szakképzettséget, nem nézte', hogy van-e az igénylőnek pénze a vételhez és a beruházá­sokra; fődolog volt a politikai igazolvány s egy befolyásos bácsiba, aki a földhivatalnál mindent elintézett. S igy a jól kvalifikált pártkortesek a kis fa­lusi házikóikat maradékbiir tok okkal, cserél­ték fel e nem gondolták meg azokat a ne­hézségeket, amelyek a .nagybirtok kezelésé­vel járnak. Teljesen jogosult igénylőket elutasítottak csak azért, mert politikailag nem volt jó kvalifikációjuk, noha «oe»k az igénylők szakképzett $ káro­sult bérlők, gazdatisztek voltak, akiknek egyénisége is garantálta már a föld szakszerű kezelését. A földhivatalnak nagy gondokkal kell most megküzdenie, hogy miképpen kellene megoldani a maradékbiirtokosok válságát. Egyes tervek szerint külön hitelalap léte­sítésével, mások szerint erdőterületek át­adásával kellene segíteni. Ebből a célból létesülnek az úgynevezett erdőszövetkeze­tek, amelyek élén egy-egy maradékbirto­kos áll s a szövetkezet csak jogi formula volna arra, hogy az erdőt a maradékbirto­kos kezére juttassák. A külsőségek kedvéért a szövetkezedbe kis­gazdákat is felvesznek, ezeknek azonban nagyon kevés szavuk lesz a szövetkezeti ha­tározatok meghozatalában. Ehhez nyíltan meg kell mondanunk — írja a L. L. — a következőket: Lássátok a következményeit annak, amit műveltetek­A maradékbirtokokat úgy osztogattátok, ahogyan az politikátok boltjába pászolt, de most az ordőrcformot nem fogjátok a i maradék bír to k os ok szanálására végrehaj tani. Ha a föld árát végrehajtó utján szeditek b© a kisigényűétől, hasonló energiával járjatok el azokkal a politikai protekciós gyermekek­kel szemben is, akiket a maradékbi rtolkok­ba ültettetek. A morva nép karácsony napján tiltakozott a földhivatal pártoskoóása ellen Mint ismeretes, a kormány felelős ténye-j aőluek megnyilatkozása szerint a lefoglalt j erdőbirtokok legnagyobb részét az államnak, a tartományoknak, járásoknak és községek­nek kellett volna megkapni. Ez a program azonban —' mint a csehszlovák kormány j Érelmeszesedés.! í Kérje a csizi jód bróm gyógy­víz'otthoni használati utasítását. Csízfürdő. | CMlMMWJBJWMBIIMUiÜMIM—IJBMUMIWMIIMI'JIBPW— 111—Wl HM I—ílff lMI || || minden más programja — csak terv marad, s a földhivatal egészen mást cselekszik most, hogy az erdő reform végrehajtását meg­kezdte. Közvetlenül a karácsonyi ünnepek előtt Maelírisdh-Krum lau városkában az a hirr terjedt él, hogy az agrárpárt helybeli titká­ra, Csemerka Lajos, egy jelentős maradék­birtok tulajdonosa, nyolcvan Írek tár erdőt kapott teljesen potom pénzen a földhivatal­tól, és pedig éppen azt az erdőt, amelyet a város is igé­nyelt. A város által Prágába küldött depu- táció a földhivatalban már csak a kész dolgokat állapította meg: az erdőt tényleg az agrárpárt titkára kapta meg. Maehr.-Krumlao város karácsony első nap­jára nagy [ittakózó gyűlést hivott össze, me­lyein az agrárpárt kivételével valamennyi politikai párt, továbbá igen sok járás és falu képviselői dé megjelentek. A kétszáz delegá­tus jelenlétében megtartott gyűlésen igen éles hangon kritizálták a cseh agrárpártnak a földhivatal utján folytatott üzelmeit s oly határozatot hozták, amelyben az önkor­mányzati .testületek jelenlevő képviselői a legerélyesebben követelik azt, hogy az erdő- reform végrehajtása során elsősorban a köz­ségek és járások igényei nyerjenek kielégí­tést. Az erdőreform végrehajtása Morvaország­ban „szépen** kezdődik. A szántóföldek már ki vannak osztva s az agrárpárt! kortesek az erdőkkel akarják kiegészíteni lekracholt maradékblrtokaikat s a községek ismét sem­mit sem kapnak. • ^ Hát még Szlov diszkón mi fog történni, ha & békés morva nemzet a béke szent ünne­pén kénytelen tiltakozni az ogr árpárti visszaélések ellen. A Waft-párt teljes győzelme Egyiptomban London, december 31. Az egyiptomi pót­választásokon ismét a Waft-párt győzött. Az uj parlamentben a mandátumok száma a kö­vetkezőként oszlik meg: Waft-párt 196, el­lenzék 23. Nádi Sándor védője 200.000 koronás ügyvédi költséget követel a szlovák néppárttól Pozsony, december 31. Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefon jelentése. Otlyk Iván dr. po­zsonyi ügyvéd, aki a Tuka-per során Maeh Sándor védője volt, keresetet adott be a po­zsonyi kerületi bírósághoz Hliuka András és Machácsek Pál elten, amelyben 200.006 ko­rona ügyvédi költség megfizetésében kéri H l i nka és Machácsek elmarasztalását. Otlyk ezt a keresetet azért intézte Hlinka és Ma- cháesek ellen, mert ők saját személyükben adtak megbízást, hogy Maeh Sándor védelmét ellássa. Különben is a szlovák néppárt, mint politikai párt, nem jogi személy és igy nem perelhető. A pozsonyi kerületi bíróság már ki is tűzte a perfelvételi tárgyalási január 7.-óre, A per iránt jogászkörükben nagy érdeklő­dés mutatkozik. Otlyk Iván a főtárgyalás' után szlovák néppárthoz fordult a védelem körül fölmerült költségek megtérítése ügyében, azonban a szlovák néppárt nem mutatott haj­landóságot a fizetésre. Azok a lap jelentések, mintha a kerületi bíróság azért nem adta volna vissza a szlovák néppártnak a Macii ; 'zab ad láb rab e 1 yezése érdekébeu letett. 200.000 koronás kaucióját, mert. annak visszautalásá­ba Otlyk dr., Maeh védője nem egyezett be, nem felelnek meg a valóságnak. A bíróság az óvadékot azért nem utalta vissza, ment a Macii Sándor, elleni felmentő Ítélet még nem. jogerős és, a/törvény szerint 'mindaddig, inig az eljárást Jjogerősen be nem fejezték, a* óvadék letétben marad. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom