Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-06 / 278. (2203.) szám

Ifoz^AZRM^2 ­A kereskedelmi szerződések és a mezőgazdaság válsága aSpori^ ^ggBCT«^'ggI3iai'IIL«Jf! i **fímmsmuntf Megtartják a Ferencváros - Slavia meccset Prágában Budapest, december 5. (Budapesti szerkesztősé­günk jelentése.) Mint kedden közöltük, a vasárnap Prágában tervbevett Slavia—Ferencváros mérkő­zést veszély fenyegette, mert a budapesti MLSz mindaddig, amig a-CsAF levele Budapestre nem érkezik, a mérkőzést nem engedélyezte. Tegnap délben Budapestre megérkezett a csehszlovák fut­ball szövetség levele, amelyet Kenyeres Árpád fő­titkár vett át és arról azonnal referált Zsarnóczay János ügyvezető elnöknek. A levél alapján az elnökség elhatározta, hogy az OTT-nak ajánlani fogja a mérkőzés engedélyezését. A Ferencváros ez esetben szombaton este érkezik Prágába a kö­vetkező együttessel: Amsei, ITiu-gler, Papp, Lyka, Bnkovay, Óbecsei, Táncos, l’oldy, Turay, Szed la­esik, Kohut. Az OTT csak pénteki ülésén foglalkozik a prá­gai meccsel, a futballkörökökben azonban biztosra veszik a Tanács engedélyét. A prágai Slavia a bonyodalmak ellenére is erő­sen készül a Ferencvárossal való meccsre. A CsAF a mérkőzés birájaként Fryst jelölte ki. )( Viktória Zsizskov—Sparta kupaközépdijntő- mérkőzés folyik le vasárnap Prágában Fojtik biró vezetése mellett. Ugyanakkor a prágai DFC a Bohemians-szal játszik barátságos meccset. )( Fufballderby Becsben. A bécsi ligában jelen­leg az Admira és Rapid vezet. Vasárnap a két vezetőcsapat a Hohewartén exhibitions-meocset j vív, bog}- semleges pályán eldöntsék — ki a jobb? )( A budapesti I. osztályban a góllövő csatárok élén Takács II. áll 19 góllal, második Avar 15-el. A harmadik Ember (Harihárom) 11 góllal. )( Thunberg, a világ legjobb gyorskorcsolyázója — hir szerint — profivá válik. )( A Ferencváros lemondta délnémetországi turnéját játékosainak fáradtsága és Takács II. sé­rülése miatt. )( Az Újpest utolsó őszi bajnoki meccsét vasár­nap játsza le Pécset a Pécs-Baranya ellen. A mécs­esén az elmúlt vasárnap megsérült P. Szabó is ját­szik. A Ferencváros—Kispest meccset december 15-én jáfszák le és ezzel zárul is az őszi szezon. )( Barsi lábát törte. Budapesti szerkesztőségünk te lefon jelent ése: Barsi, Magyarország rekorder- középtávfutója tegnap este a BBTE tornaóráján bal­lábán bokatörést szenvedett. A sérülés súlyos, azonban az orvosok remélik, hogy tavaszra a kivá­ló futó teljesen felgyógyul. )( A világjáró francia tenmszjátékosok. Kalkut­tában versenyeztek és győztek az egész vonalon. Coehet 6:4, 7:5-re győzött Bobb ellen, Brugnon 0:6, 6:4, 6:4 arányban verte Mohant, Landry 1:6, 6:0, 6:4-re győzött Mehat ellen, Rodel 6:4, 1:6, 6:3-ra Kapeer ellen. Legizgalmasabb volt a Brugnon— Mohán-mérkőzés. A francia az első szet'ben szóhoz sem jutott és — a második szetben sem igen tu­dott szóhoz jutni. A hindu játékos egymásután kilenc gémet csinált, ezzel azonban ellőtte puska­porát és a második szetet 0:3 állásról 6:4-re Brugnon, majd a harmadik szetben is ugyanilyen aránnyal győzött. )( Skóciai játékosvásár. A futball angol játék, az angol iskola fogalma alatt azonban inkább azt a nívót, futballkulturát kell tekintenünk, amit angol alapokból kiindulva a skót nemzetiségű fut­ballisták teremtettek meg. Skócia, Anglia, Wales és Írország külön versenyében mindig Skócia ve­zetett válogatott csapatának eredményeivel és a legjobb angol játékosok, kevés kivétellel — skótok. Rendszerre vált, hogy az angol profiegyesületek játékosutámpótlását a skót egyesületek végzik, — rendszerint borsos lelépési dijak ellenében. A já­tékospiac az utolsó 16 esztendő alatt 4)2.800 fontot hozott lelépési dij címén a skót egyesületeknek, a következő 16 esztendő azonban valószinüleg nagyon . túlszárnyalja ezt az eredményt. Egyedül az 1929-ik esztendő folyamán 30.000 fontot fizettek angol prpfiegyesületek skót játékosokért, ezzel hatalmas rekordot átlitottaJk fel. Az egyéni rekordot Morri- eon, a Falkirk „gólzsákja" ért el, akiért 6000 fon-'' tót, tehát közel 200.000 pengőt fizetett a Sunder- ■ land. )( Magyar futballista szomorú sorsa Ameriká­ban. Megemlékeztünk Fábiánnak, az MTK, majd a bécsi Hakoah kapu védjenek szerencsétlenségéről, aki az első magyar játékosok közé tartozott, aki Amerikába vándorolt és ott a newyoríki Hakoah ; színeiben nagy sikerrel szerepelt. Fábiánt ugyanis tiz nappal ezelőtt kettős lábtörée érte, ami most kompiikálódott, azonkívül tüdőgyulladást is kapott Fábián állapota súlyos, de remélik, hogy nagy­szerű fizikuma sikeresen fog a nehéz betegséggel megbirkózni. )( A pozsonyi YMCA vivószakosztályának hírei. 1 A pozsonyi YMCA közli: A vivószaktanfolyamaink kezdő és haladó kardvivó csoportokban már dol­goznak. Ezekbe már csak olyanok volnának föl­vehetők, akik vívást már tanultak s igy a kurzus­ba vagy beilleszkedni tudnának, vagy utolérni bírnák. Tekintettel azonban arra, hogy egyesek még folyton jelentkeznék, az utólag jelentkezők . Rzámára uj, 5 hónapos tanfolyamét nyitunk, amely első óráját december hó első szerdáján, 4-én este , 6 órakor kezdi meg az YMCA eáncuti tornatermé­ben. Ebbe — természetesen — lehet jelentkezni. !A föltételek ugyanazok, amiket az előbbi hirdető- * Beinkben közöltünk, csak a tandíja aránylagoean 1 kevesebb, az egész tanfolyamra 150 kor. (ami ba- 'J vonta, 30 kor.). Alkalmas, jó fűtött öltözőnk van j s a vívóterem is szükség szerint temperált. Jelent- j kezm lehet az YMCA információs irodájában, j Sánc-nt YMCA palota, telefon szám 23 - 44. A szák- osztály vesz vívó kesztyűket, esetleg egyéb vivő lökfljoreléwt ie, ha ap nédá aftralfipp k # r _ Prága, dieoémibewr 5. i A mezőgazda sági válság mindennél aktuá- 1 lisaíbb kérdésének vizsgálatánál sokan ismé- J telten, sőt állandóan az, államnak a meglevő " kereskedelmi szerződésekkel való megkiö- . töttségére szoktak hivatkozni, mint olyan s tényezőre, amely az agrárkrízis leküzdésé- i nek egyik súlyos akadálya. Hogy ez a tétel 1 mennyire helytálló, azt csak akkor mérle­gelhetjük, ha a csehszlovák köztársaságnak ’ az agiráráHamokkal. szemben fennálló s a ke­reskedelmi szerződésekből eredő kötelezett- ■ ségét ismerjük. Elsősorban a szomszédos Magyarországnak Csehszlovákiával kötött kereskedelmi szer­ződése biztosit jelentősebb előnyöket a ma­gyarországi mezőgazdaság számára. Mint is­meretes, a csehszlovák-magyar kereskedel­mi szerződés az 1926. évi csehszlovák vám- novella megalkotása után jött létre s 1927 augusztus 8-án lépett hatályba. Ma már nyu­godtan megállapíthatjuk azt, hogy Magyar- ország mezőgazdasága semmivel sem járt I volna rosszabbul, ha a magyar kormány esetleg csak egy maximális kedvezmény- szerződést köt; ehelyett a két állam kormá­nya a legapróbb részletekbe menő gondos­sággal kidolgozott vámtarifa-szerződést kö­tött, ami csakis azzal magyarázható, hogy a két szerződéses állam kormánya az intenzív keres kedelimi kapcsolatokat szükségesnek tartja. Ez a kereskedelmi szerződés a ma­gyar mezőgazdasági termények számára Csehszlovákiába való behozatal esetén eze­ket a szerződ'éses vámokat biztosítja: búzá­nál 30 csehszlovák korona, rozsnál 38 cseh­szlovák korona, takarmánykukoricánál 6 csehszlovák korona, babnál 9 csehszlovák korona, liszt 70 csehszlovák korona. Csehszlovákia gabona importja szempont­jából a második helyen Jugoszlávia áll. Eme két állam kormánya még 1920-ban megkö­tötte a kereskedelmi szerződést, azonban csak a legnagyobb kedvezmények általános elve alapján, mig tarifáiig megállapodást csak a borra vonatkozólag kötöttek. Jugo­szláviával szemben tehát az éppen fentebb felsorolt szerződéses vámok csak addig ér­vényesek, amig a magyar kereskedelmi szerződés érvényes, mert a legnagyobb ked­vezmények elve éppen azt jelenti, hogy a szerződő állam külön részletezés nélkül is ugyanazt a kedvezményt köteles megadni, amit más, szerződéses államnak biztosított. Magasabb politikai okokból azonban soha­sem kerülhet sor arra, hogy Csehszlovákia a Jugoszláviának megadott vámkedvezményt bármikor is megvonhassa mindaddig, amig a csehszlovák-magyar kereskedelmi szerző­dés érvényben van. Csehszlovákia Romániával is csak „leg­nagyobb kedvezmény-egyezséget" kötött, amely 1923 márciusa óta van hatályban. A „magasabb" politikai szempontok ebben az esetben is azt parancsolják, hogy a román szerződést ne mondják fel a magyar keres­kedelmi szerződiés felmondása előtt. A lengyel-csehszlovák, ugyancsak a maxi- 1 malis kedvezmények alapján kötött szerző­dés a lengyel gabonának nem biztosit külö­nösképpen kedvezményes helyzetet Noha Csehszlovákia Ausztriával igen sok kereskedelmi szerződést kötött, ezek egyike és a most érvényes sem tartalmaz az osztrák gabonáról és osztrák lisztről különös intéz­kedéseket, ami érthető is, mert hiszen Ausztria nem jöhet számiba Csehszlovákia gabonaszállítója gyanánt. Az E szakameri kai Egyesült Államok, Ka­nada és Csehszlovákia között ugyancsak maximális - kedvezmény - szerződések létez­nek. Ugyanez vonatkozik Németországira is. Csehszlovákiának gabonával való ellátása kérdésében más államok nem jöhetnek szá­mításba. Megállapítható tél)át, hogy Csehszlovákia kifejezetten csakis Magyarországgal szem­ben van. kötelezve a legalacsonyabb gaíbona- és lisztvám számi!ásána, mig az összes többi állammal szemben a legalacsonyabb vámok megadása csupán a maximális kedvezmé­nyek elve alapján kötött szerződéseknek a következménye. A szerződéses vámok auto­nóm felemelésének lehetősége most tehát kizárólag attól függ, hogy Magyarország haj­landó volna-e a vámtólemelést tudomásul venni, avagy inkább a szerződés fölbontását íréfoeatepá- Kétöégtókn, hogy Cs<«ov$kiáé nak ilyen elhatározását Magyarországgal kellene közölnie. Mindenesetre érdekes vol­na ismerni a magyarországi közgazdászok­nak arra a kérdésre vonatkozó véleményét, hogy konkrét esetben mi volna előnyösebb Magyarországra: a csehszlovák-magyar ke­reskedelmi szerződés felbontása, avagy an­nak Magyarország részéről hozandó némi áldozatok árán való fentartása. Ez a kérdés azért is nagyon aktuális, mert bármilyen kormány is kerüljön uralomra Prágában, az agrárválságot nem hagyhatja figyelmen kí­vül s az is valószínű, hogy az orvoslás útját a vámemelésben fogják keresni. Németország 1925-ben a rozsra 3, a búzá­ra 3.50, a lisztre 8 márka vámot állapított meg. 1926 augusztus 1-től a rozs és búza vámját 5, a liszt vámját 10 márkára emelte. 1929 július 10-től ezek a vámok érvényesek: rozs 6 M, búza 6.50, liszt 14.50 M. Németország külkereskedelmi mérlegének számai azt igazolják, hogy a vámemelést nem követi nyomon á behozatal csökkenése és igy az exportállam károsodása; ez ter­mészetesen addig áll fenn, amig a belföldi termelés elégtelen a belföldi fogyasztás fe­dezetére. Németország 1925-ben, amikor te- : hát a gabonavámok a legalacsonyabbak vol­tak, 167.800 vagon búzát, 1926-ban 217.200, 1927-ben 261.200, 1928-ban 247.300. 1929 első nyolc hónapjában 165.900 vagon búzát importált. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy Ma­gyarország a szerződéses gabona vám ok fel­emelése eseté *1 is Csehszlovákia fő gaibona- szálliitója maradhatna. Tömöri János dr. Az árterek jelentősége a hatszaporulat szempontjából Irta: Heverdle Frigyes, nyug. várm. másodfőjegyző A halászati törvény revíziója alkalmából felette időszerű e kérdés tárgyalása. Jelenleg érvényben levő halászati törvényünk 2. §-a szerint az árvizek kiöntéseiben a halászati jog azokat a birtokosokat illeti, kiknek területét az árvizek elborítják. A törvény a halászati jog meg­adásával némileg kárpótolni kívánta az árvizek­től sújtott birtokosokat Ez a méltányosnak lát­szó intézkedés: a szabad halfogás, a gyakorlatban nem vált be, hanem károsnak bizonyult. Boldog­boldogtalan halászik, de legtöbbször nem az arra jogosa tett birtokosok, hanem kapzsi halászok és munkakerülők lepik el az ártereket, bért senkinek sem fizetnek s a törvényes tilalmakat semmibe sem veszik, vagy talán nem is tudnak róla. Elleniben nagyon jól tudják, hogy az egyes halfajták hol ív­nak s azokat szákkal (mereggyü, teszi-veszd), tapo­gatóval, sőt a szélvizeken ivó pontyokat szigonnyal is pusztítják. A halászok sövénnyel, dróthálóval s más alkal­mas módon elrekeszbik nemcsak az oldalt fekvő medencék szűk levezetőit, hanem a csatornákat is, ahol e vi* apadása idején a levonuló halaiknak egész tömege reked meg. Itt halásznak főként éj­jel, pedzővel ellátott szakjaikkal s gyakran érté­kesíteni sem tudják a rengeteg zsákmányt. Folyóink halgazdasága régente legendás volt. A le nem csapolt ártereken huzamosabb ideig állott a víz, a halaknak bőséges idejük volt ledvni e a töméntelen izmos ivadék a legközelebbi vixáradás alkalmával a folyóvizekbe juthatott. Azonban jött a kultúra, mely együk kezével ál­dást osztogatott, de a másikkal elrabolta a szabad természetnek sók szép poézieét és a régi ,,^ad“ vi­lág számos jótéteményeit. Halászatunkra a legsú­lyosabb csapást mérték a lecsapolások és ármente- edtések, melyek közvizeink halgazdasági jelentő­ségét helyrehozhatatlan mérvben csökkentették. Bele kellett törődnünk abba, hoíry a mezőgazdaság fontosabb érdekei elöl a halászati érdekeknek meg kell háfrálnáok. Az árvizek tehát most a lecsapoló csatornákon gyorsan levonulnak s ezért a halikrák milliárd] ai, mielőtt kikeltek volna, szárazon maradnak és az egyes mélyedésekben ott rekedt ivadék is nyomo­rultul elpusztul, mert ezek a medencék apadó víznél elvesztik összeköttetésüket a csartonékhoz. Ezek a körülmények és a fentebb vázolt halpusx- tátás az okai annak, hogy folyóvizednikben a hal szemlátomást fogy. A halászati törvényben és a halászati társulatok üzem tervedben megállapított tilaknak, a kellő ellenőrzés hiánya miatt jobbára csak írott malaeztnnk tekinthetők, mert a közbiz­tonsági közegek a vizek mentén nem cirkálnak, nem ismerik a halak különböző bajait, nincsenek tisztában a tilalmi időkkel, a legkisebb méretek­kel és egyéb tilalmakkal sem. A halászatra jogo­sítottak külön haiőröket nem tartanak, mert ez nem fizetné ki magát, az ártereken pedig az ellen­őrzés hiánya még szembeötlőbb s nyilvánvaló, hogy halszegénysógüuk főoka éppen az ártéréit el- hanyngoitságábam .keresendő. Pedig van reá mód, hogy a nagymérvű halpusz­tulásnak csekély költséggel gátat tehessen vetni. Elpő teendő válni; « árteegfean * bgüpflÉW HALTENBERGER Gyártelepek: Budapest - KoSIce PleStany FEST - TISZTIT - NOS Központi üzem címe-. Haltenberger festögyár, Kosice 2. badságát törvényeiig megszüntetni. Továbbá tó kellene mondani, hogy az árterek, illetve a lecsa­poló csatornák hálózatai a halászati társulatok ke­retébe bevonandók. Fontos teendő volna még az ártéri halőrség megszervezése olyképpen, hogy a lecsapoló és ármentesitő társulatok csatornaőrei, gátőrei és egyéb arra felhasználható alkalmazottad gyakorolják az állandó és éber ellenőrzést, akik méltányos jutalomban részesitendők. E közegek ellenőrző tevékenységüket rendes hivatásuk gya­korlása közben teljesíthetik s igy hatáskörük ki­terjesztése a lecsapoló és ármentesitő társulatok érdekeivel nem ellentétes. A halőrötk legfőbb feladata az ártereken talált halrekeszek szétrombolása. mert ezek nélkül az ár­vizeken a halászat csaknem teljesen sikertelen. A halrekeszek 'többnyire még az árvizek kiöntése előtt készülnek s néhol egész éven át helyükön maradnak. Ezeknek szétszedése nehézségbe nem ütközik, azonban a hevenyészett rekeszek árvíz­ben csak csolnakon lévén megközelíthetők, néhány csolnak beszerzése, a kihágók tettenérése szem­pontjából is szükséges. Ami pedig az ivadék megmentését illeti, ez irányban az ármentesitő és lecsapoló társulatokat terhelné az a feladat, hogy az apadó viznél elkülö­nítve maradó mélyedéseket a legközelebbi csator­mával keskeny árkok utján összeköttetésbe hoz­zák. Igazságos és méltányos volna a társulatok ezen kötelezettségét kimondani, mert hiszen a le- esapolások és ármentesitések változtatták meg hátrányosan a vizek halászatát, tehát indokolt, hogy a társulati érdekeltek az általuk elért érték- növekedésből a természetes halszaporulat érdeké­ben valamit áldozzanak. E munkálatok számbavehető költséget nem igé­nyelnek s azok ellen az érdekelt birtokosok sem tehetnének kifogást, mert a szóban levő kis ár­kok sem közlekedési, sem más szempontból káro­sak alig lehetnek. A le nem csapolható mélyedésekben rekedt hal­ivadék kihalászása és nyitt vízbe helyezése a ha­lászati társulatoknak feladata volna. Államsegélyben kellene részesíteni a vizi- és halászati társulatokat a halőrök jutalmazása, csol- nakok beszerzése, összekötő árkok elkészítése és a halivadék megmentése céljából. Az állami költ­ségvetésbe felveendő ezen összegek bizonyára job­ban kamatoznának, mint a mesterséges halasitásra fordított kiadások. Végül törvényben kellene kötelezni a járási ha­tóságokat arra, hogy a községi elöljáróságokat és csendőrséget az ártéri tiltott halászatok szigorú el­lenőrzésére évről-évre figyelmeztessék s hogy a községekben a halászati tilalmak (tilalmi idők, re­keszek, tilalma, halárusitás korlátozásai, éjjeli ha­lászat tilalma stb.) minden tavasszal dobszó utján közhírré tétessenek. A halak természetes ivásának az ártereken való ily egyöntetű országos elősegítése közgazdasági szempontból óriási haszonnal járna s addig gon­dolni sem lehet arra, hogy a halhús rendes köz- fogyasztási cikké váljék (évi halfogyasztásunk fe- jenkint csak félkilogramm), míg a halak termé­szetes szaporodásának feltételeit meg nem sze­rezzük. A csehszlovák aranykorona értéke. Az arany- valutáról szóló parlamenti állandó bizottsági intéz- kedés alapján a nemzeti bank a csehszovák arany­korona paritásét a következőképpen állapi tóttá meg: Egv csehszlovák aranykorona 44.56 mili- gram arany értékének megfelelően: amerikai dollár: 33.7513; 1 font sterling 164.2527; 100 frank a. m. 132.2342 kg; 100 márka 803.990 kö; 100 belga frank 460.2934 kg; 100 holland forint 1356.6615 ke; 100 svájci frank 661.2395 kg; 100 Iára 177.6369 kg; 100 svéd korona 904.4993 kg; 100 észt koro­na 904.4993 kg; 100 norvég és 100 dán korona 904.4903 kg; 100 led 20.1864 kg; 100 léva 24.3822 kg; 100 drachna 43.8007 kg; 100 osztrák sálHng 474.9234 kg; 100 zloty 378.6279 kg; 100 pengő 590.3048 kg; 100 finn márka 85.0039; 100 lit 337.5127 kg; 100 lat 651.2395 kg; 1 egyipt Ura '106.8349 kg; 1 kanadai dollár 33.7513 kg. Ai európai eukortermés becslése. ^Licht F. 0. német statisztikus legújabb becslése szerint Euró­pa idei oukortennése 8,239.000 tonnára tehető. Az 1928/20. évi kampány cukortermése 8,467.327 ton­na volt a igy az idea termés csupán 228.327 tonná­val kisebb a tavalyinál. Oroszország cukortermését Licht 1.2 millió tonnára becsüli a múlt évi 1,446.000 tonnával szemben. A troppaui kereskedelmi kamara gazdasági lielysete. A troppaui kereskedőim! és iparkama­rának a mnK napokban tartott ülésén elhangzott elnöki jelentés szerint a folyó évben a szénbá­nyászat fellendült, az ostrau—karvini bányavidék azonban még erősen érzi a nagy importkontin­genst. A vasiparinál a külföldi megrendelések meg- apadtak, a gépipar elég jól van foglalkoztatva. A textilipar helyzete kétségbeejtő, az erős verseny miatt a kereseti lehetőségek minimálisak. A gyap- jumosók erősen redulkáljáik üzeműiket. A len- és kenderáni némileg fellendült. A téglagyárak és mészégetők munkája erősen megcsappant; n likőr- gyártás is pang. A kémiai ipar helyzete nem egy­forma. Az elnöki jelentés óva inti az egyes köz- gazdasági csoportokat attól, hogy a saját gazdasági követeléseiket ogitáckte, harci jelszavaiknak ímkb- OÓ*ák ** r • > ' ' * ' / - \ • ' . • . • .. ' • / ' V 10 ^at-MActeR-HTiaa?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom