Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-01 / 274. (2199.) szám

december 1, vasárnap. •dvor közelében élő családok pedig, amelyek az udvari etikett fanatikusai, ugyancsak be­vándorolt amerikaiak. Magnusz király halálra ijed az ajánlattól, meggyőződése szerint Angliának kétségbeesett szabadságharcot kell vívnia az egyesülés gon­dolata ellen, amely nem volna egyéb, mint az angol szigetek bekebelezése az Egyesült Álla­mok hatalmi rendszerébe. A brit birodalom fő­városa előbb-nfóbb ott lesz, ahol a forgalmi ée gazdasági központ van, tehát Newyorkban és Nagy-Britannia akkor már nem lesz egyéb, mint uj csillag az Unió lobogóján. ♦ A második felvonásnak, amelyet szerzője közjátéknak nevez, alig van valami köze a ko­médiához. Az egész felvonás Orlnthiáé, a ki­rály kedveséé, aki ezt a hivatását csodálatos ártatlan módon teljesiti és a századvégi Ang­liában ezt talán el is fogják hinni, bár, midőn királyi barátját arra akarja kényszeríteni, hogy vele teázzon és ne a királynéval, az udvari tit­kár rémületére birkózva hentereg vele a padló szőnyegén. Orinthia, aki a szerző utasítása szerint va­rázslatos szépség és csodálatosan öltözködik, Shaw Bernit édesleánya. Egyesíti magában a Proteuoz-lelkű költő minden antidemokrata ösztönét, önhitt, szilaj és kecses egyénisége nem is arisztokratikus, hanem már isteni tilta-1 kozás mindenféle kollektivizmus ellen. Midőn a király megkockáztatja azt a meg- ! jegyzést, hogy Orinthia nem tett még semmit, ami jogosulttá tenné kolosszális önhittségét, a, hölgy így válaszol: „Bizzon rám olyan mun­kát, amely méltó egy istennőhöz és én el fogom végezni. Sőt, ha ön meg akarja velem osztani a trónját, akkor hajlandó vagyok lealázkodni egy királyné munkájához is... De ha semmit sem tennék, csak ülnék ebben a szobában és j rizsporoznám az arcomat és megmondanám j önnek, hogy milyen elmés bolond, akkor is égi j magasságban volnék a közönséges asszonyok milliói fölött, akik a házi kötelességeiket vég­zik. Ne azt imádja bennem, amit teszek, ha­nem azt, ami vagyok!" A kormányról azt mondja Orinthia: „Küldje azokat az ostoba fickókat a pokolba. Végez- j fesse1 él velük szaktárcájuk alacsony munka-! ját, anélkül, hogy önnek alkalmatlankodjanak:; úgy, ahogyan az ön cselédei a padlót tiszto-1 gatják és bútorokat, porolják. Éljen igazán előkelő és szép életet, királyi életet, — ve­lem!" Másutt azt mondja: Magnusz, ha ön igaz férfi volna, akkor gyönyörűséget találna ben­ne, hogy kásává törje a miniszterelnökét. Mire a király azt feleli: Egy igazi férfi nem volna hasznavehető király! Ez az Orinthia a demagógiától megosömör- lött lélek szeszélyes reneszánsz-álma. * Némi levertséggel tettem le Shaw könyvét. Mire a* ősz író befejezi élete müvét, belátha­tatlan rommezők terülnek el körülötte. És ezek * romok nemcsak egy emberi hit, hanem egy egész világ összeomlásáról beszélnek. Rikow a szovjet végretajttbtzottságáitafc inegntfitóiiiésén ünnepli a mandzsuriai győzelme!-Ha akarunk, tudunk harcolni0 — A koncessziók ellen Moszkva, november 30. A Kremá díszter­mében tegnap nyitották meg ünnepélye*? ke­retek között a szovjetunió központi végre­hajtó bizottságának rendes évi ülésszakát. A karzatok zsúfolásig megleltek és a diplomá­ciai testület teljes számban megjelent. A ta­nácskozást Riikovnak, a népbiztosok tanács­elnökének beszéde vezette be. Rikov minde­nekelőtt külpolitikai kérdésekkel foglalko­zott, ámibáir a külpolitikáról Liitvinov néhány nap múlva részletes és programszerű expozét mond. A szovjetunió közvéleményét a napok­ban leginkább a kínai események érdeklik, amit a tegnapi óriási tüntetések is bizonyíta­nak. A lakosság melegen tüntetett a vörös had­sereg és a kínai fronton elért sikerek mel­lett. A népbangulatra való tekintettel Rikov beszédéiben leginkább az orosz—kínai prob­lémával foglalkozott. általános helyeslés mellett vázolta az elért si­kereket és bejelentette, hogy a vörös hadse­reg aiz állandó kínai határbetörésiek követ­keztében kénytelen volt offenzivába kezdeni és a kínaiakat megleokéztétni. Az operációkat a példaadás után beszün­tetik, amit sehol a yilágon nem fognak gyen­geséggel magyarázni, hanem bölcs mérsék­léssel és jóindulattal. Oroszország reméli, hogy a konfliktust végül is békés utón elintézik. Mi tudunk küzdeni — mondotta Rikov —, de nem akarunk! A. hely­zetet a népbiztos feltűnő optimizmussal Ítéli meg, különösen azért, mert a kínaiak elfogad­ták az orosz kívánságokat. Ugyanakkor azon­ban tartani kell a ki.naaik újabb csalafintasá­gától és nem szabad feladni az erős védelmi pozíciót. A beszéd további részében Rikov főleg az Oroszországban levő külföldi ko tioesszáók sorsáról emlékezett meg. Az utóbbi években a legtöbb külföldi koncess ziótulajdonos likvi­dálta oroszországi üzemét és kivonult az ál­lamból. A szovjetunió régóta törekszik erre, mert azt akarja, hogy az oroszországi kereskede­lem és ipar a belföldiek kezében legyen. A szovjetunió nem használhat olyan kapita­listáikat, akik orosz pénzen dolgoznak, hanem olyanokat, akik külföldről hozzák be a tőkét. A szovjet belátja, hogy a koncessziósok Oroszországban többet akarnak keresni, mint hazájukban s ez ellen nincs is kifogá­sa, de a túlzott kapzsiságot és a meggazda­godási vágyat üldözi. Ezenkívül a koncessziósok nem vezethetik be Oroszországba újra a magántulajdon elvét és aki erre törekszik, azt kérlelhetetlenül kiuta­sítják az állam területéről. Végül Rikov a le­hető legnagyobb optimizmussal ítéli meg Szovjet Oroszország gazdasági helyzetét és ar/.t tartja, hogy az ötéves gazdasági terv pompá­san beválik és máris érezteti üdvös hatását, Van-e alapjuk a pozsonyi városházi tisztviselők tömeges elbocsátásáról szóló híreknek tőségünk telefon jelentése.) Egyik pozsonyi délutáni magyar lap azt a felttünéstkeltő bírt közig hogy a pozsonyi városházán szá/hatvan­öt magyar és német tisztviselőt el akarnak bocsátani. ■JA városházén elterjedt herk szeriavf. — írja a lap — a városházi alkalmazottak és tiszt­viselők rendszeresítésével kapcsolatban. 175 alkalm.azoftat el akarnák bocsátani a szol­gálatból, illetve nyugdíjazni akarják őket. Az elbocsátand-ók listáját már összeállítot­ták ás valamennyien németek vagy magya­rok" Pozsonyi munkatársunk ez ügyben az egyik városbáz-i korifeushoz fordult, aki az ügyek ismerője és aki a következőket mondotta: Ez a hír ebben a formájában nem felel meg a valóságnak, miután a tisztviselők, rendszer ej­tésének ügve mégc&aik a jövő zenéje. Tény az, hegy van egy szervezési szabályrendeletünk, amelyet a bizottságok letárgyaltak és amely jelenleg azorazágos hivatalban van. Ha ez a szabály rend elet az országos hivatalban jóvá­hagyási nyer, ennek lesz a következménye, hogy ' egyes öreg tisztviselőkéi, akik már szolgá­lati éveikéi leszolgátták, nyugdíjazni fogják, bizonyos embereket pedig, akik nem feled­nek meg, a szolgálatból el fognak bocsá­tani. ’A számvevőségnek három idősebb tisztviselő­je vau, mind a hármon magyarok, akik már teljes nyugdíjjal mehetnek nyugdíjba, ezenkí­vül más ügyosztályokon is vannak öregebb tisztviselők, akiknek már szintén teljes nyug­díj járna, de még mindig tényleges szolgálatot teljesítenek. Ezek a nyugdíjasok csak annyi­ban érintik a magyar tisztviselőiket, hogy az ilyen öreg tisztviselők túlnyomó része magyar. Harminc ember vesztette éleiéi egy japán gőzös elsüfyedésénéf Uj-Fundland melleit veszedelembe került egy norvég gőzös Tokio, november 30. Japán détlá part­vidéke közelében tegnap borzalmas hajó- szerencsétlenség történt. Egy személyszál­lító parti gőzös eddig ismeretlen okból el­süllyedt s a hajó egész személyzete, vala­mint tizenkét utasa a hullámokba veszett. Huszonkét utas mentőosónakokom igyeke­zett életét biztonságba helyezni s ezeket az elősiető gőzösök és halászbárkák vet­ték fedélzetükre. A szerencsétlenül járt hajó utasainak megmentésére a közeli ki­kötőből több gőzös kifutott és órákon át keringtek a katasztrófa színhelye körül, de már csak holttesteket tudtok kihalás zni. Newyork, november 30. A Newyork Hé­ráid halüaxi jelentése szerint a Gay Conti norvég gőzös S. 0. S. jelzéseket küld szét és gyors segítséget kér. A hajó a szíkra- távirati jelentések szerint a Cap Rácétól 140 tengeri mérföldre viharba került, kormánya eltört ée most ki van szolgál­tatva a vihartól korbácsolt hullámok já­tékának. Az alsócsallóközi ármentesitő társulat közgyűlése Az ármentesltést a társulat elválasztotta a itelvizlevezetéstöl Komárom, november 30. (Saját tudósítónktól). Rendkívül nagy érdeklődés mellett folyt le az alsócsaillóközi ármentesitő társulat közgyűlése Komáromiban, melyen nagy számmal vettek részt úgy a volt. komárommegyei, mint a po- zsonyvánmegyei érdekeltség tagjai. Az országos hivatal, illetve a közanunkaügyi minisztéri­umot Miffek Nándor műszaki tanácsos képvi­selte. A megjelentek 960.000 magyar boldnyi területet képviseltek. Nagy Nándor társulati elnök, tartományi kép­viselő hosszabb beszédben mutatott rá a tárgy - sorozatnak két fontos pontjára: a belvizszabá- lyozás rekonstrukciójára és a* ezzel kapcsola­tos alapszabály módosításra. A be házszabály ozás a) rendje A belvizezabályozás uj rendjének lényege abban áll, hogy a belvízié vezetés rendszere to­vább fejlesztetik a szükséges mellékcsatornák kiépítésével és bővítésével. Erre vonatkozólag a műszaki tervek elkészültek, a kormányható- sági jóváhagyást ig elnyerték és a megfelelő áhaméegélyt is kilátásba helyezte az illetékes minisztérium. Szükséges, hogy az érdekeltség az ebihez szükséges rendelkezéseket megtegye. A téli jégzajlás Az elnök visszapillantást vetett a lefolyt év eseményeire és megemlékezett a hatalmas víz­állásokról és a jégtor]aszókról, melyek a vizek lefolyását hosszú ideig akadályozták. Köszöne­tét mondott úgy a maga, mint az érdekeltség nevében a társulat műszaki tisztikarának azért az áldozató* munkáért, melyet az érdekeltség­ért végeztek, egyúttal kiemelte azt a megnyug­tató körülményt i«, hogy a "töltések emberi számítás szerint teljés biz­tonságot nyújtanak az eddig tapasztalt legma­gasabb vízállások esetére is. Sajnálattal keM felemlítenie, hogy. az ármente­sitési járulékok igen lanyhán folynak be a tár­sulatihoz és igy az sokszor bankkölcsönt kény­telen igénybe venni a munkálatok végzésére. Ez ugyan nem felel meg a társulat érdekeinek és csak a, pontos fizetés mellett képes a tár­sulat feladatainak pontosan eleget tenni. A napirend Gyaáokay Miklós társulati igazgató terjesz­tette elő ezek után a választmány javaslatát a belvisszabályozás rekonstrukciója tárgyában és kifejtette, hogy az ár elleni védekezés ezentúl is az egész érdekeltségnek feladata ma­rad, és egységes kulcs szerint, történik, m áx védelmi járulékok kivetése. A belvíz levezetés azonban a csallóközi terepviszonyok szerint módosul a dombosabb és mélyebbfekwésü terü­letek ez érint. A választmány azt javasolja, hogy a belvízi elvezetés céljából az egész érde­keltségi terület hét körzetbe osztassák be és mindegyik bel­víz-körzet önálló külön szervezettel mháztas- sék fel, mely a saját belvizeire vonatkozólag határoz és kiadásait is fedezi. A javaslathoz többen szóltak hozzá ée a szük­sége* felvüágositásokat Nagy Nándor ellnök és GyaAokay igazgató megadván az érdekek*ég egyhangúlag elfogadta a javaslatot és ugyan­csak egyhangúlag ment keresetül az alapszabá­lyoknak ezzel összefüggő módosítása. . Majd az 1928 évi zársz amid ás tárgyalása következett, amelyet szintén egyhangúlag vet­tek tudomásul az 1930 évi költségvetéssel együtt. Az árvédelmi alapot, mely hacSkőlcsönökben volt elhelyezve a társulat becserélte ugyan ál- lamkölcsönöfcre, de az igy előállt csökkenést a közgyűlés megszavazta, és az alap ismét, 100.000 korőnára, egésraittetott ki. A közgyűlés a. továb­biakban elrendelte a szak aszúié rnöki állás be­töltését és Bálint Istvánnak a társulat, érdemes igazgatójának nyugdiját 40.000 koronára emel­Héts§e*e& t szerez a jól-álló, kínosan tiszta gyapjúruha. Ez azonban a helytelen kezeléstől ősszeugrik és! olyanlesz, minthakopott,avultvolna. Langyos RÁDIÓN oldatban könnyedén nyomkodva, iágy és ruganyos marad. Azonkívül a színe is friss, élénk, eredeti marad. Az egész mun­kát gyorsan, fáradság nélkül végzi el a te fel. Felemelte a közgyűlés a nyugdíjasok lak­bérét is az időközi emelkedéshez képest. A választmány tagjai sorába megválasztották Uhrovic8 Alajos tuzokpusztai, Szikora Oszkár keszegfalvi, Szágethy János tanyi, Csiba István albán ée Aranyossy Tibor nagyiccéi birtoko­sokat Rablótámadás, amely a bandita öngyilkosságával végződik Berlin, november 30. Lissner és Társa Já- ger-uocai bankházában ma délelőtt egy fiatal­ember jelent meg, aki arcát egy kendőbe bur­kolta s igy arcvonásait kivehetetLenné tette. A fiatalember egyenesen a pénztáros felé tar­tott, revolvert emelt és rákiáltott: „Ide a pénzt vagy lövök!" A tisztviselő azonban nem veszítette el nyu galsmát, hanem erélyesen a szeme közé né' zett a rablónak és nyugodt (hangon válaszolta: „Csak Jöjjön! a pénzt semmiesetre sem fogja megkapni!" A fiatalember erre revolvere csövét saját halántékához illés®* tette é8 golyót röpített a koponyájába. Eszméletlenül rogyott össze és pár pillanat alatt meghailt. Személyazonossága megállapí­tására nyomozás folyik. A kassai rendőrség két sátoraljaújhelyi lakást tartóztatott le kémkedés és csempészés gyanúja alatt Kassa, november 30. (Kassai szerkesztősé­günk telefon jelentése.) A kassai rendőrség letartóztatta Arab kiér Mária és Mosovszky Béla sátoraljaújhelyi lakosokat, akiket kém­kedéssel, csempészéssel és egy csempészné kírabláával vádolnak. Arabiuer Mária állító­lag késmszoflgálatot teljesített Magyarország részére, azonkívül csempészéssel foglalkozott Sátoraljaújhely és a csehszlovák határmenti városok között. Egy ilyen útja alkalmával tár­sával., Mosovszíky Bélával együtt megtánndata az ugyancsak csempészéssel foglalkozó Szop- kó Jolán sátoraljaújhelyi leányt, akitől elra­bolták a pénzét és a mintegy hétszáz korona értékű csempészett textilárut. A két csempész kihallgatása folyamán kiderült, hogy egész szervezett társaság áll mögöttük. Hónapok óta folyik már a nyomozás csehszlovák részről a banda tagjainak lefogására, de eddig csupán Arabiner Máriát és Mosoyszkv Bélát sikerüli ártalmatlanná tenni. A csehszlovák hatóságok ebben az ügyben állandó érintkezést farínnak fenn a magyar hatóságokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom