Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-01 / 274. (2199.) szám
6 A cseh kritika szerint Szabó Dezső a magyar Sinclair Szabó Dezső Segitségé~nek cseh forditása e napokban hagyja el a sajtót, a cseh könyvtaratok társasága kiadásában Aliiig lelhet megnyugtatóbb és szebb, mint egy ilyen eszi séta a régi Prágában. Az ősz bágyadt színeit veti szerteszét és opálos fénye olyan, mint valami antik csipkekendő, amelyből legendák és elmúlt korok illata árad. Szinte ünnepélyesség fogja el az embert, ha a régi Prága őrtornya, a Pulivertunm alatt elhalad, monumentális és mégis olyan csodálatosan finom, könnyed ez a torony, mintha nem is kőből volna építészeti remekké formálva, hanem valami könnyű, majdnem törékeny anyagból, páraszerü, mint azok a szürke felhők, amelyek sűrű egymásutánban, gomolyag- ban vonulnak el fölötte. Annyi örömmel kószálok a történelmi Prága, terein és szűk uccácskáiban, annyi gondolatot és érzést kap itt a lélek a hallgatag kövektől és házaktól, akik csak annak mesélnek, aki értőn jár közöttük. Nem túlzás, de úgy van, hogy meggazdagszik itt az ember, mintha kincsekben turkálna a keze. A minap éppen antikvárius barátomhoz siettem, egy furcsa kis öreghez, aki az óváros .legbelső mélyén üldögél apró üzletében és a vevőknek és kiváncsiaknak óraszámra raesélget ősprágai bizarr és romantikus történeteket. Alig fordultam be azonban a zajos Grabenről a Pulvertnrm mentén az óvárosba, vadonatúj könyvesbolt állított meg, amely már kívülről, kirakatüvegén át is úgy hatott, mint a párisi könyvesboltok, ahol könyvek mellett, képek, szobrok antikvitások láthatók és amelyeknek élete együtt ver az irodalmi és művészi élet érverésével, nem is boltok, hanem szalonok, egy kicsit abban az érielemben, mint az első párisi irodalmi szalonok. Ez az artisztikusau és modern Ízléssel berendezett üzlet annyira megkapott, hogy azonnal be is léptem, hogy szétnézzek a könyvek és a kiáillitott képek és szobrok között. Néhány percig nézelődtem, mikor meglepetésemre egy kis asztalkán heverő foly óira thai- máz egyik füzetében felfedeztem Szabó Dezső karakterisztikus, markáns és mégis puha vonalú arcképét. Az arckép alatt ez állt: Modorúi madarslky romén. Gyorsan visszaütöttem a folyóirat címlapját, Panorama volt a cime, beszámoló a szellemi életről. Csomó könyvkritika és Hoffimangthal csebre fordított verse mellett hosszú tanulmány volt benne. Szabó Dezső könyvéről, a Segítségéről, melynek cseh kiadása e napokban hagyta el a sajtót, valamint Szabó Dezső írói egyéniségének és munkásságának ismertetése és méltatása. A mél- ; tartás után Szabó Dezső előszava következett ' a cseh kiadáshoz. Ez az előszó valóban prelu- ; dium annak a regénv- pamfletnek, amely ke- 1 gyetlen őszinteséggel feltárja a magyar élet i sebeit, megmutatja a magyar élet mérgezett 1 levegőjét, amelyben pusztulásra vannak ítél- 1 ve a nemes virágok, amelyeknek gyökerét < vészek és irodalmárok közé egyetemi előadásokra, hogy megismerjük a magyar műveltség színvonalát. Bemutatja a pesti és kisvárosi intelligenciát, bátor a jellemzésükben és nem riad vissza az erősebb kifejezésektől sem. Szomorúsággal mutat rá a háború szörnyű következményeire. A regény kompozíciója rendkívül eredeti, az egész regényből tragikus szomorúság és gond árad ki, nemzetének jövője iránt. Ha igaz az, hogy a megismerés a szeretet leánya, akkor meg kell ismernünk, el kell olvasnunk Szabó Dezső írásait, mert azok a bajok és kétségek, amelyekről Szabó Dezső beszél, megtalálhatók a mi életünk tükrében is. Szabó Dezső a magyar Sinclair —“ A csehek magyar irodalom iránti élénk 'érdeklődésének nj bizonysága Szabó Dezső Se- gitség-ének cseh fordítása. A csehek egyetlen lendülettel eljutottak a romantikus, mesemoodó Jókaitól és Mikszáth fanyar humora, szlovák miliőben lejátszódó történeteitől a legláaadóbb, egyenetlen, nagyszerű túlzásokkal és gazdagsággal teli magyar íróhoz, Szabó Dezsőhöz, őrajta keresztül akarják megtudni, mi történik az egyelőre csukott kapuk mögött, intellektuális kíváncsisággal és megértéssel figyelnek az átszürődő szimfóniákra. A dolog annál jelentősebb, mert a könyvet a cseh könyvbarátok egyesülete adta ki, még pedig úgy, hogy megkérdezte olvasói százait, hogy szívesen fogadnák-e könyvsorozatukban az uj magyar irodalom kimagasló egyéniségű reprezentánsának. Szabó Dezsőnek regényét. A cseh közönség igennel válaszolt és a modern magyar irók közül igv került elsőnek Szabó Dezső a cseh publikum elé. A Segitség-et, mint azt később megtudtam, egy szlovén-szikéi, prágai egyetemet járó filológus, Alzbeta Göllnerova és egy besztercebányai tanítónő, Jarnnla Zilkmundova fordi- tották le cseh nyelvre. Bátorság kellett hozzá, Szabó Dezső gazdagsággal zsúfolt, sajátos ősi magyar nyelvét áthangolni egy másik nyelv hangszerére. Én, a magyar irodalom szerén y munkása, boldogan regisztrálom a modern magyar irodalom első térfoglalását a szláv nyelvterületen és azt hiszem, velem együtt sokan lesznek, akik megérzik ennék jelentőségét. Szenes Erzsi. „ISMERD MEG MAGADAT* A LEGÚJABB KERESZTREJTVÉNY Mai KARINTHY Vagy legalábbis ahhoz hasonlítható — méreteiben kezdi felülmúlni. Ez az uj játék, amit szintén Amerikában találtak ki — jelenleg Párist bolondította meg, mindenki ezt csinálja, komoly kárára és rémületére a különféle jósoknak, liirelomautikusok- uak, grafológusoknak, akiknek nemes céhe eddig versenytárs nélkül szolgálta ki a tulajdon „jellemére" és „jövőjére" kiváncsi közönséget. Olyanféle forradalmat jelent ez az uj ipar a régi kisiparosokkal szemben, mint mikor a varrógépet kitalálták. A bajmolódó, egyénre dolgozó „kézimunkát" felváltja a gép — gyorsan és megbízhatóan és biztosan dolgozó mechanizmus, a hibákra hajlamos emberi teljesítménnyel szemben — hiába, utóbbit mégis jobban szereti sokszor a konzervatív óvatosság —• „van abban valami más azért, amit a gép nem tud utánacsinálni...“ De ez csak olyan beszéd. mégis valami ősi, elpusztithatatlan erő tartja életben és gazdagítja friss nedvekkel. Lendületes ez az előszó, mint Szabó Dezső minden írása s egyszersmind olyan vad, mint az ár, amely félelmetesen zúgva, szaggatja át a gátakat és elmossa a partok szelíd vonalait. Hadd idézzem belőle a crescendoból pianóba szelídült utolsó mondatot: „Egyetlen kérésem van mélyérzésü szláv testvéreimhez: lássák meg ezen a regényen keresztül a magyar néip igazi arcát és ne legyenek ellenségei a magyarság tiszta, emberi akaratának". Fölötte érdekes, milyen lelkesedéssel áll Szabó Dezső mellé a cseh kritika első cseh nyelven megjelent regénye alkalmából, azért ki jegyeztem az alábbi részeket: „Az élő magyar irók egyik legnagyobbikának, Szabó Dezső regényének lefordításával az volt a célunk, hogy megismertessük a szomszédos magyar nép szellemi életét, annak a népnek az életét, amelyet csak politikai szempontból ismertünk ezideig, de bensőleg annál kevésbé. Ismerjük a magyar politikát, de nem ismerjük azokat az okokat, amelyekből ered. Az eddig lefordított Jókai, Arany, Madách, a romanticizmus már letűnt érájához tartoznak. Szabó Dezső a mai magyarság lelkét fejezi ki, annak a népnek a lelkét, amely tőlünk nagyban különbözik egyrészt történeti fejlődése, másrészt lelki összetétele által. Nagyon fontos, hogy megismerjük a magyarokat, akikhez eddig csak ellenséges viszony fűzött bennünket. Meg kel! ismernünk a magyar viszonyokat, mert azok nagy befolyást gyakorolnak a mi nemzetünk szlovákságára is. A magyar nép életét teljesen megismerhetjük Szabó Dezső regényéből. Akárcsak a magyarok másik nagy Írója, Móricz Zsigmoud, Szabó Dezső is arra törekszik, hogy fölrázza, uj életre keltse a magyar intelligemmát, az egészséges, egyszerű, egyenes és becsületes falusi élet feltárása által. Az a vágya, hogy a szociális elnyomottságban élő magyar paraszt és munkás h ozzáj utháeson a műveltséghez, hogy megjavuljon gazdasági helyzete és em lerszámba vegyék. Szabó Dezső a Segitség-ben a magyar intelligencia köz- és magánéletének fájdalmas abbéit tárja fel, elvezet tóinkét a magyar tuü A lényeg mágia csak az, hogy az emberek majdnem kivétel nélkül, vagyis nyilván törvényszerűen, roppant kiváncsiak éppen arra, amit a legjobban, mindenki másnál jobban kellene tudniok — kiváncsiak rá és mástól akarják megtudni, hogy ők milyenek. Nem a tükör lélektana ez — a tükörtől soha nem fogom megtudni, milyen vagyok, legfeljebb azt, hogy mások milyennek látnak —■ a nők ezenkívül még azt is, hogy milyennek akarom láttatni és elhitetni magamat — de erről majd máskor. És mindenféle jeleket és nyomokat és fétiseket és hulladékokat visznek az „emberisme* rét" doktoraihoz, kitépett irkalapot, ráncokat a tenyeren — s a különféle „tudományos" és nem tudományos doktorok kotyvasztanak a lombikban, párlatot csinálnak, lemérnek és kilúgoznak —• a végén megkapod horoszópodat, melyből kiderül,, hogy furcsa egy ember vagy, egészen más, mint a többi, ugyanis erősen változnak hangulataid és még a hascsikarás- nál is jobban szereted a rántott csirkét petrezselyemmel. Meg vagy jellemezve, nyugodtan alhatsz s várhatod a jövőt, ami ebből a jellemzésből egyébként amugyis nyilvánvalóan következik. * A jellemzőgépezet feltalálója, bizonyos Wel- ster-Hopkins, aki most lázbahozta a világot találmányával, tulajdonképpen nem is csinál mást,- mint amit Egyiptom asztrológusaitól kezdve Shermaun szaktársig minden jellemlátó jós csinált — csak éppen indusztrializálta a mesterséget, automatizmust szerkesztett, kimutatván, hogy a dologban nincs semmi boszorkányság, — az emberismerethez és jövőbe- látáshoz éppenugy nem kell külön tehetség, mint ahogy a szőnyeg&zövésbez nem keli, — lévén minden lélek törvényszerűen adott és meghatározható számú és jellegű alaptulajdonságok különféle vegyülete: ha az elemeket, s azok affinitását ismerem, könnyű olyan iSpektrálgépet szerkeszteni, ami a legbonyolultabb vegyületekben is felismeri ezeket az , elemeket. A Kempelen Farkas sakkozógépe kisért. Ez a gépezet sorraverte Európa uagy sakkozóit s nem volt benne semmi más néhány üres rekesznél. De bámulatba ejtette a világot, sokkal nagyobb bámulatba, mint egy ugyanolyan képességű eleven sakkbajnok. Nincs ebben semmi megvetendő — a tömegizlés ezúttal rátapintott a nagy problémára, mert valóban érdekesebb valami a gép az embernél, ebben a vonatkozásban — az emberi tehetség, adott feladattal szemben, csak tulajdon erejét és természetét nyilvánítja meg: a gép azonban a feladat természetére is rávilágít. Amit gép is meg tud oldani, abban a problémában nyilván törvényszerűség lappang — eleve elhatározott és megmásíthatatlan, végzetes következetesség. Ha az emberi lelket gépiesen ki lehet elemezni, akkor az emberi lélek maga is gépezet- szerű valami. Ha pedig az, akkor meg lehet találni tengelyét és nyitját. S egy lépéssel közelebb jutunk végső célunkhoz: a teremtéshez. Az embergyermeket., Isten növendékét s leendő helytartóját és utódját, ezért érdekli jobban az emberi képességet utánzó gépiesség e képességek forrásánál: magánál az emberi léleknél is. ■ff■■■iiimmi 'in'■ni '.i^aMa—a—a—a———k 6 Legszebb PAPLAN Legjobb PAPLAN Legolcsóbb PAPLAN UTÓLÉRHETETLENÜL vezet árban, minőségben, fizetési feltételekben. Nagy választék saját Kcsait- ményü paplan és paplananyagokban, régi paplanok átdolgozása. Elvállal matracok, párnák és rolleták készítését. Győződjön meg vételkötelezettscg nélkül a pehelypaplanok speciális készitőjénél: Weisz M. V., „Record" paplanüzem Kosice, Fő-ucca 49, az udvarban. mit ezek a kérdések. De meg kell ?dni. ügyesen vannak csoportosítva. Így, kapásból semmi összefüggést nem látsz köztük — vállvono- gatva felelgetsz s nem érted, mi jöhet ki ebből. De várj csak. A válaszokat be kel! írni egy ötös kockába. Mikor mindenre válaszoltál, nem túlságosan bonyolult számtani művelet következik, aminek eredménye egy legfeljebb ötjegyű száraMost fellapozod a könyvecskét, amelyben körülbelül ezer jellemrajz van. Ezer jellemrajz, megannyi tükörcserép. S a válaszaidból adódott egyetlen szám alatt osa- toltba ha belenézel, nevetve és hiilledezve ismered meg röntgeyképét lelkűdnek cs karakterednek — rövid leírását, moly tömören kö- riiirajzolja a belsődből ellenőrizhető és igazolható, rejtett és rejtegetett figurát — önmagádat. Illetve azt a valakit, akiről el kell ismerned, hogy legalábbis nagyon hasonlít hozzád. Wclster-íTopkins automatája egyébként külső megjelenésében, a világ legegyszerűbb szerkezete. Egyszerűbb az Öngyújtónál s a zsebrádiónál. Nem is gép. Egy kis könyv. Könyvecske. A mellényzsebben elfér. A párisi hölgyek rendesen retiküljökben hordják. Üres óráikban (vagyis, mikor nem alusznak), tea mellett, zsuron, cukrászdában előszedik, „beállítják" s úgy nézegetik benne tulajdon „telki portré“-jukat, vagy a barátnőjükét, mint a zsebtüköxben: kis púder, rúzs — tessék, igy nézek ki belülről. A beállítás is roppant egyszerű. Huszonöt kérdés, ötös csoportokban férfiak részére —• huszonöt kérdés ötös csoportokban, nő krészére. Csak igennel és nemmel lehet felelni. A kérdések, látszólag, nem nagyigényüek. KöDnyen lehet felelni bármelyikre. Van köztük egészen jelentéktelen — ilyesfélék, hogy nehezen kel-e fel reggel, vagy hogy szeret-e másoktól tanácsot elfogadni? Egyenkint, mondom, alig jelentenek valaElső szlovák ékszer-, arany- és ezüstwár FROSTIG TESTVÉREK, Braflslava, Eladási hely: Mihály ucca 6 sz. tel. 1602 Gyár; Ferenciek tere 1 sz. tel. 57. Karácsonyi és újévi ajándékok! Legnagyobb választék ékszer és őrkában, valamint arany és ezüstáruban, rendkívül jutányos áron. t Nem tudom, milyen módszerrel, milyen tör- - vényszeriisógek felismerése után, vagy tekin- : tetbevétele mellett szerkesztette meg Welster- Hopkins a maga bonyolultan összeállított és : nagyon egyszerűen működő kis lelki röutgen- ; masináját. De el kell ismernem, van olyan jó, • mint azok az unalomig ismert és elcsépelt ho- ■ roszkópok, amiket grafológus és tenyérolvasó i kézművesektől szoktunk kapni, i Megcsináltam a magamét. Bemondtam, legjobb tudásom szerint, az igeneket és nemeket, a kijött négyjegyű számra, , mint az automata-telefon tárcsáján, felcsavar- , tam a masinát s belekukkantottam. i Meg kell adni, a rajz egész ügyes. Legalábbis nagyon ravaszul van megcsinálva. Ha meggondolom, hogy ezer rajz közül hányszor tévedhetne, valóban meglepő, hogy durva hiba — s ezt mindenkitől hallom, aki kipróbálta — nem fordul elő. Sima arcra sehová nem rajzol bajuszt — a szakállat pedig, különösen, ha feltűnő, észreveszi Utóbbi persze értékesebb, s igy ritkább is. Szó sincs róla, nem kimerítő az ábra: inkább gyorsfénykép, mint portré. I)e egy kis elnézéssel felismered magad, még akkor is, ha aláírásod nélkül tették eléd. A körvonalak biztosak, határozottak. — Valakit ábrázol a rajz, annyi biztos s ismétlem, ez a valaki határozottan hasonlít hozzád, mint az olyan emberekhez, akiknek természetét a magadéval ellentéteseknek ismerted. Ennyi elég, nagyon is .sok, egy pszichológustól, aki géppel dolgozik. * Még dráma- és regényírók részéről is meg szokott elégedve lenni a kritikus, ha ennyit kap. Gondoltam is rá, hogy ez a kis gép nagyon megkönnyíti a modern regényíró dolgát. Ki- lenc-tiz figurát egyszerűen kiemel e rajzokból és kész a regény, a klasszikus francia iskola szerint, mely nem követel többet, minthogy felismerhető „jellemeket" adjon az iró. Ki emlékszik Swift Jonatkan laputabeli regénycsináló gépére? Az utópia, ime, valóra vált. * A laputabeli gépre, amivel persze nem sokra ment volna bizohyos Tolsztoj nevezetű hóbortos álmodozó, aki fejébevette, hogy „jellemeket" ábrázolni nem kunszt, vagy legfeljebb kunszt, de nem több annál — hogy a küzködö lélek, akkor is, mikor ábrázol, akkor is, mikor cselekszik, valami mást, többet keres önmagában és másokban, mint amennyi belőle „ábrázolható" és „jellemezhető". Hogy a kérdésen túl „milyen vagy", vau még egy másik — izgatóbb és döntőbb és fontosabb emennél — láthatatlan kérdés, a ^jellemzés" spektrál-képének szines szivárvápyán nem szerepel, csak lelked mélyén érzel nyugtalanító, kínzó, mégis gyógyító hatását, mint rákbeteg az ultra-violett sugarak erejét — mert nem az a kérdés, milyen vagy, hanem az, milyen akarsz hát lenni, ha felismerted magadban rossznak és jónak forrását — s nem az a fontos, hogy megismered, hanem az. hogy megváltsd önmagadat. Vigyázat! Vigyázat 1 GRAND RESTAURANT PjRAHA I., Celetua IS* A magyar t á r a a si g találkozó h • I y «. Napoma clgányzara. \ 1939 december 1, rétért*a*.
