Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-29 / 295. (2220.) szám

7- Ég| ... --------­wW wlWir 3#) WÖBIiWsp* 1300 millió leies adóeltitkolást követett el három romániai cukorgyár Itafcareat, december 28. A Danuíbia rész- wénytáíTfiaság három cukorgyára, és pedig a Tanwrin. szásdkutá és a giurgiui erűikor,gyár eflem emelt adéetSititkoüási •vád. ügyében Pe- toeecu ipénzügyi vezérfelügyelő tegnap tette meg jelentését. Eszerint a három cukorgyár adóktitkolásámk összege és a kirovandó büntetés 1300 miHáó káré rag. Az ügy jmté- zését a .jelentés urtám Madgear u pénzügymi­niszter személyesem vette kezébe. A déli sarkon megtalálták lüitmdsei raktárát N e wyoirk, december 28. A Byrdoxpeili' ció •geológiai csoportja az Axel-Heiberg- glecser tövében megtalálta Anrandsennek utolsó raktárát, amelyet Amundsen & sark­ról v^ló visszatérése előtt létesített ezen a Ítélvén. A Byrdbez küldött szikratár irat­ban Cianid dr., az expedíció geológiai szak­értője azt jelenti, hogy egy sziklahalmaz tö­vében egy huszliteres kannában petróleu­mot, két skatulya gyufát és egy cinndobozt találtak, amely Amnndaennek 1912 január hatodikáról keltezett üzenetét tartalmazza. Az üzenet röviden elmondja az expedíció utolsó szakának lefolyását és közli, hogy a norvég kutató 1911 december 14—lödika között tartózkodott a Béli sarkon. Gould másolatot készített Amundsen jelentésé­ről, maga is jelentést irt, azt a cinndoboz- ba zárta és a dobozt ugyanarra a helyre tette vissza, ahol megtalálta. H Képes Hét ujéoi száma gyönyörű kiállításban és rendkívül gazdag tartalommal jelent meg. A címlapot egy vi­dám és szímbőlikus szilveszteri felvétel dí­szíti, mig a belső címoldalon egy káprázato­sán szép tél tátrai fotográfia ékeskedik. A „Fejek*4 cimü oldal néhány híres embe­rünk portréját hozza. „Pozsony régi és uj lelke* cim alatt D*u­rányi László, a csehszlovákiai magyar publi­cisztika vezéregyénisége, Szlovénszkó fővá­rosának lelkivilágát rögzíti meg. A cikket pompás pozsonyi felvételek illusztrálják. Egy teljes oldal a „Modern fényképezésé­nek van szentelve. Amatőrfényképészeinket bizonyára érdekelni fogják az uj fotografálá- si stílusok, melyek kilenc felvételben vannak bemutatva. A %,Magyar irodalom Szlovenszkón" cimü oldalon Darkó István, Darvas János, Győry Dezső, Mécs László, Márai Sándor, Komlós Aladár, Móricz Zsigmond, Szenes Erzsi, Si- mándy Pál, Sebesi Ernő, Szikiay Ferenc, Ta­más Mihály, Vozári Dezső. Ezeken kívül a következő fényképek sze­repelnek még a Képes Hét uj számában: Fáy Béla, a nyugatszlovenszkói magyar színtársulat bonvivánja, Ossi Osvalda leg­újabb képe, Drobny János, Szlovenszkó orszá­gos elnöke, Sehmidek Szigfrid dr„ a pozsonyi kábelgyár igazgatója, a tiszazugi méregkeve­rőnők a bíróság előtt, Titkos Ilona Érsekúj­váron, Alpár Gitta, a hangosfilm uj sztárjai stb. stb. 18 darab amatőrfelvételt közöl az ríj szám. A szövegrészt Mécs László mélyértelmü verse vezeti be, Babits Mihály „Űzd ki vas- villával** cimü elbeszélése a legnagyobb élő magyar lírikus egyik legsikerültebb alkotása. „A tettes44 cimü novellát Terescsényi György, egy elismert nevű fiatal pesti író irta. Beke Manó egyetemi tanár az ötmilliárd éves Földről s a rajta élő emberről értekezik népszerűén és érdekfeszítően. Márai Sándor a pesti publikumot ismerteti. Dekobra, a legnépszerűbb regényíró szak- véleményt mond a szerelemről. Hungariens Yiator egy toledoi szerenád his­tóriáját beszéli el. Karinthy tréfálkozik, Komlós Pest színházi újdonságairól számol be. Szederkényi Anna finom pszichológiai Írás­sal, S. Bokor Malvin élvezetes divatlevéllel szerepel. Kozmetika: Az arc masszírozása. Bő szerkesztői üzenetek és grafológia-rovat. Keresztszórejtvény. Egy tucat Kérdés. Stb. Vegye meg a Képes Hét uj számát! Fizessen elő az uj évfolyamra! ggy T. Előfizetőink és Olvsóink figyelmébe! Magyar, olasz, lengyel éa román vízumok, illetve ilyen útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához. Brati mlava, Grös8ling-u. 36. 1. címre bekül­deni. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: jffiT Praha IL, Panská ulice 12. HL eszközli. “TJiE 1 Vojkov a cári csatád gyilkosa boros Szilveszteréjszakáján megvallotta titkát Beszedovszkii volt párisi szovjetkövet elmondja Vojkov kísérteties vallomását A cári család agyonlőtt tagjainak holttestéi darabokra vagdalták s elégették [ Minősegek: • __ fc* Smpa, Persia. ClpW. ^ ^ ®!sff Datódf csomózással; n csehszlovák technika legnagyobb ofománya) Páris, december 28. A karácsonyi párisi lapok Beszedovszkijnak, a szovjet volt pá­risi ügyvivőjének szenzációs cikkét közliik, amely a tanácsköztársaságot leleplező cikk­sorozatának legizgalmasabb fejezete. Besze- dovszkij beszámol arról a vidám és boros szilveszteri éjszakáról, amelyet a szovjet- köztársaság volt varsói követe, Vojkov társa­ságaiban töltött. Vojkov alaposan felöntött a (faraim $ ed- dízelé ismeretlen részleteket beszélt el víg poharazás közben a cári család meggyü- koiésáről. Vojkov elbeszélése annál érdekesebb, mert a volt követ egyike azoknak, akik jelenvoltak a JakaterinlbuiTgiban internált cári család ki­irtásánál. A bor nyelvet old Besaedovszkij annak idején, amikor Vojkov varsói követ volt, a követség első tanácsosa volt ugyanott Több ízben fordult áznál a kéréssel feletteséhez, hogy mint a jekaterin- burgi gyilkosság egyik beavatottja mondjon valamit a szörnyű dráma lefolyásáról. Voj­kov azonban méndig elutasítóan válaszolt, ar­ra hivatkozva, hogy a szovjet pofit bür ója ezt szigorúén megtil­totta. Szilveszter éjszakáján a bor mégis megoldotta nyelvét s Vojkov akikor a következőképpen adta elő a tragédiát: *A Romanovok meggyilkolásának kérdé­sét az uráli nagy tanács sürgős követelésére tűzték napirendre. Éhben a tanácsban én élel­mezési biztos voltam. Az urald szovjet ugyan­is felszólította Moszkvát, rendelje el, hogy a cárt lőj j ék agyon s rámutatott arra, hogy az taraM munkásság rendkívül fel vm há­borodva az Ítélet halogatása miatt, azonkívül rossz vért szült az is, hogy a cári család úgy él Jetkaterinburgban, miint egy nyári üdülőhelyen, egy minden kényelemmel berendezett nagy házban. De a moszkvai központi hivatalok neon akartak beleegyezni a cár kivégzésébe, mert a cár és családja ré­vén üzletet akartaik kötni Németországgal. Azt hitték ugyanis, hogy Németországtól valamilyen kompenzáció­kat kaphatnak, ka a Romanov-családoi ki­szolgáltatják a németeknek Lenin habozik Vojkov azután elbeszélte, hogy Lenin például a kivégzés ellen nyilatko­zott, mert tartott attól a kedvezőtlen hatás­tól, amelyet a gyilkosság a külföldön, még a radikális körökben is ki fog váltani. A kom­munista párt uráli választmánya azonban úgy határozott, hogy a íkivégaóst 1918 július 6.-án végre kell hajítani és pedig nemcsak a cáron, hanem egész családján is. De az ítéletet még a moszkvai központi választmánynak is meg kellett erőiitenie. Az ítélet megerősítése mel­lett nagy ági tátiét fejtettek ki a választmány uráli tagjai, Szverdlov és Kreszt!nszkij. En­nek ellenére a központi választmány habozott. Ekkor az uráli delegátusok kategorikusan kijelentették, hogy nem kezeskedhetnek a Romanov-család épségéért és azért sem, hogy a cseh légiók esetleg Jci nem szabaditják-e ff Borrmrisovokal. Ez az érv Íratott. A központi választmány minden tagja rNtegett attól, begy a cári csa­lád esetleg az antant hatalmába kerül s ez­ért a Romanovok sorsa mihamar meg volt pecsételve. Indítványok a kivégzés végrehajtására Amikor a moszkvai központi választmány beleegyező határozata Jekaterinbuigban is­meretessé vált, tanácskozás indult meg arról, hogyan keli a kivégzést végrehajtani. Bjelaro- dov, a helyi szovjet elnöke felvetette azt az indítványt, hogy szökést toszceiuttjanak s a cári családot a cár kivételével az erdő­be hurcolják, majd ott titokban agyonlőj jék. A cárt nyilvánosan kellett -volna agyonlőni, megfelelő iiétetPelolvasássaJ. s indokolással. De Goloecsekin, aki az ítélet megerősítését magával, hozta Moszkvából, tiltakozott az in­dítvány ellen, mert úgy vélekedett, hogy a szinlelt szöktetéenek hamarosan híre megy. Ezért azt javasolta, hogy az egész cári családot a várót mögötti er­dőben löjjék agyon, holttesteiket valamely hányaiámába dobják s azután hirdessék ki a lakosság előtt, hogy a eárt agyonlőtték, családját pedig más, biz­tosabb helyre vitték. Vojkov, aki mindezt Beszedevszkrjoak el­mondotta, azt hangoztatta még borközi álla­potában is, hogy ellenezte mindkét indít­ványt s azon a nézeten volt, hogy a cári csatádat le keU számtani a legkö­zelebbi nagyobb folyóhoz, a parton agyon kell lőni s a holttesteket az­után he keli dobni a vízbe, miután előző­leg mindegyik hullára valamilyen nehezé­ket függesztettek, amely lehúzza a mélybe. Azonban a tanács elvetette valamennyi indít­ványt 8 hosszas vita után azt a határozatot hozta, hogy a kivégzést Ipatev házában, ahol a cári családot fogvatartották, kell végrehajtani s a holttesteket i# él kell pusztítatni. Az ítélet végrehajtásával Jurovszkijit, az Ipatev-há® parancsnokát bízták meg. A kivég­zésnél jelen kellett lennie Vojkovnak is a kommunista párt kerületi választmányának képviseletében Azonkívül ugyancsak a ha­tározatból kifolyólag megparancsolták neki, hogy mini a természettudományok és a vegyim volt hallgatójának el kell készítenie a pontos tervet, miképpen semmisítsék meg a hulláitól. Végül ugyancsak őt bánták meg azzal is, hogy ő olvassa M a cári család előtt az Íté­letei és indokolást, amely mindössze néhány soros volt. Vojkov az Ítélet szövegét kívülről tanulta meg, hogy hangja annál ünnepélyesebben zengjen. Részletesen vitatták meg azt a kérdést is, hogy milyen fegyverekkel kövessék el a ki­végzést. Abban egyeztek meg, hogy revolve­rekkel. mert a puska-sortüz széles körzet­ben lenne hallható. A kivégzés borzalmai 1918 julius 17.-én éjszaka két órakor ment be Vojkov az Ipatev-Mzlba a jekaterinburgi csóka elnökével több csellistától követve. Felkeltötlék a cári családot és közölték ve­lük, hogy a városban zavargások törlek ki s ezért ajánlatosabb lesz, ha ház lejjebb fekvő he­lyiségeibe mennek. A1 család engedelmeskedett a felszólításnak g a pinceszenü, alacsonyabban lévő helyiségbe ment. Itt részint a szőkéken helyezkedtek el, részint pedig állva maradtak az áinrritóből íefc keltett Romanovok, akik nem tudták, hogy mit jelentsen az egész. Pontosan háromne­gyed három volt amikor Vojkov előlépett, hogy felolvassa az Ítéletet. De Jurovszkáj megh előzte, közvetlenül a cár elé állott e böteSá* hegte az arcába: — Nikoláj Alexandrovics, az varak szovjet parancséból egész családjával ogyon&öoetik* Ez a mondat — Vojkov szerint —. a eárt oly váratlanul érte, hogy teljesen értdmeflenüL anélkül, hogy a mondottak értelmét agyával felfoghatta volna, csak ennyit szólt: — ifi? A következő pillanatban azonban villám- gyorsasággal száguldott át agyán a borzal­mas tudat 8 hirtelen családjához fordulva, féUg ottodmazán, féUg pedig búcsúzén tárta ki kezeit övéi felé. Ugyanekkor Ju- rovszldj előrántotta revolverét s közvetlen közelből többször egymásután a cárra *ö» főtte fegyverét. Második Miidós holtan zu­hant a földre. Most a többi cse&ista is célba vette áldozatait s egymásután buktak le véresen, holtan a Bamanav-család tag­jak As utolsó áldozatok a nagyhercegeik voítak, de szivszaggatő sákorltozások szántén elné­mult a fegyverek dörrenésében. Huliarablóh Vojkov elmondotta még, hogy borzalmas volt a látvány, amelyet a kivégzés nyújtott. A holttestek szörnyű pózokban hevertek a földön, a vértöl és a borzalomtól eltorzí­tott arcokkal. A gyilkosok is fel voltak indulva, csak Ju- rovszkij őrizte meg nyugalmát és hidegvér­rel látott hozzá, hogy a halottakról leszedje az ékszereket. Vojkov maga is le akarta bűzni aa egyik nagyhercegnő gyűrűjét s ezért a hátá<ra fór- ditotta, de ebben a pillanatba®. vér ömlött ki a hulla száján * vatami kü­lönös hangot lehetett hódiam. Ez annyira ekémitette Vojkovot, hogy va­lósággal elugrott a hulla mellőL Cikke végén Beszedovszkij arról számol he Vojkov elbeszélése alapján, hogy a cári csa­lád tagjainak tetemeit kivitték a város mö­götti erdőbe, ott egy üres, elhagyott tárná előtt dar abokra vagdalták, benzinnel leöntöttélle s elégették. Az elégetés negyvennyolc óráig tartott. A csontmaradványokat és a hamut bedobták a tárna mélyébe. — A pápa ünneplése Magyar-Komáromban, Komáromi tudósítónk jelenti: Magyar-Komá- rom katolikus lakossága nagyszabású ünnep keretében ünnepelte meg XI. Pius pápa öt­venéves aranymiséjét. Surányi Ferenc apát­plébános ünnepi misét celebrált és alkalmi beszédet tartott, majd a katolikus egyházköz­ség ünnepélyén folytatták az ünnepet gazdag programmal. Az ünnepi beszédet Aiapy Gás­pár kormányfőtanácsos, polgármester, az egy­házközség világi elnöke tartotta. — Márk Lajos festőművész magyar tárla­tot rendezi Newyorkban. Budapesti szerkesz­tőségünk telefonálja: Márk Lajos festőmű­vész, aki Amerikában tartózkodik, egy ma­gyar műkereskedővel megalakította a „Pa®- nonáa Ciliid“ cimü vállalatot, amely a ma­gyar festőművészek és szobrászok müveit akarja az amerikai piacon elhelyezni. Márk Lajos a közeljövőben rendezi meg az élsö magyar tárlatot Newyorkban 25 rejfrezenfa- tiv magyar festőművész 'képeivel. 10í8PÍB-Í8B?51l!lÓlíÖlÍ8lí] Orvosilag ajánlva. Minden szakbavágó Ittlétben kapható. Főlerakat Csehszlovákiában Engei pari, Bratislava, Nyerges ucca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom