Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-18 / 288. (2213.) szám

•fai ntank « oftfai Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre) évente 450, félévre 226, negyedévre 114* havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ki A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok resmkeviö: politikai napilapja Fe/eiős 3iergesltíő: D2URÁNW LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 11., Panská ulfce 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal; Prága ÍI., Panská ul 12/III, —Te­lefon: 34184,—Sürgönyeim: Hírlap, Praha A gazdasági munka- program végrehajtása Irta: FODOR JENŐ E lap hasábjain Jaross And'or, Koczor Gyula és Magőosy-Dietz Sándor írtak gazda­sági munkaprogramot, kellő hozzáértéssel és részletességgel vázolván' azon teendőket és feladatokat, amelyek a magyarság veze­tőire a közel jövőben hárulnak. A magyar falusi gazdatársadalom meg­szervezése és ezáltal a helyes falupoli Ilká­nak a kiépítése nem uj szükségesség, régies- régen fennáll, ezt mindnyájan érezzük. Azt is tudjuk, hogy e téren az utóbbi idő­ben nem sokat tettünk, helyesebben nem so­kat tehettünk. Cselekvésünk elé sok akadály gördült 1 i A gazdák társadalmi megszervezését, ed­dig maga az államhatalom akadályozta, mert minden ilyen megmozdulásban, nélkü­lözve bár a komoly alapot, érdekeit látta veszélyeztetve. Aki valamely alapszabályjóváhagyás kál­váriáját végigjárta, erről meggyőződhetett. Nem volt tehát más ut, mint a gazdasági munkát a lehetőség szerint a pártolt kebe­lében elvégezni. Ez a megoldás természetesen tökéletesnek nem mondható, mert a magyarságnak két pártban való elhelyezkedése folytán a mun­ka egységes és mindenkit felölelő neon le­hetett Mielőtt tovább mennénk, mindenekelőtt le kell szögezni azt az elvi álláspontot, hogy a magyar gazdatársadalmat s ennek révén a magyar falut csakis nemzeti alapon lehet helyesen megszervezni. Ezzel, azt hiszem, a fentebb megnevezett cikkírók is egyetérte­nek. Ezt azért tartom szükségesnek megálla­pítani, mert er renézve a múltban nem ala­kult ki egységes álláspont. Utalok itt az 1922. évben a két párt által Pöstyénben tar­tott nagygyűlésre, amikor ott egy terjedel­mes javaslatot terjesztettem elő, amelyben sürgős szükségnek jeleztem a gazdák társa­dalmi megszervezését — „a falupolitika” he­lyes kiépítését s azt nemzeti alapon javasol­tam végrehajtani. Ez több oldalról ellenzés­re talált s a tervből nem lett semmi. Azóta azonban sokat fordult a világ kere­ke, — a két pártot összefogó vezérlő bizott­ság megszűnt, a pártok a választásokon is külön jelölő listákkal vettek részt egészen a most lezajlott nemzetgyűlési választásokig. Ez az utóbbi összefogás vet világító fényt a gazdasági munka eddig sötéten rajzolódó útjára. Igaza van Jaross Andornak, hogy ez a legutóbbi választási egység „mint szükség- szerűség jelentkezett és választási eredmé­nyei alapján beváltnak tekinthető”. Nos, ha bevált ez az egység politikai jogaink gyakor- j lásánál, még inkább szükség van arra gaz- j dasági jogaink és érdekeink kivívásánál. Itt adódik a közös, egységes és minden magyart felölelő gazdasági munka gondo­lata. Ennek a végrehajtásával sietni kell! Nem várhatunk taggyüjtések és alapsza­bály] óváb agyások kétes eredményeire. Nem kellenek uj formák, uj keretek sem. Szilassy Béla elnöktársam felhívására a magyar nemzeti párt ás az országos keresz­tén yszocialista párt közös mezőgazdasági szakosztályának tervezetét már egy félévvel ezelőtt kidolgoztam. I^etárgyalását a közbe-1 jött választások akadályozták, A magyar nemzeti párt törvényhozóinak klubülése azt már elfogadta, most a keresztényszocialista párton múlik, hogy a terv megvalósulbásson. ¥ A keresztényszodaiista párt parlamenti deklarációban tiltakozik a kormány expozéjának antidemokratikus szelleme ellen Grosschmiü szenátor elvi jelentőségű felszólalása a kormánynyilatkozat szenátusi vitájában — Nilstb képviselő szakszerű beszédben szállt síkra a forgalmi és fényűzés! adó illan Prága, december 17. A szenátus ma kezdte a kormánynyilatkozat fölötti vitát. A szená­tus mai ülésének magyar szempontból az ad jelentőséget, hogy a vita ■első szónokai között Grossohmid Géza dr., az országos keresz­tényszocialista párt szenátora, a párt ne­vében tiltakozó deklarációt olvasott föl a kormány nyilatkozatával szemben s élesen ostorozta azt az antidemokratikus szellemet, mely a kormánynyilatkozat min­den sorát áthatja. ­Soukup elnök délután félnógy órakor nyi­totta meg a szenátus ülését. Az elnök jelentést tett az egyeis klubok megalakulásáról és a ház megkezdte a vitát a kormánynyilatkozat fö­lött. A vita első szónoka Hilgenreiner német ke­resztény szocialista szenátor volt,- aki hálátlan­sággal vádolja a csehszlovák néppártot, mert cserbenhagyta testvérpártjait: a szlovák nép­pártot és a német keresztényszocialistákat. Köszönetét fejezi ki a szlovák néppártnak, hogy az házelnökségek megválasztásánál pártjával szolidárisán járt el. Tisztelt Szenátus! A világ parlamentáris életében a csehszlovák kormányzatnak leg­utóbbi megalakulása s összeállítása prece­dens nélkül való. A választás óta hat hét a hatalmon való osztozkodással telt el s csak a hat hétnek elmúltával, amikor is végre az egymásközti osztályt megejtették, kezdtek gondolkodni azon, hogy a hatalmat mire Is gyakorolják és igy született meg a kor­mányprogram, az elhangzott kormánydekla­ráció. Ez a kormánydeklaráció, mely tele van üres Ígéretekkel, világosan mutatja azt, hogy itt tényleg és pusztán csak hatalomról van szó, amely hatalom nem akar egyebet, mint a hatalmat önmagáért, kizárva belőle A gazdasági munkaprogramot a közös szakosztály utján a következőképpen gon­dolom végrehajtani, illetve megvalósítani: A szakosztály a két párt közöss autonóm szerve lenne s annak működéséből, minden ténykedéséből a szorosan vett pártpolitika teljesen kizárandó, A. szakosztály községi, járási és országos tagozódásra oszlik. A ta­gokat a pártok egyenlő arányban delegálják. A szakosztály közgazdasági kérdésekkel is behatóan foglalkoznék s e téren a tör­vényhozókat munkájukban támogatná. Leg­főbb feladata volna azonban a gazdálkodás (megjavítása érdekében közbenjárni s agita- cionális tevékenység által gazdásági, állat- tenyésztő egyesületek, gazdakörök, szövet­kezetek stb. alakítására törekedni. E célra a vidéken alkalmas gócpontokon gazdia titkárság óik ^Terveztetnek megfelelő körzeti beosztással. A gazda titkárok ok­leveles szakképzett gazdák lennének, ők látnák el a körzetükbe tartozó járási szak­osztályok hivatalos teendőit s a járási szak­osztályi üléseken mint előadók szerepelnek. A járási szakosztályébat, ahol még otoe*, Biztosítja Hlinkáékat pártja hálájáról. Kifogá- j solja azt, hogy a minisztériumok élére nem j mindenütt szakembert állítottak, illetve poli- j tikai okokból az iskola-ügyi minisztérium élé-1 rői szakembert távolítottak el, hogy egy ügy­védet állítsanak a minisztérium élére. Milyen unifikációs miniszter lehet Srámek, akinek fo­galma sincs a jogról, hát még a magyar jog­ról. Főképp a tanügyi programot kritizálja. mert a kormánynyilatkozatban az iskolai val­lásoktatásról egyetlen szó sem esett. Donát agrárpáTti szenátor nagyjelentőségű­nek tartja a kormánynyilatkozat azon szaka­szát, amelyben a kormány a gazdasági válság megakadályozását ígéri, összehasonlítja a csehszlovákiai termény- és állatvámokat a kör­nyező államok vámtarifájával és azt sürgeti, hogy a csehszlovák vámokat a szomszédoké­hoz hasonló nívóra kell fölemelni. Stránsky kommunista beszéde után Gros-j schmid Géza dr., az országos keresztényszocia- ! lista párt szenátora, emelkedik szólásra és j pártja nevében a következő deklarációt ol- ’ vae-sa föl: mindazokat, akik nincsenek a kedvezménye­zettek között. Ez az eljárási mód a parlamentarizmusnak az alapelveibe ütközik, ami ellen fölemeli tiltakozó szavát az országos keresztényszo- j cialista párt. Az országos keresztényszocialista párt i hiven programjához, amely öntudatosan ke­resztény és öntudatosan nemzeti, tiltakozik az ellen a szellem ellen, amely e kormány- deklarációból kicsendül. Ez a kormánydeklaráció is magában fog­lalja ugyanis azt a soviniszta irányt, amely itt egy egységes cseh nemzeti államot akar megteremteni s nem számol azzal, hogy ez az állam a valóságban nem egy egységes nem­niegezervezik, vagy a meglévőket életre- keltiik. Állandóan figyelemmel kisérik a körze­tükbe tartozó vidék gazdasági viszonyait, előadásokat tartanak, szorgos mezőgazdasági munkák idején (vetés, aratás) a kisgazdá- 1 kát munkahelyeiken keresik fel s őket szaktanácsokkal látják el. Szervezik a gazdaköröket, szövetkezeteket stb., megad akit ják körzetükben a haladó gazdák szövetségét a racionálisabb gazdál­kodás meghonosítása érdekéiben. Kiállítá­sok, versenyek, tanulmányutak, gépbemuta­tók rendezésénél közreműködnek stb. A gazdasági munka az én elgondolásom szerint csak megfelelő szakemberek segítsé­gével hajtható végre, azért van szükség fe­lelősség mellett dolgozó gazda titkárokra. Igen szép lehet ugyanis az a munkaterv, amelyet Koczor Gyula és Jaross Andor ki­dolgozott, szép a „falaipolitika” gondolata s adva van a szövetkezetek szükségessége is, de önként felvetődik az a kérdés, ki kezde­ményezze <és ki végezze a nehéz szervező munkát, amely elkerülhetetlenül sBükséges? j zeti állam, de több nemzetiségi fajt inkorpo- í ráló állam, egy oly állam, amely alaptörvé- ! nyelnek szavai szerint a demokrácia alapján áll, tehát nem akarhatna egyebet, mint hogy a benne lévő fajok kulturális etnikai értékei­nek a megmentésére törekedjék a teljes kul­turális. szabadság megőrzése által és nem akarhatja amalganizálni és eJnemzetlenilem a belészoritott fajokat. A csehszlovák állam megalakulásakor magna cartának állították fel, hogy Szlo- venszkó és Ruszinszkó részére megadatik az autonómia és most a kormánynyilatkozat ezzel a magna cartával szemben újból a centralista irány egyeduralmát mutatja egész világosan, amely már eddig is számta­lan sérelmet éz jcgtalar.íágot akozott Szlp- venszkón és Ruszinszkóban. Éppen ezért az országos keresztényszocia- Hsta párt itt leszögezi, hogy a kormánnyal szemben a teljes ellenzéki álláspontot fog­lalja el és ráhelyezkedik — szigorúan a tör­vény alapján állva — arra az alapvető té- | íelre, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó ré­szére a közjogi autonómia megadandó. Az országos keresztényszocialista párt magában egyesíti a szlovenszkói és ruszin- I szkói őslakosok tekintélyes számát, inkor­porálja magában a szlovenszkói és ruszin- j szkói keresztények nagy hányadát. Éppen azért ragaszkodik ahhoz, hogy az egyház és az állam között való jóviszony helvreállit- j íassék, ragaszkodik ahhoz, hogy a hiífelé­kezeti iskolák, amelyek letéteményesei a valláserkölcsi alapnak, fenntartassanak, til­takozik az egyház és állam szétválasztása | ellen és ragaszkodik a kisebbségek részére megadott jogok teljes és maradék nélkül I való keresztülviteléhez. Ugyancsak ragasz­kodik ahhoz és követeli, hogy a Szloven- ! szkon és Ruszinszkóban élő őslakosok gaz­dasági, kereskedelmi és ipari érdekei meg- védessenek. A kereskedelem, az ipar és kü­lönösen a mezőgazdaság a legnagyobb nyo­morban van Szlovenszkón és Ruszinszkóban, a súlyos közterhek megakadályozzák nem­csak az egészséges fejlődés lehetőségeit, de teljesen a tönk szélére juttatják a nemzet­nek megvan a maga baja, közügyekre kevés ember vállalkozik. Csak természetes, hogy a falusi vezetők, földibirtokosok, lelkészek, tanítók munkáját is igénybe kell venni, de amint tapasztaljuk, teljes mértékben ezekre sem számit halunk. így volt ez a régmúltban is, ma a helyzet még kedvezőtlenebb. ­Fel kell tehát állítani a közös keretet, ne­vezzük Magócsy-Dietz szerint akár „gazda­sági vezérlő bizottságnak” vagy mezőgazda- sági szakosztálynak, fő dolog, hogy azt tölt­sük meg tartalommal. Ne felejtsük el. hogy minden embereken maliik! Azért hiába a szép elgondolás, a tartal­mas program, de hiábavaló még az ügyesen megszerkesztett keret is. — ha hiányzik az emberi alkotó tehetség és munkaerő, az elénk vetített képét sohasem tudjuk meg­rajzolni - a keret is csak értéktelen far Az maradt M országos keresztényszocialista párt tiltakozó deklarációja IHIHIHI ilIlii HM II IBII mm—im IC „ -EHH önzetlen apostolokra nem igen számítha­tunk, mert ezek ideje lejárt. Ma mindenki­

Next

/
Oldalképek
Tartalom