Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-18 / 288. (2213.) szám

2 jíD29 deoember 16, tserda. Primo de Rivera „próbaszabadsága“ Spanyolországban Miről irnak a lapok, ha eltörlik a cenzúrát? — Általános kudarc — Alkotmány mégsem lesz — gazdaságnak eme eminens alapjait. Ezért nem elégedhetünk meg a kormánydeklará­eló üres ígéreteivel. Hogy mennyire üresek ezek az Ígéretek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy alig hangzott el a kormánydeklaráció, amelyben a miniszter- elnök ur maga is elismerte a gazdasági krí­zist, már is ott feküdt a ház asztalán a kor­mány javaslata, amellyel a forgalmi adóról szóló törvény érvényességének meghosszab­bítását javasolja; — tehát egy törvénynek, amely kimondottan csak átmeneti intézkedés volt a háborúk utáni első időkben. ígéretek helyett tetteket akarunk és határozottan kö­veteljük, hogy az a szisztéma, amely Szlo- venszkót és Ruszinszkót gyarmati kihaszná­lás objektumának tekintette, megszünteítes- sék és megalkoítassék Szlovenszkó és Ru- szinszkó részére midazon közjogi és gazda­sági törvények komplexuma, amely a cseh I nemzet mellett a Szlovenszkón és Ruszin- 1 szkóban lévő nemzetek egészséges élet- és fejlődési lehetőségeit végre megadja! fi képviselőhöz o forgalmi és fényűzést adőjavislatokat tárgyalta Madrid, december 17. Primo de Rivera a közeli választásokra való tekintettel ki­váncsi volt az ország hangulatára s ezért elrendelte, hogy a cenzúra néhány napra függessze fel működését és az országban mindenki azt írja, amit akar. A rövid fegy­verszünetet az alkotmányos óra politiku­sai és miniszterei arra használták föl, hogy a lapokban a lehető legélesebben el­ítélték a diktatúrát. Az egyik volt minisz­ter szerint a diktatúra erkölcsileg nem jo­gosult arra, hogy törvényes parlamentet összehívjon. Egyszóval a lapok annyi kel­lemetlent és le&ajtót írtak a diktátorról é®! a diktatúráról, hogy Primo de Rivera is-1 mét elkedvetlenedett és nyomban párán- í csőt adott a cenzora ujira való bevezetésé- i re. Bla nyilatkozatot adott ki, melyben ki­jelenti, hogy az adott helyzetben korai lenne a sajtó- és gyülekezési szabadságot visszaállítani. Primo mindaddig kormá­nyon akar maradni, amíg a helyzetet kel­lőképpen előkészíti az alkotmányra és megfelelő garanciák birtokában lesz, hogy a szabadság helyreállítását nem követik kilengések. A diktátor egyelőre nem haj­landó bevezetni a nemzetgyűlésen kidol­gozott alkotmányt. Nyilatkozatával Primo de Rivera elismeri súlyos vereségét, mert az uj nemzetgyűlésnek tulajdonképpen az volt a rendeltetése, hogy az alkotmányt ki­dolgozza és újra bevezesse, az országot pe­dig visszavezesse a rendes állapotokhoz. Az ország azonban hallani sem akar az olyan rendes állapotokról, amelyekben az unalom továbbra is Primo de Rivera kezé­ben marad. Prága, december 17. A képviselőház ma megkezdte rendes munkáját. A plenáris ülés előtt a házelnökség ülésezett, utána pe­dig a klubelnökök tanácskoztak. A klubelnö­kök konferenciáján Malyipetr elnök infor­málta a klubelnököket arról, hogy a ház- elnökség elhatározása szerint a képviselő- ház minden nap délelőtt féltlz órától este 7 óráig fog ülésezni egészen péntek délutánig, amikor a parlament megkezdi karácsonyi szünetét. .Január 8-án UJ ismét össze a képviselő- ház, ezen az ülésen a kormány beterjeszti a jövő évi költségvetési előirányzatot, En- glis pénzügyminiszter expozét tart, majd a költségvetést kiadják a költségvetési bi­zottságnak. amelynek két héten belül kell elkészülnie vele. A klubelnökök összejövetelén Stern kom­munista klubelnök erélyesen tiltakozott a 22 kommunista képviselő kizárása miatt és oly éles szavakkal illette a házelnökséget, hogy Malypetr elnök kénytelen volt itt is több­ször rendreutasitani. Stern különösen kifogást emelt az ellen, hogy minden ok nélkül megvonták a kizárt képviselőktől a januárihavi diétákat. Azonkí­vül tiltakozott az ellen is, hogy Haras meg­választott képviselő mandátumiát nem iga­zolták, de még az utódjának, Cizinská aszr ezonynak sem adták ki a mandátum birtokát igazoló iratot, mert a hatóságok azon vitat­koznak, vájjon Cizinská asszony y-nal vagy i-vel irja-e a nevét. Malypetr elnök nyom­ban válaszolt Sternnek és kijelentette, hogy a jövőben is épp oly szigorral fog eljárni minden rendbontó képviselő ellen, aki a parlamenti munka rendes menetét zavarja, mint most a 22 kommunista képviselővel szemben. Kommymsfamenfes ülés A mai ülés zavartalan lefolyását a házel- nökség érdekes intézkedéssel igyekezett biz­tosítani. A háznagyi hivatal az elnökség in­tézkedésére a karzatra egyetlen egy jegyet sem adott a kommunista párt parlamenti tag­jai részére, úgyhogy azok a karzatra nem jut­tathatták híveiket. A kommunista szenátoro­kat sem bocsátották be a szenátorok részére fenntartott páholyba, mert a kormányexpozé alkalmával a karzatról a kommunista szená­torok is zavarták a rendet. A kizárt 22 kom­munista képviselő természetesen nem jelen­hetett meg a mai ülésen. & Ház mai illése melyet Malypetr elnök délelőtt fél 12 órakor .nyitott meg, nyugodtan folyt le. A nyomtat­ványok között két érdekes javaslat is szere­pel. Az egyikben a cseh szocialisták ankét összehívását indítványozzák, mely az aktuá­lis testnevelési kérdéseket tárgyalná nveg. A másik javaslatban Sfcribrny ligája azt java­solja, hogy az 1925 augusztus 12-én kelt 329. számú törvény módosifásaképpen minden sportmérkőzést mentesítsenek a vigalmi adó­tól. Ezt a törvényjavaslatot Stribrnyn, Per- gleren 'és Gajdán kivül a szlovák néppárt törvényhozói is aláírták. Az ülés elején több képviselő, aki a meg­nyitó ülésen nem volt jelen, letette a foga­dalmat, igv többek között Stanek agrárpórti képviselő is. A napirend első pontja volt a hivatalos ténykedésért járó illetékekről szóló törvény egy évvel való meghosszabbi tása, a második pont pedig a forgalmi és fényűzés! adókról szóló törvény egy évre való meghosszabbi tá­sa. A Ház a két tárgy fölött egyesitett vitát kezdett. Az első javaslat előadója Nősek dr. cseh néppárti, a másodiké Bergmian cseh nemzeti szocialista képviselő volt. Ezután megindult a vita, amelynek folya­mán a magyar nemzeti párt és a szepességi né­met párt nevében Nitsch Andor képviselő szólalt fel. A vita első szónoka Kaibl dr. német nemzeti párti volt, aki állást foglalt mind a két tör­j vényjavaslat ellen és különösen részletesen | foglalkozott a forgalmi adó és a fényüzési adó törvényével. Szükségesnek tartja, -hogy szigorúan állapittassék meg, mi tekinthető fényüzési tárgynak, mert jelenleg fényüzési adóval terhelnek meg életszükségleti cikke­ket is. A vita első szónokai Netolicky cseh nemz. szoc., Krebs német nemz. szoc., Petrovicky cseh nemz. dem., Pruzsinsky szlovák néppárti képviselők. Az­tán Nitsdh Andor emelkedett szólásra, kinek szakszerű beszédét technikai okokból holna­pi számunkban ismertetjük. Nitsch Andor képviselő beszéde után föl­szólalt Rosahe dr. német demokrata, aki kormánypárti beszédében hangoztatta, hogy a forgalmi ás fényüzési adók összesen két és fél milliárd korona jövedelmet jelentenek s ilyen két bevételi tételt máról holnapra tö­rölni lehetetlen. Hodináné kommunista kép­viselőnő tiltakozik a kommunista képviselők kizárása ellen, valamint az ellen is, hogy a kommunisták parlamenti klubjától meg­vonták a karzati belépőjegyeket. A kommunista párt meg fogja győzni a munkásosztályt arról, hogy ettől a kormány­tól, amely nem munkás-, hanem fasiszta kormány, semmit sem várhat. Ostry cseh iparos párti, Valló kommunista, Krause né­met keresztényszocialista, STusny szlovák néppárti és Hnidek cseh agrárius után Kur- tyák Iván szólalt föl, akinek beszédét érde­kességénél fogva lapunk holnapi számában részletesebben fogjuk ismertetni. Ezzel a két javaslat feletti vitát befejezték és az elő­adó zárszava után a többség mind a két tör­vényjavaslatot elfogadta. Gajda a szlovák néppárt hospitémsa! Prága, december 17. A parlament folyo­sóin nagy érdeklődéssel tárgyalják azt a lég-. újabb parlamenti eseményt, hogy Gajda volt helyettes vezérkari főnök, a Stribrny-liga képviselője, hospitánsndk lépett be a szlovák néppárt parlamenti klubjába. Továbbá nagy feltűnést kelt az a tény is, hogy a szlovák néppárt a különböző bizottsági választások­nál úgyszólván valamennyi ellenzéki párttal kooperál, így magával a Stribrny-1 igával is, amelynek révén a külügyi bizottságba bejut­tatja Pergler képviselőt, Benes külügymi­niszter legnagyobb ellenfelét, a véderőbizott­ságba pedig Ravasz Viktor szlovák néppárti képviselőt, mig Gajda képviselő a véderő­bizottság póttagja lesz. Az ujségiróizervezefek kiküldöttei a népjóléti miniszternél Prága, december 17. A csehszlovákiai ma­gyar újságírók uniója hivatalosan közli: A csehszlovák ujságirószindikátus, a német Ge~ werksehaft és a magyar újságírók uniójának képviselőit ma délelőtt Czeoh dr. népjóléti mi­niszter fogadta, hogy megbeszélje velük a nyugdíjbiztosítási törvény értelmében kineve­zendő kuratórium kérdését. Az újságírók kép­viselőinek a kuratóriumba való kinevezése elé nehézségek gördültek, mert a csehszlovák új­ságírók, akik több egyesületben vannak meg­szervezve, az öt tagsági helyből négy helyet a maguk számára követelnek, a németeknek csak egy; t akarnak adni, a magyarokat vi­szont egyáltalán nem akarják képviselethez juttatni. Kopper Miksa ügyvezető-titkár, a magyar újságírók uniójának képviselője, kifo­gást emelt a kuratórium' tagsági helyeinek ezen elosztása, ellen és arra kérte a minisztert, hogy legyen tekintettel a magyar újságírók különleges helyzetére és a kuratóriumba ma­gyar tagot is nevezzen ki. A miniszter arra kérte az ujságiró-érdekeltségeket, hogy Írás­ban terjesszék elő kérelmüket és kifogásaikat s ezek beérkezte után fog véglegesen dönteni a kuratórium kinevezéséről. A KIÁLLÍTÁSOKRÓL Irta: HUNGMUCUS VIATOR üti naplóm 1924 febr. 16-ki feljegyzése sze­rint két teljes óra hosszat kellett narancsfa- erdők mentén gyalogolnom, hogy a minden vasul: állomástól távol eső helyen épült Hun- tington kastélyt és múzeumot felkutassam. A museum portása azonban ridegen közölte, hogy a legutóbbi idők betöréssorozata óta a múzeumot a nyilvánosság elől elzárták s mr. Huntingiom csak személyes jóbarátainak szok­ta értékes szerzeményét megmutatni. Hiába szedtem elő ajánló levelenne!, s magyaráz­tam. hogy éppen a fölgolyóbis lulsó olda­lárói érkeztem a kép megtekintésére, a mú­zeumnak oask külső Mait láthattam s meg kellett azzal a színes levelezőlappal eléged­nem, melyet tiz centért sózott rám a Bunting- ton ház kapujának üzleti szellemmel bőven megáldott cerberusa. Bosszantott, de önmagam feletti mosolyra is késztet az eset. Hány világhírű múzeum­nak a Blus boy-ná'l is nagyobb mürétékii képe fut el észrevétlenül szemeink elől. s a kép­tára!: kincsei tömegében kifáradt agy és szem figyelmét egy Raftael, Rubens, Michel­angelo sem tudja olykor íUő módon lekötni, de mert a kaliforniai paradicsomnak ép- pnri ettől az almafájától tilt el önző intézke­dés, nyugtalan tekirilgetünk egy föva után, hogy ki gyógyít són szörnyű vágyakozásunkból. Sevillától ugyan messze kanyarodtam, de he már érdekes amerikau kéfiyáeArtéeokről CVS VIATOR (10) van szó, egy másik hasonló, de kedvezőbb eredményű esetemet is elméseiem. Apponyi Albert gróf kíséretében tett ame­rikai körutam és washingtoni látogatásom al­kalmából amerikai követünk, Széchenyi László gróf tett figyelmessé, hogy Philadel­phiában, melyet másnap készültem megláto­gatni, Wanemakker áruházában látható Mun­kácsy Mihálynak két világismert festménye, az Ecce Homo és a Golgota. Állítólag nincse­nek a nyilvánosság számára kiállítva s így biztonság kedvéért egynesen Wanemukkerhez címzett ajánlólevelet adott át követünk. S csakugyan, szükség is volt az ajánlásra, mert a két nagyértékü vásznat az áruház tizen­egyedik emeletének páncélszobájában őrzik e csak nagy protekció mellett mutatják meg idegennek. Annak idején ugyanis egyik vidé­ki Itastél yában függesztette ki újonnan vásá­rolt két képét Wanemakker, a kastélyban tűz ütött ki s csák az éppen otthon időző háziúr —- Először a Munkácsy képeket mentsétek — parancsának köszönhető, hogy a két fest­mény a többi elpusztult műremekkel együtt oda nem veszett. Az Eooe Homo ugyan meg- perzselödötl egyik sarkán, szakszerű javítás azonban egészen eltüntette a kis hibát. Kálváriát keltett járnom nekem is, hogy tit­kártól direktorig, a direktor pedig telefon ut­ján Wanemakker urnák bejelentse az ajánló ó* ajánlott nevét ée kérelmét « mák Wane­makker személyes telefonengedélye után re­pített fel egy express lift az áruház kérdéses tizenegyedik emeletére. Munkácsy e sajnos örökre külföldre került két remekének profánizálása volna, ha bő­vebben tartanám szükségesnek magyarázni, hogy minden fáradságot, néhány ezer mért- földet s a tizengy emeletet is megérdemelte, hogy szemfcől-szentbe kerüljek a legnagyobb magyar müvészgeníe két leghíresebb alkotá­sával. De meg is becsüli az amerikai áruházak milliós ura drága kincsét. Folyóiratokban, műleírásokban, művészi reprodukciókban mutatja be, ismerteti széles a világgal Mun­kácsy eme két legértékesebb festményét s nem követek el talán bűnt, ha annak az ér­zésemnek adok kifejezést, hogy otthon sok­kal inkább véka alá lett volna rejtve a két vászon, mintha e hiú amerikai birtokában van. Pánoélszofoába zárja ugyan kincsét, de unoa-untlan világgá kürtői!, hogy a világ leg­szebb két képe, a magyar Munkácsy Ecce Homo ja és Golgotája az ő birtokában van. * De most aztán vegyünk végre búcsút Ame­rika, vagy legalábbis JÉszak Amerikától, hi­szen Dél Amerikával éppen most fogunk Se­villában megismerkedni. Mert mint tudjuk, Barcelonában Európa; Sevillában Dél Amerika a fő kiállítók. A sevillai' spanyoJ-amerikai kiállításon az anyaország és a régi spanyol gyarmatok sze­repelnek újból együttesen. S éppen ezért Spanyolországra a sevillai kiállítás nagyobb Jelentőséggel bk. Nyilvános kifejezője óhajt lenni, hogy legalább szellemileg, lélekben visszahódította, ismét anyai keblére ölelhette az elszakadt gyarmatokat. A délamerikai államok önállósításához ve­zető szabadságharcok ugyanis mindkét részről évtizedekig el nem múló elkeseredést váltot­tak ki, hiszen Spanyolország fedezte fel. hódí­totta meg, vezette elsőnek a civilizáció útjára Amerikát s a hálátlan gyermek egy-kettőre elfelejtette, otthagyta a jő spanyol anyát. A történelem azonban a legjobb békítő, mindent kiegyenlít, mindenre jótékony fá­tyol! von, Spanyolország is mebocsátott. Kibé­kült hűtlen gyermekeivel g az Expozicione Ibero Americana Spanyolország és a délaiue- nkai államok között elszívott békepipa füst­jét fújja a viliig szemei közzé. Hadd remél­jük, hogy e füstfelhő ezt a három betűt fogja a világhorizont fölé rajzolni: Pax. A sevillai kiállítás legtöbb pavillouja a Ko- lumbus előtti indián korabeli idők stílusában épült, ös Amerika ez építészeti renaissanceá- nak művészi jogosultsága fölött lehetne ugyan vitázni, az ízlés azonban ezúttal politikai inü- heyek eszközéül szolgát s az ősi stílus uj élet'-e keltése magasabb célokat szolgál, azt a kort akarja Dél-Amerika és Spanyolország emlékezetébe hozni, amikor a mai ameriká- nusok minden őse még spanyol volt s osztat­lan ős spanyol vér folyt indián őserdők körül. A mexikói pavillőn példának okáéit ősi Maya stílusban épült, a kiállított anyap azon­ban az Európában részben ma is \adnak kép­zelt ország előrehaladott közgazdasági, kultu­rális és szociális életének óhajt érdekes tük­re lenni, *• (Vége kövtetlkezilk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom