Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-15 / 286. (2211.) szám
UN december 15, vasárnap. <PI«<MMAfi^ARHÍXlLAé A finn némáét egy részét Oroszország még mindig rabságban tartja és sok Ígérete ellenére se •agedi ez anyaországihoz csatlakozni a Szentpétervár környékén és ettől északra fekvő tiszta finn területek népét. — Azt sem engedi meg a bolse- ▼iaamM országa, hogy segítségére siethessünk a nörnyü testi-lelki ínséget szenvedő finn testvéreteknek. Hatalmas területen 150.000 finn evangélikus testvérünk él a vörös Oroszország igájában és mér csak egy papjuk van a hatvan helyén. A hitnek, a keresztyénje égnek ezek a sötét ellenségei Bem engednek be Finnországból papokat, pedig nálunk állandóan vannak jelentkezők erre a szent, vértanú-szolgálatra. A finn nemzetnek nehéz, hosszú küzdelmet kellett végigharcolnia, amig eljuthatott a szabad — •gyedül Istennek szolgáló — népek sorába. Évszázadokon keresztül idegen érdekekért ontotta a vérét. — Hites, dicsőségto harcosok voltak a mi elődeink, akiknek egészen a Duna forrásáig, Dél- Németországig elvezetett az ütjük, amikor a harmincéves háborúban küzdöttek. A film nép is egy évezreden keresztül állt és vérzett Nyugat védőiéként és még igy is, nyomorúsága és szegénysége ellenére is kiküzdötte a jobb jövendőt, az őt megillető helyet a szellemi élet terén. Azt mondják, hegy kultúra ép vagyunk és bizonyos is az, hogy nem az utolsó helyen, hanem nagyon is elől állunk ezen a téren is. — Műveltségét népünk az Istentől kapta az evangélium fundamentumán és ugyanazon az alapon is akarja azt megőrizni. Csakis az a nép .igazán müveit nép, amelynek élet-erőforrásai az Istenben vaunak. Örömmel tudatjuk, hogy I I az uj Pocsátko szappan, | gyertya és vegyi gyár teljes üzemben van! Az uj gyárbél még jobb a szappan d Borgia Literedet késői parasztutódai a szolnoki törvényszék Az államügyész köté halált kér a nagyrévI méregkeverő asszonyok leiére Valamennyien visszavonták a vizsgálat során tett beismerő vallomásukat A mostam tárgyaláson csak négy méregkeverőnő ügyében Ítélkezik a bíróság — „Nem tehet megérteni lelkiviláguk aljasságát“ — mondja vádbeszédében az államügyész Szolnok, december 14. Egy, a kriminalisztikában egyedül álló bűnhalmaz tárgyalását kezdte meg tegnap délelőtt a szolnoki törvényszék büntétőtanácsa. A vádiratban foglalt bűncselekmények annyira borzalmat keltőek és olyan ördögi agyafúrtságról tanúskodnak, hogy európai ember föl sem tudja fogni azokat és magyarázatul csak a két tiszamenti falu sajátos miliője szolgál. A bünpör anyaga terjedelemben s a bűncselekmények elvetemültségében példátlanul áll s a történelemben egészen a Borgiák koráig kellene visszalapozni, hogy hasonmásultra akadjunk. A nagyrévi vig asszonyok bűne A vád tárgyává tett borzalmas bűntettnek színhelye, egy 1400 lelket számláló tiszamenti falu: Nagyrév. A községben éveken át hüllőt- j tak az emberek, mint a legyek, alig múlt el 1 hét, hogy valamelyik asszonynak a férjét, szü- 1 lőnek a gyermekét el ne temessék. < Asszonyok, akiknek már terhére volt a há- - zasélet, életvidám anyák, akiknek korát i kedvezőtlenül tüntette föl a felnőtt fiú, szü- i lök, akik nem akarták vagyonukat szétfor- i gácsolni, mind hozzányúltak a bűnös szerhez és másnap, harmadnap, vagy egy-két ! hét múlva koporsó állott a ház udvarán. ; Titokzatos, gyors halállal múltak ki a kiszemelt áldozatok s a külvilág sohasem tudta meg a halál igazi okát. Ezt csak a község la- . kői tudták, főképpen az asszonyok, akik : azonban jól őrizték a borzalmas titkot. De ezek az asszonyok hallgattak, a közös bűn 1 összeláncolta őket, vigyázniok kellett a szájukra, mert egyetlen elejtett szó valameny- nyiüket a romlásba taszíthatta. Elkövetkezett azonban az idő, amikor Nagy- ; rév lakóit százával cipelték a törvény elé. Kihallgatták őket és sokat közülök, akiknek ártatlansága beigazolást nyert, hazabocsátottak. : Harminchat személyt, köztük harminckét 1 asszonyt azonban letartóztattak és börtönbe vetettek. Időközben a község temetőjében ötven sirt ástak ki a hatóságok, hogy a rég elföldelt holttestekben a gyilkos arzén nyomait keressék, ötven esetben megállapították a méreghalált, de valószínűleg jóval több, talán kétszerese ennek az áldozatok száma. A bűn nemcsak Nagyréven ejtette meg a lelkeket, átharapózott a szomszéd Tiszakürtre is és ha a jelek nem csalnak, úgy még egy harmadik község neve is bekerül ebbe az in- fernális bünpörbe. Oláh Zsuzsi „halálbóltja“ Oláh Zsuzsi bábaasszony, a későbbi Fazekasné, negyven évvel ezelőtt kezdte még tevékenységét Nagyrév községben. A bűnügyi drámában is ez az asszony játsza főszerepet, illetve ma már csak az emléke, mert a gyanúsított a vizsgálat megindulása napján fölakasztotta magát. Fazekasnó nemcsak az angyalcsinálásban mesterkedett, hanem minden tekintetben rendelkezésére állott a falu asszonyainak. Tanáccsal és tettekkel segítette őket ügyes-bajos dolgaikban. Ha férjük rabiátus volt, vagy ha nem tudta az asszony szerelmi vágyát kielégíteni, csak bekopogtattak a bábaasszony lakásán, pár perc múlva már vitték is haza az asszony bölcs tanácsát: a kis papírzacskóba csomagolt arzénport. Ezt a „tanácsot" adta a bábaaszony boldognak, boldogtalannak. És hullottak az emberek, gyermekek. A bábaaszony példáját mások is követték, a konkurrens bába sem maradhatott mögötte, ő is mérni kezdte a bűvös szert. Aki asszony ráunt az udvarlójára, arzént kevert az ételébe. Az „tizlet“ virágzott s nem ártott neki a fölburjánzott konkurrencia sem. A nagyrévi halottként Hogyan volt lehetséges, hogy a számtalan gyilkosság olyan hosszú időn át lepel alatt maradjon? A halottszemle módja nagy segítségére volt a messalináknak és ügyfeleiknek. A halottkém polgári foglalkozására nézv« a : kflcaác UautlomásJÜt borJUMCQSÓia Xfittl M • - mm .. ____________________________-í- __2_ — — Ol áh Zsuzsi bábaasszony veje. A halál okául a mérgezési esetekben tüdő- gyulladást, szivszélhüdést, végelgyöngülést állapított meg. Midőn az államügyészség névtelen levelek alapján bevezette a vizsgálatot, ezek a ha-lottkémjelentések fontos bizonyitékul szolgáltak. Mentették a bűnösöket és jó időbe telt, mig az igazságszolgáltatási hatóságok le tudták győzni a bűnre szövetkezett község titoktartását. Az óriási bűnhalmazat vizsgálata éveken át foglalkoztatta a külön erre a föladatra delegált vizsgálóbírót és személyzetét. A gyanúsítottak megdöbbentő cinizmussal beszéltek bűneikről. Nem tagadtak, de nem is láttak súlyosabb erkölcsi vétket abban, amit a bábaasszony tanácsára tettek. A bünper öt esztendő óta állott az érdeklődés középpontjában a nagyrévi és tiszakürti asszonyok bűnügye. A vizsgálat lassan haladt és csak most ért meg a főtárgyalásra, az anyag nagyságára való tekintettel azonban a bíróság nem egyszerre ítélkezik a bünpör 36 vádlottja fölött, hanem részeire bontja a bünhalmazt és a mostani főtárgyaláson csupán az első négy vádlottat veszi elő. A vádirat szerint 86 személy vett részt a gyilkosságokban, amelyeknek ötven áldozata van. Mind az ötven esetben arzén végzett a szerencsétlenekkel, a mérget az ételükbe keverték. Az arzént a két községbeli bábaasszony árusította s ezek a halálboltok, amennyire most megállapítható, már tiz esztendő óta szolgálták M vevőiket. Eredetileg negyvenegy gyanúsított volt, öten azonban öngyilkossággal menekültek a földi igazságszolgáltatás lesújtó ökle elől. Felvonul a sajtó A tiszaparti város két szállodája az utolsó férőhelyig megtelt. Nemcsak a budapesti sajtó küldötte ki képviselőit, hanem számos külföldi lap, különösen német újságok munkatársai egybesereglettek a szörnyű bünpör tárgyalására, amely elrettentő korrajzi dokumentumként fog szerepelni a tiszazugi magyar falvaknak, Tiszakürtnek és Nagyrévnek szociológiai krónikájában. A négy vádlott A 36 vádlott közül a mostani tárgyaláson négy kerül a bírák elé, köztük a fővádlott, a 60 éves Lipka Pálné, aki nem kevesebb, mint három embert gyilkolt meg arzénnal. A vádlottak padján ül még a 40évesHoliba Károly- né, a 70 éves Sebestyén Bálintné és az 50 éves Köteles Istvánné. A tárgyalás előtti nap még egy újabb szenzációt hozott. Egy harmadik tiszamenti faluban most boncoltak föl egy fiatal férjet, aki gyanús körülmények között halt meg. A hulla belső részeiben arzént találtak, amire a megölt férfi feleségét nyomban letartóztatták. A hatóságok szigorú közbeavatkozása, a fenyegető súlyos büntetések mind nem elég hatékony eszközök arra, hogy véget vessenek a magyar falu életét pusztító gyilkos mételynek. A lőtárgyalás A tegnap megkezdődött tárgyaláson a véOrvosilag ajánlva. Minden szakbavágó üzletben kapható. Főlerakat Csehszlovákiában Engel part, Bratislava, Nyerges ucca 6. dők különös indítvánnyal állottak elő. Azt javasolták, hogy a bűnügyet utalják át az esküdtszékhez. A bíróság ezt a javaslatot természetesen visz- szautasitotta, amennyiben az esküdtszékek működésének fölftiggeszté&ére vonatkozó rendelet még érvényben van. Először Holiba Károlynét hallgatták ki, akit azzal vádolnak, hogy szomszédjának, Sebestyén Bálintnénak tanácsára arzénnal gyilkolta meg urát. Az arzént 80 pengőn vásárolta egy bábaasz- ■szonytól. Holibáné tagadja a vádat. Elmondja, hogy a bába, Fazekasné, egy ízben, amikor az ura betegen feküdt, meglátogatta s ekkor valami orvosságot kevert az ura borsólevesébe, délután meg a kávéjába kevert vala. r ■ \ Az ura azonban alig evett ezekből valamit. Nem is mérgezésben, hanem tüdőgyulladásban halt meg. A vizsgálati fogság alatt tett vallomását a vádlott visszavonja. ; Az elnök most a keresztkérdések pergőtüzével árasztja el. Holiba asszony megengedi hogy az orvosságban méreg lehetett, erről azonban nem volt tudomása. Csak azért, engedi ezt a lehetőséget meg, mert tényleg, férje a bába látogatása után másnapra meghalt. Újabb kérdésre elmondja, hogy soha nem érdeklődött az után, hogy férjének minő baja van. Amikor a férje az orvossal tárgyalt, nem figyelt oda. Elnök (átható hangon): Magának Sebestyénné tanácsolta, hogy öreg, tehetetlen férjét tegye el láb alól. Igaz-e, vagy nem? Holibáné (szemeit lesüti s kezeit tördelve, halk hangon mondja): Igen. Arra a kérdésre, hogy a mérget Fazekas bábaasszonytól vásárolta-e, tagad, amire az elnök megjegyzi, hogy most már csak azért meri ezt tagadni, mert tudja, hogy Fazekasné a föld alatt fekszik. További kérdésre elmondja, hogy egy évig járt iskolába. A tízparancsolatot nem ismeri, az imák közül. csak a Páiatyánkat tudja elmondani. Utána Sebestyén Bálintné kihallgatására került a sor. Tagadja a terhére rótt vádat, hogy ő tanácsolta volna Holibánénak, hogy urát gyilkolja meg és hogy a mérget Fazekasuktól szerezze be. Ártatlanságát azzal akarja bizonyítani, hogy magának is 75 éves nyomorék férje van, aki —• ime — még most is él. Amikor az elnök szembesíti a két asz- szonyt, Holibáné szemébe mondja Sebestyénnének, hogy ö tanácsolta neki, hogy férjét gyilkolja meg. Sebestyénné tagadja ezt. Elmondja, hogy Holibánénak szeretője volt s ezért akarta urát eltenni láb alól. A két asszony heves szóharcra kezd, amit az elnök közbeavatkozása fejez be. Ezután a harmadik vádlottat, a. fővádlott Lipka Pálnéí hallgatják ki, akit háromszoros gyilkossággal, gyilkosságra való íölbujtással és bünrészességgel vádolnak. A vizsgálat folyamán elismerte, hogy 1912-ben egy gondozására bízott asszonyt légypapirosból nyert arzénnel meggyilkolt, 1921-ben hasonló módon végzett mostohatest- vérével és sógornőjével. Mind a három áldozat után örökölt. ő adott a negyedik vádlottnak, Köteles Ist- vánnénak is 1919-ben légypapirt, hogy férjét gyilkolja meg. Lipkáné most a bíróság előtt mindent tagad és azt állítja, hogy a vizsgálóbíró előtt csupán az öregasszony meggyilkolását ismerte be. Ezt azért tette, mert férje halállal fenyegette meg, i ha az öregasszonyt nem itatja meg a sósbor- I szeszes üvegből. A mérgezett hacsaleves szakácsnője Szolnok, december 14. (Saját tudósítónktól.) A ma délelőtti tárgyalást is zsúfolt teremben nyitja meg Fuebs törvényszéki elnök. Először Holibánét hallgatják ki, aki egyre azt hajtogatja, hogy nem szándékosan ölte meg az urát. Sebestyénné beszélte rá a gyilkosságra, aki kacsalevessel mérgezte meg az urát. Ezután Virág dr. védő azt indítványozza, hogy a törvényszék derítsen világosságot arra a társadalmi rhiliőre, amiben a vádlottak éltek. Ezért javasolja, hogy hallgassák ki Balthazár ref. püspököt, Szol- nokmegye alispánját, valamint a faluk orvosait és jegyzőit. Az ügyész a védő indítványát ellenzi. A törvényszék a védő inditványát elveti, minthogy az ügyet a mai állásában elhirálhatónak tartja. A perbeszédek Ezután Kronherg dr. ügyész tartja meg vádbeszédét. Az ügyész előadja, hogy az orvosszakértők szerint az arzénmérgezés lefolyása hasonlít az ázsiai koleráéhoz. Irtózatos kínokat állottak ki az áldozatok és a szenvedéstől eltorzult arccal vonaglottak ágyukban. Anyák és gyermekek, résztvevő arcot öltve, alávaló gyilkosokként állottak körülöttük, kik a fájdalomcsillapító orvosszerekkel újabb mérgeket adtak be. Ezek nem is emberek, ezek lelkivilágának aljasságát megérteni nem lehet, csak elképzelni tudjuk. A* ügyAei ewttáp r&uM m*, hogy v, nem fele] még a valóságnak az, hogy a tiszazugi föld arzénes. A vádlottak szeretnének vallani, de nem mernek és igy a bíróság csak elszólásaikra van utalva. Á csendőrök kihallgatták egymásközti beszélgetésüket, amelyekben beismerték borzalmas tettüket. Ezután egyenkint részletezi a vádlottak bűnösségét, végül kijelenti, hogy mindegyik vádlott a legaljasabb indokból, anyagi indokból követte el a bűncselekményt, amit súlyosbít az, hogy férjüket ölték meg. Enyhítő körülményt az ügyész nem lát fennforogni és ezért mind a négy vádlottra a kötél általi halálbüntetés kiszabását kéri. Az ügyész utolsó szavait halálos csöndben mondta el. A vádibeszéd után az elnök szünetet rendelt el, amely után Virág Gyula dr. védő emelkedett szólásra, aki részletesen foglalkozott a bűncselekményekkel és az ezekre vonatkozó bizonyítékokkal. A védő oda konklu- dált, hogy a bizonyítékok elégtelenek ahhoz, hogy teljes megnyugvással marasztaló ítéletet lehessen hozni. A védő vázolja ezután Nagyrév község szomorú vallási és erkölcsi viszonyait. Életet nem szabad senkitől elvenni, mert azt nem tudjuk visszaadni. E gondolat áradjon szét a teremben. Az elnök ezután a tárgyalást, félbeszakítja.. Délután három órakor a többi védőbeszédre kerül a sor. ítélet a késő e*ti órákban vár____ ._______n
