Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-13 / 284. (2209.) szám

'PR\GAlA\\G,'tARHIRIiAP 1929 december 13, péntek. Ka*EB5Bíu*H»HKz*BnDae*Broí*eEeBaBK Leírnia László a hercegprímás udvarában A iiatal szentesi zeneszerző hatalmas passiói komponált — Német zenei körökben már ismerik és becsülik Lehotát — Szentes, decenfber 12. Szenteden egy cigáuylegéuy szerdán este vonat­ra ült és elindult látogatóba a hercegprímáshoz. Zsebében komoly ajánlólevelekkel, busz pengő Szentes, december U'. Szentesen egy cigánylegény szerdán este vona ra ült és elindult lá'ogatóba a hereegprimásho Zsebében komoly ajánlólevelekkel, busz peng útiköltséggel, bóna alatt nagy (¥1011)0 kottává Azóta egy öreg cigányasszony és egy fehértej öreg cigány remegve lesik, hogy mi lett a Lac fiukkal? Azóta sem nappala, sem éjjele Szentese az öreg Lehofáéknak, a furcsaiájéku Simon} Ernő uccában, ahol éjszakánként olyan hangos világ. Hires cigánycsalád Szentesen a Lehota-familh Az öreg Lehota József valamikor Vilmos császá udvari zenekarának volt a szólócsellistája. A kis szobakonyhás lakásban a tűzhely meleg mellett öt árva purdé, a legidősebb fiú, Lehot Bandi prímás árvái és a sifonér, az asztal tele . másik Lehota-fiuval, a Lacival. A könyveivel, ; kottáival, hires külföldi muzsikusok dedikált fény képeivel, messzeföldrő! jött leveleivel. Elment a Lehota Laci Esztergomba a magassá gos audienciára, ezért nem látják már napok óta i szentesiek végigsuhanni furcsa, keszeg alakját ; házfalak mentén. LEHOTA LACI REGÉNYES ÉLETE Regény a Lehota Laci élete, azé a 32 éves fiatal­emberé, akit a német zenei világban a modern kamarazene egyik tehetségének tartanak. Regény, ahogy öreg szülei és Józsi bátyja elmond­ják az életét. Annakidején Lúgoson játszott Lehota Józsi ban­dája. Hatéves volt a Laci gyér k, első elemista, de már ismerte a kottát. Egy nap odaállí az apja elé, hogy ő muzsikát komponált. És a kis hat éves cigánygyerek mu­zsikáját előadták a temesvári fi.harmónikusok. Mint mindenki a nemzetségben, ő is prímásnak készült. De aztán, ahogy felnövekedett, nagybőgős lett belőle a bandában. Az élet meg dobálta a bandát idé-oda, a bandá­val együtt a Laci f; t, a kis nagybőgőst. 1915- ben Prágában az opera szomszédságában játszott a banda, a Café Orient-ben. Tizennyolc éves volt akkor Laci. És az operából az előadás után a kávéházban píhengelő muzsiku­sok csak nézegették ám, hogy mi mindenfélét tud kihozni a nagybőgőből az a tüzesszemü cigányiiu, aki csak úgy játszott a bőgőn hosszú, vonagló ujjaival, mint más a csellón. Faggatni kezdték ap­ját, hogy ugyan hol, melyik zeneiskolában végzett a fia? Nem látott akkor még zeneiskolát belülről Lehota László- A bandában, a rokonságban, de majd az egész cigány világban tudták, hogy a Lacinak egy sereg mnnkija van, amit maga hangszerelt. Nem olyan könnyű nótaféléket, de komoly mu­zsikát. 1916- ban a Király Szinház zenekarában áll a nagybőgő mellett Lehota László és évekig itt muzsikák Közben a zeneakadémián zene°lméletet tanul. A proletárdiktatúra alatt felmer'v Norvégiába. Krisz­tiánjába és egy évig dolgozik ott egy szimfonikus zenekarban. — Aztán elveszett a Laci — mondja édesanyja. Tíz évig azt se tudtuk, é'e hal-e? Már el is sirat­tuk. Az idén nyáron aztán beállított és beszámolt arról, merre járt. Azzal védekezett, hogy addig nem akart jelentkezni, amig el nem érte célját. Hazajött, de összeérve. meg(?yö*örve, idegbetegen — A nagy tanulásokban — sir ja az édesanyja — idegsokkot kapott. — Meg a nagy küzdésekben — teszi hozzá az apja. A NAGY PASSIÓ, a REX REGUM Krisztiániábó! Berlinbe megy Lehota László, ahol több jónevü zenekarnak a tagja. Azután Hamburgban muzsikál, muzsikál és tanul a zene­iskolában. Dortmundban a városi zenei tanács el­nöke veszi pártfogásába a zseniálisnak tartott fia­tal, magyar cigánylegényt. Mindenütt akadnak pártfogói, akik látják, hogy nem nvndennapi tehet­ség a vékonycsontu, lobogószemü Lehota László. Megfordul Müncbenb°n. majd Frankfurt am Main­ban, ahol befejezi zeneakadémiai tanulmányait. Aztán Kölnbe megy, ahol 1928 májusában a kölni rádió műsorában is szerepel. A kölni rádió kamaratriója mutatja be a német zenei világ nagy érdeklődése mellett a szentesi cigányfin egyik szerzemény í, Rex Regnm címen. Amikor a nyáron bekopogtatott Szentesen, egy­szeriben felfigyeltek rá a szentesi zenekultúra vezetői is, a szenetsi filharmonikusok a nyáron előadták egyik vonósnégyesét. Azt mondják, egészen uj zenei stílust teremt a kamarazenében ée egészen uj hangszerelés mestere. Az öreg Lehota Józsi hatvannyolc esztendejével a szentesi Kispípá-ban muzsikál esténként és kap egy napra egy pengőt. A fiatal Lehota Józsi, aki szintén nem közönséges cigány, de iskolázott mu- zsikue. a szentesi moziban játszik heti 15 pengő-1 ért. Ebből a kevéske kevésből él a Lehota-familia, amely tartja az őt árvát és a szinte szédülten dol­gozó Lebota Lacit. Lehota Laci nem vesz tudomást a bajról, nyomorúságról, teritetlen asztalról, üres tányérról, csak valami ijesztő lázban Írja és irjja a kotaseregel, hogy befejezze nagy munkáját. — Ne búsuljanak, — szokta vigaRztalgatni séü-i leit — vagy kivivőm, amivel az Isten megajándé-j kozott, vagy belehalok... *; — Az előkelőségek is csak vigasztalgatnak, — szötyög az öreg Leholánó — hogy az ilyen nagy- tudományu emberek mind ilyen nagyon idegesek. Mutogatja a két öreg a sok fényképet, levelet, köztük a hires Franké professzor levelét. Minden levél, minden levelezőlap Kölnből, Münchenből. Berlinből, Dortmundból, Frankfurtból csak azt kér­dezgeti, mi van Lehota Lászlóval? A SZENTESI FŐJEGYZŐ LEVELE A HERCEG­PRÍMÁSHOZ Lakos István, Szentes város főjegyzője ée Mis- kolczy Jenő pápai kamarás a szentesiek plébánosa elhatározták, hogy egyenesen magának a hercegprímásnak ajánlják figyelmébe Lehota Lászlót. Az ő ajánlóleveleikkel ült vonatra a szentesi cigánylegény és ment el Esztergomba. Kéri levelében a főjegyző a hercegprímást, adjon alkalmat Lehota Lászlónak, hogy bemutathassa munkáját (Rex Regum, nagy passziójáték kama­razene megoldásban) a prímás jelenlétében arra hivatott zeneszerzők előtt. Az egész mü előadása öt-hat órát venne igénybe, az első része 50—60 percet. .,Egy csodálatos virág, — Írja a főjegyző — a hit virága nyílt ki Lehota László lelkében — szól tovább a levél — és úgy érzem, hogy Enii- nenciád magas pártfogásával a parányi virágból egy hatalmas magyar cédrus fejlődhetik ki. Ke­gyeskedjék ehhez Lehota Lászlónak lelkesedését és hitének megerősítést nyújtani...“ Lakos István főjegyző, Szentes kulturügyeinek előadója, a szentesi kulturegyesü’et ügyvezető el­nöke, a vidéki magyar városok kulturszövetségé­nek főtitkára, csupa lelkesedés, amikor felke­ressük. — Tele a lelke Lehota Lacinak alkotással. Mindene csupa zenei tudás. Különleges, eddig nem ismert zenei felfogásban dolgozik. Németország­ban teleszivta magát a német zeOe kultúrájával és őetehetsége igy kapott lángra. Sietni kellene, hogy segítsünk rajta, mert nagybeteg és éhezik. Végig- ballgatam az Áhitat ciimü kompozícióját és ennek hatása alatt kötelességemnek éreztem, hogy útnak indítsam Esztergomba, a hercegprímás udvarába. Csütörtökön beállított egyetlen kopott, fekete gúnyájában a félénk, szinte gyámoltalan Lebota László az esztergomi primási palotába. Pénteken délelőtt már bosszú audiencián fogadta őt a bibaros prímás. Az audiencia után a bazilikás k 'pes levelezőlapon ezeket irta haza Lebota László Szentesre: — Kedves Szüleim. Minden jól megy, mindnyá­jukat csókolom. Laci. A primási audiencián ugy’átszik eldőlt a szen­tesi cigányzseni jövendő sorsa. B. Á. Négyszázmillió koronás beruházási útépítési program a szlovenszkői országos képviselőtestület előtt 139.993 korona azonnal; segélyt szavazott meg a tartománygyiüés a régi nyűgé ias tanítóinak Bfanár Béla dr. és Afapy Gyula dr. a régi megye! tisztv setéknek, továbbá a községi és kör­jegyzőknek azonnali segélyben va.ő részesítését is követették Pozsony, december 12. (Pozsonyi szer­kesztőségünk telefon jelentése) Ma folytatta a szlovenszkői tartománygyülés tegnap meg­kezdett üléséi. Ma délelőtt kellett volna sor­ra kerülni a jövő évi költségvetés tárgyalá­sának, de egyéb ügyek miatt ez valószínűleg a délutáni vagy a holnapi ülésre marad. A régi nyugdíjasok ügye Fél tizenegy órakor nyitja meg Drohny János országos elnök az ülést. Tárgyalásra kerül a napirend harmincnegyedik pontja: a régi nyugdíjas tanítók anyagi helyzeté­nek rendezése. Az ügyet Filkorn János dr. szlovák nép­párti referálja. Az országos választmányban Dérer Gyula agrárius választmányi tag oly értelmű indítványt tett, hogy huszonhét régi nyugdíjas tani tónak, akinek a nyugdíjügye nincs rendezve és huszonnégy özvegy taní­tónőnek azonnali segélyt utaljanak ki. A választmány, mint ismeretes, nyolc ta­nítónak megszavazott 5—5000 koronát, 17 tanítónak 3 - 3000 koronát és 24 özvegy tanítónőnek 2— 2000 koronát. Ez összesen 139.000 korona rögtöni segélyt tesz ki. Dérer ezenkívül azt is inditványozta, hogy az országos képviselőtestület kérvénnyel forduljon a minisztertanácshoz, hogy a kormány oly törvényjavaslatot terjesz- szen a parlament elé, amelynek értelmé­ben a felekezeti tanítók nyugdija egyenlő legyen az állami tanítók nyugdijával. Az országos választmány ezt az indítványt ki­szélesítette azzal, hogy necsak a tanítók, j hanem az összes régi nyugdíjasok ügye is [ rendeztesgék. Dérer Gyula agrárius felszólalása után, aki saját indítványát támogatta, Alapy Gyula dr. keresztényszocialista szólalt fel, aki hangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkezni a régi nyugdí­jas tanítók mellett a régi megyei tisztvi­selőkről, továbbá a községi és körjegyzők­ről sem, akiknek 1925-ben rendezték ugyan a nyugdiját, de ez a rendezés na­gyon mostoha volt. Javasolja, hogy a régi megyei tlsztviselők- aek és a községi, valamint körjegyzőknek is szavazzon meg segélyt a tartománygyülés. Blanár Béla dr. magyar nemzeti párti szín­én a legteljesebb mértékben helyesli, hogy az országos képviselőtestület a régi nyugdíjasok íelyzetének rendezése mellett foglal állást, nert a régi nyugdíjasok, akik egy életen ke- , resztül dolgoztak, a leglehetetlenebb hely­zetiben vannak. Nem fölemelni kell ezeknek a íyugdiját, hanem a régi aranykorona paritása ilapján kell megállapítani. 1 Indítványozza, hogy a volt közigazgatási ] nyugdíjasok családjainak, özvegyeinek és , árváinak azonnali segélyezésére az országos , képviselőtestület 300.000 koronát utaljon ki, ennek a segélyösszegnek fölosztásával pedig ; a tartománygyülés bízassák meg. 3 Zsirkó János dr. szlovák néppárti fölszó- a.lása után Králik Rudolf kommunista kijelenti, s ipgy í ha a tisztviselőknek és tanítóknak adnak . nyugdijat, akkor a munkásoknak is adjanak. ’ (Derültség.) * dajor András kommunista pedig azt szeretné, 1 iá a kisgazdákról sem feledkeznének meg, 1 i/kik szintén segélyro szorulnak, mert 1929-ben i fagy és az ipolykörnyéki nagy árvizek tönk- f tették a gazdákat. Ha ezek nem kapnak nyugdijat, legalább adóengedményben részesüljenek, lajor András föiszólalását. újabb derültség kö- "etá, wjó u elnök fölvilágosítja a kommu­nista tartománygyülési képviselőt, hogy indít­ványa nem tartozik a nemzetgyűlés elé, mert az adóengedmények ügyében a pénzügyigaz­gatóság jogosult dönteni. Aa elnök ezután szavazás alá bocsátja a régi nyugdíjas taní­tók ügyében az országos választmány javas­latát, amit a tartománygyülés egyhangúlag elfogad, Blanár Béla dr. indítványát pedig az országos választmány elé utalja. A magyarságnak nincs képviselje az orsiágos ipartestMtaf&en és a meiőgssúasagi tanácsban Nagyobb vitát váltott ki az országos iparos- tanácsba küldendő tagokra vonatkozó előter­jesztés. Alapy Gyula dr. keresztényszocialista utal arra, hogy az országos iparostanács meg­alakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy Szlovenszkón 150.000 magyar Iparos van, akiknek nincs képviselőjük a tanácsban. Kéri az országos elnököt, hogy a magyar ki­sebbség érdekében érvényesitse befolyását és magyar tagok is kerüljenek be az országos iparostanácsba. Koz-sár Jáno-s dr. szlovák néppárti szerint a tartománygyiilésnek nincs elég ingerenciája a tagok kinevezésére és ezért indítványozza, hogy ne az elnök nevezze ki a tagokat, hanem a tartománygyülés. Drobny elnök és Drahov- szky Rezső szociáldemokrata fölszólatása után a tartománygyülés elhatározza, hogy az or­szágos iparostanácsba küldendő tagokat nem az elnök, hanem az országos választ­mány fogja kinevezésre ajánlani. A tárgysorozat következő pontja az orszá­gos mezőgazdasági tanácsba kiküldendő ta­gokra vonatkozó előterjesztés volt, amely­hez elsőnek Nagy Nándor magyar nemzeti párti tartománygyülési képviselő szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a mai nehéz időkben a mezőgazdaságnak különösen fontos szerve az országos mezőgazdasági tanács. Eddig a kormány nevezte ki a mezőgazdasági tanács tagjait, akik inkább a politikai pártok ex­ponensei, nem pedig szakemberek voltak. Mindannak ellenére, hogy Szlovenszkón négyszázezer magyar földmives él, a ma­gyar kisebbséget egészen kihagyták a mezőgazdasági tanácsból. Javasolja, hogy a tartománygyülés Írjon föl i kormányhoz és kérje, hogy a tartománygyülés javaslata alapján ne­vezze ki az országos mezőgazdasági ta­nács tagjait. Buosek Mátyás szlovák néppárti ugyanazt ndit vány ózza, mint Nagy Nándor, mert ion­osnak tartja, hogy a tartománygyiilésnek befolyása legyen a mezőgazdasági tanács ;agjaina.k kinevezésére. Petrásek .Ágoston keresztényszocialista a rtomány gyűlési képviselő azt szeretné, íogy amig az országos képviselőtestületnek lincs ingerenciája a mezőgazdasági tanács agjainak kinevezésére, addig egy fillért se szavazzon smeg a mezőgazdasági tanács oél- aira. Az elnöklő Országlh József alelnök idege­den közbeszól és kijelenti, hogy ezt az or- : zágos képviselőtestület neon teheti meg, de 1 íz országos képviselőtestület által a mező- : gazdasági tanácsba kiküldendő tagoknak ’ negvan az a joguk, hogy ott azt szavazzanak s neg és ne szavazzanak meg, amit akarnak, i Félbeszakítják az Olást az Indít- ; ványok összezavarása miatt , Petrásek erre visszavonja indítványát. Az agráriusok körében nagy ijedtséget kelt d Nagy Nándor és Bucsek indítványa, mivel é pozíciójukat és preszfcueiiket ve#aélyestotre li- látják, t ha a tartománygyülés javaslatára történik a- mezőgazdasági tanács tagjainak kinevezése. HuSek Károly agrárius ezért föláll és javasolja, hogy az ülést szakítsák félbe, mert ezt a dolgot nekik meg kell beszélniük ' Élénk derültség támad erre, különösen a ' szlovák néppárt tagjai között, mert mindenki > tudja, hogy Husek Károly, aki egy politikai párt exponense, pártja megkérdezése nélkül nem mer ez ügyben állást foglalni. Közben OrSzagh elei nőknek többszöri fel­szólalásával sikerült annyira összezavarni az indítványokat és az egész ügyet, hogy a tartománygyiilésnek talán egyetlen tagja sem volt, aki tisztán látott volna ebben az ' ügyben, úgyhogy általános kívánságra az elnök öt percre felfüggesztette az ülést. Az öt percnyi szünetből azonban félórás szü­net lett. Közben ugyanis összehívták aiz egyik mellék- . teremben az országos választmány ülését. — i Hogy mi történt a választmányban, azt nem tudni, azonban háromnegyed egy órakor, mi­kor az ülést az elnök újból megnyitotta, előterjesztette a választmánynak azt a kom­promisszumos indítványát, hogy a föklmi- velésügvi minisztérium mindig kérje ki az országos képviselőtestület tanácsát és ja­vaslatát a mezőgazda sá gi tanács tagjainak kinevezését illetőleg. Ezt az indítványt a tartománygyülés a szociáldemokraták kivé­telével elfogadta. 400 milliós útépítési beruházási program Dusek Viktor dr. előadó azután az öt esztendei beruházási programot ter­jesztette elő a szlovenszkói utakra vonatko­zólag. E négyszázmilliós beruházási prog­ramnak a jövő évre eső része a jövő évi költségvetés kétharmad részét fogja kiten­ni, vagyis 140 millió koronát. Blanár Béla dr., a magyar nemzeti párti nagy figyelem közben részletesen ki terjeszkedik az utaknak az autóforgalom folytán emelkedő jelen tőségére. A beterjesztett javaslat min­den részlete kiterjedő alapos szakmunka, ki­fogásolja azonban, hogy Szlovenszkó keleti része mostohább elbá­násban részesül, mint a nyugati rész, bár a nyugati rész utai sokkal jobb karban van­nak. Az előterjesztett javaslatot örömmel látja és azt elfogadja. Szopkó agrárius a keletszlovenszkói utak járhatatlanságáról beszél, majd utána Fleisch- niann Gyula dr. keresztényszocialista szól hoz­zá a javaslathoz, összehasonlítást tesz a- tör­ténelmi országok és Szlovenszkó utjai közt és ismerteti azokat a hátrányokat, amiben Szlo- venszkónak része van a történelmi országok­kal szemben. A szlovenszkói vasúthálózat elégtelensége folytán és az idegenforgalom emelése szem­pontjából nagyobb jelentősége van itt az utaknak. A program keresztülvitelének leg­nagyobb nehézségét abban látja, hogy az országos hivatal műszaki ügyosztályának személyzete elégtelen. A járási műszaki ügyosztályoknak szintén nem állanak kellő munkaerők a rendelkezésére, mert az egyetemekről kikerülő fiatal mérnökök a csekély fizetés miatt nem jelentkeznek köz- igazgatási szolgálatra. Ezen a bajon csak fize- tésrendozéssel és megfelelő pótlékok beállítá­sával lehet segíteni. Fleischmann dr. ezután az útépítési programot teszi részletes bírálat tár­f yává. Szakszerű és értékes föiszólalását a épviselötestülét nagy figyelemmel hallgatta végig. Délután két órakor a.z ülést délután hat órára halasztották, amelyen folytatják az út­építési programról szóló vitát és azután sor kerül a költésvetés tárgyalására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom