Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-12 / 283. (2208.) szám

4 I Legszebb | PAPLAN Legjobb PAPLAN Legolcsóbb j PAPLAN f UTÓLÉRITETETLENÜL vezet árban, minőségben, fizetési feltételekben Nagy választék saját Késstt- ményü paplan és paplananyagokban, régi paplanod átdolgozása Elvállal matracok, párnák és roll pák készítését Győződjön meg vételkötelezettség nélkül a pehelypapianok speciális készítőjénél Weisz M V., „Record" papianüzem KoSice, Fő-ucca 49. ' az udvarban UJAURÓRA Irodalmi Almanach az 1930 évre Szerkesztette: RemeI János úr. A Pozsonyban megjelenő Uj Auróra szerkesztő­sége. amely két évvel ezelőtt céljául tűzte ki az utódállamok magyar Írói frontjának egységes meg­teremtését. az idén is kü maradt programjához. Az almanach 1930. évi kötetében is az Uj Auróra kö rüi csoportosult irói gárda legjobbjai szerepelnek, akikhez az idén az erdélyi Szánté György, a vajda­sági Kristály István csatlakoztak. m;g a szloven- szkói irók közül Egri Viktor, Mezei Gábor és Szóm­ba fchy Viktor szerepelnek e’őször írásaikkal az év­könyv hasábjain. Szántó Györgyöt nem kell bemu­tatnunk olvasóinknak. A budapesti könyvpiacon megjelent hata’mas regénytrpógíája oly széleskörű és komoly elismerést szerzett nevének amelyhez kü'ön kommentárt fűzni fölösleges. Kevésbé is­meretes Kristály István neve. kinek ebben az év­ben jelent meg első elbeszéléskötete. A Tisza- menti május“ szerzőjének az évkönyvben megje­lent elbeszélése egyike a kötet legsikerültebb írá­sainak s kiválóan alkalmas arra, hogy* az itteni olvasóközönség is a leguagvobb szeretettel és lel­kesedéssel karó1 ja fel a Vajdaság nagy tehetségű elbeszé'őjét, akinek művészi elhivatottságát doku­mentálja mindegyik alkotása. A régi irói gárda tagjai, közöl Erdély irói az idén újra legjobb alkotásaikkal keresték föl az Uj Aurórá-t s írásaikkal nemcsak uj szint és zamatot adnak az évkönyvnek, de érték dolgában is ismét jelentékenyen emelik az almanach művészi nívó­ját. Baríalis János, Bárd Oszkár. Reményik Sándor és Szentimrei Jenő költemények1-A, Bárd Oszkár ezen kívül még színdarab' R. Berde Mária, Gyallay Domokos, Kacsó Sándor. Molter Károly és Szabó Mária pedig egy-egy szép elbeszéléssel sze­repelnek az almanach hasábjain. A Vajdaság irói közül Csuka Zoltán, Fekete Lajbs és Szenteieky Kornél költeményekkel, Far­kas Geiza pedig egy hosszabb értekezéssel keres­ték fel az a!manaohot. Közéjük számítható a Sza­badkáról Budapestre költözött Tamás István is, akinek két költeményét közli az Uj Auróra. A szlovenszkói és ruszinszkói irók közül Mécs László, Tamás Lajos és Wimberger Anna költe ményekkel. Darkó István. N. Jaezkó Olga, Sebesi Ernő, Tamás Mihály és Tichy Kálmán elbeszélé­sekkel, Bognár Cecil és Szered a i-Gruber Károly pedig értekezésekkel vesznek részt az Uj Auróra hasábjain. Az almanach eddigi köteteit ért lelkes fogadtatás után szerelttel várjuk ezutal is a magyar közönség megértő pártfogását annál is inkább mert az év­könyv változatos gazdaságát és íróinak kívánsá­gát már a külföldön is elismerik és értékelik s er­re való tekintettel tervezzük az Uj Auróra körül csoportosuk szlovenszkói és ruszinszkói íróknak 1930. február 16 iki budapesti vendégszereplését, ame’ynek részletes, program, legközelebb fogjuk közölni. * A 250 oldalas nyolcadrétü, finom, famentes pa­piroson készült, ízléses ás művészies kiállPásu kötetből ezúttal háromféle kiadás készült. A fűzött kiadás ára 20 korona, a kötötté 25 kor., míg a fél- bőrkötéses díszpéldány 50 koronába kerül. Portó 5, illetve 6 korona. A könyv minden könyvkeres­kedésben. valamint a Concordia könyvnyomdában (Pozsony-Bratislava, Kereszt-ucca 1.) kapható. 1E&3BBN5KÍ ~ K-V■A'IA.'&’STXZZ A JBtW'MK 'l.WB'TTlg» -~ZTWtm?VF7£r.Tr '3-gt/i luliresti diáitok fmtSrfek a ssa&adMBiíves páholyba Bukarest, december 11. Tegnap este tüntető diákok behatoltak a bukaresti szabadkőmves pá­holy épületébe. A csoport vezetői a portás előtt rendőrtisztviselőknek adták ki magukat, mire a diákokat beengedték az épületbe. A diákok egé­szen az ülésteremig hatoltak, amelyben éppen szabadkőműves munka folyt. A vezetők feltörték az ajtót és magasra emelt revolverekkel nyomultak be a szabadkőműves szentélybe. „Kezeket fel!“ kiáltották és a meglepett szabadkőművesek enge­delmeskedtek a parancsnak. Erre a többi diák be­hatolt a szentélybe és megkezdték a rombolást. A páholy levéltárát teljesen megsemmisítették. Az egyik szabadkőműves észrevétlenül a telefonfül­kébe lopózott e értesítette a rendőrséget, amely nyomban kivonult a helyszínére és több diákot le­tartóztatott. A diákok kihallgatásuk alkalmával azt vallották, hogy a szabadkőművesek elleni tá­madást Ludendorff könyvének hatáf-ára határozták el. A könyvből tudták meg a páholy elmét is. T®KGM-/V\A!GífcAIl-HIRIiAP _______________~ ______________________J 1929 december 12, csütörtök. Ős lakos autonomista blokká kell kiszélesíteni a ruszin pártok blokkját I Ruszkaja Zesnlja a ruszinság megosztottságában látja a főokát annak, hogy a ruszin pártok nem bírják kiharcolni az aikoimányiőrvénybe iktatott autonómia életbeléptetését Prága, december 11. A választási kampány alatt Benes külügyminiszter, mint képviselő­jelölt, egyik ági fációs beszédében programot adva hangsúlyozta hogy most már a ruszin­szkői probléma megoldására is sor fog ke­rülni. Ruszin körökben ezt a kijelentést oly­képpen értelmezték, hogy Benes a saintger- maint béke álfa' biztosított autonómia megva­lósítására gönceit Azóta Ruszinszkóban ter­mészetesen m-ég türelmetlenebbül várják az autonómia tizenegyéves ígéretének beváltá­sát. A ruszin murkáspán (trudovája-páít) hi- vata’os lapja, a Ruszka Zemlja visszapillan­tást vet a ruszin nép rövid politikai életére és in éra y a rá zalát keresi a ruszin kérdés meg- IdaUanságának. Az első hiba szerinte az, hogy a ruszin nemzei nem egységes. Az állarnf^dubat után rövid ideig ugyan meg volt az egység, de azután jött az erők szétfő r- gácsolása. A rus/.nok „úri szeretetek1 vártak Prágából s amikor a várt csoda nem történt meg, az egyszerű nép — írja a lap — a kommu­nizmus J-rriaiha vetette magát, az intelli­gencia pedig nagyrészt ismét Pest felé haj­lóit. Az arb-íiómia nem könyöradomány. A ruszi­nok — ha egyelőre csak papiroson is — min­den áM^za* nélkül kapták meg az autonómiát. Ez az államfőre!" dót idejének fölszabaditási hangulataiban volt lehetséges és itt talán döntő befolyással volt Oroszország is, meg a cseh forradalmárok őszinte ruszofil hangula­ta. Gyakorlatilag Ruszinszkóban az autonó­miát életbe lehetett volna léptetni, ha erre a ruszinszkói ruszinok meg lettek volna szer­vezve és előkészítve, ha tudták volna, hogy a döntő pillanatban mit kérjenek s mit csinál­janak. A ruszinok meg nem érettsége kifejezésre jutott a felekezeti villongásokban, a nyelvi kérdésnél. Fossz hatással volt aztán a cseh pártok centralizmusa, továbbá az erkölcsi szétesés. Kevés volt a komoly ember s több volt a denunciáns, szerepet játszott a féltékenység, az intrika. Láttunk embereket, komoly intellektueleket, akik annyira Iesülyedtek, hogy a legikisebb előnyökért eladták magukat, egy héten ötször is eladták politikai meggyőződésüket. Egy érett nép vezetői — írja a ruszin lap — nem nézhetnek így ki és ilyen vezetőkkel a ruszin nemzet nem lehet államalkotó nemzet, ha­nem csak rabszolga nép, amelynek nincs meg­adva a sors hogy önmagát igazgassa, hanem hogy állandóan idegen urat szolgáljon. Itt-ott autonómia után kiáltottak, de milyen célzat­tal? Az egyiknek az autonómia a világi for­radalom eszköze, a másiknak pedig jelszó az általa gyűlölt álammal szembeni harcra. Ilyen a irton óm iára nincs szükségünk, mert ez nem a mi érdekünkért történne, hanem idegen urak érdekében. A cikk szerzője mindamellett nem tartja reménytelennek a helyzetet, különösen most, amikor megalakult a ruszin blokk, amely a népet a tiszta államalkotó nemzeti gondolatra akarja vezetni. Ehhez azonban elsősorban szükséges a belső viszá­lyok megszüntetése és az egészséges erők Ö3 s zpo u í o s i tás a. A trudovájá-párt sajtóorgánumának meg­állapításai sok igazat tartalmaznak, azonban egyoldalúak. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni azt., hogy a centralista pártok I &gi/ik mondja a másiknak ........................ fb Qyönyörü ingei vannak _Xs? ÍMarkovicsnak j /zkj/Pi/'1 Bratisl a va-Pozsony •5$ / Halászkapu u. 3. I 1 _____________________________ vo tak azok, amelyek destruálták a ruszinok tiszta nemzeti mozgalmát, demoralizálták Ru- szinszkót, gyarmatként kezelték és a centra­lista pártok gyarmatpolitikája éppen csak azt akarja, hogy a cseh körök kifelé rámutat­hassanak a ruszin nép állítólagos politikai éretlenségére, ez ürügyül szolga hasson nekik a békeszerződésekben biztosított autonómia elodázására. Ha ma egy ruszin blokk meg­alakul, úgy annak elsősorban a cseh pártok befogásától kell önállósítania magát, mert hiszen éppel az utolsó választásoknál láttuk, hogy a prágai pártok lelkiismeretien önző játékot űztek a ruszinokkal és a ruszin szava­zatokat csak arra baszná’ták föl, hogy révü­kön cseh képviselőjelölteket juttassanak mandátumhoz A ruszin blokk csak akkor fog végezni eredményes munkát, ha egyrészt megtisztítja Ruszinszkói a denunciánsoktól, iíílúkusoktói, másrészt együtt fog működni a jelentékeny számú őslakos ruszinszkói ma­gyaréi km. Ruszinszkó őslakosságának közös frontja meg tudja értetni kivül-belül. hogy a ruszinszkói őslakosság nemzeti különbség nélkül egyet akar: a megígért autonómiát és ! ezzel ■- céltudatos fegyelmezett állásfoglalá- j savai azt is bebizonyítja .hogy Ruszinszkó ru- ! szín és magyar őslakossága már igenis érett ahhoz, hogy önmagát köz;gazgassa és a bé­keszerződések által biztosított autonómiával élhessen. Csodatévő Lourdes támadt egy amerikai lelkész besüppedi s$r§a korul Bénák, vakok százezres tömegei zarándokoltak naponta a hatvan évvel ezelőtt elhunyt pap sírjához — A bostoni érsek lezáratta a temetőt és egyházi vizsgálat tárgyává tette az ügyei Boston, december 10. A bostoni érsek, 0‘ Connelly bíboros rendeletére az elmúlt na­pokban lezárták a Massachussets államban lévő Maidén városka temetőjét, amelyben állí­tólag ugyanazok a csodák játszódtak le az utóbbi időben, miut a trneaiaországi Lour- dcsben. Százezeres tömegek vándoroltak naponta a régi temető felé, hogy gyógyulást találjanak, int keressenek, csodát esd jenek beteg, béna tagjaikra, elgyengült testükre. A legutolsó va­sárnap már kétszázezer csodaváró lelket számol­tak meg a temető bejáratánál s kétszázezer test vánszorgott, kúszott, tapo­gatózott a temető egy régi, félig beomlott sír­ja felé. Rév. Paitridk J. Powert, a kis város egykori lelkésze fekszik ebben a sirban már teljes hatvan éve. Hat évtized alatt a sírhely csak­nem beomlott és már alig emlékezett valaki arra, hogy kinek a testét rejti hantjai alatt a gondozatlan, puszta sirdomb. Néhány héttel ezelőtt azonban a csoda feltartóahatatlan szá­guldásaival járta be a messze környéket a hir, hogy a temető egy súlyos beteg látogatója a lel­kész sírja mellett visszanyerte egészségét. Alig terjedt el a csoda hire, előbb csak egye­sével, azután mind nagyobb csoportokban, vé­gül pedig már beláthatatlan tömegekben za­rándokoltak a sirhoz a betegek, bénák, nyo­morultak, nyavalyások seregei. A temetőben naponta ismétlődtek meg a legmegrázóbb je­lenetek, amikor forró könyörgés szállt az égbe az élet meg­yerijeinek sírásban kicserepesedeíí ajkáról s a sir köré gyiilteket életveszélyes tolon­gásban szorították tovább a türelmetlen vá­rakozók. Szerencsétlen életüket kockáztatták a csoda- várók, hogy maroknyi rögöt ragadhassanak Vérszegény gyermekek j igyák a Csizs-vjzet, Lsizrurdol fel a süppedt sírról s béna tagjaikat vagy vak szemeiket megkenhessék vele. Hordágyak, betegszállító kocsik tömegei vo­nultak lassú sorokban a sírbant felé, görnyedt alakok'gördítették kerekes kocsijaikat a te­mető szájához, bénák tipegtek mankóikon emberfeletti türelemmel vélt gyógyulásuk nyitja felé. Órákig tartott, egész napokat kellett végig­szenvedniük a temető előtt, amíg a sir elé járulhattak s közben egyre fütyült fejük kö­rül a jeges északi szól. Vásároljon praktikus ajándékot éra és ékszerházbavt, KOSiCE, ¥'ü UTCA 12. „Doxat4 145. -, ,jOmega“ 190.-, „Zenim4' 195.- koronától kaphaSó. Olcsó ékszerek. . —m mmmmmmmmmmmmmmmmmi 1 ■ nmwmpmmmPWW De szélben, viharban, esőben, zivatarban csak szenveditek ők s félóránként egy-egy lépést előrehaladva lankadtalan kitartással igyekez­tek a sirdomb felé. A rendőrség is kénytelen volt megsokszo­rozni rendfenntartó őrszemeit. A temető felé vezető uccákon húsz rendőr irányította a forgalmat, közvetlenül a temető előtt az Amerikai légió tagjai s a milícia katonái állottak őrt, magában a temetőben pedig harmincöt rendőr teljesített szolgálatot. Végül is a bostoni érsek vetett véget a za- rándoklásnak s a napokban lezáratta a teme­tő kapuit. A biboros kinyilatkoztatta, hogy egyházi vizsgálat tárgyává teszi az ügyet s a vizsgálat fogja megállapítani, vájjon való­ban meo'gvó<?vultak-e a bénák és vakok. Ad­dig a temető zárva marad s csak a csoda igazolása után nyitja meg újra kapuit.-----—— —-•—r— — Ór iási arányú sport-panama Drezdában Félmillió márkát sikkasztott a szász- országi ussdsz3vfitség elnöke Drezda, december 11. A német uszószö- vc.ség VII. kerületének elnöke, Brunner Erich dr. teljhatalommal intézte egylete pénzügyeit egészen az utolsó napig, amikor az ellenőrző közegek meglepő felfedezést tetteik. Megállapították, hogy Brunner dr. a szászországi sportalapból 250.000 márkát vett fel olyan egyesületek részére, amelyek egyáltalában nem léteznek. A két millió csehszlovák koronának megfelel összeget a szászországi uszószövefeég elnöke a saját céljaira fordította. De ezenkívül más utakon is szerzett illegitim pénzt, úgy hogy az általa kicsalt hozzájárulások és segélyek összege meghaladja a félmillió márkát. A szövetség bűnvádi felje1 ént és t tett a hűtlen elnök el­len s a rendőrség megindította a bűnvádi eljárást. A folvóba zuhant egy argentínai expresszvonat La Quica, december 11. A Bolíviából jövő argentínai expresszvonat mozdonya és bá­rom kocsija a beomló hídról a folyóba zu­hant. A katasztrófának különösen - szeren­csés véletlen fölyIán nincs halálos áldozata, tizenkét utas azonban súlyosan megsebesült i

Next

/
Oldalképek
Tartalom