Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-30 / 273. (2198.) szám

1988 noTcmixff 80, saoaninat. * tAXitJ^kVtlLkkU^iki —« A losonci evangélikus nőegyesület kará­csonyi vásárja. Losonci tudósítónk jel-enti: A iooonci ág. h, ev. nőegyesáilet december 1-én délután 3—-7 óráig az ev. tanácsteremben ka­rácsonyi vásárt rendez. A. karácsonyi vásár a. nőegyesület jótékony alapját lesz hivatva gaz­dagítani, amelyből a nőegyesiilet minden év­ben több szegénysorsu iskolásgyermeket szo­kott fölrüházni. — Hotel-Pensio Tris, Rratislava, Lőrincka- pu 17. Central-Passage. Tel. 34—52. — Magyar szobrászon ü vész sikere egy equadori pályázaton. Budapesti gaerk-esztő- oégüruk jelenti: Quitói jeleutée szerint Eqoia- dor állam Simon Bolivár, Equador nemzeti (hősének -szobrára pályázatot irt ki és a be­érkezett 140 pályázó köziül Horvay János magyar -szobrászművész munkája nyerte el a negyedik dijat. — Kolozsvárra jött meghalni egy aradi színésznő. Kolozsvár roll jelentik: Az aradi színház drámai szimésznője, Kerekes Iluss, tegnap délután szüleinek kolozsvári lakásán öngyilkossági kísérletet követett el. A fiatal színésznő előző nap érkezett haza, azzal, hogy néhány napra jött látogatóba. Tegnap délután bezárkózott az egyik szobába és egv hegyes ollóval a halántékába szúrt. Az olló súlyos roncsolásokat idézett elő a színésznő koponyájában. Megsértette egyik szemének idegszálait is. Állapota súlyos, egyik szeme- világát valószínűleg elveszti. A leány az ön­gyilkossági kísérlet után elmondta, hogy az aradi színház igazgatójával való differenciái miatt szánta magát a halálra. — Meglopta az apját és megszökött egy breznói iskolaigazgató fia. Breznóból jelentik: Érdekes ügy­ben indított nyomozást a napokban a breznói csendőrség Hreblay breznói állami földm i vesiekola igazgatójának feljelentése alapján. A csend-őrségen megjelent Hreblay iskolaigazgató és feljelentést telt fia, Hreblay Emiit 19 éves akadémiai hallgató ellen, azt adva elő, hogy fia ellopott lakásából egy 2500 korona értékű bundát, majd feltörte az egyik ékszeres kazettát és abból ékszereket vett el és zsákmányával ismeretlen helyre szökött. Az apa kérte fia megbüntetését és elrendelték a bü-j nős útra tért fiú. körözését. A fiatal Hreblay Emil! jól öltözött 162 cm. magas, magyarul és szlovákul beszélő fiatalember. Nincs kizárva, hogy a fiatal­ember kalandos terveket hajszolva külföldre szö­kött. — Kinnlevőségeit ruházza Uránia bankházra, Nové-Zámky. Kérjen ajánlatot. — Egy nagyenyedi fegyenc meggyilkolta fegyörét. Nagyenyedről jelentik': Trata János fegyenc tegnap délben bestiális módon meg­gyilkolta Stancel Gerasin fegyőrt. A fegyőrt Trata János fegyenccel Milája kapitány laká­sára küldték ki, hogy a fegyenc fesse ki a kapitány lakását A fegyenc egy szöget vert a falba és eközben kalapácsával a háttal álló fegyör fejére sújtott, úgyhogy az eszméletét vesztette. Erre rávetette magát a fegyőrre és a kalapáccsal addig verte, amig kiszenvedett. A fegyenc ezután felöltözött a kapitány ru­hájába, magához vette a lakásban lévő érték­tárgyakat és megszökött. Trata János rablás miatt négy évi fegyházra volt elítélve és ezt az időt egy hónap híján már ki is töltötte. El- fogatására megtettek minden intézkedést. 7 ógvviz a legjobb. — Hatezer font értékű ékszer a kabátbélésben. Londonból jelentik: A south amptonl kikötőrend­őrség a Leviafhán óceán] ár ógőzös partraszállő utasai közül két gyanús egyént letartóztatott, aki­ket egy nagyobb uewyorki ékszerrablással gyanú­sítanak. A két utas': megmotozták és ruhájuk bélé­sében hatezer font sterling értékű ékszert találtak. xx Torlódások elkerülése végett már most szerezze be karácsonyi játékáru, gramofon, divatáru szükségletét a Rózsa-áruházban, Po­zsony, Ventur-u. 11. Árjegyzék kívánatra bér- • mentve. — Forró leves agyonforrázott egy kisfiút. Párkányi tudósítónk jelenti: Borzalmas bal­esetnek esett áldozatául Pfau Jakab ötéves csolnoki kisfiú. Édesanyja eltávozott hazulról « a fiút hároméves Borbála húgával együtt föl­ügyelet nélkül hagyta a konyhában. A gyer­mekek játék közben fölforditották a tűzhelyen álló levese® fazekat, amelynek tartalma, reájuk ömlött r mindkettőjüket -súlyosan összeégette. Kórházba szállították őket. de már csak a kis- : leányt lehetett megmenteni, a fiúcska néhány órai kínlódás után meghalt. Gondatlan anyja ellen eljárás indult. Tolvajvilág a Garamvöígyében. Besz­tercebányai tudósítónk írja: A besztercebá­nyai, breznóbányai és zólyomi járás több köz'égében hajtottak -el a gazdáktól sertés-e­kei és dézsmálták m-eg a har omtiudvart ■ E . •napokban. Garami szegen hajtották el a köz­ségi tanító két hizójái. Nagyrét községben ; periig egy gazdálkodónak hajtották el két j sertését, 12 juíhát s ellopták az összes ha- ‘ iromifiát. A cs-emdőirség erélyes nyomozási in- i dttott a tolvajok ikézrekeritésére. — Titokzatos támadás Tardoskedd határában. ­Nyitraii tudósítónk jelenti: Ma reggel a nyi'trai ; kórházba szállították Borbély István 19 éves tar- 1 doekeddi legény!, akinek testén több súlyos seb < éktelenkedett és koponyája is be volt hasítva. A ] legény néhány pillanatra visszaneyrte eszméletét, amikor is elmondotta, hogy tegnap este megtámad- i 1ák és agyba-főbe verték Tardoskedd határában. I Később elveszítette ismét eszméletét, anélkül, hogy támadóit megnevezte volna. A titokzatos lánwidás I ügyében a csendőr&ég nyomozást, inditoll a tette­lek kilét ének megállapítása iránt. - i SzmHÁz-KönWKoLTüRA Az „Idts regénye** Eperjesen Az Eperjesi izraelita Nőegylet műkedvelő előadásai Eperjes, november 29. Sokan nem szeretik a dilettantizmust. Semmi­féle művészetben. Azt mondják, rontja az Ízlést. Az igazi művészet rovására megy a sok dilettáns alkotás. A vérbeli igazi művészek a sok olcsó vásári portéka íniiatt, nem érik el azt a homorá- riumot se, amit megérdemelnének. — Magam is ngy vagyok vele, hogy a festészetben és a zené­ben én sem szeretem a dilettánsokat. Az építészetben és szobrászatban nem igen van­nak ilyenek. Sok köztük a kontár. Az elbizakodott. Az ©1- kapatott. Gondoljuk csak meg, hányszor kellett 'kínosan gyönyörködnünk és dicsérőleg nyilatkoz­nunk. egy-egy elfogult mama előtt, mikor tehet­ségtelen csemetéjének csendélet-képeit, lehetetlen alakú és elhelyezésű rózsáit, össze préselt szőlő- fiirteit mutogatva nagy művészi kar ráér ékről, Munkácsy, Sziuneyei Morse dicsőségéről álmodoz­tak, ami az ő gyermekükre vár. Hányszor kellett sokszor összeszoritott fogakkal, kétségbeesetten hallgatnunk a nagyreményű ifjak cicogását hegedűn, — a Muzsa-iblotte leányok kalimpálását a zongorán, akiktől Hubaykat, Dohnyányiaikat jó­soltak a rövidlátó, elfogult szülők. És ha egyszer- másszor élesebben vágják ki a becézgetett sarjak a C-ét, rögtön énektanárokhoz, operaénekesnőldiöz futnak velük: hogy az értékes hanganyagot kiké­pezzék, hogy Carusokkal, Németh Máriákkal lep­jék meg a világot. És ezekben az agyonképzelt, agyonmagasztaIt dilettánsokban mennyi póz, meny­nyi nagyzolás. mennyi elkapatottság van! Alig le­het őket kibirni! Másképpen vagyunk vele, legalább én — a szili-' művészetnél. Én a szinielőadásokná! nemcsak, hogy elviselem, de egyenesen szeretem a műkedvelőket. Ennek több ólra van. Az első és legfontosabb ok f az, hogy annyi altruizmust, annyi önzetlenséget i alig tapasztalni másutt, mint a műkedvelőnél. He­teken, sőt hónapokon kérész'ül, estéről estére jár a próbákra, lemond a kényelmérő!, minden-napi szórakozásáról, meleg otthona, kávéháza helyett fii tetten szobában fázik, próbál, csak azért, hogy egy-két estén át gyönyörűséget okozzon mások­nak. Hiúság, érdek nem vezéreli, hiszen a mellék­szereplőknek nem is jut ki a dicsőség sugárkévé­jéből, sőt sokszor észre se veszik őket egyénileg — csak annyit érez a publikum, hogy ő is, az ő sze­repe is hozzátartozott acz egészhez, az egésznek a sikeréhez. Lemond az egyéniségéről, alkalmazko­dik a rendező utasításaihoz, csak azért, hogy az egész darab jól menjen és minél zajosabb sikert arasson. Szeretem a műkedvelői előadásokat na­gyon, — főleg amióta' nincs oly sok alkalmam hi­vatásos színészek játékát élvezni. Mert mégis csak nagy gyönyörűség hallgatni a Móricz Zeigmondok, Mikszáihok, Gárdonyiak, Ceathók, Zilaihyak patto­gó, színes stílusát, nyelvének bűbájos zengését — az idegenre berendezett 6zinpadról. Gyönyörködöm a műkedvelői előadásokban, mert nagy íróink gyö­nyörű gondolatait, finom lelki rajzait közvetítik velünk. Hiszen tudjuk, hogy főleg a modern dráma — kezdve az oroszoktól, hány nagy társadalmi — és lelki problémát vetett fel, sőt oldott meg! És hiába! A színpadnak mégis csak a legközvetlenebb hatása van reánk, mert az életet ábrázolja! öröm­mel és szerettei megyek a műkedvelői előadások­ra és ritkán távozom róluk csalódással. Mert az esetleges gyarlóságokat elsimítja a díszlet, a fény, a világítás, az illúzió, egyes szereplők gyengébb játékát kiegyenlíti a jó ossz játék, elfeledtetik azok a tehetségesebb erők, akik „viszik" a darabot. Elnéző szeretettel és nem kritikus szemmel kell belépni a műkedvelő előadásokra, mert ezek az önzetlen, jóakarata műkedvelők minden bálánkra érdemesek, amiért egy pár órára kiszakítanak bennünket a hétköznapi élet szennyéből, porából, önzéséből, gyűlölködéséből és tülekedéséből és magasabb régiókba visznek minket, ahol a lelkünk megfürdik, megtisztul, felfrissül a magasztos esz­méli, a szépség, a jóság tiszta levegőjében! Testvérem! Ha egyszer rendeztél, vagy fogsz rendezni miikedvelői előadást, és láttad azt az iz­galmait, azt a lemondást, azt a fáradságot, amivel egy-egy ilyen előadás minden szereplőnél jár, soha sem fogsz magas polcról, lekicsánylőleg be­szélni ezekről, a derék önzetlen emberekről, akik­nek a jutalma legfeljebb kisebb vagy nagyobb taps, — ami azonban olyan mint a vándorfelhő: a tovaszál!!, — útját semmi sem mutatja többé az égen. És jutalma talán: egy emlék. Az együtt töl­tött és játszott órák kedves emléke! Örömmel és szeretettel mentem éh az Eperjesi Izr. Nőegylet műkedvelői előadására is: az Ida regényébe. És most, amikor egy pár sorban be akarok számolni az estről, nincs szükség se el­nézésre, se jóakaratra. Mert ez az előadás elbírja a tárgyilagos kritikát is. Elbírja elsősorban az összjáték, amely valóban kifogástalan volt Simáin, gördülékenyen peregtek a színek, a jele­netek. Sehol semmi zökkenés, ácsorgás, várakozás. Mindenki tudta a helyét, a tenni- és beszélnivaló- ját. Ahol némi vontatotteág előfordult, ott se az előadás okolandó, hanem maga a darab, amelyen azért, érezni, hogy regényből Írták át: egy-két helyütt sok a beszéd, kevés a cselekmény. Az egész előadáson meglátszott, hogy művészi kéz, hozzáértő lélek, finom ízlésű egyén rendezte. (Bizony én ©1 is felejtettem megkérdezni, ki a rendező! De az biztos, hogy igy csak Kolos Ernő tud rendezni!) Ér elbírja a tárgyilagos kritikát a két főszereplő: Kolos Ernőnc és Szokeress Albin dr. is. Kolos Kruőuó a címszerepet játszotta. A szerep nagyon nehéz, meri Ida a darab elejétől majdnem a végéig passziv szerepel játszik. Ebbe az egy­hangúságba nagyon nehéz életet vinni. És Kolosnc mégis fényesen oldotta meg a feladatát. Mint inté­zeti leány kedves és naiv volt, odahaza dacos és határozott, mint látszólagos asszony bájos és tartóz­kodó, szemérmes és kacérkodó. S amikor aztán élni, érezni kezd Ida, amikor szerelemre gyullad a jellemes Balogh János iránt, amikor feltámad benne az igazi szerelmes asszony — szerepének ezt a részét igazán ragyogóan oldotta meg. Mű­vészi hajlamán kívül nagy előnye Kolosaiénak a szép megjelenés, a pompás forma, a kifejező sze­mek, a kitűnő orgánum — no és a fiatalsága az üdesége. Szekeress Albin dr. egyike Eperjes leggyakor­lottabb, legtehetségesebb és hogy úgy mondjuk, legmegbízhatóbb műkedvelőinek. Ö nála szinte kizárt dolog a felsülés, a sikertelenség. Nagyon népszerű játékos. Nagy a rátermettsége is, tehet­sége is, a szorgalma és ambíciója is. A színpadon biztosan, otthonosan mozog, uriasak a mozdulatai, ízléses a modora, pompás az összjátéka. Szerepeibe komolyan beledolgozza magát és szépségüket való­sággal kidomborítja. Partnerével, Kolosáévá! több­ször nyílt szilien is megtapsolták őket. Meglepően tehetségesnek bizonyult Fazekas szerepében: Sáírán Zsuzsi. Olyan kedves bájjal és biztos fellépéssel játszotta egy ártatlan intézeti leányka szerepét, hogy benne látjuk a műkedvelői gárda jövendő nai vaját. Partnere: Keller József volt (Bisi), aki valóságos kabiuettfigurát csinált az állami elemi tanítóból — sok derültséget, sőt ka- ] rágást keltve. Ó Péter bornagykereskedőt: Spitzer Mór nagy ambícióval és rutinnal kreálta. Bogár könyvelő szerepében: Mayer Viktor ügyes játéká­val sok derültséget keltett. A táncosnő szerepét, Ellát Paszternák Erzsi diszkréten, hatásosan ját­szotta. Régi kipróbált műkedvelőnk Edgár Ernő biztos fellépéssel, ügyesen játszotta Csorba Matyi szerepét. Kedves jelenség volt a kis Both Iván (Pistike). A Fiatal Feldmann Rüzske az öreg Julcsa néni alakjában kitűnő volt. A süketnéma Panni • nebéz szerepében, Mihalidesz Rózsi általános si­kert aratott. — Liebmann Aranka (Jolán), Glatt- stein Bözske (igazgatónő), Grünwald Alice (Otti- Ka), Rosenberg Edith (Mészkuthy), Atlasz Lajos (Lohndiener) nagy lelkesedéssel és sikerrel oldot­ták meg feladatukat. A kisvárosi mulató társaság tagjai: Stern Gyuszi, Atlasz Lajos, Glaftstein Ernő, Bleuer László, Kronémer Sándor és Böhm Andor nagy animóval dorbézoltak ó Péter házában. Nagyon kedves volt az intézetbeli gyermekkórus. A három fényesen sikerült előadás a jótékony- célra tetemes összeget hozott, amiben a legnagyobb érdeme az Izr. Nőegylet agilis és nagytekintélyű elnöknőjének: dr. Rosenberg Theofilnénak van, kinek lelkes munkatársai voltak: Gartner Viktor dr., dr. Sommer Ignátraé és dr. Zahler Elekné. örömmel és szeretettel mentem el erre az elő­adásra is. És megelégedve távoztam róla. Gazda­gabb lettem egy nemes vállalkozás erkölcsi és anyagi sikerének jóleső tudatával — és egy ked­ves este szép emlékével. Wallentinyi Samu dr. Farkas Pali háza javára matinét rendeznek Rimaszombatban Rimasszombat, november 29. (Saját tudósítónktól.) Az Iváu-lársulat népszerű komikusa, Farkas Pali nemcsak Pozsonynak, Kas­sának, hanem a két szloveuszkói főváros közé ik­tatott magyar városoknak s igy Rimaszombatnak is kedvence. Tőrülmetszett humora feledtetni tud­ja millió bajunkat, egy gesztusa, egy maliciózus megjegyzése elegendő, hogy falrengető kacagás legyen úrrá a nézőtéren e a felhullámző taps messze kergessen minden gondot és bánatot. Farkas Pali rimaszombati hí- 1 örömmel vették tudomást arról az akcióról, amit Kassán indított meg pár héttel ezelőtt néhány lelkes kassai szín­házbarát. Arról van szó, hogy közadakozásból kis házacskához juttassák Farkas Palit, nemzeti aján­dékkal jutalmazzák meg negyedszázados színész- munkáját, amit a ezinészgázsi bizony sehogy sem rekompenzál, mert csak az életlehetőségeket biz­tosítja (ha biztosítja?), de az öregkor nyugalmat és békét kivánó napjaira már nem juthat belőle kény érre való. Mint értesülünk, Kassa városa ingyen-telek ado­mányozásával járult hozzá a házakció sikeréhez e úgy halljuk, hogy az építőanyagok nagyréeze kas­sai mecénások bőkezűsége révén ugyancsak bizto­sítva van. Kassai iparosok közül szintén többen ajánlották fel díjtalan közreműködésüket, úgy, hogy az astzalos, ács, festő és üveges munkája már nem fog pénzbe kerülni. A magyar színész munkájának megbecsülését és értékelését jelenti a Farkas Padi érdekében meg­indult mozgalom « a magyar kultúra szeretetónek harangszava csendül ki minden koronából, amit jótékony kezek az urnába dobnak e nemes óéira. Nemcsak egy szín ész-családot, de a magyar színé­szet egész egyetemét, a magyar kultúra egész raunkásgárdáját kötelezi hálára az adakozó, aki fillérjeivel hozzájárul a nemzeti ajándék előte­remtéséhez. Rimászómbatam Sichert Károly vezérigazgató, a Szín-pártoló elnökének vezetésével egy bizottság vette kezébe az akció helyi megszervezését.. Lelkes színházi emberek gyűjtöive'kike! járják be a várost, s így szólítják fel adakozásra a tehetősebbeket. A kásiltméRircimki ^ Poppy* „Black Tulip- Parfüm. Parfüm, Cotogne, Toalettpudcr, » Krém — Púder, Mattkrém Brülaritin és szappanok. VezérügynőkséJ a í. S, R, réaiéxe: Ervin Kreiml, Mór. Oatrava. sok kicsi sokra megy elvénél fogva pedig vasárnap* délelőtt Hll órai kezdettel a Tátra-szálló nagy­termében színházi matinét rendez a Szánpártoló elnöksége az Iván-társulat legjobb s legönzetle- nébb színészeinek bevonásával. A matinét tetszés szerinti belépődíjakkal rendezik meg, hogy a kö­zönség, anyagi erejéhez mérten járulhasson hozzá a matiné s közvetve a házakció anyagi sikeréhez.. A nagy érdeklődéssel várt matinén fellépnek: Etek Ica primadonna, Torday Magda, Fenyves Klári, Szigeti Irén, Fülöp Sándorné, Sz. Tóth Zsu­zsi, Jéney János, Váradi Pál, Fülöp Sándor, Ozobor Imre. A konferancier tisztét Ungváry Ferenc tölti be, az ének és táncszámokat Fischer Károly kar­nagy kíséri zongorán. A matiné a legváltozatosabb műsorral van összeállítva, úgy, hogy a közönség­nek valóban kivételes művészi élvezetben lesz ré­sze vasárnap délelőtt. A matinéval kapcsolatban Éltő Endre iparművész az Iván-társulat szoeouikusa a színház előcsarnoká­ban iparművészeti kiállítást rendez, amelynek tisz­ta jövedelmét ugyancsak a Farkas Pali ’házakoió javára fordítják. Benkovics Gyula. | (*) Lehár Ferenc ismét Bécsbe megy. Berlinből jelenítik: Lehár Ferenc, aki Berliniben dirigálja „A mosoly országa," cimü operettjét, az ötvenedik elő­adásig marad itt. Azután isimét Bécsbe megy, hogy befejezze a. Dér Walzer von heute cimü komédia kísérőzenéjét. (*) A magyar cserkészcsapatok érsekujvári ün­nepi előadása. Érsekújvárról jelentik: Érsekújvár összes magyar cserkészcsapatai december elsején, vasárnap este nyolc órai kezdettel az Arany Oroszlán szálló nagytermében sztgényiiorsfu gyer­mekek felruházása javára ünnepi előadást rendez­nek. Belépődíj 10, 5 és 2 korona.. Felülfizetéseket köszönettel nyugtáz a rendezőség. (*) A Losonci Magyar Dalegylet hangversenye. Losonci tudósítónk jelenni: A Losonci Magyar Dalegylet december elsején a városháza disz*ér­mében hangversenyt rendez. A hangverseny mű­sora a következő: 1. a) Jelige, b) Mangold: Az én tanyám. Férfikar. 2. a) Urbán: Borostyán és róz-a. b) Weber: Felhívás táncra. Előadják: I. gordon­kán Ohrifit Vilmos, TI. gordonkán Molnár Béla,, zongorán: Színátoky Margit 3. Kjerulf: Hardangeri nászút. Férfikar. 4. a) Mendelssohn: Dal szöveg nélkül, b) Schubert: Katona induló. Előadják; he­gedűn Molnár Béla, gordonkán Obriet Vilmos, zon­gorán Szna tok v Margit. Szünet. 5. Szlovák népda­lok. a) Hej dúca, Panna, Vegyeskar. b) Folydo- gól a csermely. (Teóié voda, teóie.) Férfikar. A szólót énekli. Tanka Jenő. 6. Cseh népdal. Sokszor történt... Vegyeskar. 7. Finn népdal: Férfikar. 8. a) Svéd népdal: Arany lant. b) Német népdal: Az alkony. Női kar. Zongorán kiéért Szmat-zky Mar­git. 9. a) Ülaoz népdal: Hová siet a fürge nép? t>) Magyar népdalegyveleg. Vegyeskar. A karokat vezényli Riszner Ede karnagy. (*) Csortos Gyula Érsekújváron. Érsekújvár! tu­dósítónk jelenti: Rózsahegyi Kálmán után Ceortos volt a Földes társulat máeodik illusztris vendége. A eztár^-rendszer egyelőre beválik. Földe® megta­lálja számításait, mert a felemelt helyárak dacára zsúfolt ház előtt játszik. Csortos vendégjátékára előre eladott ház volt. A vidékről tömegesen ér­keztek vendégek, akik mind Csortoe nagy művé­szetére s ZilaJhy Lajosnak nagy sikert aratott há­borús szín játékára, A tábornokra voltak kiván­csiak. Az est a közönség szániáira bizonyos csa­lódást jelentett. A szerepek legnagyobb része rend­kívül nehéz feladat elé állította a színészt e bár­milyen derekasan igyekeztek feladatuknak a sze­replők megfelelni, nem tudták kiaknázni a darab lehetőségeit. Csortos kicsit fásultan s a szokott­nál is idegenebben játszott. De a rászabott szerep­ben igy is erőteljes volt 6 szuggesztiv művészete, originális egyénisége igy is mély hatást tett a közönségre. A férfi, szereplők közül Fáy alakítása emelkedett ki. Csaknem hibátlan s egyszerű, disz­krét eezközeivel művészi volt. A főorvos szerepébe Kabos vitt, különösen egyik-másik jelenebbe nagy- ábrázoló erőt. Szarvasey túlzott, Kovác* is túlzott, de néhány hangja és mozdulata nagyon igaz volt. Simái nem. neki való szerepet játszott. Ketényj a. harmadik felvonás egyik jelenetében egészen jó volt, A fő női szerepben Mihályi Iici csak az ©kő Mvomásban találta el az igazi hangot. A. harmadik felvonás nagy jelenetében, amelynek ábrázolása művészi egyéniségének nagyon megfelelhet, mint­ha múló indisapozicióval küzdött volna. Biró Bős­be én Réti Manci jók voltak, de ha egyszerűsíte­nék hanghordozásufcat, hatásosabbak lennének. A társulat legközelebbi, vendége Kis® Ferenc, a. bu­dapesti Nemzeti Szániház művésze, aki pénteken a Süt a napban játszik. («. d.) (*) Két magyar író bécsi operettje. Becsből .je­lentik: A. bécsi Kamara Színház januárban mutat­ja be a Wunder-ban eianü három felvon ásos artis­ta operettet,. Ennek a bécsi operettnek li;bretti«táf magyarok: Herczeg Géza, és Farkas Károly irta a .szöveget. Ivaitscbner Rudolf komponálta, a muzsi­kát. Farkas már több mint húsz óve él Bévében és mintegy busz operettet irt eddig. A magyar szerzők darabjának egy harmadik magyar „társ­szerzője11 is van. A címet ugyanis Heltay Jenő adta, illetve ő csinálta ezt a német színjátékot, (•) A Faust második részét előadták Kölnben. A kölni Sőhauspielhaus tegnap Theo Mód^ intőn - dánt rendezésében előadta a Faust második reszel. Az előadás négy és fél óra hosszat tartott..

Next

/
Oldalképek
Tartalom