Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-10 / 256. (2181.) szám

HussoSini beleegyezett a tengeralattlirók leépítésibe Olaszország feltűnő békekészsége Hz olasz-francia tárgyalások eredménye — A tengeri lefegyverzés biztosítva van Valóban nem kéllétt hozzá különös provi­denciái ie bölcsesség, amikor a választások kiírása idején vajmi kevés reményi fűztünk ehhez az a'likoknányos aktushoz és pillanatra eeun reméltük tőle a csehszlovák parlamen­tarizmus jobb egészségét. A választások csakugyan nem döntöttek el semmit és nem teremtetitek olyan egészséges többséget, amely természetszerűleg és komprom! sz­érumoktól mentesen átvehet né a kormányt. Ha mégis mutatkozik a múlttal szemben valamely fejlődés, vagy legalább is valame­lyes tisztulás, az mindössze annyi, hogy vég­re pozitív formában jelentkezik a jobb- és baloldal közötti határvonal. A polgári blokk­ban, ha későn is, tudatosult a polgári gondo­lat 8 tagjai immár hűségeit esküsznek egy­másnak, hogy együtt álltnak, vagy együtt buknak. Ezzel szemben a baloldali blokk, a szocialisták hasonlóképpen kitartanak pro­grammá tíkus követeléseik mellett e egyelő­je nem mutatnak hajlandóságot eemmiféfle kompromisszumra. A helyset tehát az, — ; legalábbis e p$lanáthán —, hogy egymással szemben mereven áll két blokk, mindkettő a kormány átvételének eltökélt szándékával, egyiküknek sincs meg azonban a döntő ere­je, hogy a másik segítsége nélkül kormá­nyozhasson. Udrrzsal koron ánval aikMs i tárgyalásai in­kább csak akadémikus jellegűek s egyelőre aligha lehet egyéb céljuk, mint a pártok erőviszonyainak és hajlandóságának szomdi- rozása. Az eszmei lehetőség ugyan megvan a polgári többség megalkotására, ámde eb­be® egyrészt a német nemzetiek, másrészt pedig a mi autonomista pártjaink részvételé­re lenne szükség. Ezek a pártok pedig, mint a nemzetiségi politika hordozói és harcosai, természetszerűleg százszor is meggondolják, hogy a legrózsásabb kecsegtet ések re is részt - vegyenek egy olyan, előreláthatóan tisza- viírág-életti koalícióban, amely számukra ab­szolút értékű garanciákat — éppen rövid élete miatt — nem képes nyújtani. A jobb­oldali/]' kisebbségi polgári ellenzék részvétele nélkül Udrzsalék számára csupán a kisebb­ségi kormány lehetősége van megadva, amely ugyan e formájában is a legerősebb parlamenti blokkot reprezentálná, de élete a legnagyobb mértékben labilis és kétségkí­vül még rövidebb lenne. Az uj parlament krízissel kezdi életét s ez a krizis aligha lesz rövid lefolyású. Bizo­nyosra vehető, hogy Udrzsal rövidesen visszaadja megbízatását és a Hradzein szocia­lista miniszterelnököt fog dezignálni, aki mostt már baloldali nevezővel fogja megkísé­relni azt, ami Udrzsalnak jobboldali nevező­vel nem sikerült. A siker kilátásai a dezig- náiandó miniszterelnök részére már nume­rikusán is mérsékeltebbek, mert hiszen a szocialista blokk a legszerencsésebb esetben is ceab 92 mandátumot reprezentál 9 valószí­nű- hogy az előrelátható fiaskó irtán újból agrárpárti miniszterelnök dezignálása követ­kezik és akkorra talán odáig érik a helyzet, hogy a baloldali blokk megbontásával szűkebb méretekben megvalósulhat az úgynevezett nagy vegyeskoalició. Már ma is láthatók je­lek. amelyek e megoldás felé mutatnak, eőt már kiszemelték az eljövendő kompromiaz- BZTum áldozatait is Hiinkáék és Kramárék személyében. Ez a prognózis a legvalószinüíbb, mert a két blokk huzakodása egyik oldalon sem hozhat­ja meg a telje* óe tiszta győzőimet; jön tehát az alku, aminthogy Prága mindig is meg tu­dott alkudni önmagával és egyesíteni tudta a legheterogénebb elemeket s a sacro egois- mo jegyében mindig megtalálta a morván- tuliak egységét a fenyegetően jelentkező mor- vánkmeniek aspirációival és követeléseivel szemben. De bármilyen konstelláció következzék is el, a szlovénszkói és rusziuszkéi politika ter­mészettől megszabott irányán ez mit sem vál­toztat. Az őslakos pár tóik részére nincsenek dilemmák s nincsenek válasz utak. Számukra az egyetlen termászet-diktálta taktika: öez­szefognd és ©gyűttmaradni. Kétségtelen, hogy az őslakos-politika szellemi és anyagi ke­nyerét ma és a jövőben sem garantálhatja semmiféle jobboldali, vagy baloldali koalíció, mert ennek legabszolutabb garanciája csak a magunk erkölcsi ereje és testvéri összefogása lehet El tudóik képzelni ultima Tátiéképpen olyan modalitást is, hogy ez az őslakos-politi­ka egy polgári politika nevezőjén kísérli meg az ri.véryesüiést de súlya és politikai hatásfoka akikor is csakis abban az esetben lehet, ha in sioh egy szlovenszkói őslakos- koalició organikus erejével jelentkezik 8 nem keld alkudnia, de diktálnia lehet Ismét­lem, hogy ez a példa csupán demonstrabio ad absuirdum, annak bizonyítására, hogy Szlo- venszkó érdekeit minden relációban csakis a honi föld és a honi kenyér minden nem­zeti és vallási különbséget földdé kohéziójá­val, az erők becsületes összefogásával lehet szolgálni és megvédeni. Aki nem ezt csinálja, az árulást követ el a szent kenyérrel, Szlovenszkó autonómiájá­val szemben. És Hlinka ezt teszi. Nem tud benne föltisz­tulni és a szavakon túl megváltó cselekede­tekig lendűlni az a politikai akarat, amely ti­zenkét esztendő óta dörgi az autonómiát és a szép szavak mákonyával szédít meg egy nél­külöző, kínlódó tikkadt nemzetet. Magasan lobogtatja az ideált és fanatikus kézzel mutat folyton-folyvást az Ígéret földjére, de a mai szent napig nem tett még egyetlen elhatározó nagy lépést, hogy el is érje az ígéret földjét. Hlinka autonómiát aikair. De amikor az autonómiát akarja, azt is tudnia kell, hogy ezt önmaga egyedül a szlovák néppárttal] nem vívhatja ki. És dacára annak, hogy az autonómia harcos frontján ott kell látnia a maga természetes szövetségeseit, nem nyúl e szövetség után, hanem kicsinyes elfogult­ságok és megkötöttségek miatt elhárítja a becsületesen jelentkező testvéri kezel és ve­le szabotálja az egységes és a győzelem re­ményét magában fogható erős autonóm ista frontot. Rárusra anatémát kiált, mert Krá­mát karján került be a parlamentbe, de a maga karját nem nyújtotta oda neki. Ben­nünk, autonóm ista választási szövetségben farkast lát, amely az ő aklábéi, ax 5 színtisz­ta szlovák táborából ragadott ed jelentős számú szavazatokat, de azt nem látja, hogy ezek az ő bárányai azért csatlakoztak hoz­zánk, mert tőbbezőnöeen csalódtak Hl inká­ban, rólunk viszont tudják és föltételezik, hogy hirvek maradunk az őslakos autonorms- U politikához. Hliinka nagyon téved, amikor azt hisai, hogy az ő népe vakom hajlandó őt követni és téved, amikor föltételezi, hogy ez a súlyosan megpróbált nép nem tud különb­séget tenni a jelszavak és a valóság között és nem látja tisztán az utat és az igazságot. Most egy hónapja történt Pozsonyban a szlovák néppárt választási népgytilésén, London, november 9. A Chicago Tribüné londoni munkatársának jelentése szerint Olaszország elhatározta, hogy a januári le­szerelési konferencián elfogadja az angol- amerikai javaslatot és beleegyezik a tenger­alattjárók hajónemének teljes megszünteté­sébe. Mussolini néhány nap előtt a római angol nagykövettel folytatott tárgyalásai közben értesítette a Foreign Offiee-t Olasz­ország álláspontjáról, amelyet valóssinüleg az eredményes olasz-francia tárgyalások hogy Tieo miniszter beszédét — amint a Slovák okilóiber 12-iski számában olvassuk — megszMtttott-a az ezer torckibób iö‘ ®akadó kiáltás: „Spojan© sa s ménéin ami P (Egye­süljünk a kisebbségekkell) Ha Klinika An­drás nemzetének igazi atyja és tud olvasni a lelkekben, akkor ma is haJlasnia kell az ezernyi szlovák faluból föl szakadó segély- knáitást: Spojme aa s mén sin ami! Azt mondotta tegnap Hl in ka a Prágai Ma­gyar Hírlap munkatársának, hogy 5 őslakos-' politikát akar folytatni, de az őslakosfront megalakilásárőíl egyelőre nem lehet szó. Mi­csoda céljavesztettiség és bátortalan tétová­zás szólal meg ebben a paradoxonban. Azt mondja a néppárt vezére, hogy egyelőre úgyis csak a magyarokra támaszkodhatnék, míg a szlovénekéi zsidókra és kommunis­tákra nem. Reisz Gyula bizonyára nagy grá­ciának fogja venni, hogy ő a szlovák politi­káiban — íme — micsoda ponderáb'lie egyé-' niséggé lett egyetlenegy zsidópárti mandá­tumával, amely — Hlimkának nagyon jól kell tudnia — sem jobbra, eem balra, de legke­vésbé a szlovenszkói ma ndátúrnál lományá- hoz, hanem a mindenkori kormányok leltá­rához számit. Hasonlóiképpen nem helytálló a koaiMnuni'stá'kka'l valló érvelése sem, mert hiszen negatívumokkal nem dönthető meg a szlovenszkói ősialkosfront parancsoló igazsá­ga, legföljebb a nagy cél kicsinyes gyöngülé­sére lehet alkalmas. Nem az a fontos, hogy a szlovenszkói ős­lakos-blokk egyelőre hány mandátumot szám­lálna, hanem az a fontos, hogy a forradalmi salaktól és a szlovenszkói népek boldogulásá­nak természetes útjába állított akadályoktól megszabadulva, végre olyan politikát inaugu- ráljunk, amely a kenyér, az élet és a testvéri becsület politikája. Ha kevesen is lennénk, Szlovenszkón mindenesetre többségben le­szünk. És ez a csoport a maga erkölcsi emel­kedettségével és példát adó politikai céltuda­tosságával elsöpörné a centralizmus zsoldo­sait, harci erejével és elmaradhatatlan ered­ményeivel főinyitná a tömegek szemét, sót meghódítaná ezeket a tömegeket és nero tör­ténhetnék meg többé az az eset, hogy Szlo- venszkó és Ruszinszkó 70 mandátumából tízet átjátszanak a morvántuli centralizmus káde­reinek erősítésére. A* autonómiának óriási a kádere. Hlinka szlovák néppártján és Rázus szlovák nemzeti pártján kivül az autonómia szilárd alapján áll Szüllő országos keresztényszocialista pártja, Szent-Ivány magyar nemzeti pártja és Nitsch szepesi német pártja. Ha ezeket a kádereket egyesíteni tudnók egységes őslakos autono­uián formulának meg. A lap szerint egyelő­re nem lehet tudni, milyen rekompenzáoiót kapott Mussolini Angliától. Valószínűleg na- gyobbarányu pénzügyi támogatást, ameny- nyiben a nagyhatalmak a közeljövőben ki­írandó nemzetközi olasz kölcsönnél nagyobb összegekkel támogatni fogják az Olasz Nem­zeti Bankot. Ugyanakkor a nagyhatalmak a földközi-tengeri olasz-francia flottaparitás mellett fognak szavazni. Olasz és angol lapok s keleti jóvátétel kérdéséről Róma, novemer 9. A fascista újságírók szin­dikátusának elnöke, Rovaré!Li képviselő a Popolo d'ltalia-bau a ,.Kisautant három ál­lama ismé4 dühösen támad a mártir Magyar- ország ©Men“ cirmnel cikkei ir a keleti jóvá­tétel i problémáról. A cikk többek között azt mondja, hogy Magyarországra újabb háborús sarcot akarnak kivetni, amely az országot megfosztja a gyógyulás lehetőségétől. A cikk leszögezi, hogy Magyarország nem viselhet el újabb terheket, majd annak a meg őzöd esnek ad kifejezést, hogy7 Olaszországnak, amely lovaglás harcot viselt Magyarországgal, joga van az igazság hangját hallatni. London, november 9. A Manchester Guar­dian a hágai konferencia feladatiról cikke­zik 3 azt írja, hogy a keleti jóvátétel7 kér­dés megoldásának nagy nehézségei vannak, ami Romániának köszönhető, amelynek sike­rült az optáns-ügyet a magyar jóvátétel kér­désébe belekapcsolni. mista fronttá, abban a percben kezdődnék csak el valójában Szlovenszkón az igazi poli­tika: az öntudatra ébredt Szlovenszkó politi­kája. Ha akarja ezt Hlinka, akkor ne kertel­jen és ne köntörfalazzon, hanem egyenesen és férfiasán álljon elő és hívja életre a szlo­venszkói blokkot! És akkor a hegy fog menni Mohamedhez. Akkor majd nem keli Hlinka Andrásnak Prágába jönnie, hogy végigpróbál­ja az érvényesülés kilincseit, hanem Prága megy illő reverendával Rózsahegyre a szlo­venszkói blokk legfőbb vezéréhez. Azt írja Hlinka lapja — és ilyenkor indiig- nálédni tud — hogy Szent-Ivány Udrzsalilal tárgyal. Nem igaz. De sokkal nagyobb baj az, hogy nincs módja Hlinkával tárgyalnia.* És ez végzeteden igaz. Hlinka nem találja meg az utat ás, ebből a tétovázásból, ebből a politikai zilájliKágból végzetes következmények származhatnak nemzetére. Ma adunk liirt róla. hogy a szlo­vák ifjúság egy része el fór dúl óban van H;1 in­kától és kalandos utakra téved. Ha igy fog történni. Hlinka lelke rajta. Mert ott, ahol egyenes és egészséges a nem- aett és patrióta politika iránya, ott nincse­nek beteges kilengések. A kérdés tehát ma már csak az- méltó ke­nyér, vagy szolgai zsold, a tiszta édet vize, vagy pedig mindent elnyelő posvány? 'KO­*ra! n&wMmh ®'cfal Előfizetési ár: évente A Szlovenszkói €S mszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II , Panská ulico negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldről r 12, 11. emelet Telefon : 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő; politikai napilapja felelős szerkesztő: hivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — íe­havonta 38 K6 Esjqa szám ára I *20 Ké DZURANYJ LÁSZLÓ FOR6ÁÜ1 6tZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha „Spojme sa s mensinami!“ Irta: DZUR&NYI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom