Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-29 / 272. (2197.) szám

—' ■ ' ^—— Na* számunk 12 oldal Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre* évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K6 Egye* szám ára 1*20 Ki A szlovenszkói és mszinszkói ellenzéki pártok fősxerícesztő: politikai napilapja telelői sxerlbesttő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ tORúÁOi GÉZA Szerkesztőség: Prága ÜL, Panská ulice 12, IL emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/IIL — Te­lefon: 34184. —-Sürgönyeim: Hírlap, Praha FflLlíPOUTSKfl Irta: JAROSS ANDOR A múlt héten e larpok hasábjain iflj. Koczor Gyula tollából „Munkaprogram" címen jelent meg egy hosszabb eszmefuttatás, mely prog­ramot adó lelkiismeretességgel foglalkozik azon problémával, miként lehetne és miként kellene a kisebbségi magyar társadalmat gaz­daságilag megszervezni. Gondolatmenetének irányvonala azon felismerésből folyik, hogy a magyar kisebbségi nemzeti lét forrása a falu s igy a gazdasági szervezkedés erővonalai­nak is ehhez kell alkalmazkodniok, azaz a gazdasági szervezkedés kérdését helyesen felfogott falu politikával kell megoldani. Ma, amikor a Prágában vajúdó centralista politikai kiszámíthatatlansága és tökéletlen­sége foglalkoztatja a politikusokat és másrészt a szlovenszkói őslakosblokk kérdése a leg­kedveltebb politikai csemege, talán érdekte­lennek is látszik ezzel a nyugodt munkaidőt kívánó kérdéssel foglalkozni; úgy vélem azon­ban, hogy nekünk legfontosabb kérdésünk és legégetőbb gondunk a napi politika minden Ígéretes csábján túl nemzeti életünk vitalitá­sának biztosítása, mégpedig úgy, hogy mellet­te függetlenségünket (gazdaságit értve) is meg tudjuk őrizni. Minden gondolat és terv, mely ezt a célt szolgálja, tehát közérdeklő­désre kell, hogy számíthasson és éppen ezen elv alapján szeretném, ha a Koczor Gyula gondolatai is alapod szolgálnának egy olyan diszkussziónak, melyből azután termékeny cselekedetek fakadnának. A szlovenszkói magyarság települési te­rülete jórészt a földművelésre alkalmas déli sik és dombos vidékre terjeszkedik ki és a falun lakó magyarság 80 százalékát teszi ki az egész itteni magyarságnak; amikor tehát a magyarság gazdasági szervezkedésének gondolatával foglalkozunk, nem járunk hely­telen utón, amikor a falu gazdasági leiének felkarolása és tökéletesítése képezi első feladatunkat, mert egyrészt a falu nélkülözi elsősorban az általános kultúra mozgató ha­tását, másrészt gazdasági szervezetlensége révén tényleg hátrányos helyzetben van a vá­rosok többnyire jólinformáit és többé ke­vésbé szervezetten fellépő lakosságával szem­ben. A „falupolitika" jelszavát azonban nem ezen — talán osztályszinezetü — megállapítás teszi abszolút jogosulttá, hanem az, hogy tizenegy év története megtanított bennünket arra, hogy nemzeti életünk katonái és a nem­zeti gondolatiból fakadó eszméink legöutuda- tosabb harcosai a falvak gazda és földműves népéből kerülnek ki és ha a nemzeti megúj­hodás gondolatában hiszünk, úgy ezt csakis innen várhatjuk, innen remélhetjük. A „falu- politika" egyszerűen okosan felfogott nem­zeti politika, melynek jogosságát el kell is­merni mindenkinek, aki a mai idők súlyos éveiben nem szűnik meg keresni az utat, mely felfelé és, kifelé vezet Pártjaink helyes ösztönnel már évek óta ráléptek erre az útra és ebben az irányban is óhajtanak haladni; most azonban arról van szó, hogy az eddig inkább az alkalomadta és momentán anyagi erő megszabta munkakör tervszerű módon legyen megállapítva és ed­dig rendelkezésre nem álló anyagiak előte­remtésével bizonyos kon tiun Páshoz jusson. Sok szép terv született meg már az elmúlt években, mely nem érte meg a realizálást; sok akció indult meg először lendülettel, az­után ellankadt a lendület, a munka mind kisebb térre zsugorodott össze és aztán el­halt a közöny, a nemtörődés malomkövei közt. A „falupolitika" gondolatát ez a sors nem érheti, mert egyrészt itt már bizonyos tdtapoeott nyomok varrnak, másrészt maga Udrztal újabb ajánlatot tett a szociáldemokratáknak a miniszteri tárcák felosztására I szociáldemokraták a nemzetvédelmi, közmunkaügyi és igazságügyi tárcát kiváltják — Srámek nem vállai miniszterséget - I vörös-fekete koalíció terve kutbaeset! — Prága, november 28, A belpolitikai hely-1 zefc a tegnapi váratlan fordulat óta lapunk zártáig lényegében nem változott. Mind­amellett a helyzetet nem Ítélik meg pesszi- misztikusan, amit. két dologgal okolnak meg. Udrzsal miniszterelnök ugyanis teg­napi fiaskója dacára nem adta vissza meg­bízatását, hanem tovább folytatja tanácsko­zásait, a régi házelnökség pedig ma tartotta utolsó ülését, amelyen azzal a lehetőség­gel számoltak, hogy az uj nemzetgyűlést valószínűleg december 5-re hívják egybe. Ebből a két tényből tehát arra lehet követ­keztetni, hogy a helyzet a .hét végéig telje­sen tisztázódik és a kormány megalakul. A mai tanácskozások A mai nap eseményei azzal kezdődtek, hogy Udrzsal ma délelőtt referált Masaryk elnöknek, r.V) Danából visszatért Prágába, azután magához hivatta az agrárpárt veze­tőit, akikkel több óra hosszat tárgyalt. A cseh szociáldemokraták ma egész délután üléseztek és este hat órakor meghívást kap­tak a' miniszterelnökhöz. A párt nevében Hampl, Bechyne és Meissner jelentek meg. Parlamenti körökben úgy ítélik meg a helyzetet, hogy Udrzsal uj propoziciókat terjeszt elő s a szociáldemokratáknak állí­tólag megadja az általuk kívánt három mi­niszteri tárcát. A szociáldemokraták a nem­zetvédelmi, közmunkaügyi és az igazsó ügyi tárcát követelik. A nemzetvédelmi tárcát azonban az agráriusok semmi szin alatt nem akarják átengedni s Udrzsal ál­lítólag inkább hajlandó olyan megoldásra, hogy Viskovszkyt elejti és a miniszterelnö­ki tárcán kívül megtartja magának a nem­zetvédelmi tárcát is. A német szociáldemokratáknak az ag­ráriusok a népjóléti tárcát hajlandók át­engedni. A német agráriusok elutasítot­ták a Spina számára felkínált egészség­ügyi tárcát. Érdekes jelenség még az is, hogy a cseh néppárt részéről Srámek nem kivan ebben a kormányban tárcát vállalni, hanem Dolansky számára kíván­ja az igazságügyi és Dostalek számára a közmunkaügyi tárcát. Nincs kizárva, hogy a szociáldemokra­ták kedvéért Mlesoeh iparospárti nem a vas útügyi tárcát, hanem az egyik jelen­téktelenebb tárcát fogja megkapni. A tegnapi napon kombinációba került vö­rös-fekete koalíció tervét ismét elejtett- nek tekintik, mert a köztársasági elnök a magyar falu lesz a felkarolója, istápolója ennek a gondolatnak. Ismétlem, a nyomók már meg vannak, csak össze kell fogni a ve^ aető szálakat és egy irányból, egy útra vinni a haladókat; ahol pedig még csend üil a sóik helyütt sárba és viZbemerült falvak életében, ott a megindítás érdeme fűződjék a „falu­mozgalomhoz". A gazdasági szervezkedés a közel jövő feladata, ha ezt meg, tudjuk valósítani úgy, hogy a „falupolitika" jelszavát ma csak Ígé­retes, de később tényleges munkáival tudjuk kitölteni, úgy nagy lépéssel haladtunk előre azon az utón, mely nem ismer megállást, csak katariásst I állítólag nem hajlandó olyan kormányt kinevezni, amelyből az agráriusok hiá­nyoznának. Úgy látszik, hogy most már azon az alapon akarják az egyes minisz­teri tárcákat szétosztani, hogy ne a meny- nyiségen, hanem a minőségen legyen a hangsúly, vagyis, hogy minden egyes tárca élére vezető egyéniség kerüljön. A megoldás legkésőbb szombatra várható, meglepetések azonban még az esti és az éjjeli órákban is történhetnek. A tárcák fölötti harc Tegnap a politikai körök már befejezett ténynek tekintették, hogy a morvántuli pár­tok kormánytöbbsége, a cseh-német polgári- szocialista koalíció elvben megalakult s már csak a tárcák elosztása van hátra. A tárcák elosztása azonban rögtön kirobbantotta az ellentéteket a szocialisták és a polgári blokk között, a szociáldemokraták kereken efutási tolták a nekik fölajánlott három tárcát s meg­szakították a tárgyalásokat Udrzsal dezignált miniszterelnökkel. Udrzsal erre ma Lanába utazott, hogy a köztársasági elnöknek jelentést te­gyen a helyzetről és ikszedik kormányalakitó tervének hajótöréséről. A kibontakozás lehetőségei Egyes körök felfogása szerint Udrzsal mi­niszterelnök azt ajánlja a köztársasági elnök­nek, hogy járuljon hozzá egy kisebbségi pol­gári kormány kinevezéséhez. Ebben a kor­mányban a régi polgári koalíció pártjai len­nének képviselve és a koalíció 147 mandá­tummal rendelkezne. Nem valószínű azonban, hogy az államfő ehhez a megoldáshoz hozzá­járulna. A szocialista körök arról beszélnek, hogy Kramár erős akciót kezdett a hivatalnok­kormány érdekében. Ez az expediens Kramárnak azért jönne jól, mert a szakkormányban pártja erősebb kép­viselethez jutna, de egy hivatalnok-kormány­ból, mint képviselő, Benes is kiszorulna, vagy pedig kénytelen volna lemondani man­dátumáról Ez a szocialista hir azonban ten­denciózusnak látszik, mert nem valószínű, hogy komoly tényezők akkor akarnának hi­vatalnokkormányt, amikor a kormánynak a reparációs kérdésekben kell képviselnie az országot. Néhány óráig abban reménykedtek a pol­gáriak, hogy a nemzeti szocialisták, akik meg vannak elégedve a nekik juttatandó két tárcával, cserbenhagyják szociáldemokrata kollegáikat, azonban ezt a reméynséget csak­hamar eloszlatta Franké bejelentése, hogy a cseh nemzeti szocialisták szolidárisak a szociáldemokratákkal. A bejelentésre a polgári pártok megbízottai, Stanek, Kramár, Mlcsoch és Srámek össze­ültek Bradács képviselőnek, a nyolcas bizott­ság volt elnökének irodájában, hogy megkísé­reljék a tárcák olyan újabb felosztását, mely a szocialista pártokat is kielégítene! Erre van is némi kilátás, ha a szakembernek föntartott belügyi tárcát törvényhozóval töltik be. A szocialista sajtó egy újabb kibontakozási lehetőségre is utal, nevezetesen a vörös-fekete koalícióra. Azonban ez a megoldás egyelőre nem több puszta fenyegetésnél. A szocialisták az agrá­rokat szeretnék vele puhítani, amennyiben a vörös-fekete koalíció esetén az agrárokat el­lenzékbe szoritanák. A szocialisták biztosra veszik, hogy Udrzsal kisebbségi kormányá- , nak tervéi a Vár e&ataaüja s így, Udrzsal, miután kimerítette az összes kormányalakí­tási lehetőségeket, kénytelen visszaadni meg­bízatását, mire Hampl, szociáldemokrata párt­vezér kap megbízatást kormányalakításra s megkísérli az agrárok elszigetelését s egy szo­cialista centrummal bíró kormánytöbbség összekovácsolását. A szocialisták szolidaritása Annyi bizonyos, hogy a polgári és szocialis­ta blokk eddigi diplomáciai csatájában a polgár blokk bizonyult lazábbnak. Udrzsal kormányalakítási tárgyalásai csakis úgy kecsegtettek sikerrel, ha a két csoport valamelyike megbomlik, mert önmagában egyik sem kormányképes, ellenben az ellen­tábor együttmaradása mindkét félre nézve egyaránt hátrányos. A három szocialista párt szolidaritását a polgáriaknak nem sikerült megtörniük, sőt a szocialisták értek el sikert, amikor a polgári blokk pártjait két polgári párt elejtésére bírták. Az tij rezsim és Sziévenszftö Az ellenzékbe szorított pártok közül a szlo­vák néppárt elejtése nagy horderejűnek lát­szik. A Slovák éles hangon reagál a polgári pártok emez árulására. „Szlovenszkó a né- met-cseh kormány megalakításával ismét ok­tatást kap — írja többek közt, — hogy csak a maga erejére számíthat, s a testvériségről és megértésről hangoztatott szavak mind el­esnek, mihelyt a cseh kapitalisták és cseh szocialisták hatalmi helyzetéről van szó. A szocialista és kapitalista Prága újból kö­nyörtelen .hadat üzent Szlovenszkónak. Mi a harcot álljuk, az eldobott keztyüt föl­vesszük a dolog minden következményével mely ebből a harcból a köztársaságra nézve dedukálódik. Nem minket terhel a felelősség azokért a tettekért, melyek maguktól fognak csinálódni. Tudatában vagyunk annak, hogy az uj rezsim a szlovák nemzeti életre nézve a megszakítását jelenti ama sikeresen fejlődő összes kapcsolatoknak, melyeket a polgári koalíció ideje alatt a cseh irányzattal fölvet­tünk." Tudatában vagyunk annak, hogy az uj re­zsim Szlovenszkó gazdasági letörésére fog igyekezni és minden vívmány odalesz, me­lyet a szlovák néppártnak sikerült kieszkö­zölnie a kormányban. Tudjuk, hogy az uj szocialista-pokrokár rezsim a tanügyi kér­déseket (országos iskolatanács, az iskolaügy reorganizálása) a katolikus Szlovenszkó ro­vására és a katolikusellenes szóéi alista- kommunista-agrár pártok érdekei szerint fogja megoldani. Azt is tudjuk, hogy az egy­házi téren való Treuga Ded abban a pilla­natban megszűnik, amikor a köztársaság el­nöke az uj kormánynak megadja a piacetet, megkezdőidnek a huzavonák a modus viven- di kőiül és a szlovenszkói egyházi iskolák kérdését Szlovenszkó kárára oldják meg. Ezt mind tudjuk. Mint reális politikusok számot vetünk ezzel és könyörtelen harcra készülünk föl, hogy a kizsákmányoló koalí­ciótól megszabadítsuk Szlovenszkói. Ma megszakad végleg a szlovákok és cse­hek együttes munkája s a magára maradt Szlovenszkó uj, egészséges és célravezető utakat fog találni a saját maga és jogai érvényesítésére. Szlovenszkó az oppozició útjára lép. A 19 szlovák néppártihoz csatlakozik 9 magyar, továbbá a kommunista képviselők és má­sok, akik együttesen Szlovenszkó prágai

Next

/
Oldalképek
Tartalom