Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-29 / 272. (2197.) szám
í <Pí*AXíAW V 192^ noyember 2Ü, péntek. parlamenti képviseletének kerek kéthartma- [ dát alkotják, míg ellenfeleinknek és a szlovákság java meg békéje ellenzőinek oldalán 54 képviselő közül csak 12 agrár, 4 szociáldemokrata, 2 esek szocialista, egy mártani nemzeti párti, egy iparos és egy Máik fog állni. Likvidálás előtt az orosz-kinai konfliktus Kína nem tud háborút viselni a modern hadsereggel rendelkező szovjettel — Kantont komoly veszedelem fenyegeti — Visszahívták a kegyvesztett varsói szovjetkővetet Varsó, november 2S. Bogomotov varsói követ tegnap váratlanul csomagolt s egész családjával Moszkváiba utazott. Az elterjedt tereik szerint a Politbüro idézte színe elé a követet, mert nem volt megelégedve tevékenységével és különösen azt kifogásolta, hogy a kommunista mozgalom nem terjed eléggé Lengyelországban. Valóban a kommunista szervezkedés, amely Lengyelországban tudvalevőleg csupán illegálisan történhetik, az utóbbi hónapokban jelentékeny hanyatlást mutat. A lengyel politikai rendőrségnek, amely az elmúlt heteikben az illegális párt- vezetőségnek esaiknem valamennyi tagját elfogta, okmányok jutottak a kezébe, amelyek megvilágítják a kommunista agitáció és az orosz diplomáciai tényezők között fennálló kapcsolatokat. A hesszarábiaí antiszemita ligák pogromra készülnek Bukarest, november 28. Tegnap a fővárosban, de még inkább a beszarábiai városokban oly hírek terjedtek el, hogy az antiszemita ligák a palesztinai zavargások mintájá-1 ra. pogromot akarnak szervezni. Minthogy a híresztelések nem bizonyoultak egészen alaptalanoknak, a belügyminisztérium szigorú utasításokat küldött a beszarábiai hatóságokhoz az esetleges zavargások megakadályozására. Elsősorban az izgató hangú napilapok elfen indítják meg az eljárást. Tényleges zavargás eddig még nem tört ki. Olasz területre jutottak a zágrábi hirlapirő gyilkosai Belgrád, november 28. A lapoknak Susakbői íKármazó jelentése szerint Tomy Schlegl újságíró gyilkosságának ügyében a vizsgálatot befejezték. Megállapították, hogy a két gyilkos, Babics és Pospieil, november 21-én Fiumanaba, olasz területre menekült. Babics és Pospisil a letartóztatásukra küldött rendőröket lelőtték, ezután Babics szüleinél, egy ZágTáb melletti kis faluban rejtőztek el. Miután azonban a rendőrség állandóan a sarkukban volt, elhatározták, hogy megszöknek Jugoszláviából. Parasztnak öltözve Susakba mentek, amelyet csupán egy hid választ el Fiúmétól. Bélben, amikor a legnagyobb a forgalom, gyorsan átrohantak a hidon anélkül, hogy a határőrök szökésükben megakadályozhatták volna. őket. Mohaikra, november 28. Ha az utolsó pil- ! lanatbaa. valami váratlan meglepetés nem : következik be, az orosz-kinai konfliktus valószínűleg békés utón rendeződik. A két szomszédos nagy állam között, amint ismeretes, július közepén tört ld a komiflik- fcus amiatt, hogy a kínai hatóságok váratlanul «birtokukba vették az oroszok és Kina. által addig közösen kormányzott keletkinai vasutat, elbocsátották a vasút orosz vezetőit •és .számos alkalma,zottját, ezek közül többeket le is tartóztattak és kiutasítottak. A vasút birtokáért megindult diplomáciai vitába a fegyverek is beleszóltak és formális hadüzenet nélkül Kína és Oroszország között hadiáMapot következett be. A kisebb ihatárviíHongásofcai hamarosan nagyobb összeütközések követték s ezekben a csatákban többnyire a jól felszerelt és jól kiképzett vörös osztagok arattak sikert. Ezek az- orosz hadii sikerek, azonkívül a vasúti forgalom megbénulása következtében •beállott gazdasági hátrányok most arra bírták a dharbini diplomáciai megbízottat, Csaijunsent, hogy közölje. Kokorin orosz •konzullal, hogy Mukden és Nanking megbízta őt a vasúti konfliktus végleges likvidálására vonatkozó tárgyalások fölvételével. Orosz részről közölték a kínai megbízottal, hogy a tárgyalások felvételének egyetlen föltétele a német kormány közvetítésével augusztus havában Nankinghoz juttatott feltételeknek elfogadása. Erre az orosz bejelentésre a muikdeni kormány elnöke. Cean- luekian, közölte az orosz .megbízottal, hogy kínai részről az előfeltételeket elvileg elfogadják. Ezek a feltételek a kővetkezők: A vasútvonal biztonságának helyreállítása, az orosz vezetőknek állásukba való visszahelyezése s az összes letartóztatottaknak azonnali sza-, bad!ábráké]yeaése. Az orosz kormány ezzel j szemben kötelezi magát arra, hogy ő is sza- badonboosátja a letartóztatott kínaiakat és az összes vitás kérdésekben megkezdi a tárgyalásokat. Miután az előfeltételeket Kina elvileg elfogadta, Moszkva a tárgyalások j folytatására a vasút volt vezetőit, Emeano- vot és Eismontot küldte ki. Amint Kina a kiküldötteket akceptálja, a moszkvai kormány felhatalmazza a kaharovszki külügyi megbízottakat, hogy az összes technikai kérdéseket rendezzék. Páris, november 28. Kaolu kínai követ Briaed külügyminiszternél, mint a KelOogg- paktnm egyik aláírójánál interveniált, hogy az orosz csapatok előnyomulása következtében előállott helyzetet - ismertesse. London, november 28. A Times hongkongi jelentése szerint most már tisztán lehet látni a délkinai helyzetet. Kantont komoly veszedelem fenyegeti. ügy hiszik, hogy Csangfatkvais csapatai a Kvansi-csapátokkal együtt offenzívat kezdenek. A kan tani csapatok minoritásban vannak, d© gyors megerősítést várnak Nan- kingból. A Kvansi-sereg, amely hatvanezer főből áll, tegnapelőtt elérte Siuhingot, mely ötiven mérföldnyire van nyugati irányban Kantontól. mm Remánia elrendelte a magyar, osztrák és bolgár alattvalók vagyonának likvidálását A Pesti Hírlap szerint a román kormány súlyos Jogtalanságot követett el, amellyel szemlsen a magyar kormánynak retorzióval kell élni Bukarest, november 28. A pénzügyminiszter elrendelte a magyar, osztrák és bolgár alattvalók vagyonának likvidálását. Lapvélemények szerint a rendelet kibocsátása a keleti jóvátételi konferencia meghiúsulásával kapcsolatos. Budapest, november 28. (Budapesti szer- j Uesztőségünk telefonjelentése.) A reggeli la- j pok nagyobb része, minthogy a hir késő éjszaka érkezett, kommentár nélkül közli a magyar, osztrák és bolgár alattvalók vagyonának likvidálásáról szóló bukaresti jelentést. Néhány lap azonban kommentárt fűz a hirhez. így a Pesti Hírlap fölveti a kérdést, hogy csak a békekötést megelőzőleg Románia területén fekvő vagyonokra, vagy pedig a háború befejezését követőleg szerzett vagyonokra is vonatkozik-e a rendelet. A végleges itéletmondás előtt — írja a lap — be kell várnunk a homályos és pontatlan jelentésnek bővebb magyarázatát. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a román kormány újból súlyos jogtalanságot követett el, rnely- lyel szemben a magyar kormánynak meg kell találnia a retorzió módját. Támadás esetén egész Franciaország határát tiszfuggonnyel fariak el Páris november 28. Ferry képviselő, a ka- j mara hadügyi bizottságának tagja, az utóbbi napokban a hadügyi bizottság megbízásából meglátogatta az épülőfélben lévő uj elzász- lotharingiai erőditményövet. Az uj erődítési munkálatok teljesen elütnek a régiektől, — mondotta Ferry újságírók előtt. A modern technika minden vívmányát a legteljesebb mértékben kihasználták. Az építkezésre egészen uj anyagokat használtak fel. Az uj erődítmények típusa is teljesen elüt a régiektől. Az erődítmények gépágyukkal vannak felszerelve, amelyek a géppuska mintájára per- cenkint 20—30 lövést adnak le. Az erőditiroin«crriii«iniw»i»T«TTfiTT^wnrri“‘”-mi'**,lg'll’"l',l',n,'l,"r’ ményöv technikai kiépítésénél a világháború minden tapasztalatát figyelembe vették. Az erődítmények fölállítása olymódon történt, hogy az1 ágyuk váratlan támadás esetén egész Franciaország határát tüzfüggönnyel zárnák eí, amelyen áthatolni teljesen lehetetlen. Az uj erődítmények éppen ezért egymáshoz sokkal közelebb fekszenek, mint a régi erődítmények. Ferry a legteljesebb megelégedését fejezte ki a látottak fölött és azzal fejezte interjúját, hogy Franciaországnak határvédelme a bemutatott erődítmények fölépitése után minden tekintetben biztosítva van. FORRÓ NEZÓK REGÉNY Irta: MÓRICZ ZSIfiHOND Vámárnak ludibőrzött a háta. Mért mond ez neki ilyen szörnyűségeket? Mit alkar? Nem saját magáról beszél ez, hogy valaki állat? s hogy neon azzal kell törődni, mit mond, hanem hogy mit akar? — Három óve annak, hogy maga mit ölűnk olyan hirtelen ©Imént ? ... — mondta neki. A férfi elíhalványodott. A ezame Lobíbot vetett. Mért emlékezteti őt ez a nő a most három éve félbeszakadt szerelemre? Vilma kinézett az ablakon. Az ablak alatt gömbakác volt s annak a kerek lombja éppen az ablakot takarta. Poros és zsugorodott levelek voltak a száraz, vékony, sűrű gallyakon e hervadtan hullodt már a sárguló apró .levél, pedig még nyár dereka sincs. — Mért kérdi ezt? — mondta rekedten a főkapitány. — Hhh . . . miért — mondta Vilma — asszony vagyok, nem az a fontos, mit mondok, hanem az, hogy miért? A féri lihegve nézett. Szederjes volt az arca e fekete szemei villogtak, égettek, mint a farkasé. — Azért hagytam ott oly hirtelen, mert szerelmes voltam s nem állottam jól; magamért, begy mi lesz. Vilma /mosolytalaunl nézett maga elé; nem is hallotta, nem is bánta, mit mond ez a férfi. De a nézéséről az ura jutott eszébe, a szegény, ugyanígy nézett ró, de még gyilko- sabban, mikor ő azt kérdezte tőle egyszer a napokban, mért hagyta el pünkösd éjszakáján. Érdeme*! élni? Ennyi hát az ólet? Ezért éfew e ezért meghalná? Innen indul ki s ide jut a férfi élete s erre való a nő? Felbiggyesztette a száját, oly fájdalmasan tiszta bánat. És most, ahogyan visszanézett, hosszú sorát látta a férfi- szemek ilyen 'felvillogásának — ezért? Fázósan össze húzódott: neki nem kellett, őbenne ez sose volt. ő tiszta volt, tisztának érezte magát . Ezen a poklon túl kereste, várta az életet ... S az a szegény ott ment tönkre mellette, elégett és kedvét veszítette... Roncs lett . . . Céltalan éleit . . . Miért? S itt ez az idegen férfi, akit gyűlölt . . . Vagy azt is gyűlölte? . . . Gyűlölte, mert kínozta . . . Mindeniiket gyűlölte, akiben ezt a lángot észrevette. Kelten ölték meg magukat érte ... Az elsőt is, aki még kislánykorában üldözte ezekkel a szemekkel . . . Ki- élégült, mikoir meghalt . . . Félt, iszonyodott, reszketett a következményektől, de titokban kielégült ős kacagott a könnyek alatt . . . S mikor a második ember agyonlőtte magát az ajtaja előtt, ugyanaz ismétlődött benne. Félelem, rémület és kacagás... Erre a férfira nézett s ahogy nézte, kimondhatatlan vágy volt benne az után a gyötrődő, rémül ©Les és titokban kacaj os érzés után... Leereszkedett szempillákkal nézte. — Mondja . . . Papp . . . azóta hány nő volt ... az életében? A férfi elsápadt. — Az mindegy — mormogta. Vilma mosolygott. — Maguknak mindegy. Maguk..ak férfiak oaíí. Nekünk nem mindegy. Nekünk, nőknek. — Én oele vetettem magamat az (keibe, — mondta a férfi vadul. — Mindent. Egyiket a másik után. Mindenfélét. Még a feleségemet is. Ha azt az egyet nem lehet, akit akarok, akkor mindegy. Akkor az egész világot — S az jő. A férfi megtorpant. A szája is megnyílt — Nem, — hörögte. — Akkor mért? A fórti ba’igato.í. Még az elébb úgy érezte, most azon na. megragadja, s zó* tipor ja ezt a nőt Mo-d egy pillanat a Iáit vége volt minden hőségnek s csak szégyellő magát. — Nem tudom. — Azért, mert szabad? . . . Mert maguknak, férfiaknak lehet? — Maguknak is lehet-Mi? — Ugyanaz. — Hogy? — Senkiről sem beszélnek annyi pletykát... — Mint rólam? — kiáltott a nő, és szédült. Ily nyílt és vad támadásokat nem kapott soha életében, mint ettől a durva férfitól S belement a haroba. Gúnyosan szólt: — Ez bőszitette meg? Mindenki csak maga nem ?! Oly v égűi ét etilen gúnnyal nézett rá. Ebben a pillantásl>an az egész férfiúén) megvetése benne volt. A férfi bámulva nézett föl. Egyszerre, egy pillanat alatt tökéletesen megváltozott minden benne, az asszony körül . . . Lehetséges volna? . . . Hogy az egész csak pletyka? . . . Hál Ili szén sport volt Avarynéról pletykálni . . . Lehetséges az, ho$y ez az asszony 1 ra<r: us ártatlansággal gyászol? Előrebajolit és döbbenetes aggódással mondta: — Igaz. vagy nem igaz? Az asszony beteges pici hangot adott s kinézett az ablakon. — Milyen hamar hervadnak a levelek, mondta. , <—» Erre feleljen; igaz* vagy nem igaz? Hisz az ura párbajozott magáért, hiszen emberek költöztek el a megyéből maga miatt. Családok lettek boldogtalanok, asszonyok lettek földönfutók, férfiak öngyilkosok. Vilma sokára azt mondta: — Egyszerre csak összezsugorodik s akkor a legkisebb szellőre lehull. A falevél. — Tudja, hogy én mit tudtam volna mar gáért lenni ? — szólt a főkapitány. Vilma nem kérdezett semmit, csak nézett. Nagy szemeivel komolyan s a férfi eb- veszett a nagy szürke szemek imbolygó lápvilágán. Mintha belesüllyedt volna ebbe a zöldesíényü távolságba, a véne kágyult « érezte, hogy süllyed, süllyed a nádasban . . . S elvesztette a gondolatát, el a szót, amit ki akart mondani s már csak emlékben élt, mintha nem is élne . . . Valami iszonyú bó- ; natot érzett . . . •— Ha egy nő szeret egy férfit, akkor az a nő él és vidám s mindenkivel tud nevetni és csacsogni s kedves lenni, mert a lelkében boldog ... A férfiak nem érthetik azt meg, hogy a nő csak abban az esetben érzi magát függetlennek s mindenkivel szemben fesztelennek, ha tudja, hogy szeretve van? Akkor lehet. Akkor úgy érzi, hogy olyan szabad, mint a madár. De a madár is vigasza jön estére a fészkébe. Nem? Oly egyszerű volt, hogy még a férfi is megértette. Igen, rájött valamire, amire sose gondolt életében: elhitte, hogy igaz, amit ez a gyönyörű nő mond. Eddig ö csak úgy gondolta, hogy egy ilyen gyönyörű nő arra- való, hogy minden férfi szeresse, s el sem tudta volna képzelni, hogy nemet tudjon mondani egy udvarlóuak ez a nő, aki olyan könnyűnek és lebegőnek látszott, mint a pehely. De hátha csakugyan igy van: azért volt. ilyen lebegő és könnyű, mert boldog volt ... És ha boldog, akkor csakugyan ueiu kell neki semmi . . . Hiszen mindene van— Csak éppen játszik az élettel . , «
