Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-26 / 269. (2194.) szám
A TIGRIS UTOLSÓ KÜLÖiVCKÖPÉSEf Clésisicaats vasárnap hajnalban meghalt Nem engedte, hogy i nemzet temesse el - Elhagyott temetés Mosrtunpsban - Országos gyász — A frontharcosok a diadalig alatt — 1 k@p@rséf mm kiteli osztatlan résziét — M@§alakiiit a keresztényszociislist! párt parlamenti Miilla Kassa, uoveahber 25. (Kassai ' 'aerkesztőségünk iel©fo n jelent-é$e.) Az országos keresztény szocialista párt törvényhozói szombaton, november 23-án a kassai pártközpont helyiségében Szüllő Géza ilr. országos pártelnök elnöklése mellett alakuló klubülést tartottak, amelyen Jablomczky János ár. képviselő kivételével, aki távolmaradását Paris, november 25. George a .Cleaieneeaa.. Franciaország volt miniszterelnöke, mint huszonnégyőrás agóniája után várható volt, a szombatról vasárnapra virradó éjjel, háromnegyed két órakor párisi idő szerint (háromnegyed három középeurópai idő) meghalt. A beteg péntek reggel óta önkívületi állapotban feküdt és a gyilkos kór lépésről lépésre gyűrte le a nyoícvannyole éves férfin szívósan ellenálló szervezetét. Fájdalmai az utolsó órákban nem igen voltak s a halál csendben, szinte észrevétlenül következett be. A nagy küzdő szive az utolsó pillanatig kifogástalanul működött, a vese azonban már huszonnégy órával előbb fölmondta a szolgálatot és mérges anyagaival lassan megbontotta az egész testet. a halál Clemenceau halála lezárta annak a misztikus családi tradíciónak különös láncolatát, amely a Clemenceau-kat évszázadok óta. különös módon jellemezte. A Vendéeben mindenki tudja, hogy a Clenienceau-esaiád tagjai jóformán kivétel nélkül november egyik vasárnapján halnak meg, körülbelül ugyanabban az órában, éjjel egy és két óra között. Clemenceau """lamennyi testvére novemberi vasárnapon halt meg. A család tagjai nem könnyen adják meg magukat a halálnak s legtöbbjük, mint Georges is, huszonnégy óráig feküdt agóniában, mig a miniszterelnök apja, aki a Vendée egyik legerősebb emberének számított, negyven- nyolc óráig küzdött a halállal. Pontosan 1 óra 45 perckor állapították meg az orvosok. ho>Tv a halál bekövetkezett. Clemenceau háza előtt éjfél óta óriási ember- tömeg várta a legújabb híreket s amikor két j óra tájban Laubry orvostanár hírül hozta, hogy Clemenceau meghalt, az emberek némán és szomorúan tértek haza. Két óra 15 perckor André Godard festő, Clemenceau ep-mk barátja bement a halottas szobába és a lesmapvobb csendben megfestette a halott miniszterelnök arcát. Clemenceau rőté k«r>ott katonakabátjában fekszik a ravatalon, fején azzal a csaknem alaktalan sapkával, amelyet a háború utolsó hónapjaiban hordott s amellyel valamennyi kép ábrázolja. A vén harcos, „a győzelem atyja", katonai felszereléssel várta az utolsó küzdelmet és az utolsó vereséget. Hajnali három órakor Tardieu miniszter- elnök, akit álmából keltettek fel, a halotthoz érkezett, ő volt az első, aki a családnak kon- doleált. A hajnali órákban megindult a látogatások szakadatlan sora. Művészek, újságírók, politikusok, diplomaták, a halott barátai jöttek el és nyolc órakor Franciaország valamennyi középületén a trikolór a gyász jeléül már félárbőcon lengett. A vasárnapi lapok hatalmas címekkel és gyászkeretben jelentek meg s jóformán más nincs is a lapokban, mint nekrológ, emlékezés, cikk és kép, ami mind Clemen- eeanról szól. Vasárnap és hétfőn a világ minden tájáról, természetesen főleg a volt szövetségesektől, százával érkeztek a kondoleáló táviratok és levelek. Mint ismeretes, Clemenceau utolsó kívánsága az volt, hogy ne állami pompával és a nemzet költségén temessék el, hanem a legnagyobb csendben szállítsák haza Vendéebe, ahol apja mellé temessék, álló koporsóval, úgy mint családjának valamennyi tagját. A furcsa temetés Clemenceau holttestét ma éjjel autón Páriából, ahol a halál érte, Mouchanpsba, Clemenceau szülőhelyére szállították. A (eme- ■ íés hétfőn délelőtt ment végbe a családi ház \ nagy kertjében. A temetésen Clemenceau egyenes kívánságára hivatalos személy nem vett részt, egyedül a család tagjai és az agg államférfi közvetlen barátai, köztük Mandel képviselő, aki a hábom alatt Clemenceau titkára volt, Jeanney szenátor és a végrendelet két végrehajtója, Pietri és Paurnat. A koporsót állva süllyesztették a sirgödörbe, pontosan apjának uevancsak álló koporsója mellé. A görög márványból készült hatalmas sirkövön csak apja neve áll, Clemenceau megtiltotta, hogy e név mellé az ő nevét is odavéssék. A koporsó-, bán ugyancsak Clemenceau kívánságára el- { helyezték azt a kis sapkát is, amit az agg \ vezér a háború óta hord, kedvenc botját, ■ továbbá azt a néhány ölsárgult mezei virá-1 got, melyet a háború alatt a front legelső vonalában szedett, végül azt a kis zsákot, amelyben Douaumont erőd földje volt. Hiába kérte és követelte Tardieu miniszterelnök a családtól, hogy a szűk körön kívül néhány hivatalos személyiség részvételét engedjék meg a temetésen és a gyászoló francia nemzetnek legalább egy képviselője haladjon a koporsó mögött. A család ebbe sem akart beleegyezni és szigorúan ragaszkodott a halott végső akaratához, A nagy embergyülölő és cinikus különc tehát úgy tette meg utolsó útját, mint falujának bármelyik más polgára. Hogy a nemzeti gyász a temetés pillanatában mégis érvényre jusson, a kormány a mouehanptsi teme- - tés órájában megszólaltatta Franciaország valamennyi ágyúját, úgy mint tizenegy év- ] vei ezelőtt, a fegyverszünet napján. Kedden Párisban az Ismeretlen Katona sírjánál nagyarányú gyászünnepély lesz, amelyen valamennyi frontharcos szövetség deputá- ciója elvonul a diadalív alatt. A kormány és a parlament tagjai is megjelennek a gyászünnepségen. A párisi helyőrség adja meg az utolsó tisztességet a nagy halottnak. Hétfőn délután a kamara tartja gyászülését, amelyen Bouisson, a kamara elnöke mond beszédet. Kedden a szenátus búcsúzik el Clemeneeantói A kormány szigorú parancsot adott ki. hogy a tigris utolsó útját ne zavarja meg magánkiváncsiság. Mouehanrps községet a temetés napján nagy ívben katonai kordonnal zárták el és sem újságíró, sem érdeklődő nem juthat Clemenceau házának közelébe. Egy másik rendőrgyürü veszi körül Clemenceau házát, úgy hogy, aki az első övön át is jut, még mindig nem lérkőzhetik n temetéshez, A párisi sasié A párisi sajtó nem parentálja el egyhangú elismeréssel a nagy halottat. Valamennyi lap elismeri Clemenceau történelmi jelentőségét és eenki sem kisebbíti érdemeit. De a tigris hosszú élete alatt annyi ellenséget szerzett és annyiszor adott okot a gyűlöletre hogy még hatalmas győzelme sem tudta elnémítani a kritikai hangokat. León Blum szocialista vezér a Popul&ire-foen például a. következőket irjá: • • ' • ; — Clemenceau mindent túlzott, cinikus em- bergyülöletét, individuailiizmusát és patriotizmusát is. Az Oeuvre szerint a győzelem Clemenceau előtt csupán egyet jelentett: övé volt az utolsó sző és neki volt igaza. A béke nem illett egyéniségéhez, mert a rideg küzdő csak rombolni tudott, építeni nem. A. Vokmité azt sajnálja, hogy Clemenceau a békekötés alkalmával nem tudott engedni s igy megteremtette a mai lehetetlen helyzetet. Csökönyösen a drótsövény mögött maradt és miután megnyerte a háborút, elvesztette a békét. Az Ívre Nouvelle azt kérdi, vájjon rni fog Clemenceau történelmi értékelésénél súlyosabban a latba esni: a háborús győzelem, vagy pedig a béketáTgyalások nagy kudarca ? A fegyverszünet ágyúja megszólal Paris, november 25. A hétfői lapok a vasárnapi lapokhoz hasonló terjedelemben emlékeznek meg Clemenceau haláláról. Tardieu miniszterelnök elhatározta, hogy ma délután, ugyanabban a pillanatban, almikor Clemenceau földi maradványait lebo- csátják a sirgödörbe, megszólaltatja ugyanazt az ágyút, amely 1918 november li-én, a fegyverszünet megkötését jelentette be és leadatja ugyanazokat az üdvlövéseket, amelyekkel annakidején a béke megkötését üdvözölték. Valamennyi katonai és tengekimentette, az össze? képviselők A -vmiá torok resztvettek. A klubüíésen »S*ü!lő Géza dr üdvözölte a párt újonnan megválasztott törvényhozóit, majd a vasárnapi számunkban közölt nagyjelentőségű megnyitó beszédét mondotta ©I Ezuíán megalakult az országos kérész- tényszocialista párt képviselőinek és szenátorainak uj parlamenti klubja, amelynek elnöke Süüllő Gésa dr., jegyzője pedig Hokky Károly lett. A klub ezután beható tárgyalás | alá vette a pártalkalmazottaknak a gazdasági ég kulturális munkában való intenzív részvétel, a pártsajtó, a szenátusi klubalakulás és a pártot megillető papi mandátum kérdését s mindezekben egyhangú és egyetértő megállapodást létesített. A ■ részét! helyőrségen & temetés érájában-száz* szár üdvlövést adnák le. Vassárnap, december- elsején, a diadalív' alatt folytatódnak a gyászüniiepség'ek. A volt front harcosok hatalmas szemléjén a közitársasági elnök, a kormány, a parlament tagjai és a párisi kcTségi' tanács tagjai is részt vesznek. A?, egész párisi helyőrség kivonni, hogy megadja a végső tiszteletet a nagy halottnak. Londoni nekrológok London, november 25. Valamennyi lap ve zércikkben foglalkozik Clemenceau halálával és méltatja érdemeit. A Times szerint Foch és Clemenceau volt Franciaország két megmentő}©. A Daily Telegraph szerint Clemen- oeau volt nemzedékének legnagyobb francia polgára. A Daily Express Clemenoeaut Bismarck óta a legnagyobb európai politikai személyiségnek tartja. A Daily News megállapítja, hogy barát és ellenség egyaránt kénytelen elismerni Clemenceau nyílt és erélyes egyéniségének nagyságát. A Daily Héráid, a munkáspárt orgánuma, főleg a vensalllesi béke- szerződésről ir és többek között a következőket mondja: — Clemenceau meghalt. Nem akarjuk őt okolni a tíz év előtti eseményekért, mert az akkord határozatok a körülmények hatása alatt keletkeztek és nem függtek egy ember akaratától. Inkább azt mondhatnék, hogy a körülmények akkoriban százszázalékosan uralkodtak Clemenceau fölött. Nem hibáztatjuk és inkább erejére, bátorságára és ragyogó kitartására akarunk gondolni, most, amikor a nagy küzdőt, a diadal atyját eltemetik. Aki megnyerte a háborút és elvesztette a békét Amikor néhány hónappal ezelőtt Foch tá- j bornok meghalt, Franciaország osztatlanul • és egyhangúan gyászolta. Clemenceau haló- ; Iákor nem igy történt, holott kétségtelen, hogy a volt miniszterelnök nagyobb szerepet játszott a háború eldöntésében, mint bajtársa, a hadvezér. Hogy Foch győzhetett és egyáltalán a szövetségesek hadseregének élére kerülhetett, elsősorban Clemenceau munkája volt, aki kétéves szívós és rendki-; vül ügyes munkával megvetette Franciaor-1 ■szagban a győzelem morális, materiális és j politikai alápjait. ö volt az, aki 1915-ben, j amikor Franciaország lankadni kezdett és a sommeí offenziva kudarca után a defaitlsták egyre nagyobb szerepet kezdtek játszani • korrumpált közéletben, lapjában tántoritha- lattanul agitált, purifikált és tüzelt a háború mellett, még költött rémhírekkel is szította a németgyülöletet és ugyanazt a szerepet játszotta, amit D’Annunzio 1915-ben. vagy Mussolini 1917-ben Olaszországban. A ver- duni szörnyű napokban ugyancsak ö bátori- tóttá a legjobban a nemzetet s 1917 elején, amikor a tehetetlen, vagy népszerűtlen kormányok sorra leszerepeltek, a hadsereg, a külföld és a nép egyre nagyobb figyelemmel fordult feléje. 1917 novemberében végre ma gához ragadta az uralmat. Jóformán Franciaország diktátora lett és nemcsak Francia- országé, hanem a közös hadseregé és valamennyi szövetséges államé H aki élet-halál Kai szamenff %% ”ip& JHP J VHJ. évf. 269. (2194) szám e KeClCl 1929 november 26 ^^A>mnu^mnBzninmanM!iMnn>BMMinseai^nmMnpnHMmannMMMtanBnMnraaNMaMn0nanHHannnmnnnaaManennmnaamaanaenracngna>MBMMEaanMaa9icsns >amDeu*£ .ar*' Előfizetés1 ár: évente m félévre 150 £ SzlovenSzkÓi és TUSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága iL, Panská nlíce negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre! /;.*». ;r • y 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztőt PO Lili Kai napilapja Sietős szerkesztői hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ké DZURANYJ LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA 5efon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha
