Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-22 / 266. (2191.) szám

A harst református egyházmegye nagyszabású ünnepségen áldozott Karolt Gáspár emlékének Sörös Béla ünnepi előadása az első magyar biblíalordiióról és a bsbHa hatásáról aki a földmunkához alaposan ért, mert hiszen a holttestet szinte nyomtalanul tüntette el. A bűnügyi rendőrségen most már úgy argu­mentálnak, hogy ha Hahn Mária ismerőssel jött voina a malomba és azzal együtt távozott volna is el, ez az ismerős a gyilkosságot elkö­vethette volna, de a hullát nem áshatta volna el, mert hiszen kirándulásra nem vihetett, ma­gával ásót. Az is valósziniitlen, hogy a hullát a bozótban rejtette volna el, s később ásóval térjen vissza. Ezzel szemben a hulla elásása nem okozott nehézséget olyannak, aki a közel­ben dolgozik és könnyen szerezhet ásót. Ha tehát tényleg a szolga követte el a gyil­kosságot. akkor, titokban visszatért a malom­A Fantom hét agabb levele Düsseldorf, november 21. (A P. M. H. táv­irati* jelentése.) A Fantom, aki hónapok óta tartja rettegésben Düsseldorf lakosságát, ma csaknem uj áldozatot sodort magával. Ez alka­lommal nem újabb gyilkos merényletről van szó. hanem olyan esetről, amelynek elborzasz- tó mivoltával szemben a legtapasztaltabb kri- minalisták is elhülve, tanácstalanul állanak. A Fantom ugyanis két levelet irt a düssel­dorfi Ackerstrassen lakó Wiese asszonynak, a meggyilkolt kis Gertrud Albermann- neve- i ló'anyjának. Ezekben a levelekben a lehető legborzalmasabban leirja rémséges tettének minden részletét. Wiese asszony gyors egymásutánban kapta j meg a két levelet. Alig lépett ki az egyik pos- j tás a szobájából, máris hozta a másik az újabb : levelet, amelyet a Fantom expressz küldött az j első után. Amikor az asszony elolvasta a két írást, ön- gyilkosságot akart elkövetni. Kétségbeesé­sében és elszörnyülködésében kinyitotta há­lószobájában a gázcsapot. Kétségbeesett szándékát szerencsére még ide- j jében fölfedezték és az életuntat szabad leve­gőre vitték, ahol hamarosan magához tért. Mostani öngyilkossági szándéka annál komo­lyabban veendő, minthogy a kis Gertrud ször­nyű halálának kiderülése után már megkísé­relte az öngyilkosságot. A szerencsétlen asszony elméje teljesen megzavarodottnak látszik, annyira kihatnak rá a rémes események. Nem törődik semmit a külvilág eseményeivel, ha be­szélnek hozzá, tudomásul sem veszi, hogy mit szólották, órák hosszat maga elé bámul és üres szemei mérhetetlen rémületet tükröznek vissza. 1 kassai rendőrség ' a szlovák és cseh költők verseiben is irriisniiiiist lát A soviniszta elvakultság lehetetlenné teszi Kassán a magyar előadóművészek szerepeltetését ba, magával vitte ásóját, egész éjszakán át dol­gozott, másnap kialudta magát ée ezután meg­szökött szolgálati helyéről. A malomban ezen a mulatságon két kisegítő pincér állott szolgálatban: egy banktisztviselő . és egy főiskolai hallgató. Mind a Letten emlé­keznek a szolgára és úgy írják le, hogy ki­csiny, tagbaszakadt ember, hátrafelé fésült hajjal. Nyers és szemtelen volt, szürke szeme vad és nyugtalanító tekintetű. Nem a Rajna vidékéről való, hanem Németország keleti ré­széről jött. Tulajdonképpeni foglalkozása az asztalosmesterség volt, kora 20—30 év között lehetett. Gyakran kifejezte azt a kívánságát, hogy szeretne a filmhez kerülni. A két levél közül az első hosszan és teljes részletességgel írja lo a kis Gertrud meggyil­kolásának szörnyű történetét. Ez a levél is ta­núskodik arról, hogy a Fantom a borzadály költője, mert versekkel kezdődik. A csengő rímekben összeolvadó verssorok elmondják, miképpen ismerte meg a Fantom a kisleánykát, mint közeledett hozzája és miképpen csalta ki az uccára. Minden egyes részletet a legnagyobb és legrémiíőbb őszin­teséggel, teljes terjedelmében mond el a le­vél Írója. Különösen megrázó a drámai dia­lógus, amely a gyilkos és kis áldozata kö­zött fejlődött ki. A levél ezután leirja, ho­gyan rohant rá a Fantom a gyermekre, mi­képpen védekezett az kétségbeesetten, mint szúrt belé többször egymásután, miképpen kiáltott a szerencsétlen gyermek kétségbe­esetten segítségért. Ilyen rövid összefoglalásban nem is lehet rá­mutatni arra, milyen borzalmakat tartalmazott ez az irás. amely képes volt arra. hogy az őrü­letbe és öngyilkosságba hajszolja a gyermek nevelőanyját. A másik levél hatása azonban még elszörnyitőbb volt az asszonyra. Ez a levél szerelmes írás volt a halott gyer­mekhez. A leveleket a bűnügyi rendőrség természete­sen nyomban lefoglalta és írásszakértőivel megvizsgáltatta. Az írásszakértők véleménye szerint mindkét levél a Fantom kezeirása, mert megegyezik azzal a levéllel, amelyben a Fan­tom a kis Gertrud meggyilkolását közölte a rendőrséggel. A lovelek semmi támasztópontot nem szolgáltatnak a rendőrségnek a nyomozás munkájában. Düsseldorf lakosságának idegeit az újabb borzalmak csaknem a végletekig feszítették meg. Kassa, novembeT.21. (Kassai szerkesztősé­günktől.) A kassai rendőr igazgatás ág sajtó- osztálya a múlt hetekben két budapesti mű­vészembernek kassai fellépését akadályozta meg oly figyelemreméltó körülmények között, hogy azokat nem hagyhatjuk szó nélkül. Rudolfi Rezső neves budapesti citeraimü- vész és zeneszerző legutóbbi esete szinte egyedülálló a hasonló esetek krónikájában. Rudolfi, aki 1926-ban és 1927-ben járt már Szlovenszkón és akkor a szlovenszkői városok nagyrészében koncertet is adott, ez év augusz tusában ismét azzal a szándékkal jött Kassa­ra, hogy hangversenyturnét rendez a szlovén szkói városokban. Műsora keretében ; ezúttal kizárólag klasszikus kompozícióival akarta megismertetni az itteni publikumot, amely ismeri Rudolfit és mindenütt szívesen várta koncertjeit. Műsorán csupa idegen költő ver­seire szerzett kompozíciók szerepeltek, ezek között szép számmal vannak képviselve a szlo­vák és a cseh költők is, akik közül Svetozár ílurbán - Vajánsky, Hviezdoslav, Iván Krasko, Roy Vladimír, Rázus Márton, Krcméry István, Jiri Wolker, Péter Beznié, Sora, Otakar Rrezina versei­nek magyarnyelvű műfordítását zenésitette meg Rudolfi. A franciák közül Verlaiine, Baudelaire, Bar- busse, Geraldy, az olaszok közül Orocci Lu- öiano, D'Annun zio, az angol ok közül Shake­speare, Poe Edgár, a németek közül Goethe, Nietzsche, Dehmel, Reiner Maria Rilke, a ro­mánok közül Eminescu, Crainic, Goga Okta- vián, Stefan Josif, a zsidó költők közül Juda Halévi, Salamon Ibn, Gabiről, A. Ibn Ezre; ezeken kívül Knut Hamsun, Mae tér link, Ja­cobson és több kínai és japán költő verseinek magyarnyelvű műfordítása szerepel megzené­sítve Rudolfi műsorán. A magyar költők kö­zül egyedül Adyt és Petőfit akarta előadni a fentiek mellett idei koncertturnéján. Első kér­vényét azonban, melyben csalk citeráhangver- -enyről tett említést, az országos hivatal éri kötetlen okokból elutasította. Erre Rudolfi egy második kérvényt adott be, amelyben mér réasüteteöem felsorolta a műsorán szerelő költők neveit', egyidejűleg a kassai „Renaissan- ce kulturegyesület“ utján hasonló kérvényt nyújtott be az itteni rendörigazgatósághoz is, melyben egy kassai hangverseny engedélye­zését kérte. A rendőrigazgatóság politikai és sajtóosztálya, annak ellenére, hogy Rudolfi elsősorban a műsorán szereplő cseh és szlovák költők propagálását emelte ki kérelmében, elutasította a koncertengedély megadását. 1 \ A politikai és sajtóosztály vezetője egy be­szélgetés során állítólag azt a megjegyzést tette, hogy Rudolfi „irredenta célokat szolgál44 Szloven­szkón tervezett hangversenyeivel, ezért nem kaphat engedélyt. Azonban még ez sem volt elég. A koncerten­gedély elutasítása után, egy héttel egy rend­őrségi végzést kézbesitettek ki Rudol'finak, -melyben arra való hivatkozással, hogy az or­szágos hivatal nem engedélyezte részére a hangversenyek rendezését, kiutasítják őt Szlovenszkó területéről, anélkül, hogy Rudolf! a legcsekélyebb mértékben is rászolgált volna erre. Mindenképpen indokolt lett volna, hogy a rendőrség megvárja az országos hivatal döntését Rudolfi második kérvényére. Nem tudjuk, mit szólnak ehhez a fentebb felsorolt cseh és szlovák költők, hogy a kassai rendőrség soviniszta elfogultságá­ban már az ő verseikben is magyar irre­dentizmust lát és lehetetlenné teszi egy olyan muzsikus ven­dégszereplését, aki tisztán művészi oéllal jött Szlovenszkóra és akinek itteni koncertjei minden bizonnyal nagy szolgálatot tettek vol­na a c seh szlo vált—magyar kiulturközeledés eszméjének. Rudolfi esete különben nem egyedülálló, mert a kassai rendőr igazgatóság Szép Ernő részére is megtagadta az engedély kiadását, akit szintén a kassai „Rena,issance-kulturegye- sülel“ akart szerepeltetni egy előadóest kere­tében. Jellemző, hogy Szép Ernő előadásai elé ugyanakkor Ruszinszkóban nem gördítet­tek akadályt. Léva, november 21. (Saját tudósítónktól.) A barsi ref. egyház­megye nyári közgyűlése elhatározta, hogy a nagy magyar bibliaforditó, Káról! Gáspár születésének 400. évfordulóját nagyszabású egyházi ünnepély keretében üli meg. Az egy­házmegye tegnap rendezte meg Nagykálnán a ref. templomban negyedik presbiteri kon­ferenciáját s ennek keretében tartotta meg Károli-emléküimepélyét is fényes keretek s nagy érdeklődés mellett. Az ünnepélyen Balogh Elemér dunáninneni ref. püspökkel az élén ott láttuk a református egyházi élet számos vezető férfiát. Az egyházmegye ünnepi konferenciája is­tentisztelettel kezdődött, melynek keretében Czeglédy Pál garamkissallói lelkész tartott gondolatokban gazdag beszédet. Majd az is­tentisztelet után Patay Károly esperes meg­nyitotta az ünnepi konferenciát és meleg sza­vakkal üdvözölte a konferencia tagjait. Négy­száz esztendő levegője, — mondotta, — borul reánk ebben az ünnepélyes órában, Károli a nagy magyar bibilaforditó szelleme itt jár közöttünk. A mai testvérietlen és önző kor­ban vaD valami felemelő érzés abban, hogy az egyérzésü emberek testvére találkozóra jöttek össze a nagy magyar bibliaforditó em­lékünnepén. A konferencia megalakulása után Konta Ká­roly nagykálnai lelkész és László P. presbiter a nagykálnai ref. egyház részéről üdvözölték a konferenciát, mig Báudy Endre főesperes a barsi evangélikus egyházmegye üdvözletét tolmácsolta. ' ' Lócsai János relsőszecsei presbiter A biblia és híveink cimü tartalmas felolvasásában a biblia általános jelentőségével foglalkozott. Ezután Sörös Béla, a losonci ref. teológia igazgatója a közönség feszült figyelme mellett tartotta meg mélyen szántó ünnepi előadását Károli Gáspárról és a biblia hatásáról. — Arról szokták az embert megismerni, —- kezdte el beszédét az előadó, — hogy miről emlékezik meg. Most mi a bibliáról és Ká- roliról, a nagy magyar bibliaforditóról em­lékezünk. Károli 1586 táján, mielőtt hozzá­fogott volna a biblia fordításához, először se­regszemlét tartott, összehívta traktusát és megnézte, kik azok a buzgó imádkozok, akik közül segítőtársait választhatja nagy munká­jához. A bibliafordítások terén Károlinak is vol­tak elődei. Azonban ezek a fordítások csali töredékek vagy pedig a bibliának csak egy részét adják. Az első teljes magyar bibliafor­dítás érdemének dicsősége Károli Gáspárt il­leti meg, aki először adta magyar nyelven a szent könyvet a nép kezébe. Károli Gáspár születését 1529-ben jegyzik Nagykárolyban. Radics Gáspár volt az ere­deti neve. Fiatal éveiről jóformán semmi sincs feljegyezve az utókor számára. Azonban 1556- ban már . Wittenbergben tanul. Melanchton, a nagy reformátor tanítványa. 1562-ben Szat- máron van. 1563-ban azonban már Göncön találjuk őt. A mohácsi vészt követő idők szerencsétlenül két ellenséges táborra szakí­tották az országot. A török járom és a német hódítási törekvések mérhetetlen nyomorúsá­got zúdítottak a szegény, szerencsétlen ma­gyar népre. Károli lelkében felveti a nagy problémát: Mi az oka annak, hogy Magyar- ország ilyen szerencsétlen. És meglátja éles szemmel, hogy minden bajnak legfőbb szülőoka az, hogy az ország nem veszi komolyan az Isten igé­jét. És mielőtt (.a bibliafordítás nagy munkájába kezdene, két munkát ad közre, melyekben éles elmével rávilágít az ország akkori bajai­ra és pusztulásának okaira. Egészen fiatalon a kassai egyházkerület lelkészeinek széniora lesz. És nemcsak espe- resi, hanem szuperintendensi jogokat is gya­korol. 1566-ban összehívja a gönci zsinatot, ahol az unitáriusok ellen védekezik. Határo­zatokat fogadtat el. A bibliát ősforrásnak kell tekinteni és naponta kell azt olvasni. Erősen hangsúlyozza, hogy a lelkésznek úgy a gyü­lekezettel, mint sajátmagával szemben is erős fegyelmet kell gyakorolnia. Határozatilag ki­mondatja, hogy az a lelkész, aki illetlen ma­gaviseletét tanúsít, elmozdittassék állásától. De a renitens gyülekezet is szigorúan meg- büntettessék. Károli mozgékonyságára és munkásságára jellemző, hogy 1567-ben már ott találjuk a debreceni zsinaton, mint annak egyik vezé­rét, 1569-ben pedig résztvesz a nagyváradi hitvitán. 1577-től 1586-ig Göncön lelkészke- dik, majd Mógócsi birtokán, Tályán találjuk őt mint Mágőcsi udvari papját. Rendkívül sze­rette a diákokat, mert a diákokban látta a jö­vő reménységét. A gönci zsinaton mondotta ki azt is, hogy a lelkész asztalánál ott legyen az iskolamester is, mert így akarta összefor­rasztani az egyházat és az iskolát. 1581-ben már ismét Göucön lelkőszkedik, mint máso­dik lelkész Huszti Imre gönci lelkész mellett. Az élete nyugödtabb mederbe kerülvén, el­érkezettnek látta az időt, hogy nagy tervét megvalósítsa és lefordítsa a bibliát. Nagy se­gítségére volt Rákóczi Zsigmond az anyagi javak és Bocskay Erzsébet a szellemi javak előteremtésével. A. két homonnai Dougeth testvér is segítségére sietett. Ő maga pedig összeszedi azokat a bibliákat és bibliai fordi- tásokat, amelyeket műnkájánál felhasználhat. A bibliafordításnál segítségére voltak még a gönci iskola tanárai és Huszti Imre lelkész is. A teljes magyar biblia, mely 1589 február 18-án készült el, 239 fóliáns lapból állott és a teljes fordítása 1590-ben Vizsolyban, egy csendes kis faluban jelent meg 500 példány­ban nyomtatásban, Manycskovics Bálint len­gyel nyomdász nyomdáján készítve és főkép­pen ecsedi Báthory István áldozatkészségé­vel. Ez a biblia rövidesen elterjedt a nép kö­zött, mert a nép nagyon megszerette. Több kiadást élt meg, melyek közül jelentős Szenei. Molnár Albert átdolgozásában kiadott biblia 1607-ben. Károli hatása a gönci iskolánál végzett ta­nári munkásságában mutatkozik. Másodsor­ban Károli hatása érezhető volt az egyház­védelem terén abban, hogy erős fegyelmet hirdetett és ezt az erős fegyelmet belevitte az egyházi életbe is Családi élete is mindig kedves és vonzó volt. A házához járó diákok elvitték szerteszét a világba az itt látott pél­dakép hatását. De nagy’ hatást gyakorolt a környezetében lévő urakra is. És ezzel elő­készítette a világi és az egyházi elöljárók együttműködését. Hatása a szentirás lefordí­tása révén is jelentkezik, mert az akkori magyar nyelvet senki sem kezel­te oly könnyedén és tisztán, mint ö. A teljes bibliát lefordította. Az ószövetség le­fordításával az volt a célja, hogy7 a zilált álla­potokban és a nyomorúságos szenvedésekben már-már elmerülő magyar népnek példa­képül felmutathassa a zsidó nép heroikus küzdelmét, melyet az fajának érdekében ví­vott. A népének kezébe akarta adni a bibliá­val együtt az Istennek összefogó hatalmát. És tényleg, aki Károli bibliájának hatása alá ke­rült, az szabadságszerető lesz és a szabadság harcosává szegődik. így munkálkodik Erdé­lyen keresztül a szentirás a magyar faj meg­mentése ügyében. A rendkívül mély hatást keltő előadás után Szobi Endre zalabai tanító A biblia és az is­kola címen figyelemreméltó tanulmányt olva­sott fel. Rámutatott arra, hogy az iskola min­denkor megteszi a kötelességét az egyház­védelem terén. Azonban szükségesnek látja néhány üdvös reformmal megjavítani a mai elemi iskola hittantanitását. Majd Kenessey Kálmán dr. tanácsbiró rendkívül gazdag meg- látásu előadást tartott a mai kor vallástalan- ságának okairól. Szabó Zs. Zsigmond bajkai lelkész a hallgatóság osztatlan elismerése mellett nagy hatással szavalta el ez alkalom­ra irt „Zsoltáros ének Károli Gáspárhoz44 ci­mü ódáját. Dicséretet érdemel a nagykálnai ref. énekkar, amely Rácz Lajos tanító vezeté­sével néhány igazán szép, pompásan összeta­nult klasszikus éneket adott elő az egyes elő­adások között. Az ünnepi műsor keretében fellépett még Nagy Sándor tanár is, aki Verdi C-moll Preludióját játszotta el művészi kész­séggel, orgonán. Domény Gyula dr. egyházmegyei világi gondnok zárszavai után az ünnepi konferen­cia véget ért, utána 200 teritékü közebéd volt Itt több felszólalás volt, többek között Balogh Elemér püspök, Rónay János nagykálnai róni. kát. plébános, Bándy Endre főesperes a ke­resztény egyházak testvéri összetartására ürí­tették poharukat. Délután együttes lelkészi, tanítói, presbi­teri értekezlet volt, később a lelkészek érte­kezlete, majd a tanítók külön értekezlete zaj­lott le. Egy olasz bidropiáu súlyos balesete Milánó, november 21. A Roma Ostia Cagliari repülőgép tegnap este nyolc utassal szerencsét­lenüljárt Terranová Szardínia kikötőjében. Az uta­sok között, volt Manaresi képviselő, a hadügymi­nisztérium államtitkára is. A pilóta optikai csaló­dás következtében a tükörsima vízfelületen téve­sen Ítélte meg a magasságot és gépe teljes se­bességgel beszaladt a vizbe és természetesen fel­fordult. Szerencsére azonnal három motorcsónak jelent meg a helyszínén és kihalászta a vizből a legénység és az utasok legnagyobb részét. Egyedül Piery gróf. az egyik utas, fűlt a vízbe. Manaresi államtitkár arcán könnyebben megsebesült. Ferri képviselő eltörte egyik lábát. A pilóták, köztük Béniidi repülő kapitány, könnyebben sébesültek meg, a távirdász állapota válságos. r r 6 ‘PHSGSI-Magyar-hírlap ______ 1929 november 22, péntek. „I ......Illlllll—IIIIIWIIIII Hllllll UH |[ - IW > . ■ ‘ i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom