Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-16 / 261. (2186.) szám
Szombat, 1929 november 16. 'PRALGAIAVmAaHlT-TIRIiAI* 7 A NI „NAGYASSZONYUNK" Ha az újságok családi tragédiákról, nagy sikkasztásokról, sőt gyilkosságokról adnak hirt, a refrain rendszeresen: „keresd az asszonyt44 Én most ennek ellenkezőjéhez, egy nagy, magasztos kötelesség teljesítéshez keresek asszonyt, illetve asszonyokat. Keresem a szlovenszkói magyarok azon asszonyait, kiknek déd-, nagy sőt még édesanyjukat is a „Nagyasszony44 megszólítással tisztelték meg. — A magyar nemzet ha kiváló asszonyairól, azok munkái-, érdemeiről emlékezteti meg, őket mindig „Nagyasszonyaink4 jelzéssel tüntette ki. Sőt Jézus Krisztus an, já- hoz is, mint a magyarok Nagyasszonyához kő- ’ nyörög. Nekünk a huszadik század agyongyötrött. a í lét küzdelmeiben kifáradt, bánatban gyászban tobzódó, a már-már megsemmisülő középosztály szegény asszonyainak csak a nagyságos asszony . megszólítás jutott. Mi már csak álmainkban lát- | juk a fehér hajú, piros arcú, mosolygó ajkú, sze , retetet sugárzó szemű matrónát, nagyanyánk-. { avagy édesanyánkat, az áldott emlékű „Nagyasszonyt44. Ezt a mi nagy kincsünket, boldog emlékünket, akarta Péchy Gáspárné Bavtóky Mária urasz- [ szony megörökiteni, mikor a „Nagyasszony4* la- i pót megalapította. Sajnos, mi a „Nagyasszonyáti nem részesítjük abban a pártolásban, támogatásban, amit Péchyné Bartóky Mária úrasszony buzgó igyekezete, fáradságos munkája megérdemelne. Fiatal éveimben Thürlngiában voltam. Vadregényes, tündér! erdejében láttam egy lei pici házikót. Virággal elhalmozott erkélyének homlokzatán ez a tulajdonosának büszke megelégedését, békés boldogságát hirdető felírás tünde lelőtt: „Klein, aber ntein!4' Asszonytársaim! Kedves szlovenszkói magyar-asszonyok testvéreim! Az enyém, a tied, a mienk a „Nagyasszony44. A mi szent kötelességünk, hogy a „Nagyasszonyát a szlovenszkói magyarság egyetlen asszony-lapját pártoljuk, gyámolitsuk, csiszoljuk, csinosítsuk, de mindenekelőtt fenntartsuk. Nem alkalmazhatjuk az általunk sokszor Igen szívesen használt kibúvót sem, hogy nagy a drágaság, rosszak az anyagi viszonyaim, nem fizethetek elő a lapra. Hiszen a „Nagyasszony44 egész évi dija: 24 K, szóval huszonnégy korona! | Ez annyi, mint havi 2 korona. Ugye bár, szinte hihetetlen: napi nem egészen 7 fillér. Asszonytársaira! Fogjunk kezet, tömörüljünk eggyé, a mi saját lapunk, a „Nagyasszony44 felkarolására. S ne csak magunk legyünk e lap előfizetői, hűséges munkatársai, olvasói, hanem buzdítsuk arra többi társainkat is. Győzzük meg őket, hogy a „Nagyasszonyának egyetlen egy szlovenszkói magyar asszonyolvasó asztaláról sem szabad hiányoznia, mert hiszen ezt köny- nyen teljesithetővé teszi a lap rendkívüli olcsósága. Ha mi együttesen biztosítjuk a lap fenntartását, úgy a Szerkesztőségnek módot adunk hogy a minket, asszonyokat illető ügyekben: művelődés, kézimunka, kertművelés, háztartásban, hasznos útmutatást, felvilágosítást adjon. Ha minden mostani előfizetője a „Nagyasszonyának csak két előfizetőt szerezne és azok újra kettőt, úgy nemzeti és asszony] kötelességünknek eleget tettünk. Lenne egy szép lapunk, mely nap-nap után javulna, bővülne. Lehetővé tennők az édesanyáknak, hogy leányaikból a régi magyar „Nagyasszonyok44 utódait neveljék. Elől! zetési dijak a Prágai Magyar Hírlap Kiadóhivatalához: Praha, II. Pánská ulica 12. III. küldendők. Komárom özv. Kiss Endréné. Magyarországon egyszerűsítik a minisztériumok ügykezelését Budapest, november 15. Az egységes párt agrárbiokkja tegnap este értekezletet tartott a mezőgazdasági válságról. Az értekezlet Farkas Géza indítványára elhatározta, hogy bizottságot küld ki, amely állandóan foglalkozni fog a felmerülő agrárkérdésekkel és ily irányú javaslatait a kormányhoz terjeszti. Több fölszólaló a vámtarifa revízióját és a gabonatárházak felállítását kivánta, amely kérdésekben Prónay földmivelésügyi államtit- » kár megnyugtató választ adott. j A keresztény gazdasági párt is értekezletet tartott tegaap, amelyen ugyancsak a gazdasági helyzettel foglalkoztak. Az értekezle- ] ten megjelent Bethlen István gróf miniszter-1 i elnök, Wekerle pénzügyminiszter és Mayer I földmivelésügyi miniszter is. A párt állás-j 2 pontját Haller volt miniszter ismertette, mi- ^ re Bethlen miniszter elnök válaszolva közölte, > * hogy I a takarékossági bizottság már dolgozik' \ azon a terven, hogy a minisztériumok ügy- | kezeléséi leegyszerűsítse. A közigazgatási egyszerűsítése ugyancsak folyamatban van,' g ahol főként a szóbeli elintézés módjainak c kibővítésével könnyítik meg az ügymenetét. * A miniszterelnök kijelentette, hogy a kor- * mány a képviselők számának csökkentésé-j ' tői sem zárkózik el, J ( ez azonban csak az elkövetkező választások-; nál a kerületek uj beosztásával történhetik Egy erdélyi magyar újságíró tragikus halála A poloskairiáshoz használt ciángáz az illemhelyen ölte meg a szerencsétlen Halai hírlapiról Temesvár, november 15. Az erdélyi magyar ujságirótársadalomnak nagy gyásza van. Szirmai László 25 éves hírlapíró, a Temesvári Hírlap munkatársa személyében egy harcos újság5 irót ragadott el a halál, az újságírói kötele-tég- teljesítés bátor és ragyogó jellemű harcosát, aki a kisebbségi magyar irodalom zsendülő nagy tehetsége is volt. A 25-ik életévében járt, de már küzdelmes évek voltak háta mögött. Munkatársa volt a párisi Le Journalnak és végzett növendéke a párisi Sorbonnenak. Halálát egy szokatlan és fatális baleset idézte elő. Szirmai László eccémája gyógyítása végett gyakran feljárt Juhi Mór dr. temesvári orvos rendelőjébe. Szerdán délután eltávozott a szerkesztőségből s háromnegyedhárom óra tájban az orvos rendelőjébe ért. Kezelés után kiment az előszobából nyíló illemhelyre. Az orvos közben el is felejtette a látogatását és csupán há romnegyedóra múlva, amikor a rendeléseket befejezte és az előszobában meglátta a fogason függő kabátot, jutott eszébe, hogy Szirmai László még nem jött vissza. Balsejtelemmel eltelten ment az illemhely ajtajához és bezörgetett. Nem kapott választ Az orvos átható cián szagot érzett és halálra* rémülten futott le a házmesterhez, aki fiaival együtt azonnal felsietett a harmadik emeletre. Felfeszi tették az illemhely ajtaját és ekkor megdöbbentő kép tárult eléjük. Szirmai László holtan guggolt a cementpadlózaton, arca egészen el volt torzulva. A holttestet bevitték az orvosi rendelőbe. Telefonon értesítették a mentőket és a rendőrséget. Az orvosok már csak a beállott halált állapíthatták me<r. Nemsokára megjelent a vezetőügyész, a hatósága orvos és a rendőrbiiztos, akik a haláleset hivatalos megállapítása után a halál okának kiderítésére helyszíni vizsgálatot tartották. Megállapították. hogy Szirmai László ciángáz mérgezés következte ben halt meg. A harmadik emeleti folyósón kivtil a mái' dik emeleten és az egész épületben érezni lehetett a ciángáznak kesernyés, mandulaizre emlékezte* tő szagát. A vizsgálat szerint a második emeleten a mentőtársulat előző nap délután Zyan-gázzal poloskairtást végzett A mentők állítólag minden szükséges óvintézkedést megtettek, úgy látszik azonban a mérges gáz mégis utat talált a harmadik emeletre és megtöltötte az illemhelyei. Szirmai magába szívta a mérges gázt, amelyből ©lég volt egy két szippantás, hogy megölje. A gáz gyilkos hatása alatt Szirmai elszédült s a következő pillanatban, mielőtt még a bezárt ajtóhoz kaphatott, vagy dörömbölhetett volna, meghalt. A tragikusan elhunyt újságíró haláláról a Temesvári Hírlap szerkesztőség© és kiadóhivatala, valamint az erdélyi és bánsági népkieebb-égi újságírók szervezete külön gyászjelentéseket adott ki. Az érsekujvári képviselőtestület megtzavazta az1930-ai költségvetést A 200 százalékos pőtadén kívül másfél milliót kér Érsekújvár városa a szanálási alapból — Nagy vita a mezőőrük fizetése körül Érsekújvár, november 15. (Saját tudósítónktól.) Holota János dr. városbiró nyitotta meg az órsekujvári képviselőtestület költségvetési közgyűlését. A városbiró bejelentette, hogy a város nagy feladaton, a 200 százalékos pót- adókeretem belül nem voltak megoldhatók, ezért köriUblül másfél millió koronás hozzájárulási az országos hivatal által kezeli szanálási alaptól fog kérni Érsekújvár. Néder János h. városbiró aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uj törvény következtében a város költségvetése függőben van mindaddig, amig az országos hivatal nem hagyja azt jóvá s valóságos ex-lex van. Holota dr. válaszában hangsúlyozza, hogy ezt a törvény hibája, mely a városokat anyagilag védtelenül szolgáltatja ki a felügyeleti hatóságoknak. Az országos hivatalnak nemcsak törölni van joga tételeket a városi költségvetésből, hanem maga belehelyezhet uj tételeket is. A költségvetésnek legtöbb tételét egyhangúan mgszavazták az összes pártok. Nagy vitára csak a vadászati bérletből eredő jövedelem felhasználásának módjánál került sor, midőn Blaskovics István dr. (Hlinka-párt) a tervezettel szemben azt javasolta, hogy ezt ősz- szák szét ff gazdatársadalomban. órákig tartó szenvedélyes vita követte ezt, amelyben résztvett Slávik Alajos vezető jegyzőn, Tóth Antal főszámvevőn, Néder János h. városbirón kívül — akik valamennyien a törvény kifejezett előírására mutattak rá — a szlovák és magyar gazdatársadalom szónokai is. Ez utóbbiak sznvedélyesen tiltakoztak az ellen, hogy a vadászati bérből a mezőőröket s a bikák fen tartását fizessék. A vita vége az volt, hogy a többség megszavazta a gazdákkal szemben a költségvetés eredeti szövegéi. Ez volt az első eset, hogy a magyar pártok nem egységesen szavaztak a képviselőtestületben. A közben meginduló tárgyalások után majd o!yan határozatot hozott a közgyűlés, hogy a vadászati béren felüli szükségleteket — a mezőőrök és a magái la tok költségeinek fedezésére — nem külön pótadóban fedezik, hanem ugyancsak a szanálási alaptól kérik ennek fedezését. Örült vagy azsanprovokatőr ? Szabó Sándor elbocsátott tanító visszaél a P. M. H. nevével Csendőrkézen van az irredenta-mesékkel házaló elmeháborodoll meg. _ | Búd, Wekerle ás Mayer miniszterek hozzászólása után a párt a miniszterei nőkre bízta a gazdasági helyzetne parlamentáris utón való rendezését. j Prága, november 15. Megírtuk néhány nappal ezelőtt, hogy Nyitna városában egy Szabó Sándor nevű különféle bűncselekményekért többször elitéit gyanús egyem bukkant fel, aki felkereste nyitrai munkatársunkat, Dal- los István hírlapírót s azt hazudta neki, hogy a Prágai Magyar Hírlap alkalmazottja, irredenta tevékenységben működik a Prágai Magyar Hírlap megbízásából és rá akarta beszélni Dallost, hogy ebben az irredenta tévé kenységében támogassa őt. Dallos természetesen nyomban látta, hogy szélhámossal áll szemben és ezért Szabó Sándort feljelentette a csendőrségen. A csend őrség megindította a nyomozást, amelynek folyamán kihallgatták Dallos Istvánt, és szembesítették is Szabóval. Ez az ember, aki állítólag állásából eibocsá ♦ott tani tó, valószínűleg a hosszú nélkülözések után meghibbant elméjében, vagy ami rosszabb ránézve, alantas azsant-provokatöri szere pet tölt be és a Prágai Magyar Hírlapot szeretné megbízóinak utasítására kompromittálni. Vakmerősége annyira ment, hogy a Daliással való szembesítés alkalmával is kitartott hazugságai mellett. Azt mondotta, hogy politikai cikkeket ir a Prágai Magyar Hírlapba, amelyekért honorálják. így júniusban 800, júliusban 700, augusztusban 50Ó koronát kapott, azonki- vül Szül lő pártelnöktől is pénzt kap. Azt mondotta, hogy igazolványa van a Prágai Magyar Hírlaptól, amelyet Forgách „elnök14 állított ki részére, az igazolvány azonban „történetesen" nincsen nála, mert falun lakó fivérének lakásán őrzi. A csendőrség kérd ezősködésére elmondotta, hogy irredenta dolgokban kémkedik, három vármegyében dolgozik. Szabó Sándornál egy csomag lehetetlenül megfogalmazott cikket is lefoglaltak, amelyekre azt mondotta, hogy ezek a Prágai Magyar Hírlap részére készültek. Amikor Dallos a szemébe mondta, hogyanéin mond igazat, amikor azt állijta, hogy■ a Prágai Magyar Hírlap munkatársa, bizonyítékul az asztalon keverő oikkcsomagot hozta fel. Azl állította, hogy november 8-án küldött utoljára cikket a Prágai_ Magyar Hírlapnak „Magyar feltámadás" elmen s utolsó cikke október 2 án jelent meg az „Autonómia ügyében" cim alatt. §AU PALAIS THEATRE ALHAHBRA Praha, Váciarské oám. Telefon: 37769. Ma és mindennap nagy szenzációs világvárosi műsor. Két zenekart Előkelő magyarok találkozóhelye. Olvasóközönségünk előtt felesleges külön is hangsúlyoznunk, hogy Szabó Sándor bűnöző egyénnek minden reánk vonatkozó állítása szeinenszodefct hazugság, aljas és utolsó rágalom. Nem igaz az, hogy Szabó Sándor bármikor is alkalmazottja lett volna a Prágai Magyar Hírlapnak. Szabó Sándornak színét sem láttuk sohsem, azt sem tudjuk, milyen bokorból származik, azt sem tudtuk idáig, hogy a világon van. így nem adtunk neki megbízást arra, hogy három megyében irredenta dolgokban ténykedjék, mint ahogy mi senkinek a világon semmiféle titkos megbízást nem adunk. Nem tartunk semmiféle politikai ügynököket, munkatársaink és alkalmazottaink pedig megfelelő, szerkesztőségileg és rendőr- batóságiJag lepecsételt igazolvánnyal vannak ellátva, aki tehát ilyen igazolvány nélkül állítja magáról, hogy a mi alkalmazottunk volna, az hazudik és sötét célokból szélhámoskodik. Mondanunk sem kell, hogy Szabó Sándornak semmiféle cikke soha nem érkezett meg a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségébe, október 2-iki száunkba az „Autonómia ügyében" címen Írott cikk egyáltalán nem jelent meg lapunk hasábjain, hasonlóképpen nem értekezett meg lapunk szerkesztőségébe a „Magyar feltámadás" cimü cikk sem. Egy szó sem igaz tehát abból, hogy tőlünk Szabó fizetést, vagy bármiféle cikkho.no rániumot kapott volna. Dallos István hirlapirótársunk igen helyesen cselekedett, amikor a sötét?"ándéku embert csendőrkézre juttatta. A Szabó Sándor- féle embertípust sűrűn termeli ki az olyan kor, amikor sokhelyütt adnak hitelt besúgóénak és rágalomnak. Jókai regényeiben sűrűn bukkannak fel a Bach-korszak titokzatos lengyeléi és a mostani magyar kisebbségi életben is sűrűn kísértenek az azsant-provokatő- rök, akiknek gyalázatos munkája sokszor kegyetlen tragédiát teremt, amint azt nem egy szomorú esetben láttuk. Az ilyen sötétszándé- ku embert tehát azonnal adjuk a hatóságok kezére, mert mi nem akarunk homályban bujkálni, mi nyitott, sisakkal állunk a kisebbségi élet küzdőterén, azokért a jogokért harcolunk, amelyet nemzetközileg garantált szerződések és az alkotmánytörvény biztosítanak számunkra és ebben a küzdelmünkben nem használunk fel semmiféle söpredékembert vagy elmebeteget. Psrssztlázadás egy lengyel faluken Varsó, november 15. Jawomig keletgaliciai faluban a parasztság tegnap megtámadta az agrárreform végrehajtó közegeit, akik a faluba jöttek, hogy földméréseket és házszámlálást eszközöljenek, ötszáz paraszt váratlanul megtámadta a hivatalnokokat, összezúzta technikai eszközeiket és szétszaggatta könyveiket. A hivatalnokokat csak az ötven főnyi osendőrség tudta biztonságba hozni, miközben valóságos csata támadt, melyben több rendőr és paraszt megsebesült. !gs£@rp@!l#cié Trianonról az angol alsóházban London, november 15. Az alsóbázban elhangzott interpellációk során Mander liberális képviselő a kormánynak a trianoni békeszerződés revíziójával szemben elfoglalt álláspontjáról érdeklődött. Ilenderson külügyminiszter válaszolta: — A trianoni szerződés revíziójának kérdését az angol kormány sohasem tette megfontolás tárgyává. Fjgy konzervatív képviselő közbeszólásában kérdezte, vájjon nem lehefno-e valamit tenni a súlyos európai veszedelmek forrásainak kiküszöbölésére. A külügyminiszter erre a kérdésre nem válaszolt. Alexander, az admiralitás első lordja egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a Londonban tartandó tengerészeti leszerelési konferenciára való tekintettel a kormány egyelőre a lehetőségig lassítja a singaporei flottabázis munkálatait. Ha lehet, a felfüggeszthető munkákat felfüggeszti és a konferencia befejezéséig nem kezd uj munkálatot. Több interpelláció hangzott el ezenkívül a kommunista internacionálé á’ta; űzött felforgató propaganda és a szovjefkormány ez- irányu felelőssége tárgyában. Henderson kizárólag korábbi válaszaira hivatkozott