Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-16 / 261. (2186.) szám

s 'PRXGAI-A^AG^a'R-HtRIiAR Szombat, 1929 november 16. D'Artagnan gróf igazi élete A nagyszerű muskétás alakja a történelem kutató tényében eziistkeresjstee, arany lángn yelvekke] díszí­tett, lilomvirágoe kék köpenyében. Szürke lován vágtatta be a vidéket kalandok­ra vadászva. Vakmerősége, amelynek számom ütközet­ben adta tanujelét, páratlan volt. Ma zári n, a mindenható államiférfiu, vakon bí­zott ebbén a gaszkonyi legényben és számos fontos megbízással küldte ki a külföldire. D'Arta-gnannak ezen utjai alkalmával szám­talan gáláns kalandban volt része, amelyek különben ismeretesek. Nem akadt nő, aki ellenállott volna a királyi muskétások nagyszerű kapitányának. 1655-ben Landre- ciesbea találkozunk vele, azután Valenden- nesben és Montmédyben Tumeane parancs­noksága alatt. Odaadó híve volt a királynak és Ma-zarin- nek, akinek különben is kedvenoe volt. g aki megsokszorozta a gróf vagyonát. A király is mindig értékelte , d‘Aríagnan szolgálatait s különbőzé tiszteletbeli remekkel ruházta fel: „A királyi baromfiudvar kapitány-igazga­tója4* és „Az őzhajtó ebek kapitánya*4. 1672-ben Lilié parancsnokává nevezték ki de Humféres helyébe. 1673-ban halt hősi halált Maestricht ostro­mánál, amikor egy ellenségbe puskagolyó nyakán érte. Négy muskétás ragadta meg a holttestet, hogy a drága tetemet az ellenség elől biztonságba helyezze, de mindannyiukat lelőtték. A ki­rály, hogy harminc évig hűségesen szolgált muskétásának emlékét megtisztelje, már nem adhatta meg neki a marsaílbotot, amint az Dumas regényében áll, hanem akkor szülé­éit kisfia keresztapaságát vállalta. Ez d‘Artagnan gróf rövid élettörténete, amely egy felette bátor és gáláns kapitányt mutat be. De az olvasók elfelejtik ezeket a sorokat, mért egyetlen történet- és valósághű munka sem lenne képes az emberek emléke­zetéből kitörölni azt a képet, amelyet Alex am­ire Dum&s-pére festett meg nagyszerű mfiivé- >en. Prága., november 1 l Gyönyörű és felejthe­tetlen jelenség Alexaudre Dumaöna.k a ^Há­rom muskétás" című müvében a negyedik muskétás: d‘Artagnan gróf. A regényíró pom­pás hősként, fáradatlan csevegőként s örök szerelmesként mutatja be előttünk. Ki ne is­merné ezt a kitűnő muskétást, örökké ké­szen tartott kardjával és toUbokrétás, golyó­ütötte kalpagjával? De csak kevesek előtt is­merete*, ki volt ez a Dumas-hős a valóság­ban. Két író szentelt figyelmet és időt a lovag­nak. Charles Samaran és Gérard-Gailly. Ez utóbbi közzétette a muskétás memoárjait s jelentőséges történelmi bevezetőt irt elébük. Megjegyzendő, hogy az 1700-ban kiadott memoárokat hamisítot­ták, s tulajdonképpeni szerzőjük nem volt más, mint Courtile de Sandraz, a rosszhirü párisi firkonc, több ilyen hámisit vány szerzője, aki emiatt két ízben is vendége volt a Bastille- nak. Ennek ellenére, — amint egyik tanul­mányában G. Mongredien írja — Sandraz jól volt értesülve s ezért, ha figyelmen kívül hagyjuk azokat az oldalakat, amelyekben sza­badjára ereszti fantáziáját, el kell ismerni, hogy meglehetősen pontos a memoárokban. Ilyenformán három irodalmi arcképünk van d‘Artagna-nról: Samara ótól, de Sandraztól és Durnas pére-től. Most eláruljuk d'Artagnan lovag tisztelői­nek, mit tudunk igazat róla és életéről. Tesz- sztik ezt annak ellenére, hogy bizonyosra vesszük, hogy a gróf tisztelői ezen rövid ismertetés után is megmaradnak híveiül nem az igazi, de a regénybeli hősnek. Igazi neve ez volt: Charles de Batz-Castelmo- re, d'Artagnan grófja. 1623-ban született a gaszkonyi Lupiaoban. Kiművelésére nem sok gondot fordítottak, ami helyesírását)! is k-i tűnik. Amikor felserdült, belépett a királyi muskétosok századába, melynek de Trévillé gróf volt a parancsnoka. Büszkén járkált Arrasban. Kassáéban, Közei kétszáz év után végre hivatalosáéi is szentté árpádházi Az i93G iki magyar szent év nagy eseménye lesz a Nyalok* szigete királylányának szentié avatása — Üvegkoporsóban temetik el a Margitszigeten IV. Béla unokáját a macsói bánt i ünnepét, azóta ujabb lépések nem történtek a " kanonizáló kieszközlése érdekében. Most, hogy a pápa 198ö-ra szent óvet. ée Ma­gyarországra nézve külön Szént Imre évet hirdet, ismét felvetődött a kanonázáe.iő kérelmezésének gondolata. Felbecsülhetetlen jelentőségű volna Magyar- országra nézve, ha ez az akció sikerrel járna. — Margit királyleány szenttéavatása Magyarország felé fordítaná a világ figyelmét, mint ahogy az egész világ érdeklődése Franciaország felé for­dult, amikor lisieuxi Kis Terézt szentté avatták. Ha sikerül kieszközölnie a hercegprímásnak, hogy a Szentszék elrendelje a kanonizációt — ami re­mélhető —■ akkor jövőre világraszóló ünnepségek keretében avatnák szentté a Margitsziget áldott emlékű király­leányát. Ezzel egyidejűleg még egy érdekes tervvel fog- | Lalkozik a Margitsziget igazgatósága. 1917-ben, mikor a szigeten archeológiái ásatásokat végeztek, nehéz tölgyfakoporsöba zárva Béla macsói bán­nak, IV. Béla király unokájának holttestét talál­ták meg. A tatárjárás monografikusainak meg­állapítása szerint, a bán összeveszett sógorával, Güssingend Henrikkel, aki Bélát ticsalta a sziget­re mulatni és mulatozás közben zsoldosaival fel- kóncoltatta. A kiásott holttest koponyáján jól lát­szanak a kelevóz- ée buzogánycsapások nyomai. A leletet akkoriban Bartucz Lajos dr. budapesti egyetemi magántanár in-deptifikálta. A háborús idők miatt nem volt rá mód. hogy megfelelően el­helyezzék a bán tetemét. Most a Margitsziget, vezetősége elhatározta, hogy a macsói bán földi maradványait, mint a sziget­hez fűződő értékes kortörténeti emléket, vissza­helyezi régi helyére. Terv szerint a romok tájékán díszes sírboltot építenek és abban üvegkoporsóba zárva helyeznék el s tetemet. A csontma rád ványoknak a Margitszigetre való visszahelyezése ünnepélyes külsőségek közepette történnék meg. A jövő esztendőre tervezik a korhű rítus sze­rinti díszes temetést. Ha sikerrel jár majd a ka­nonizálás kérelem, akkor egyidejűleg fogják ünnepélyeset) boldoggá avatni az árpédházbeli királykisaaszonyt és régi pompával eltemetni az árpádliázbelí unokát. A sziget vén fái megérik a régmúlt idők feltámadását. Fizessen elő a nr Képes Héf-re Előfizetési óra Ví évre 36. - Ke*. Minden újságárusnál kapható Budapest, november i<­Bizonyára az szlovenszkói olvasót is érdekelni fogják azok a nagy vallásos ünnepségek, amelyek a jövő évben a Margit-szigeten fognak lefolyni. E gyönyörű sziget évszázados fáinak lombjai alatt feküsznek a régi zárda romjai és álmodnak a fe­hér királylányról, Margitról, aki szent életet élt a „NyuJak szigetén", akinek sírjánál csodák történ­tek, aki legendás alakja a magyar történelemnek. A kőztudaí Szent Margitnak ismeri IV. Béla király leányát, .de valóságban sohasem avatták szentté, sőt még ünnepélyesen boldoggá sem. Ha­lála után azonnal megindult az -akció a kanonizálás iránt, de a fatális véletlenek láncolata közel hét évszázad óta mindig meghiúsította a megvalósulásét. 1272-ben V. István király, VTargit bátyja kérel­mezte X. Gergely pápánál buga szentté avatását. De mielőtt az eljárás befejeződött volna, a pap meghalt. — Utódai, V. Luce, V. Adorján és XXI. János, mind foglalkoztak a kérdéssel, de mind­hárman túlságosan rövid ide'g uralkodtak ahhoz, hogy dűlőre vitték volna. Ezután az ügy egyidőre elaludt, később Róbert Károly elevenítette fel újra, de sikertelenül, mert XI. Benedek pápa ha­marosan meghalt, utódát, V. Kelement pedig na­gyon elfoglalta a templáriusok ügye és az eret­nekek megfékezése". Ezután semmi sem történt Margit szenttóavatási ügyében egész Mátyás királyig, aki sajátkezű lég irt levélben kérte II. Pina pápát, hogy a már több ízben tárgyalt ügyet végre befejezzék. Megint csak a pápa halála akadályozta meg, hogy ez megtör­ténjék. De II. Pius megengedte, hogy a Domónkós- rend magyarországi kolostoraiban Boldog Margit tiszteletére misét mondjanak és officiumot tartsanak. A kanonizácíóe pert 1040-ben indították meg újra Ferrarrás és Sartori atyák, amikor is III. Ferdinánd magára vállalta a kanonizáció költségeit is. De a kedvezőtlen valláepoütikai viszonyok megint megakasztották az ügyet. A 18. század má­sodik felében kezdődik aztán ismét, ogyszerre két oldalról is, a szenttéavatás kérelmezése. Bat­thyány püspök közbenjárására VT. Pius pápa 1.789- ben megengedte, hogy az erdélyi egyházmegyékben is misét mondhassa­nak Boldog Maarglt tiszteletére éti később VII. Pius megadta az. engedélyt, hogy lia’álának évfordulója „festum duplex" géméül ünnepeltessék. Ilyen módón tehát, bár a boldog- gáavatáe nőm történi, meg. a Szentszék baJIgaUVlagos beleegyezésével Árpád­házi Margitét megilleti a „boldog" olörtév és a „boldogokénak kijáró tisztelet. 1805 ben tartották meg először Boldog Margit — Rálőtt a bátyjára — egy évi börtön. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Régi testvér- háború dúlt Méhész községben az Ele k-csa Iádban, Elek József ée István jómódú gazdálkodói a község­nek, de édesapjuk halála óta az örökség eloez'ása . miatt évek óta ádáz harc folyt a testvérek között. Két esztendővel ezelőtt, nyár folyamán a fiatalab­bik testvér, Éllek József, aki édesanyját is eltar­totta, a rostáló gépet akarta kölcsön venni báty­jától, amely állátása szerint amúgy is édesanyja tulajdonát képezte. Tárgyalás közben nézetelté-és- . re került a sor a testvérek között, amelynek iz­galmában Elek József revolvert rántott és bátyjá­ra lőtt A golyó Elek István szájába hatolt és a nya­kán jött ki- Hónapokig feküdt a kórházban, de vé­gül is felépült Elek József ellen szándékos em- ; berölés kísérletének büntette miatt indul eljárás, amey a mai kerűeti bírósági tárgyaláson nyert befejezést A bizonyítási eljárás folyamán kide­rült, hogy a merénylő testvér fedezte*bátyjának gyógyítási költségeit ée kártérítési is adott neki, j aminek következtében a kárvallott nem kívánta ; öccse elítélését. A bíróság mégis bűnösnek mondta ; ki Elek Józsefet a vád alapján és ezért őt egyévi • börtönre Ítélte. A büntetést azonban kétévi próba­időre fölfüggesztette. > — Kötelező orvosi vizsgálatnak vetik alá Kassán a cigányokat. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Érdekes leirat érkezett ma j Kassa város egészségügyi osztályához. Klí­ma Jarosziav dr. városi főorvos közli az ügy- - osztállyal, hogy a jüvő évben eddig gyakor- l latban nem lévő egészségügyi intézkedéseket ■ kíván a város területén meghonosítani és er­re kéri a városi tanács hozzájárulását és se- ; gitségét. A leirat szerint tervbe vették vala- ‘ mennyi cigánynak vérvizsgálat alá vételét, mert a statisztika szerint a cigányok kile ne­vén két százaléka vérbajban szenved. A vér­és bakteriológiai vizsgálat ingyenes lesz. Köz­li még az átirat azt is, hogy a jövő évtől kezdve be akarják vezetni az iskolákban a difiér iaellenes kötelező oltást és 1930 őszén pedig a skarlát elleni oltást is kőtelezővé akarják termi az iskolát látogató gyermekek számára. Egyúttal előadásokat fognak tartani iskolás gyermekek számára a különböző be­tegségekről. — Kinyomozták a merőcei betörések tettesét. Nyitrai tudósítónk jelenti: Napokkal ezelőtt beszá­moltunk azokról a vakmerő betörésekről, melyek a nyit ram egyel Merői községben történtek, mely alkalommal a tettesek Friedmann Ernő, Mikus Pál és BLahó István ottani gazdálkodók lakásából kü­lönféle értéktárgyakat loptak el. A nyomozás során sikerült megállapítani, hogy a betörést Krajcsik József rovotimuitu. körözés alatt álló betörő kö­vette eL Krajcsik ismeretlen helyen bujkál, a je­lek szerint azonban rövidesen hurokra kerül. A nyitrai járási ház előtt tegnap letartóztattak egy fiatalembert, aki Veiner Ernő, Stein Vince álne­veket használ, s akiről megállapítást nyert, hogy valódi neve Ausilber Ernő. A jelek szerint a fia­talember szintén a körözés alatt álló Krajcsik bandájából való. Az a gyanú merült fel ellene, hogy egyike volt azoknak az utonállőknak, akik két nappal ezelőtt Nyitra határában ki akarták rabolni Szemző Ernő lukamajori földbirtokost. Szemző ko­csijára rálestek az országúton, maid mikor a ko­csi közelükbe ért, előugrottak és megállásra kény- szeritették. Szemző nem ült a kocsiban és csupán Tóth Lőrinc nevű kocsis volt a bakon. Az utonál- lók hangoztatták a kocsis előtt, hogy Szemzőnek szerencséje van, hogy nem ült a kocsiban, mert agyonverték és kifosztották volna. A kocsis elő­adása szerint az utonáHók közül k. ítő női ruhában volt és valamennyien fel voltak fegyverkezve. Holnap fogják a kocsist szembesíteni a letartózta­tott Aueilberrel, aki egyelőre tagadásban van. — A fogházban felakasztotta macát az egyik ti­szazugi méregkeverő asszony. Szolnokról je'entik: Sülye Dénesné nagyrévi asszony, a Üszazugi mér­gezési pör egyik gyanúsítottja a szolnoki f egy ház­ban tegnap fölakasztotta magát. Amikor teltét a fr.gházőr észrevette, még volt ugyan benue nem' élet, de már nem tud'ák megmenteni. Sülye Dé- nesnó egyike volt azoknak, akik mindeddig még nem vallották be bűnüket. — Meghalt Andel Károly volt cseh Iparos­párti képviselő. Csütörtök reggel mogha.lt. Brünnben Ande! Károly volt cseh iparospárti képviselő. Andel a föloszlatott képviselőház­ban az iparpolitika terén tevékeny munkát fejtett ki. A legutolsó választáson ugyan első helyen jelölték az egyik kerületben, de man­dátumhoz nem jutott. Már hosszabb ideje be­tegeskedett. Mikor az az egy is sok Feleség: Tévedsz Aladár! Én nem szöktem hazudni, nekem nincs két nyelvem! Férj: Az Istenért! Még csak az kéne.... Tragédia dalban elbeszélve Beteg (énekel): Ellőtték a jobbkor ómat { folyik piros vérem . . . Főorvos (ez asszisztenshez): Ennek n be­tegnek >».i a bajé? Asszisztens: tlát nem hallotta $ Hisz most énekelte e! a saját kér higiénéiét. 'Hackebeils Uljf ydiiREK.— éh'"" ' —* .. . A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Borulna királya. (Lubitseh hangosfilmmé. BERANEK: Quarfior Latin. (Carmen Boni.) HVEZDA és FLÓRA: Kondelik após és vejje, . Vejvara. (Belföld' film.) FÉN1X: A hold asszonya. (Gerda Maurus.) LUCERNA: A négy ördög, (Beszélöfilm.) 6. hét K0TVA: A vörös gavallér. (Szirtes hangosfilm.) RÁDIÓ: Élet a szerelemért. m^T. Előfizetőink és Olvsőmit figyelmébe!'^! Magyar, oiasz, lengyel és román vízumok, illetve ilyen útlevelek megho.s'szsbbiíás.s végett uióltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához. Brati slava, Grössling-u. 36. 1. címre bekül­deni. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal. JBg?*' Praha II., Panská uliee 12. Hl., eszközli. — Ammcade Ewald dr. látogatása Szüli ö Gézánál. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ammende Ewald dr., az európai nemzeti kisebbségek kongresszusának főtit­kára ma Pozsonyba érkezett és az őszi ülés­szak előtt felkereste a kisebbségi konferen­ciák egyik elnökét, őzüllő Géza dr.- nemzet­gyűlési képviselőt. Amimende dr. Pozsonyból Belgrádi)a utazott. — Ferdinánd volt bolgár király Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ferdinánd volt bolgár király tegnap teljes in­kognitóban Budapestre érkezett. A volt király a Kóburg-család régóta húzódó pőrének elin­tézése végett jött a magyar fővárosba. — CzambeJ Samu emléke. Budapestről jelentük: A magyarországi szlovák közművelődési társulat a Zólyomvármegyeiak Egyesületével karöltve Czambel Samu dr. volt belügyminiszteri osztály­tanácsos. a magyar-szlovák testvériség lelkes har­cosának. a nagy iró és tudós Sírjánál, a békés- megyeri temetőben, halálának huszadik évfordu­lója alkalmából november 17-én, vasárnap délelőtt fél 12 órakor kegyeletes ünnepélyt rendez. ■— Meghalt Svehla egyetemi tanár. Ma baí- vauMrom éves korában elhunyt Svehla Ká­roly dr. prágai egyetemi orvostanár, a cseh gyermekklinika jóhirii vezetője. Svehla Antal volt miniszterelnök testvéröeesét gyászolja az elhunytban. — ötszáz öngyilkosjelöltet mentettek ki a bu­dapesti dunai mentők. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Dunán szolgálatot teljesítő motorcsónakos mentők tegnap mentették ki meg­szervezésük óta az ötszázadik Ö-n-gyj lk o s jel öltét a Duna hullámaiból. A dunai mentökülönitmóny fennállása óta 533 ön gyilkos ugrott a. Dunába e ezek közül 33-at, — köztük Oholnoky Lászlót — nem sikerült megtalálni. — Meghalt a magyar evaugélikae papikar nesztora. Békéscsabáról jelentik, hogy az evangélikus papikar nesztora, Gajdács Pál, a jeles költő, nyolovankétéves korában Tótkom­lóson meghalt. Félszázados lelkész? működé­sén kívül a szarvasi evangélikus gimnázium­nak is tanára volt s ifjú korában Mikszáth Kál­mánnak tanulótársa. Számos nagyobb költői munka került ki keze alól, Így a Kisfaludy- Társaség által kitüntetett Hunyadiak című éposza, a Simonyi óbester és a György Pi­roska cimü verses regénye. Tiszteletbeli tag­ja volt a Luther-Társaságnak is és néhány esztendővel ezelőtt közéleti érdemei elisme­réséül''a kormányzó a signuim laudisz-szal Hintette ki. — Olcsóbb lett a liszt Magyarországon. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A •magyarországi malmok a lisztárakat 50—80 fillérrel leszállították. Az árleszállítás a gabo­naárak esésével függ össze. — Szabadlábra helyezték a hitvesgyilkos- sággal gyanúsított győri alhadnagyot. Győr­ből jelentik: Koncz Vilmos alhadnagyot, mi­után sikerült neki alibit bizonyítania és Mol­nár Erzsébet beismerte, hogy ő követte el a gyilkosságot, ma szabadlábra helyezték. Ma délelőtt ujabb helyszíni szemlét tartottak. Koncz alhadnagy egyenruhában, karddal az oldalán, tisztek között állva várta a rendőri •bizottságot, amely magával hozta Molnár Er­zsébetet i-s, akinek a véres ágyba le kellett feküdnie és el kellett játszani Koncsné szere­pét, hogyan érte az első szúrás. — Konstantinápolyban letartóztatták Tewfik her­ceg elvált feleségét. Korustantmápolyból jelentik: A politikai rendőrség tegnap letartóztatta a Párizs­ban élő Tewfik Effendi herceg elvált feleségét, aki nemrégiben két gyermekével együtt visszatért Törökországba é« Konstantinápolyban telepedett meg. A dinasztia száműzetéséről hozott tőrvény a herceg elvált felesége előtt is elzárta az ország sorompóit, de az asszony a törvényt nem respek­tálva álnéven jött haza. A hatóságok figyelmét maga Tewfik herceg hivta fel az asszonyra, igy akart a kierőszakolt válás miatt bosszút állni. — Oaruso holttestét háromévenként divat »*orint öltöztetfJk. Párisiből jelentik: Az In­tranzigeaní jelentéfte szerint Tito Sohipa olasz tenorista úgy nyilatkozott, hogy Garasé holt­testét, amelyet bebalzsamoztak és Nápolyban helyeztek ei. minden harmadik évben kive­szik koporsóiéból $ az éppen uralkodó divat 8zérk)ti ruhákba öltöztetik. Jelenleg modern red ingót van a holttesten. 8 eh ipa szériát, aki a halhatatlan énekei* nagy tisztelője, ezzel a különös eljárással cfak az elhunyt vég-tó aka- r&tft teljesítik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom