Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-03 / 250. (2175.) szám
1929 november 3, vasárnap. ‘PnaEM-MAnfeARHtRIiAP A magasabb kultúra napjaiban csakis a minőség számit. Kéne szalciislefeki»@ifta rádiőgyártmányaiiiBi tanulságos leírását. Egy kassai orvos halálára Irta:DZURÁNYI LÁSZLÓ Még fáj a szívom a legátus Mortis jeges érintésétől, a tudatomban még nem oldódott föl a riadt döbbenet, amely hasonlatos a n agy betegéhez, akinek meghozták az orvosa halálhírét. Az orvosét, aki tegnap még hűvös és a tiszta egészség fiúi dumát sugárzó kézzel tapogatta a beteg kadávert és biztató meleg mosollyal felelt a lázas szempár nyugtalan kérdésére. Amikor pedig elment, maga után hagyta a gyógyszerek izéből Összetevődött különös orvos-par főm öt és valami nagy nyugalmat és sarjadzó reménységet a beteg szivében, amit csak az igazi nagy gyógyítók adhatnak, mert az ő orvosi munkájukban nemcsak a tudás harcol a nagy ellenség, a Kór ellen, hanem résztvesz ebben a harcban a lélek is, amelynek segítsége és szuggesztiv ereje sokszor százszorta hatásosabb a laboratóriumok medikamentumánál, mert hitet ad és a gyógyulás akaratában szítja föl a betegség legerősebb antitoxinjait. Az az orvos, aki betegében a felsőbbrendii ember, az élet és halál titkai tudója és az egészségvarázsló illúzióját tudja kelteni, valóban az- ^ jzá lesz, mert megszerezte a kulcsot a terápia legnagyobb pozitívumainak eléréséhez. Hartmann Lajoe doktorban ilyen ideális orvos távozott el. Ideális magyar orvos, akiben az orvosi hivatás több volt mint foglalkozás és kenyérkereset, de több volt az in- tellektuel tudományos munkaterénél is: hit volt, nemes élettartalom, kiteljesedése egy értékes ember szellemi és erkölcsi kvalitásainak a legnagyobb áldozatok, egészen a mártiromság vállalásáig. A régi magyar életnek voltak ilyen mesz- szevüágitó, minden emberi gyarlóságtól desztillált orvosalakjai, akik után legendák maradtak messzi-messzi vidékeken, amelyek generációkon át sem halványodtak el, sőt kristályosabbá, fehérebbé váltak a márványnál, — sok-sok apró szobor a családok legdrágább lelki klen ódiumai között, az ideálokat hálásan megbecsülő emberi szivekben. Ilyen emlékekben él tovább a sároei tájakon a szakállas, öreg Hartmann doktor, aki egy hosszú életen át jóságosán osztogatta az egészség áldásait s erre a misszióra, erre a felsőbbrendii orvosi etikára nevelte a fiait is. Korán hozzá megtért Lajos fia elmondhatja neki, hogy talentumával hűségesen sáfárkodott. Nem kell bizonyitania: élete munkájának, sok jócselekedetének visszfényét a magasságokig sugározta az a sok-sok ezer apró gyertya, amelyet a hála és el nem múló szeretet gyújtott tegnap Kassán és Keletszlo- venszkó városaiban és falvaiban Hartmann Lajos emlékezetére. Kassának, amelynek deklasszifikált, sorvadó életét szinte fátumszerüen érik a csapások és a megdöbbentő veszteségek, kevés olyan őszintén és ezrektől gyászolt halottja volt még, mint Hartmann Lajoe. Fiatalságában is régi érték, aki a város kultúrájának fémjelzéséhez tartozott. Vir integer, akinek polgári tógája mindig olyan hófehér maradt, amilyen hófehérek voltak az erényei: nemes önzetlensége, mindig cselekvésekben megmutatkozó szociális gondolkodása, egyszerű emberi jósága. Közéleti karrierre sohasem vágyott, mert hivatása és orvosi kötolességérzete rovására sohasem tudott volna áldozatokat hozni. Áldozatokat csak azért holott. De éles, figyelő tekintete rajta volt a köz minden dolgán é? a keze — sokszor láthatatlanul — mindig ott volt, ahol szociális bajokat, nyomorúságokat kellett meggyógyítani. Szép élet, harmonikus élet — csodálatos meleg és mély zengéssel, amelybe még az a — a lélek mélyén bizonyára érzett — csalódás sem vitt diszharmóniát, hogy a megmá- sult élet uj sorompói elzárták előle a jogosult érvényesülés szélesebb útjait. Szótlanul megbókült ezzel is. És a nagytehetségü orvos, akinek egy nagyszabású közintézmény élén lett volna méltó helye, visszavonult Béresényi-ucoai rendelőjébé és ott épi tette ki a tudományos munka egész kis várát: egy ötszobás Rónigen-lalx) rátér ium ot. Neves rönt- genológus volt, akit tekintélynek fogadott el a külföld tudományos világa is. Mikor utoljára beszéltem vele, a szemében a régi melegséggel fénylett a mosoly, a szavában sem tört meg a bársonyos siniogatás, de a leikéből kicsordult valami rezigmált töprengés: — Mi lesz velünk? Ez az jgaz ember teljes súlyában érezte és szenvedte a szegényedő, pusztuló Szlovenszkó egész problémáját. Tisztán látta az okokat és összefüggéseket, de tisztán látta a követendő utakat is. Ha erre a fájdalmasan kedves órára emlékezem, közelebb jutok a rejtély megfejtéséhez, hogy ezt a — szinte aszkétamédon kiegyensúlyozott, de befelé vergődésekben élő jóembert a szive ölte meg ötvenegyéves korában. Nemrég tűnődve figyeltem egy kilencvenes aggastyánt a piros-pozsgás egészségével, friss szellemi erejével. Mi tartja, hol itt a csodálatos bőségü rezervoár? És eljutottam a föl (ismeréshez, hogy nem a test, hanem a lélek, amely se nem jó, se nem rossz, hanem mindig passzív és emóciómentes, mert nem vesz részt sem bánatban, sem örömben, nem fárasztják, nem viselik meg a mások szenvedései és csak felszínesen él benne a kollek- tiv érzés. A Hartimann Lajos szive — ő! — mindenki bánatában osztozott, minden szenvedésből részt kért, a beteg emberéből, a beteg társadaloméból egyaránt. Ezért kellett olyan korán elfáradnia és megállania. A Rercsényi-uccai házban, ahol magam is oly sokszor találtam megnyugvást és enyhülést, árva és siket csend. A doktor ur többé nem rendel. Mostanában készültem hozzá. De már csak a sírjához mehetek el, hogy megmondjam neki: még mindig sok a szenvedés és egy áldott, gyógyító kézzel kevesebb. Tardieu kormányalakításával ér véget a kéthetes francia kormányválság A belpolitikai konstelláció a sok kísérlet után ugyanaz, ami Briand miniszterelnöksége idején volt - Tardieu átveszi Clementel programját Páris, november 2. A francia kormány válsága Tardieu kormányalakításával ért véget. Clementel ugyanis csütörtökön belátta, hogy a francia jobboldalt és baloldalt, azaz az adott esetben Tardieut és Daladiert nem sikprü! egy kormányba tömöritenie. Clementel Chóron és Loucheur részéről is visszautasításra talált, úgyhogy visszaadta megbízását. A köztársasági elnök erre Tardieut bizta meg a kormány megalakításával. Tardieu legelőször Briánd-t nyerte meg, akinek a külügyminiszteri tárcát biztosította. Tardieu nagyjában átvette Clementel programját, melynek főpontjai: a külpolitika eddigi irányának folytatása, a hágai konferencia eredményeinek megtartása, az európai Egyesült Államok eszméje, az adóterhek csökkentése, a szociális reformok, az egységes iskola megteremtése és a katonai kiadások csökkenése. Programja csupán annyiban tér el Clémeptelé tői, hogy a politikai foglyok részére nem általános amnesztiát akar adatni, hanem csupán ' név szerinti amnesztiát. Az első meglepetést az keltette, hogy Tardieu bejelentette, hogy kabinetijét a Marin csoport kikapcsolásával próbálja megalakítani, az ugyancsak jobboldali Maginot gyarmatügyi miniszter azonban továbbra is meg akarja tartani. Ezzel szemben nem kevesebb, mint hat radikális szocialista képviselőt, vagy szenátort vesz fel kabinettjébe. A belügyminisztérium élére a radikálisok egyik legmérsékeltebb reprezentánsát valószínűleg Durandot, vagy Chau- tempset fogja meghívni. A maga részére a hadügyminisztériumot tartja fönn, Clementelnek a kereskedelmi tárcát ajánlja föl. Egyébként Briand megmarad a külügyminisztérium, Che- ron a pénzügyi tárca, Forgeot a közmunkaügy, Hennessy a földmivelésügyi minisztérium élén. Páris, november 2. A kamara radikális szocialista frakciója ma délben végérvényesen elhatározta, hogy Tardiea kabinetijében nem vesz részt. Marchandeau képviselő indítványozta a kormánybalépést, a pártklub azonban az Indítványt 46 szavazattal 28 ellenében elutasította. Ennek következtében Tardieu kísérlete, hogy „republikánus koncentráció" címen a régi Poincaré-féje jobboldali kormányt valósítsa meg, meghiúsult. Ennek következtében Tardieu minden valószínűség szerint a jobboldal felé kibővített kormány- többség élén mutatkozik be nj í miányával csütörtökön a kamarában. A kéthetes kormányválság ezzel végétért és a francia politika visszatért ugyanoda, ahonnan ezelőtt két héttel kiindult Az uf miniszterelnök André Tardieu 1876-ban Párisban született. Diplomáciái karrierjét Berlinben kezdte, ahoi követség: titkár volt. A Waldeck-Rousseau kormány idején a miniszterelnökségi titkár-ág fő nőké volt 1890-től 1902-ig. Később a párisi po litikai szabad egyetemen és katonai főiskolán az újkori történelmet adta elő. Ugyanebben az időben mint publicista is élénk tevékenységet fejtett ki a Temps és a Figaro hasábjain. A háborúban 1917-ben mint tartalékos századom vett részt, megsebesült és két kitüntetést kapott. 1917-ben Washingtonba francia had főmegbi- zottnak küldték ki és két évig vezette az amerikai és európai szövetségesek hadi egvü.t Működésének munkáját. A békekonferencián francia meghatalmazott volt ég Clemenceau egyik főmunkatársa. Az osztrák-magyar monarchia ügyeivel foglalkozó bizottság elnöke volt. P in- caré első kabinettjében 1926 bán a munkaügyi tárcát kapta, Poincaré második kormányában a belügyit vezette s ennek az élén maradt egészen Briand legutóbbi kabinettjéig. Bukarestben óriási pánikot idézett elő a földrengés Bukarest, november 2. Pénteken reggel 9 órakor a román fővárosban rendkívül heves földrengés réinitette halálra a lakosságot. A földrendgés igen nagy kárt okozott és leírhatatlan pánikot idézett elő. Több ház beomlott. A földrengés erejére jellemző, hogy maguk a szeizmográfiai készülékek is megsérültek. A protestáns székes- egyház épületéről egy hatalmas kőtömb hullott alá, amely egy asszonyra zuhant é& azt megölte, a közelében levő férfit pedig súlyosan megsebesítette. Bukarest, november 2. A romániai földrengésről érkezett jelentések szerint már az első lökések tegnap reggel 8 óra 55 perkor oly hevesek voltak, hogy igen sokan a földre zuhantak és mintegy száz ember ájult el az ijedtségtől. Sok helyen megrepedeztek a falak, leestek a falra fölakasztott tárgyak és föl’oorultak a székek és szekrények. Á földtani intézet jelentése szerint hasonló erejű földrengést Romániában még nem tapasztaltak. Az intézet szeizmográfjának mutatói az első földlökésnél eltörtek, igy csak a földrengés elfeo fázisát jelezték egynyoload fokot mutatva. A legerősebben Buzeuban és Branzea környékén érezték a földrengést, ezenkívül Brai- lában, Galacban, Kisenovben és a Prahova1 völgyének petroleumvidékén volt igen erőseit érezhető a földrengés. Bukarestben a postapalotában okozta a legnagyobb rémületet a tizenhét percig tartó földrengés. Itt több nő elájult. Socec községben egy munkás ijedtében merevgörcsöt kapott. Bukarestben hozzávetőlegesen ötszázan sérültek meg könnyebben, részint a reájuk zuhanó tárgyaktól, részint a földrengés nyomában járó pánikszerű tolongás következtében. A bukaresti magyar követség épületében is nagy kárt okozott a földrengés. Több kémény bedőlt és a követség szobáinak mennyezete megrepedezett. Bardaiec községben egy templom beomlott, azonban szerencsére senki sem tartózkodott benne. Bukatin községben egv iskola mennyezete omlott be és több tanulót megsebesített. Bulgáriából érkezett jelentések szerint ott, is észleltek földrengést, amely azonban nem volt olv nagvaránvu. mint Romániában. — Magyar ref. istentisztelet Prágában. Király Zoltán ref. lelkész november 3-án, vasárnap délelőtt félkilenc órakor a reformáció emlékünnepével kapcsolatban magyarnyelvű istentiszteletet tart Prágában a katonai ev. templomban (I. ''helny trh). Az istentiszteleten o prágai magyar kolónia minden tagját szívesen látják.
