Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-15 / 260. (2185.) szám

10 TmSCT-MAGteRHTRMI? 1929 BOTMnlbw 18, péntek. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Az elmnlt 24 órában az időjárás lényegében válto­zatlan maradt. — Időprognózis: Jobbára felhős, kevés csapadékkal, Szlovenszkón hűvösebb. — Kitörésre készültek a Sing-Sing fegyház rabjai. Newyorkból jelentik: A Sing-Sing fegyház vezetősége egy a rabok által szőtt összeesküvésre bukkant, amelynek terve sze­rint a közel jövőben kétezer rab akarta meg­kísérelni a kitörést. A szervezők egyike az utolsó percben meghátrált és elárulta a ter­vet. xx Brauer Géza fogmüterme, Bratislava, Duna-ucca 8, Grössling-ucca 57. I. átjáróház. — Rablótámadás a brooklyni tengerészeti arze­nál ellen. Newyorkból távira[ózzák: Egy állig fel- fegyverzett rablóbanda autón robogott át Brooklyn uccáin és a tengerészeti arzenál közelében állottak meg. A banda az arzenál pénztárhelyisége ellen tervezett rablótámadást. Behatoltak a helyiségbe ős a pénztárszekrényt, amely 55.000 dollárt rejtett, meg akarták fúrni. Négy órán át küzködtek a ha­talmas páncélszekrény felnyitásával, de nem tud­tak eredményre jutni. Végül is rájuk virradt s mi­dőn az uccán megindult a normális élet, a rablók jónak látták odébb állni. SZTOHÁZ-KölrtV-KakTÜRA Az irodalom kulisszái mögött Irta: Zilahy Lajos f Tényleges hatású ifjitó szer nem létezik! I De aki az előrehaladó korral járó jitöór- elmeszesedésének a „Cigelka“ jódos gyógyvíz rendszeres fogyasztásával gátat vet, az föltétlenül meghosszabbítja életét! Nincs orvos, ki „ezt meg ne erősítené. Megrendelhető: Cigelka forrásvállalat, Bardejov. (9.) — Pipára akart gvnjtani az alsóházban a szórakozott indiai államtitkár. Londonból je­lentik: Az alsőhában nagy derültséget kel­tett Wedgwood Ben indiai államtitkár szóra­kozottsága, aki a miniszteri pádon ülve, pipá­ra akart gyújtani. Az ellenzék rendreutasítást követelt, az elnök azonban nem vett tudo­mást az incidensről. xx Rádiókészülékek, alkatrészek legelőnyöseb­ben Blödynél, Kassa. Fö-u, 61. Telefon 887 — Anyát és leányát megfojtotta a beomlott kazal. Párkániy tudósitónk írja: Bény község mellett Hruba Mária 17 éves Bedriska leányával együtt a vályogvetéshez szükségges pelyvát hordott egy kazalból. Hogy száraz pelyvához jussanak, beásták a kazlat, amely váratlanul beomlott és mindkettő­jüket maga alá temette. Midőn a közelben dolgozó emberek segítségükre siettek és szétszedték a kaz­lat, már egyiküket sem találták életben. A rájuk zuhant hatalmas pelyvatömeg az anyát és leányát megfojtotta. Hivatalos vizsgálat indult meg, amely megállapította, hogy a szerencsétlenség az áldoza­tok vigyázatlansága folytán történt Polio szappan minden mosásboi I — Egy csehszlovák gyógyszerésznőt is le­tartóztattak a bréslaui nagy fizetésképtelen­ségi bűnügyben. Bresliauiból jelentik: Cohn va­gyonfelügyelő ismeretes bűnügyében tegnap újabb letartóztatást eszközöltek. Őrizetbe vet­ték a már vizsgálati fogságban ülő vagyonfel­ügyelő leányát, Kadlikova csehszlovák gyógy- szerésznőt, akinek kezein a gyanú szerint 240.000 korona tűnt el. — Kérjen mindenütt Margit-gyógyvizet. I ÉS m£<sis legjobb a í TOKiO flUNNl! Kaphalo: | Moto«j Ziigmond, Komárno Globtia parfüméria, U2horod j Martinlcímcs I, Dun. Streda Lekár&a Burger, B. Bystrica C Beoatzlcy I. Nővé Zámky Kemény Sándor, Seéovce g Diana drogéria, Zvolen — Áruló ujjlenyomat. Komáromi tudósítónk jelenti: Perbetén néhány hét előtt betörés történt az egyik kocsmában. A háziak feléb­redtek és a tettesek elmenekültek. A nyomo­zás során másnap egy ujjlenyomatot találtak a kocsmában és azt a csendőrség felküldte Prágába daktiloszkópiai vizsgálat céljából. A csendőrség egyik gyanúsítottól is küldött ujj­lenyomatot. Prágában megállapították, hogy a két ujjlenyomat azonos. Ennek alapján a komáromi államügyészség vádiratot adott be a gyanúsított ellen. — Milyen frizura való a hosszú női ruhához? Budapestről jelentik: A Budapesti Nőfodrász Iparte6tület helyiségében a női fodrászmesterek divatórtekezletet tartottak. Megállapították, hogy a mai ho€szu női ruha divatnak megfelelően kell kreálni a női frizurát és mindezeken felül a ma­gyar hölgyközönség kiváló Ízlését, is figyelembe kell venni. Az értekezleten a divat-megállapitás irányai úgy alakultak ki, hogy a nappali időben erősen ondolált rövidhaj, estélyi toalettekhez már a rövid hajhoz illesztett kontyrészekkel fésülik fel mindig az egyéniséghez alkalmazva a frizurát. A frizurák két oldalt, erősen hátra ondoláltak, csak a homlokon van b^ésülés vagy pedig íru-fruval teszik ízlésessé a női fejeket. Hfli.TFK8f.S5Ei.1 Gyártelepek: Budapest Koüice Pieitany FEST ~ T5S25TÍT - MOS Központi üzem dme: Haltenberger Featpgyár, Koáice 2 Az olvasó képzelete az irodalmi müvek sorai alatt mindig a valóságot akarja kitapintani. Ebből szár­maznak aztán azok az irodalmi pletykák, hogy a ..Tavaszi láz" cimü regény női főalakja Kovácsáé nagyságos asszonyról van pontosan lemintázva, a „Forgószél" cimü társadalmi drámában pedig a népszerű operettprimadonnnával való szerelmét irta meg a boldogtalan szerző. Legutóbb Flaubart halhatatlan regényét, a Ma­dame Bovaryt vette üldözőbe az efajta irodalmi pletyka. Egy francia kisváros patikusa átszellemült pofával mutogatja az átutazóknak, hogy ime, ebben a házban élt Bovaryné és ott fent a padlásszobá­ban mérgezte meg magát a fehér porral. Ebből persze egy szó sem igaz. És az a francia irő, aki könyvet is irt „irodalomtörténeti kutatá­sairól" és felfedezte a regény szereplőit, mint a valóságban élt embereket, maga sem tudja, hogy szentségtörést követ el a remekmű ellen, mikor a való élethez lealacsonyítja. Mert az élet ostoba és tehetségtelen. Az élet még sohasem irt 6zóp regényt, az élet még sohasem formált igazi drámát. Próbálja csak valaki lemá­solni vagy pontosan megírni az életben megtörtént dolgokat. Abból sohasem lesz irodalom. Valamire való irő nem is nyúl ilyen eszközökhöz. Bármilyen paradoxonnak látszik: az irodalom annál jobban hasonlít az élethez, minél jobban el­távolodik tőle. Ha az irő egy megtörtént dolgot ir le, száz olvasó akad, aki azt mondja: bocsánatot kérek, ez nem igy történt! De ha egy kitalált me­sét ir le, ugyanez a száz olvasó egyhangúlag meg­egyezik abban, hogy a dolog igenis igy történt, sőt azt is tudják, hogy kivel és mikor történt. Maradjunk tehát annál, hogy az élet, mint re­gényíró, vagy drámai szerző tehetségtelen. Pony­vadolgokat ir. Hátborzongató rémdrámákat. Ha akad is drámai témája, unalmas és kiábrándító, hosszú és felesleges részletekkel tűzdeli tele. Eí- lapositja. A karaktereket minduntalan kompromit­tálja. A történet csak akkor kezd érdekessé válni és megszépülni, ha valaki „elmondja". Mert ez az el­mondás az irodalomnak már bizonyos embrionális formája. A történet ekkor már egy idegen agyvelő, egy idegen lélek, egy idegen életszemlélet atlasz­szitáján ment keresztül. Megtörténhetik, hogy az ilyen történet valóban irő kezébe kerül és feldol­gozza. Ami annyit jelent, hogy a legbonyolultabb kémiai laboratórium — az íród képzelet lombik­jaiba, üstjeibe, desztilláló edényeibe kerül, amely az egészet elpárologtatja, leszűri, finom kis mozsa­raiban porrá zúzza, életszemléletének savaival a neki való anyagokat kiválasztja, a salakot pedig eldobja. És a valamikor élt ie francia földön egy vidéki patikusné, akit Flaubert személyesen ismert, aki valóban megcsalta az urát és a végén valóban meg­mérgezte magát a'fehér porral, Bováryné azért mégis csak a Flaubert gondolatainak gyengéd íá- tyolaiban született meg és élete, amely a végtelen­be vetődik, soha, egy pillanatra sem érintette a való élet porát. Leonardo forrásnak nevezi a természetet, a művészetet pedig serlegnek, amellyel a művész a forrásból merít. Ez a megállapítás megközelítheti a képzőművészet lényegét, de az irodalomra már nem vonatkorfiatik. Mert a tájkép hasonlíthat a tájhoz, lehet a horizontnak lemásolt részlete és mégis művészi, de az író által leirt táj semmiféle tájhoz nem hasonlíthat Maupasasnt erre azt mond­ja: „ha le akarok imi a pusztában egy fát, vagy egy pásztortüzet, addig nézem azt a fát vagy azt a tüzet, amíg semmiféle más fához vagy tűzhöz nem hasonlít." Mert az irodalomnak más az eszköze. Az olvasó azonban ebbe nem nyugszik bele és ahogy a ma­gyar közvélemény a Jókai Fatia Negrájában évti­zedekig egy Nopcsa bárót keresett, az olvasó fantá­ziája manapság is minden nagyobb érdeklődésre jutott regényből kihámozza a „valóságot." Persze az iró néha akaratán kívül bizonyítékokat szerez önmaga ellen. Herczeg Ferenc beszéli, hogy egyszer az egyik novellájában hosszú fejtörés után kitalálta ezt a lehetetlen nevet: Kiticsán Zsi­ga. Másnap egy megijedt ember állított be hozzá és mentegetőzni kezdett, hogy azért a dolog nem egészen úgy történt. Kilicsán Zsigának hívták. Karinthy Frigyes pedig a háború alatt krokit irt, amelyben Kárkász Anaszfázné egy ligeti pádon adott találkozót az udvarlójának, természetesen az ura tudta nélkül. Másnap hatalmas termetű nő­személy állított be a szerkesztőségbe és olyan ve­szedelmesen forgatta a napernyőjét, hogy talán neki is ront Karinthynak, ha meg nem akadályoz­zák. Kárkász Anasztázné volt, aki családi boldog­ságát érezte feldúlva. Én pontosan emlékszem, hogy a „Két fogoly" cimü regényemben betűnként raktam össze egy nevet, miután először próbaképpen leírtam: Mo­retz, Rornetz, Kremotz, Morketz, — végül lett be­lőle Koretz. Koretz Elemér. A regény megjelené­se után rövid időn belül szerencsém volt megis­merkedni Koretz Elemér úrral. De a legfurcsább eset a legulőbbi vasárnapi tár­cám kapcsán történt velem. Egy országgyűlési kép­viselő barátom figyelmeztetett, hogy igen nagy kelelmfetlenséget szereztem Mélykút község fő­jegyzőjének, a minden elismerésre érdemes Kovács Ignácnak. Itt még az a kísérteties véletlen is köz­rejátszott, hogy Mélkut szerepelt és valóban egy Mólykut uevü község. Jegyzeteimből megállapí­tottam, hogy a három paraszt asszony és a pipás ember hevesuiegyeiek voltak, de ugyanazon a la­pon szerepelt egy feljegyzés: „Mélkuton a parasz­tok Csacska Nácinak hívják a segédjegyzőt". Az iród képzelet a két dolgot összegyúrta. Eddig rend­ben is volna a dolog. Viszont igazán nem csodál­kozom, ha a mélykúti főjegyző engem az irodalom­mal együtt a pokol fenekére kíván. Bemutató a budapesti Operaházban Strauss Richard: Intermezzo Budapest, november 14. (Budapesti szerkesztő­ségünktől.) A nürnbergi operaház művészegyütte­sének vendégszereplése alkalmából került bemu­tatóra Budapesten Strauss Richárd Intermezzo ci­mü dalmüve, amelyben Strauss saját életének pa­ródiáját foglalta modem fonefcikáju Sprechgesang- ba. A dalmű a mindennapi élet túlzottan reális megnyilatkozása és a zeneszerző lerombolt minden konvencionális zenei ideált. Az éneket megfosztja minden lírai elemtől. A szereplők egy mindennapi házassági komédia fonák és prózai megnyilvánu­lásait viszik színpadra. Párbeszédeket, nézetelté­réseket, cselédekkel való veszekedéseket énekel­nek el Az előadás igen jó volt, bár sok ezérep fárasztó és hálátlan. A premier előkelő közönsége tüntető elismeréssel ünnepelte a szereplőket. — A Strause-bemutató a vérbeli német művészi elem zenei megnyilvánulása volt. Mindenesetre nagy­szabású művészi teljesítmény. (*) A Rothschild-szinház uj bemutatója. Páriá­ból jelentik: Rothecbild párisi színháza nem kezd­te szerencsésen első szezónját. Sacha Guitry „Historie de Francé" cimü színmüvét mutatta be a szerzővel a főszerepben, de a darab nem aratott sikert. Már hozzá is kezdtek a következő darab betanulásához. Alfréd Savorr „La petite Catherine“ cimü szinjátéka kerül legközelebb színre. (*) Tavasz ébredése mint opera. Wedekind „Ta­vasz ébredése" cimü drámájából opera készült, amelyet az augsburgi városi színházban mutattak be. Az operának komoly sikere volt s igy még ebben a ezezónban Berlinben ie színre kerül. (*) Üvölts Kína! A frankfurti Schauspielhausban bemutatták Tretyakov drámáját, amelynek címe Üvölts Kína. A darab tele van drámai feszült­séggel ée életigazeágokkal. Arról van szó, hogy Kina, amelyet teljesen megnyomorítanak az ame­rikaiak ée a bevándorló európaiak, végső kétség- beesésében feltámad elnyomói ellen. Úgynevezett iránydarab és nagy sikere volt. (*) Látogatás a hétgyerekes Ludmilla PitoeffnéL Páriából jelentik: A párisi színházi világnak két­ségtelenül egyik legérdekesebb alakja Ludmilla Pitoeff, az ismert rendező és ez iniga iga tó felesége. Pitoeff asszony tökéletesen megtanult franciéul, — nem úgy mint az ura, aki mo6t is idegen kiejtés­sel beszéli ezt a nyelvet és a tragikus hősnőtől az édeskés naiváig minden főszerepet eljátszik Páriá­ban. Különösen nagy sikere volt a Szent Johanná­val. Shaw darabját több mint háromszáaszor ját­szotta sorozatos előadásban. Ludmilla Pitoeffet most családi körben látogatta meg egy hírlapíró. Hét gyereke van a primadonnának. — Mint tudja, most a Porté Saint Martin színházban vendégsze­repelek. Azt hiszem, nem sokáig. Visszamegyek az uram színházába. — Sokat dolgozik? — Hogy­ne. Hármas szerepköröm van. Színésznő vagyok, feleség és anya. Tulajdonképpen megosztom az életemet a színpad és a gyerekek között. Ha nem próbálók, akkor áiiandőan közöttük vagyon nap­közben. Néha mosolygok azon, hogy este kilenctől tizenkettőig bakiitokat játszom a színpadon s aztán hazamegyek aggódva a hét gyerekemhez. — Mi­lyen szerepet szereke játszani? — A színpadi sze­repeimmel meg vagyok elégedve, de úgy érzem, hogy az anyasaeiepem még nem teljes. Megmon dóm őszintén, szeretnék még öt gyereket, hogy tel­jes legyen a tucat. Ludmilla Pitoeff ugylátszik erős ellensége Franc'aország elnéptelenedésének. (*) H. G. Wallace: Adolf kriegt eln Baby. (Glőck- ner-Verlag, Berlin—Wien.) A „Voseische Zeitung" irodalmi rovatában Hans Reimann legutóbb élesen megtámadta H. G. Wallace-t, aki szerinte „éppoly buta, mint szemtelen módon elplagizálta" Edgár Wallacetől a nevét, hogy a népszerű detektivre- gényiró sikereiből jogtalanul kisajátítson magának egy hányadot. Mondanunk sem kell, hogy a kitű­nő humorista ezúttal tévedett: a két Wallace kö­zül H. G. Wallace a régebbi, csak éppen regényei az eoy „Das Schifísgespeust" kivételével nem lát­tak még német fordításban napvilágot. (A Wal- lace-ek kiterjedt irodalmi családjában legrégebbi Lewis Wallace, a „Ben Húr" szerzője.) H. G. Wal- lace regényeinek fordulatom felépítésében é® gaz­dag fantáziájával csakugyan erősen emlékeztet Edgár Wallace-re, azonban van egy tulajdonsága, amivel Edgár Wallace nem rendelkezik: groteszk humora. H. G. Wallace fölötte áll a műfajnak és a témának, amit magának kiválasztott; nem veszi százpercentre komolyan az izgalmas meglepeté­seket, amelyekkel az olvasót megborzongatja; bi­zonyos mértékig mindig persz ifiál ja a detektivre- gényt, anélkül azonban, hogy müve ezáltal vesz­tene érdekfeszitő voltából. H. G. Wallace nem ir egyszerű paródiát, — ezt a műfajt azoknak hagyja akiknek nincsenek saját ötleteik... Az „Adolf kriegt ein Baby“ éppoly eredeti, mint mulatságos alapötletből indul ki: egy fiatal bohém egyik napról a másikra — anyának érzi magát. Hogy ez hogyan lehetséges, azt mindvégig érdek feszítőén és mulattatóan beszéli el a. regény^ amely a nép szerű 50 pfennigé® Glöckner-Bücher regén yeoro- zatban jelent meg. (*) Lehár millió márkás honoráriuma. Lehár Fe­renc szerződést kötött egy amerikai filmgyárral, amelynek értelmében egy beezélö-zenélő film ze- aekisérétét kell megkomponálnia. Lehár film ope­rettet ir, amelyet színpad számára nem ie dolgoz fel ée amelynek vászon lesz a bemutatója. Ezért a munkáért nem kevesebb, mint egymillió márka honoráriumot kap a világhírű zeneszerző. (*) Meghalt a harmadik Carpentier. Most derQh ki, hogy hány hiree Carpentier él a francia fővá­rosban. A második ezinész volt, & Capunicinee színház ismert művésze. A harmadik színműíró. Az első boxbajnok ée revütáncos. Carpentier. a színész néhány hét előtt hunyt el, M. C. A. Car­pentier, a színműíró tegnap. (*) Hangverseny Nyitrán. Nyitva! tudósítónk je­lenti: Jaksics József éisekujvári származású zon­goraművész, a pozsonyi zeneakadémia abszolveuee december 7-én rendezi koncertjét a járási ház nagytermében. A hangverseny iránt nagy érdek­lődés nyilvánul meg. (*) Ph. Mr. Zombory Géza szerzői estje Komá­romban. Komáromból jelentik: Zombory Géza „A fátum asszonya" cimü négyfelvonásos szinjátéka, mint már jelentettük, november 18-án, hétfőn este 8 órakor kerül színre & Katolikus Legényegylet­ben. Jegyek elővételben Ph. Mr. Zombory Géza Eötvös uccai gyógyszertárában, illetve Fáy Béla színművésznél kaphatók. (*) Eszterházy Mihály gróf expedíció® filmje. Budapestről jelentik: Érdekes filmet mutatták be budapesten meghívott közönség előtt. A film cí­me Rovuma, cselekménye a legsötétebb Afriká­ban játszódik. A filmet a Bécsben élő Eszterházy Mihály gróf készítette, aki egy nyolctagú társa­sággal beutazta egész Afrikát. Élményeiről ée Afrika ismeretlen viszonyairól filmen számol be, amely nagyon tetszett a meghívott közönségnek. (*) Putty Lia színpadon lép feL Berlinből jelen­tik: Putty Lia e hét folyamán visszautazik London­ba, ahol színpadon lép fel és egy revüben játssza a női főszerepet. Szerepköre egy magyar leány, aki idegenszerü akcentussal beszél angolul és ágy Putty Lia gyenge angol nyelvtudása teljesen hozzásknűl a színpadi szerepkörhöz. Putty Liát Saljapin vit­te rá, hogy lépjen színpadra, mert úgy találta, hogy hangja is igen kellemes és iskolázott (*) Anna May Wong beszélőfiimen. Londonból írják: Anna May Wong, a világhírű hollywoodi kí­nai filmprimadonna Richard Eichberg rendező kí­séretében Londonba érkezett, ahol A gyalázat utjai oirnü film főszerepét játssza. A film három formá­ban, mint angol és német beszélőfilm, valamint néma film fog a közönség elé kerülni. AZ IVÁN SZÍNTÁRSULAT MŰSORA RIMASZOMBATBAN Péntek: Krétakör. Színmű. Szombat: Pista néni Énekes vígjáték. Vasárnap d. u.: Mit susog a fehér akác? este: Pista néni. Hétfő: Földnélküly János. Vígjáték. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: Redoute: A Sejk zsákmánya. Átlón: Tökéletes házasság. Tátra: A fekete dominó. A KASSA! FÓRUM-MOZGÓ HETI MŰSORA Péntek: Oroszország. — Riff és R&If céllövészek. Szombat: Oroszország. — Rif és Ráfi céllövészek. Vasárnap: Oroszország. — Riö és Raö céllövészek. RÁDIÓMŰSOR VASÁRNAP PRÁGA: 8.40 Sakkelőadás. 9.00 Templomi zene. 11.00 Suk-matiné. 16.00 Hangverseny. 18.05 Német zenei előadás. 18.40 Slavia—Újpest középeurópai kupadöntő meccs. 19.00 Zene. 20.00 Hollandi óra. 21.00 Szórakoztató zene. 22.15 Katonazene. — PO­ZSONY: 11.00 Szlovák hangverseny, vezényel Nedbal Oszkár. 12.30 és 16.30 Hangversenyek. 19.00 Zenekari est. 20.00 Orgonahangvereeny Kassáról- 21.00 Tánczene. 22.15 Katonazene Brünnből. — KASSA: 9.10 Istentisztelet a Dóm­ból. 10.00 Magyarnyelvű kálvinista istentisztelet, prédikál Gönczy Gábor. 11.00 Szlovák hangver­seny Pozsonyból. 16.00 Hangverseny. 19.05 Juhász Árpád iró magyarnyelvű előadása: Az első szlo­vák irók. 20.05 Orgonahangverseny: Hemerka Ottó tanár és Lemerka Máry közreműködésével. 21.05 Zenekari est. 22.15 Katonazene Brünnből, utána szlovenszkói hirek. — BRÜNN: 18.00 Német dalest. 19.00 Tamburizza-hangverseny. 20.20 Dal­est. 22.15 Tánczene. Egyéb,mint Prága. — MÁHR.- OSTRAU: Mint Brünn és Prága. — BUDAPEST: 9.00 Kozmetikai hirek. 10—12. Istentiszteletek. 12.00 Déli harangszó, gramofonhangverseny. 13.05 Zenekari hangverseny. 15.30 Mezőgazdasági elő­adás. 16.00 Rádió Szabadegyetem. 17.15 Könnyű zene.' 19.30 Turandot, Puccini operája a ma­gyar Operaházból. Szünet közben és előadás után sporthírek. 22.10 Cigányzene. — BÉCS: 10.00 Templomi zene. 11.00 Szkníónikus hangverseny. 16.00 Hangverseny. 19.00 Kamarazene. 20.15 A fe­kete erdő leánya, Jeseel operettje. — ZÜRICH: 15.00 Gramofon. 16.00 Hangverseny. 20.00 Roman­tikus félóra. 20.40 Hangverseny. 21.20 Operett­áriák. — BERN: 21.00 Operaáriák. — LONDON: 22.05 Saudler-zenekar. — BERLIN: 15.00 A há­rom testőr, Benulzky zenéje. 20.00 Vonósnégyes. 20.05 Fuvószene. 22.30—2.00 Tánczene. — STUTT­GART: 15.00 „A három testőr" Berlinből. 18.45 Zongorahangverseny. 19.30 Amelia, opera. 22.30 Vig óra. 23.30 Tánczene. — LEIPZIG: 18.45 Ka­marazene. 19.45 Katonazene. 22.30 Tánczene. MÜNCHEN: 21.30 Uj slágerek, majd tánczene. KÖNIGSBERG: 21.25 Dalest. 22.30 Tánczene. - KATTOWITZ és KRAKÓ: 10.00 és '17,40 Han^­versepy Varsóból- 20.80 és 21.25 Szórakoztató zene. 23.00 Tánczene. r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom