Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-14 / 259. (2184.) szám
3 $ november 14, csütörtök. 'PrxgaiAVao^arhirlap Mánia hercegnőt vesz felségül? Bukarest, moveaniber 13. Bár hivatalos formftbacx cáfolják, Bukarest társadalmi köreibe® makacsul tartja magát az a hír, hogy Mamii mánlsztorolnak rövidesen megnősül és Cantacneena herceg leányát veszi nőüL Palesztinában tovább gyilkolnak az arabok Jeruzsálem, november 13. Arab nacionalisták tegnap merényletet követtek el Tycho dr. zsidó szemspecialista orvos ellen, akit több tőrszurással halálra sebesitettek. Az arabok íranctireur-támadásai ma is folytatódtak. Két zsidó kolonistát, férjet és feleséget, Karkur zsidó telep közelében öt arab terrorista megtámadott. Az arabok közül .hárman revolvert rántottak és rálöttek a zsidó párra. A férj elmenekülhetett, de az asszony a helyszínen meghalt. A rendőrség angol eredetű revolvergolyókat talált az asz- szony holtteste mellett. Jugoszláv diákok tüntetése Itália ellen Belgrád, november 13. A rapailói szerződés évfordulója alkalmából a főiskolai hallgatók az egyelőm aulájában gyűlést tartottak, amelyen Jugoszláviának és Olaszországnak viszonyával foglalkoztak. A szónokok kikeltek Olaszország jugoszlávellenes politikája ellen. A rapailói szerződéssel Jugoszlávia igazolta jóakaratát, ezt azonban olasz részről nem méltányolták. A jugoszláv nemzet csalódott az olaszok jószándékában. Az olasz fascizmus nem tért el ettől a barátságtalan magatartástól és ezért Jugoszláviának a legnagyobb óvatosságra van szüksége Olaszországgal szemben. Kobienz kiürítése Koblenz, november 13. A francia csapatok ma kiürítették a koblenzi gumizón épületeit, a régi helyőrségi templomot, a karmeliták templomát és a volt nyolcadik hadtest élelmezési hivatalát. Ugyanakkor a német birodalmi őrség osztagai bevonultak a város közvetlen környékén lévő kisebbfajta erődítményekbe, ahonnét a franciák tegnap távoztak és ugyancsak bevonultak a kerületi parancsnokság épületébe is. A porosz kormányépületek napok óta üresen áll. Jólértesült körök jelentése szerint a koblenzi zónát a franciák november 29-ig teljesen kiürítik. Cuza pártja nemzeti bolsevizmast hirdet Bukarest, november 13. (A P. M. H. távirati jelentése.) Cuza párthívei vasárnap nagy manifesztáciés gyűlést tartottak Jassy- ban, amelyen a román nemzetihez szóló mar ni fesz fcum kibocsátását határozták el. A mami fesztumot most hozták nyilvánosságra. Az, amit Cuza párthívei követelnek, nem egyéb, mint a legtisztább nemzeti bolsevizmus. A kisebbségeket, köztük elsősorban a zsidókat, minden polgári joguktól meg akarják fosztaná és gazdasági tönkretételüket is kivárják. A romániai kulturfelfogásra jellemző nemzeti bolsevista program érdekesebb pontjai a következők: A szenátust és a kamarát azonnal fel kell oszlatni és a törvényhozó testületek helyébe diktatúrát kell léptetni. A diktátor természetesen Cuza professzor legyen, aki mellett technikai tanács működjék és intézze a kormányzás ügyeit. A nem-román lakosságtól el kell kobozni a földeket, erdőket. A hadseregből ki kell zárni a zsidókat. Hogy azonban ennek nagyon ne örüljenek, igen magas hadmentességá adót kell rájuk kiróni és háború esetén első vonalban való frontszolgálatra kell küldeni őket. Az állami iskolákban a diktatúra meg fogja szüntetni a tandíjat, azonban az állami iskoláknak csupán román nemzetiségű növendékei lelhetnek. Az egyetemen a kisebbségekre, különösen a zsidóságra vonatkozólag teljes egészében be kell vezetni a numerus clausust. Az állami hivatalokban csupán fajrománokat lehessen alkalmazni. A manifesztum a következő pafétilkue felkiáltással végződik: ,,Ha mindezt a legrövidebb időn belül nem teljesítik, Romániát el fogja söpörni a történelem vihara." Fizessen elő a MF Képes Hif-re Előfizetés] ára Yi évre 88.- K<* Mindem ttjsáfármamái kmphtté i»ecemia#r 7»re dívjék 8sss@ a második hágai konferenciái Január: flottakonferencia Londonban, tanácsülés Genfben — A harmadik rajnai zóna kiürítése — Pária, november 13. A lapok véleménye megoszlik c második há^ai jóvátétel: konferencia összehívása időpontjának kérdésében. A Matin szerint az érdekelt kormányok ideiglenes megállapodása értelmében a konferenciát december 7-ére, vagy legkésőbb december 10-ére hívják össze. Karácsony előtt a munkát föltétlenül be akarják fejezni, hogy a Young-tervezet január elsején életbeléphessen. Az Echo de Paris kétségesnek tartja, hogy a konferenciát december vége előtt össze lehet hívni s valószínű, j hogy a kormányok képviselői csak január- j bán kezdik meg üléseiket Hágában. Ebben : az esetben a jóvátételi konferencia egybeesnék az ugyancsak januárra tervezett londoni flottakonferenciával. Ezenkívül január harmadik hetében a népszövetségi tanács is ülést tart, úgyhogy az időpont egyáltalában nem kedvező. Drummond, a népszövetség főtitkára, a közeli napokban Londonba utazik és arra fogja kérni az illetékes tényezőket, hogy a flotíakonferenciát halasszák el februárra. Angol lapjelentések szerint a hágai konferenciát lehetetlen december elejére összehívni, mert a badenbadeni szakértők egyelőre nem fejezték be munkájukat. S ha be Is fejezik, hetekig tart, amíg a kormányok kellő óvatossággal átvizsgálják és megerősítik a badenbadeni döntéseket. A Matin mindazonáltal valószínűnek tartja, hogy a második hágai konferenciát mégis december 7-én nyitják meg. Egy kis sietséggel mindent el lehet intézni s a jövő fejlődése szempontjából végtelen fontosságú volna, ha a Young-tervezetet még ez évben tető alá hozhatnák. Hoesch és Brianü tegnapi tárgyalásain kitűnt, amint azt a P. M. H. is jelentette, hogy a rajnai kiürítés kérdésében a francia és a német álláspont között nincs ellentét s igy ez a probléma nem késlelteti a hágai konferencia összehívását. A francia katonai hatóságok véleménye szerint 1930 első hat hónapja elegendő lesz a harmadik zóna kiürítésére. Az egyetlen technikai nehézséget az okozza, hogy a kiürítés megkezdésének össze kell esnie a baseli nemzetközi jóvátételi bank megnyitásával, amennyiben a Young-tervezet és a német adósság kommercializálása akkor lép életbe, amikor Németország bizonyos értékpapírok átadásával a baseli bank adósává válik. Prága, november 13. A Slovák „Szloven- szkó autó nőm Ista blokkja" címen a következő vezércikkben válaszol Dzurányi Lászlónak lapunk vasárnapi számában megjelent „Spojme sa mensinamd" című vezető cikkére. — A P. M. H. vasárnapi száma „Spojme sa mensiuami" címen vezércikket közöl Dzurányi László főszerkesztő tollából. A cikk lényege az, bogy Hliukát felszólítja, hogy ne habozzon, ne tétovázzon, hanem egyenesen, férfiasán lépjen elő és alakítsa meg a szlo- venszkód blokkat, vagyis a szlovenszkói au- tonómista pártok egységes frontját. A Prágai Magyar Hírlap nem elsőizben kiált a szloven- szkói blokk után. Dzurányi főszerkesztő még a választások előtt október 13-án appellált Hlinkához „Qou vadis Domine" óimén, hogy álljon az egységes szlovenszkói blokk gondolata mellé. Tudni, kell azonban, hogy Dzurányi eme cikke csak erős visszhang volt a Slovák október 5-iki számában „Szlovákok, németek, magyarok" címen megjelent vezércikkre, melyben nyíltan kifejeztük, hogy nem marad más kiüt, mint az, hogy az összes becsületes szándékú és tisztességes autouémis- ta gondolkozásu embereknek egyesülniük kell Szlovenszkón a közös cél, a közös kenyér és honunk, a mai Szlo- venszkó közös érdekeinek szolgálatára. Ezen a helyen konstalálnunk kell tehát a tényt, hogy mi voltunk az elsők, akiktől a közös autonómista szlovenszkói blokk eszméje kiindult. Mi voltunk e gondolat kezdeményezői, mi dobtuk a közvéleménybe, mi kezdtük propagálni, ápolni, hogy gyökeret verjen az elmékben, hagy^megfoganjon a lelkekben 8 nőni kezdjen mindazok lelkiismeretében, akik Szlovenszkón az ősi rögön állanak. A szlovenszkói blokk ideája felvetésének elsőbbségét egyszer s mindenkorra a magunkénak jelentjük ki. Aki tehát ma azzal az óhajjal jön, hogy a szlovenszkói autonómista követelésekben szövetkezzünk, aki azt a jelszót kolportálja, hogy „szövetkezzünk és maradjunk együtt", csupán tovább szövi azt, amit mi szlovák néppárt kezdettünk minden körülmény alapos mérlegelése és az uj államban, a csehszlovák köztársaságban nyert 11 éves tapasztalatok után. Eképpen csatlakozik a szlovenszkói blokk eszméjéhez a Prágai Magyar Hírlap, illetve annak főszerkesztője, Dzurányi László is. A „Spojme sa mensina- mi“ című cikk elolvasásánál az ember sajná- liatal veti fel a kérdést: Hol van az a konoi- ldáns hang, hová veszett a lelkiismeret amaz objektív hangja, amellyel Dzurányi az első „Quo vadis Domine" cimü cikkét irta? A cikkíró ma tele van aggodalommal, nyugtalansággal, sőt izgatottsággal. Nem tetszik neki, hogy Hlinka még nem tárgyalt Szent- Iványval, de meglátogatta Udrzsatt, hogy Hlinka bátortalanul habozik és mérlegel, nem lát a munkához a végből, bogy inaugurál- ja a közös kenyér és a testvéri összetartozás politikáját Dzurányi főszerkesztő szinte csodálkozik, hogy a szlovenszkói autonómista blokk még nem kén, bogy * Quo vadas Domine megírása óta ez a gondolat még nem lett élő valósággá és ebből aztán mindjárt végzetes következményeket dedukál i szlovák nemzetre, amelynek Hlinka a vezére. Indokolatlan szemrehányások ezek és legalább is kissé időelőttiek. Minden nagy eszme nehezen születik. Lassan keletkezik, Lassan fogan és terjed. És mennél nagyobb és bátrabb ennek vagy amannak a gondolatnak a tartalma, annál nehezebb az útja a széles közvélemény süni retortáján keresztül. De annál áthatóbban, mélyebben és tartósabban töri át útját és hatja át a közvéleményt. Igen sok példa van a történelembon, hogy egyik- másik eszmének évtizedekre, sőt évszázadokra volt szüksége, amíg megfoganhatott, sikeresen letörte az előítéleteket, abszorbeálta az emberek makacs balhiedelmét, megtermékenyítette a lelkeket és megtelhetett végleges győzelmének szilárd tudatával. Ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a szlovenszkói blokk eszméjének ilyen lassú fejlődésen kellene átmennie. Nem! De azt sem lehet kívánni, hogy ez a ió és hasznos gondolat, ez a kényes probléma nehány nap alatt, tegyük fel két hét leforgása alatt, két-három újságcikk nyomán már meg is valósulhasson. Egyszóval magának az ügynek lenne a kárára, ha valaki azt hinné, hogy a szlovenszkói autón ómista blokkot csak úgy egy-kettőre ösz- sze lehet tákolui, mint néhány szál deszkából a krumplis ládát . . . Az olyan sokatigérő és nagyreményű gondolatnak, amilyen a szlovenszkói blokk, érnie kell. Szüksége van az őszinte törekvés, a tisztességes jóakarat meleg napsugarára. A kölcsönös megértés éltető májusi légkörére, sok jóakaratu kölcsönösségre és teljes objektivitásra. Mindenekfölött azonban tisztességes munkára, okos mérlegelésre és last, nőt least zsurnalisztikái vitára, de józan, meggyőző, hidegvérű vitára, amelyben nincs harag, irigység és hevülékenység. Aki például a szlovenszkói blokk érdekében tollat ragad és ir, de úgy ir, hogy írása bár a gondolat javát látszik szolgálni, de a valóságban a sorok közül egész határozottan mások meggyanusitása, gáncso- lása, megszólása, sőt komprcmittálása olvasható ki, nevezetesen azoké, akiknek az első sorban való közös munkájára számit a remélt blokkban, az nem tesz jó szolgálatot magának az ügynek, mert igyekezetéből éppen a legfontosabb: a becsületes őszinteség, az egye- nesvonaluság hiányzik, amelyen pedig az egy- akaratu autonómistáknak találkozniok kell. Úgy írni a wdovenszkói blokk mellett, hogy Írásával kedélyeket korbácsol, tulajdonképpen a szlovenszkói blokk elleni Írással egyenértékű. Ilyen eljárással a szlovenszkói blokk gondolata csak nagyon nehezen haladhat előre. És a kölcsönös megértés is osigaléptekkel fog haladni, ha ugyan végleg nem merül el a bizalmatlanság kátyújában. Mi következetesen kitartunk amellett, amit, október 5-én mondottunk ezen a helyen a szlovenszkói autonómista pártok együttműködésére vonatkozólag. És ma belső meggyőződésünk hangján újból kinyilatkoztatjuk, hogy mi a leghatározottabban a szlovenszkói blokk mellett vagyunk. Akarjuk, ho(gy a blokk megszülessen. De hogy ez a ml törekvésünk ne maradjon1 puszta törekvésnek, ne legyen illuzórikus, dolgozni is akarunk ezért a blokkért, éppúgy, ahogy az államfordulat óta dolgoztunk. Mert ha valaki a szlovenszkói blokk intenciói szerint munkálkodott, az elsősorban a szlovák néppárt volt. Ezt pártunktól nem meri elvitatni senki, aki nem akar az alacsony rágalom gyanújába esni. A szlovenszkói blokk megvalósításáért folyó tizenegyéves munkánkhoz ma ismét meghívjuk Szlovenszkó valamennyi autonómistáját, akinek igazán szivén fekszik az egységes blokk további kiszélesítése és kiépítése. De hogy az alapok lerakásával kezdjük, hogy tisztában legyünk egymás között afelől, mit akarunk, hogy elkerüljük az esetleges félreértéseket, melyeken a legjobb igyekezetünk is hajótörést szenvedhetne, másszóval, hogy ne építsünk homokra csábító illúziókat, azaz, hogy a sikerrel koro? názott reális együttműködés útjára léphessünk, a clara pacta boni amict elvénél fogva engedtessék meg nekünk javaslatba hoznunk, hogy mindenekelőtt tisztázzunk két főkérdést: Vájjon a mi tisztelt magyar nemzetiségű barátaink elismerik-e a pittsburgi szerződést a maga teljes terjedelmében és elismerik-e a békeszerződések érvényességét, melyek a mi mai Szlovenszkónknak, azaz a Szlovenszkón lakó összes nemzetiségek közös hazájának integritását biztosítják? Az első kérdésre már talán meg is kaptuk a választ, amennyiben a magyar, sőt a német vezető politikai tényezők nem egyszer kinyilatkoztatták, hogy a pittsburgi szerződés rendelkezéseivel egyetértenek és a szlovák nemzet törekvéseit hajlandók támogatni, amennyiben azok a nem szlovák nemzetiségek érdekében valók. Eszerint csak a második kérdés marad még nyilt kérdésnek. S végül kérnők, hogy Dzurányi László főszerkesztő ur szabatosan és határozottan juttassa kifejezésre, hogy tulajdonképpen kinek a nevében beszél és ir? A Prágai Magyar Hírlapban megjelent cikkei az ő szubjektív véleményét tolmácsolják-e, vagypedig födik a két magyar párt álláspontját, mely pártoknak a Prágai Magyar Hírlap a hivatalos szócsöve. Egy kissé világosabban akarunk látni, mihelyt ez részünkre lehetségessé válik; nem fogunk habozni leülni a zöld asztalhoz. ♦ A Slovák vezércikkét teljes terjedelmében adjuk közre, hogy ezáltal is szolgáljuk az eszmék és törekvések tisztulását. Áz egyenes kérdésekre egyenesen fogjuk megadni az érdemi választ. Sir Rónáid ündsay, washingtoni angol nagykövet London, november 33. Sir Ronahl Lind- sayt, Anglia egyik legügyesebb diplomatáját és a Foreign Office állandó államtitkárát washingtoni nagykövetté nevezték ki. Ez a kinevezés kétségtelenül összefügg MacDonald amerikai utjának sikerével. Sir Esmond Greyt. akit a közelmúltban rio-df- janeiroi követté neveztek ki. most Moszkvába küldik nagykövetnek. Lindsay utóda a külügyi hivatalban Sir Róbert Vansitart less. Hlinka lapja újból állást foglal a szlovenszkói autonómista blokk mellett Válasz a Prágai Hagyar űrlap vasárnapi vezércikkére — A néppárt hajlandó leülni a zöld asztalhoz, de előbb tisztázni kíván két főkérdést %
