Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-09 / 229. (2154.) szám
4 o&riHor 9. wotAl. áőknek nagy tömegei. A népgyülést Uhrorns Vendel dr. ügyvéd, az országos keresztény- szocialista párt körzeti elnöke nyitotta meg megkapó szavakkal vázolva annak célját. A gyűlésnek első szónoka Próba szka Lajos, a magyar nemzeti pár! komáromi körzeti titkára volt, aki beszédében rámutatott a testvér- pártok együttműködésének nagy jelentőségére, mely a választásoknak sikeré! lesz hivatott biztosi tani. Majd lendületes szavakkal foglalkozott a politikai helyzettel, a kormánypártok meddő munkájával, amely eredményeket nem képes felmutatni, de annál nagyobb el égül ellenségnek a szülője. Beszédét az ösz- szetartás és közös munka nagy értéktöbbleteinek hangsúlyozásával fejezte be igen nagy tetszés mellett. A gyűlés következő szónoka Alapy Gyula dr. tartománygyülési képviselő volt, aki beszédének bevezető részében megemlékezett október 6-áról és a magyar szabadság vértanúinak szent emlékéről, mely elolthatatlan, örök lánggal él a magyarság lelkében. Beszédének további folyamán vázolta a köztársaság külpolitikai helyzetét, a kisan- tant katonai szövetségét, az ezzel kapcsolatos militarizmust s a leszerelés körül folytatott kettős arcú játékot. Az ezzel kapcsolatos horribilis közterhek elősegítik a belpolitika nyo- j mán amúgy is felburjánzó általános elégület-! len séget. Közigazgatás, kulturális élet és gaz- i dasági téren a kisebbségek helyzete elvisel- j hetetlen, a közterhek fokozása egyre tart, bo- j lőtt a leherbiróképesség egyre csökken. Óriási gazdasági válságban élünk, amely nemcsak a mezőgazdaságot, de a hibás külpolitika következményei gyanánt az ipart is sújtja és a külkereskedelmi mérleg fokozatos passzivitásához vezetett Sok bajunkon az autonómia segíthet. Ezért harcol mind a két párt már tizedik esztendeje. A magyar őslakosság Szlovenszkó autonómiájáért küzd, mig Hlinka András a szlovák nemzet autonómiájáért; ez nem mindegy, mert a kisebbségi jogokat nemzetközi szerződések biztosítják és ezek a törvénytárban is benne vannak, ha végrehajtva nincsenek is. Majd széles mederben in az állampolgárság, a földreform, az adózás ügyét, a magyar iskola lét-küzdelmét fennmaradása érdekében. Meggyőző és világos okfejtése nem is maradi b°tás nélkül, mert a beszédet sűrűn szakította félbe a tetszésnyilvánítások fel-feltörő moraja. A választási harcok együttes végigküzdése annak a történeti ténynek a törvényszerű bekövetkezését hirdeti, hogy . a,% itt élő kisebbségi magyarságnak önma gára kell találnia és a világnézeti különbségeknek meg kell szűnniük, amikor a legfontosabb közjogi követelés kiharcolásáról van s*é. A mély benyomást keltett beszéd után Balogh Péter vágkirályfalvai lakos, munkás tartott közvetlen hangú és szívesen hallgatott beszédet, aki a munkástömegek szociális nyomorára mutatót^ rá és a földreformmal űzött visszaéléseket ostorozta és hangsúlyozta, hogy a munkásság csak a munkaadókkal egyetértve érheti el gazdasági helyzete javulását. A vasárnap délelőtt folyamán ugyanezek a szónokok Alsó- és Felsőnvárasd községekben is tartottak népgyülést több száz választó jelenlétében a leglelkeebb hangulat mellett. $ sotnorjai gyűlés Somorja, október 8. (Saját tudósitónktól.) A keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt vasárnap délelőtt Somorján nagy sikerű választói gyűlést tartott, amelyen a járás csaknem minden községéből igen nagy számban jelentek me?. A népgyülést Zelliii- ger Ernő de., Somorja község bírája, a keresztény-szocialista párt somorjai körzetének elnöke nyitotta, meg. Elismeréssel adózott az őtátrafüredi egyezmény megalkotóinak munkája felett. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után ölvedi István, a kér. szocialista párt ér- sekujvári kiküldötte hozta a kurucváros magyaros üdvözletét s rámutatott a magyarság súlyos sérelmeire, melyek ugv gazdasági, mint kulturális téren érték. A magyarságot jogai védelmében a közös munkában való kitartásra hivta fel. Utána Hideghéthy Boldizsár felsőjányoki gazda a földműves társadalom bajaival foglalkozott. Visszapillantott a háború kitörése óta eltelt időre, mely idő óta a gazda helyzete egész a mai napig állandóan rosszabbodott. Kimutatta, hogy a gzadatársadaloni rossz gazdasági helvzetével kapcsolatosan miként, romlik az iparosság és a munkásosztály helyzete is, különösen a földművelő magyar vidéken. Ezen a bajon csak szervezett összetartással és jogaink mindenáron való megvédése révén segíthetünk. Hideghéthy beszédét a közönség sokszor megtapsolta. Utána Méhes nemzetipárti titkár tartott beszédet, melyben különösen az adóügyet vette éles bonckés alá. Az ügyes beszéd a baliga lóságban nagy tetszést. váltott ki. A gyűlést Zolii per Ernő dr. zárószava í fejezték be. A kér. szoc. párt gyűlései Aranyosmaráton és Verebélyen Nyílra, október 8. (Saját, tudósi tó októl.) Az orj.zágo*. kefés,z t é ny szocialista. párt vasárnap pártértekezlótet tartott Aranyosonaróton és nagyszabású népgyülést * közeli Verebélyen, Közét kétmilliárd ember él már a löki Hím A világháború óla Ázsiában négyszer nagyobb a népszaporulat, mini Európában Többmilliós re hontalanok légiója Géni, október 8- A népezóveUég tudvalévőén nemzetközi statisztikai évkönyvet adott ki, telistele a világ minden országából összegyűjtött érdekes adatokkal. Első hiteles megállapítását találni ebben a könyvben, hogy a föld népeinek körében minő változások történtek a háborút megelőző év és a mostani napok között. 1913-ban a népszámlálások és becslések szerint 1808 millió, 1926 végén pedig már 1932 miHió ember élt a világon. A népesség szaporodása ez időszakban mintegy 7 százalék, vagyis évente átlag több, mint félszázalék. Ennek következtében ezidő.-zcrint körülbelül 1950 millió ember él a földön s ez a szám rövid idő alatt eléri a kétmilliárdot. Egyes kontinensek közül-a földön élő embrek fele része (1026 millió) Ázsiában lakik. Európának 514 millió, Amerikának '232. Afrikának 146 és Ausztráliának (Oceania) 9 millió lakója van. Népességének legnagyobb szaporodására 1913 óta Ázsia hivatkozhatik, mert a háborúi megelőző utolsó esztendő óta 4S millió emberrel több él a földjén. Lali óinak számához viszonyítva, Ausztráliában legnagyobb a népesség gyarapodása, mert lakóinak száma az említett időszakban több mint 15 százalékkal emelkedett. Víszodí Európa népességszaporodása 1913 óla csak háromszázalékos, mindenesetre a világháború idején s a háború utáni időszakban elmaradt születések miatt. Ázsiában a uépszaporodás ugyanabban az időben négy szerakkora volt az európainál. Kínának ezidöszerint kerekszámmal 450 millió lakója van, vagyis csak 64 millió emberrel kevej sebb, mint az egész európai szárazföldnek, fis ! mindjobban közeledik az idő. mikor a kínai birodalomnak egymagában több lakója lesz, mint az egész európai világrésznek. Az embereknek sajátszerü, a háború előtti időben nem ismert osztályát teremtette meg a világháború. A semmi államhoz nem tartozók osztálya ez,- jobbára volt orosz, örmény, ukrajnai, de osztrákot. magyart, németet a más nemzetbelit is tart srvmmtmaMUraxatoiiaáUt j* Érelmeszesedés| nél csal, a ^ CS1ZI-VIZ, Csizfardő nyilván köztük a népszövetség világstatisztikája. Olyanok ezek. kik nem kaphatnak honossági jogot, sem régi hazájuktól, sem attól az országtól, hol most tartózkodnak s ahová illetőségük szólna. Ezeknek a semmi államhoz nem tartozóknak, kiknek száma több millióra rúg, hivatalosan voltaképpen sehol sincs tartózkodási jogok s ennek következtében állandóan fenyegeti őket a kiutasítás veszélye, semmi állam útlevelet nekik nem ad, magánéletükben (házasság, elválás slb.) a legsúlyosabb akadályokkal küzdenek, majdnem jogfosztottak és védtelenek s Akasvér módjára bolyonghatnának a világon, inig országot találnak, mely honosásgi jogot ad nekik. Ez emberek számára az úgynevezett Nausen-íéle útlevelekben igazolványt teremtettek, melyet ötven állam ismer el s mely kisegíti őket, mig a népszövetség véglegesen nem rendezi érdekeiket. EGYPÁR NAP OBAKÜNN Irtai MARAl SÁNDOR Karstadt. Közepes áruház volt Hamburgban. Az infláció után Berlinibe költözött s most megépítették az uj K a rs fcadt-f e lhök a re olót egy proletár negyedben. Ez az éipület Európában az uj építkezés egyik legszebb sikere. Nincs az a begyepesedett fejű építészeti szakértő, aki ne érezné ezt; itthoo vagyunk, ez a mi időnk, ez a mi stílusunk. így viliink, allé Tagé. [gy építkezünk, nagyon ritkán. Nem tudom, hány emelet, lehet vagy huez. Sima betontőmeg. négyszögletes toronnyal. Sehol egy fölösleges vonal, sehol egy, az idővel s az épület rendeltetésével ellenV«~K diszités. Egyáltalán, sehol külső díszít.és. Beton, vas, üveg, az egész óriási tömeg összefogva egyetlen céltudatos formába. A méreteit csak sejteni lehet. A „S-aohlich- keits“-k eres ősnek legszerencsésebb, talán egyetlen egészen szerencsés próbálkozása. Méltóság és erő van az épületben, energia, formai öntudat, az anyag céltudatossága. Külön Untergrund-vasútállomása van... Szeml öl-szembe ezzel az épülettel érezni leg- rősebben, mi történt az infláció óta Berlinben? Ez a város Európában elsőnek találta meg az idő uj stílusát. Azt, ami már Amerika, de mindenekelőtt még az uj Európa. A háború utáni német épitkezés az európai evolúció legjelentősebb tünete. Láttam áruházakat,, nyomdákat, gyárakat, színházakat, üzleti házakat, ;• .zgöszinJiázakal ebben az uj modorban s a megkínzott európai tekintet, akár Pestről jön, akár Párisból, elpilhen, issza ezeket a nyugodt, céltudatos, értelmes, sima formákat. Egy mozi, az Universiuu — egyetlen j elliptikus vonal az egész. A század eleji csukott | balkonos, elökertes, kétségbeejtő berlini épitke- ; zésből komolyan *, megnyugtatóan merül föl az uj házak tiszta, sima arca. Ez a mi időnk, ez a vonal. Itt kell elindulni, keresni a magunk életformáját. A „kollektív ház“ első derengései e*ek. A Karstadt külső emléke az uj Európa egyik legerősebb benyomása. Belülről persze minden más. Kitör á német kedély és eget kér. Olyan ..Schmücke dein Waren- kaufi“-hangulat odabenn, kecseskedő ornamentika, parasztiogá*. Kívülről a világ uj arca, belük ről vidékies csinérzék. Jellemzője a városnak, a város Minderwertigkeiís-komplexumának. Egyfelől a világ uj arca készül itt. Másfelől örökké egy kissé vidékies marad. Tömeg. Berlini uccák! Végtelen, sivár, önmaguk szürkeségébe gémberedett, kifogyhatatlan berlini uccák! A földalatti vasút kék alapon zománcon fehér és óriási .,U“-betüje úgy virit föl belőlük, mint az oázis. Végre egy folt, s főként, hogy el lehet menekülni a föld alá! Végtelen utak Berlin W és Berlin N között, négymillió ember közölt, céltudatos, fegyelmezett, zsinóron járó uccák. céltudatos, fegyelmez tt, zsinórou járó tö meggel. Pestről jövök, s meg kell szoknom elébb, hogy. hónap végén, hétfői napon, ne lehessen helyet kapni egy nagy vendéglőben, kávéházban, moziban, daneigban. Hat óra után az egész város foglalt. Mindenütt tömeg, fegyelmezett, színtelen, egyenletes hullámokban áramló tömeg. A mai bér tini éppen úgy kedvet kapott az uecán élni, mint a párisi. Költik a pénzt... Akik ott élnek, azt amelyen ezrekre menő tömeg hallgatta, végig a szónokokat. Aranyosmaróton délelőtt-10 órakor nyitotta meg az értekezletet Vallaeh János helyi elnök, aki üdvözölte a megjelenteket és a központ kiküldötteit; Merrel István szerkesztőt és Furdanieh Aladár titkárt. Utána Merrel István lendületes beszédben hivta föl a jelen- voltak figyelmét a választások nagy horderejűre és arra, hogy a két hatalmas őslakos testvérpárt közös választási frontja mily szükségszerű volt és az őslakosság szempontjából mily nagy fontossággal bir. A párt programjának sarkalatos ©Ive az autonómia, amelyért nem lankadó erővel fog harcolni a párt mindaddig, amig fáradozását nem koronázza siker. Ellentétben a'ludákok azon jelszavával, hogy Szlovenszkó a szlovákoké, mi azt valljuk, hogy Szlovenszkó a szlovenszkóiaké; szlovákoké, magyaroké, németeké egyaránt. Merrel szlovák nyelvű beszéde után Furdanieh titkár magyar beszédet mondott. Délután 8 órakor Verebóly községben nagyszabású népgyülés volt, amelyre a környékbeli falvakból százával özönlött a, nép. A gyűlés megnyitása után Merrel István, a Vola Ludu szerkesztője, szlovák nyelven mondott beszédet. Nemzeti és osztály különbség nélkül akarjuk biztositani — mondotta többek között —- a szlovenszkói őslakosság politikai ogycnjognságáf- és gazdasági helyzetének megjavítását. Amennyire elismerjük, hogy a szlovák nemzet Szlovenszkó ü vezető szerepet, tölt be, éppúgy el kell, hogy ismerjék, hogy a pirloven*7.kői öslako* kisebbségek is joggal követelik mindazokat a jogokat, amelyeket részükre a nemzetközi szerződések biztosítanak úgy politikai, mint kulturális és gazdasági téren. Ezeknek a jogoknak kivívása elsőrendű érdekünk és éppen ezért szükséges, hogy a szlovenszkói őslakosság vallási és nemzeti különbség nélkül egymásra találjon és kéz a kézben harcolja végig azt a harcot, amelybe belekényszoritették. A nagy tetszéssel fogadót tbeszéd után még Furdanieh Aladár titkár magyarul, Truchly Alajos körzeti titkár pedig szlovákul beszélt. A gyűlés résztvevői nagy lelkesedéssel hallgatták végig a beszámolókat. Magyar gyűlések mindenfelé Pozsony, október 8. Az országos keresztény- szocialista párt központja közli; A testvérpártok összefogása fordulópontot jelent Szlovenszkó politikai életében. A választási küzdelem teljes erejével megindult és Szlovem- fizkón a legélénkebb tevékenységet az országos keresztény szocialista párt és a magyar nemzeti párt fejti ki, amelyeknek testvéri ősz- szofogása határtalan örömöt keltett, egész .Szlovenszkó őslakossága körében. Magyarok, németek és szlovákok egyaránt üdvösük a várva-várt egységet, amely az akaratot öez- szekováosolja és a közös bajok ellen egysége* ;ílefoglalással védekezik. Az egységes gondolat, az egységes föllépés uj erőt öntött a lelkek he. A testvérimre helyett, a testvéri összefogás nemes gonddalától áthatva, minden szlovén* Hzkói őslakos, nemzetiségre, feb-kezetre és október 9, weoAfc. KWB——WBKCTIBWB———M——BBWI Asztalosmühdy és butorraktár Bláha jan, Fraha-Kosire Pizeéská 312. Telefon: 403-47* Mngj nrni kesirtlmóndják, az infláció egyik különös hatása, hogy a takarékos német költekező kedvet kapott. Vendéglőbe járnak, danciugba járnak, kávéházban ülnek, költik a pénzt. A német, aki a háború előtt fillért fillérre ráköti, szemrebbenés nél- | leül költi el ma fölösleges pénzét szórakozásra. A lecke kegyetlen volt, a lelkek elvesztették egyensúlyukat, most spekulálnak tanulság és raison kő' zött. Idő kell hozzá, amig megtanulják azt. amit [ a franciák már régen tudnak; takarékosan pa- | zárolni. Az étel. Még mindig reménytelen, nemcsak nekünk, nekik is. Emlékszem, a háború után közvetlenül evési düh tört ki rajtuk. Mindent meget- etk. Estefelé, 1919-ben, nehéz volt, bejutni egy csemegekereskedésbe. Az ,.Ersa’.z“ után mohón tömték tele magukat az igazival, csurgóit a nyáluk, igazi kolbászt ettek, igazi kenyeret, igazi ká-" vét ittak, végre, végre! Most kezdenek ínyencek lenni. A város tele van megfizethetetlenül drága, a legkényesebb gourmet igényeit kielégítő vendéglőkkel. Külön fejezet, amivel evészet terén a várost bűvölik. A tömegeteíé? változatlanul siralmas. A legnagyobb titkok egyike, hogyan csinálják ezt elsőrendű anyagot vesznek az ételhez, csak ránéznek, néhány varázsszót mormolnak s az elsőrangú anyagnak, jóllehet alig nyúltak hozzá, már nincsen semmi ize. Nagyobb ba.j ne érje őket: egy hetvenmilli<56 nemzet oly egészségesre virul ezen a rossz koszton, hogy öröm nézni, fin ugyan nem hiszek Spártában s esküszöm Athénre, de hát ők nem érzik spártai büntetésnek a maguk fekete levesét! S a „Stulle" ina is előkerül este a színházban, szünet közben, selyem- papirba csomagolt, megkent fekete kenyér, .miinek jóvoltából visszahizták azt a húsz kilót, amit a háború alatt leadtak. Nunc est bxbendum: este 1 ttól éjjel kettőig. Kettőkor, pontosan, lefekszik az egész város. Éjjel, felháromkor a legnagyobb probléma, reménytelenül lefeküdni nem tudó idegenek számára, bo! folytassák? A Zooálloinás restijében in idegenkedve bámultak rám. Sokat isznak. Minden likőr-szoba zsúfolt. Kezdenek rászokni a borra is, ami néhány esztendő előtt még ünnepély volt, fekete kabátot húztak hozzá. Az egyetlen amerikai gondolat; a proíhibició, amely ellen tiltakoznak. Csúnyán isznak, sok a részeg ember, hangosak. Nem vigadnak, se sírva, se nevetve. Isznak. Sokat szenvedtek. Lehet, hogy valami bajuk vanModor. Elképesztően jómodoruak. Nem Icáiét megismerni a városi. Udvariasak, na nem suttognak éppen, korrektek, tiszteseég- tudóak. Berlin ma a legudvariasabb városok egyike Európában. Ez a* udvariasság kissé feszes « előnyösen nélkülözi a méltóságuram oe udvarién szabályait, de annál kellemesebben diatanee-ot tartó. Nem bújnak beléd, de kiszolgálnak korrektül és készségesen, az udvariasság egy magasabb iskoláját kezdik elsajátítani, a személytelen udvariasságot. A kávéházban persze még odaülnek idegenek az asztalodhoz, mert ahhoz joguk van, de nem kezdenek diskurálni. Mi történt velük? Utaztak, szabadabbak lettek, emberebbek lettek. Nem alattvalók többé. Egyszerűen németek. A közlekedési toronyra persze büszkék. A berlini közlekedés, párisi vagy londoni összehasonlításban, egyáltalán nem veszélyes: de torony a Potsdamerplalzon, hiába! A közlekedési rendőrök kevésbé merevek, miut Pesten. Egyéni mozdulataik vaunak. S udvariasak, udvariasai; ... A felirataik még mindig fejbevágnak. Az írott utasítás változatlanul kaszárnyahangulatot kölcsönöz a városnak. Sebő) egy kérő. tanácsoló szó: reohte. linké, verboten, strengstens, durchaus, bumm. bumm! Az ember kapkodja a fejét. A keret még merev, a régi iskola. A kereten belül az emberek szabadabbak, könnyebbek Most kezdenek lélegzetű. osztályra való tekintet nélkül, lelkesen csatlakozik az egység zászlajához. A szövetkezett ellenzéki pártjaink választási népgyülései valóságos ünnepet jelentenek az őslakosok számára s még a legkisebb faluban is óriási ünnepeltetésben részesítik az egységet hirdető szónokokat. Az elmúlt, vasárnap tartott közös né.pgyülések sikerei legjobb garanciái pártjaink győzelmének. Párkány vidékén Bucs, Dunaradváov és Dunamocs községekben voltak sikerült nép- gyűlések. Minden egyes községben valóságos diadalmenetben vonultak föl a. szónokok; Füssy Kálmán szenátorjelölt és Sindler Lajos párttitkár. Köbölkuton Turchányi Imre dr.. Lap*a Béla dr.. Scbneider Ede és Luzsica István beszéltek óriási emberfcömeg előtt, majd délután Kürt községet keresték föl. Holota János dr,, Érsekújvár agilis és közkedvelt városMrijinak és képviselőjelöltnek a vezetékével Imelv és Nasz vad községekben voltak választási népgyülések, amelyeken Ho- lotán kívül fölszólaltak még Ponr Ferenc és Mikulka János. Andódon pedig Járass Audor vezérszónokon kívül beszóltok Néder János, Szoluoky Gyula és Buday Ferenc. Ugyanaznap tisztújító közgyűlést tartott az országos keresztényszensia- üsta párt Szitnő községben. A választási küzdelem Körmöcbánya nemet lakta vidékén is teljes erejével megkezdődött. Igv vasárnap népgyülések voltak JánQsgyar- uiatou és Ujgyarmaton is, .Jjol Singor Alajos ó* Jttraceek titkárok voltak a szónokok.
