Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-31 / 248. (2173.) szám

•roA!GX^A^AíAAR-HTRl>K? A pozsonyi fogházudvaron már ácsotják a bitófái Bognár Lajos, a nagybiccsei haramiavezér csütörtöki kivégzésére A kegyelmi kérvényt elutasították A halálraítélt és hóhérai már Pozsonyban vannak Bognár látni akarta sírhelyét a temetőben BÜLOWHERCEG Rómában a csodán tép Villa Malidban meg­tolt Bülow Bem át herceg. A Villa Malta kert­je ilyenkor még 5r ömlőiden pompázik, ám m ebnulás borús fúvóimé susog a lombok kö­rött. Bülovs herceggel az elmúlt idők egyik legnagyobb s legjelentősebb politikusa tdco- mii *L Nagyapja hadvezér zott Napóleon étien, tápja Bismarck államtitkára, 6 maga a német birodalom kancellárja. Tizenkét esztendeig trányitoUa Németország külügyeit. Előbb mint külügyi átUwdükér, majd pedig mint a biro­dalom kancellárja és ezalatt a tizenkét esz­tendő alatt az európai politikának ő volt a diktátora. Németország és a hármas szövetség kancellársága alatt i&kéletes erejét mutatta és úgy a hármasszővetség struktúrája, mini Közép-Eurőpa hatalmi állása ellen csak az 6 bukása után tudtak érvényesülni más diadal­mas pt Etikai erők Bülow politikája Bismarck politikájának j folytatása volt és tulajdonképpen az ő koncéi- j lársága azt jelentette, hogy II. Vilmos Bülow j utján visszatért a bisrruurcki koncepcióhoz. Bülow őszintén hiti abban, hogy Németország természetes szövetségese csak a monarchia lehet és nem volt hajlandó feláldozni a mon­archiához való szövetséget akkor sem, amikor angol részről egy angol-német szövetség gon­dolatát vetették fel. Bülow ragaszkodott az i évezredes hagyományhoz, híven állott az ál­lamszerződések mellett és nem volt hajlandó szakítani Németország politiícájával, mert tud­ta és érezte, hogy Németország számára is csak a monarchia jelenthetett biztosítékot az Einkreisung-polilikáml szemben. Bülow a hármas szövetségben ezért helyezett rogy súlyt Olaszországra is, ahová öl érzelmi okok is követték. Felesége Camporeale hercegnő­je volt és a házaspárt olyan mély lelki köte­lékek fűzték egymáshoz, amely már szinte legendaszámba ment. Camporeale hercegnője leánya volt Minghetti Laurának, akinek sza­lonja a legnevezetesebb és a legjelentősebb volt az olasz társadalmi és politikai életben. Amikor Bülow 1897-ben, negyvennyolc éves korában, római nagykövetből külügyi állaim titkár leit, rögtön jelentős sikereket ért el, mert Németország gyarmatpolitikáját eredmé­nyesen tudta érvényesíteni. Amikor a Karó- Hna-szigetek Németország birtokába mentek ái, II. Vilmos grófi rangot adott Bülotonak, majd 1900-ban az. öreg Hohenlohe herceg he­lyett reábizta a kancellárságot is. Bülow, aki mint kancellár, egyúttal Poroszország minisz­terelnöke is volt, sokkal kevesebbet törődött a belpolitikával, mint amennyire figyelme elsősorban Némeország külügyi helyzetének megerősítésére irányult. Ekkor érte el nagy eredményeit a marokkói konferencián, amikor a hercegi rangot is megkapta, majd pedig a boszniai válság idején Bülow sikeres fellépé­sének volt köszönhető, hogy akkor megaka­dályozta a világháború kitörését 1909 júliusában mégis visszalépett a kancellárságtól Bülow s hatvan esztendős ko­rában, férfiúi erejének teljességében hagyta ott 6 politikát. Bethmawn-Hollweg lett az utóda és az uj kancellár alatt következett el az, amit Bülow minden erejével megakadá­lyozni igyekezett: a nagy háború. Ekkor rövid időre még újból feladatot vállalt: ő folytatta azokat a tárgyalásokat Olaszországgal, ame­lyek nem vezettek eredményre. Bülow vilá­gos és éles szellem volt, aki nagy könyvé­ben, amely Deutsche Polüik címmel jelent meg. megállapította és körvonalazta az eu­rópai politika összes hibáit és eredményeit. A háború után Bülow visszatért Rómába, ahol a Villa Máltában élt együtt feleségével és többet nem vett részt a német politikában. Mielőtt Ilindenburg vállalta a birodalmi el­nökséget, Bülow volt a polgári pártok jelöltje, de ő elhárította magától éti a feladatot is. Be­tegségére hivatkozót. Csendesen és elvonul- ian élt Rómában, ahol szalonja a társadalmi élet központja volt mindaddig, mig az idén január 26-án felesége, akivel negyvenhárom évig élt boldog házasságban, meg nem halt. Ettől kezdve alig hagyta el a Villa Máltát Bü­low herceg, mígnem most kétszeres szélütés után, vasárnap reggel meghalt. Jlolttestét utolsó kívánságához képest a Hamburg mel­lett lévő Flottbeckbe, a Bülowok családi sir- boltjába szállít jók. Bülow herceg volt a nagykoncepcióju béke- politikának egyik legjelentősebb egyénisége. Edmond Rostand, a francia költő mégis róla; irta híres versét, amely Bülow címmel a vi- j lágháboru második esztendejében jelent meg; és amely Bülowol, mint a háború igazi oko-! zóját állította be. A franciáknak ez volt a nagy I háborús versük, mig a világbéke, de egyúttal i a politikai, igazság nagy gondolatait is Bülow! irta meg a Deutsche Polüik hatalmas köteté­Poaso-ny, október 30. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk Mefonjeleutése.) Holnap reggel fél- hét óraikor a pozsonyi 'törvényszéki fogház kis- udvarán lezajlik a nagybiccsei rémdráma utolsó felvonása.. Bognár Lajost, a kötéláltali halálra ítélt banditát holnap reggel fél hét órakor fogja, felakasztani Nechyba, az uj állami hóhér. akit nemrégiben neveztek ki az elhunyt Woltl- sehlager helyébe- Bognár Lajost a múlt év november 4-én ítélte kotéláltali halálra a po­zsonyi esküdithiróság. Nincs kegyelem? A halálos ítéletet a legfelső bíróság i« jóvá­hagyta s így jogerőssé vált Bognár védője, Boreezky Kálmán dr. ke­gyelmi kérvényt terjesztett a köztársasági elnökhöz, az igazságügy minisztérium azon­ban nem javasolta a kegyelmet é« a* elnök sem élt megkegye!mesé«i jogával. Az elnöki kabinetirodában sokáig feküdt a kegyelmi kérvény, mialatt Bognár a lipótvári fegyház egyik magán zárkájában súlyos bilin­csekbe verve várta a végső döntést. v Ma reggel érkezett meg az igazságügyi mi­nisztérium döntése a pozsonyi kerületi bíró­ságihoz. A végzési amely október 29-éről van kel­tezve és Mayr-Harting igiazságügyminiszter irt alá, ma reggel egy futár hozta Po­zsonyba. Bognár Lajost még tegnap este erős csendőri fedezet alatt, a. pozsonyi rendőrség egy i'k autó­ján a lipótvárí fegyházból a pozsonyi tör­vényszéki fogházba szállították. A bilincsek­be vert rablógyilkos az utón őreitől folyton az iránt érdeklődött, hogy mi az oka Pozsony­ba való átszállításának. Az őrök azonban ma­guk sem tudták, hogy mi lesz Bognárral. _ Talán kegyelmet kapok? —- kérdezte Bo gnár az egyik fogházőrtől. A banditát éjszakára az egyik ceillában he­lyezték el. Mivel Terébeesy elnök, aki az el­nöke volt annak a büntetőtanáosnak, amely a halálos Ítéletet kimondotta, szabadságon van, a büntetőtanács első saavaaóbirája, Pá- sek dr. bírósági főtanácsos kapta kezébe az igazságügyin in isziériu m végzését és még a reggeli órákban értesítette Boreczky Kálmán dr. védőt, hogy nyomban jelenjen meg a tör­vényszék épületében. Boreczky mit sem sejt­ve azonnal a törvényszék épületébe sietett, ahol Páséit közölte vele, hogy megérkezett az igazságügyminis ztérium le­irata, amely szerint a köztársasági elnök nem élt megkegyelmezési jogával és igy Bognár Lajost holnap reggel ki fogják vé­gezni. Féikilenc órakor a fogház irodájába előve­zették Bognárt, levették róla a bilincset és kihirdették előtte az igazságügyminiszté - rium végzését. A kihirdetésnél Pásek bírón kívül jelien volt a tanács két szavazókirája, Knapp táblabiró és Mazal bíró, valamint Fonnanek dr. állam- ügyész, ki a kerületi bírósági főtárgyaláson a vádhatóságot képviselte. * Budapest, október 30. Jeam Chiappe, Ffirfe rendőrfőnöke, aki az elmúlt héten több na­pot töltött Budapesten, Párisba visszaérkezve a következő, páratlanul meleghangú távira­tot küldte Miklós Andornak, az Est főszer­kesztőjének: — Párisba hazaérkezve érzem es&k iga­zán, hogy minő hálával tartozom önnek azért a szeretetreméltó fogadtatásért, amelyben részesített és amelyben az ön kedvessége folytán magyar barátainál is részem volt. Boldogan érintett, hogy a francia gondolat és kultúra az önök hazá­jában mennyire tündököl és örömmel ta­pasztaltam, hogy a százados kapcsolatok, amelyekről azt hitték, hogy szétszakadtak, «jm efösifr » bét nkttmatoi Amikor Pásek dr. ezután atyai hangon igyekezett megnyugtatni Bognárt, majd megkérdezte tő­le, hogy akar-e lelkészt. Bognár kijelentette, hogy református vallása és szeretné, ha egy református lelkész keresné őt fel. Majd Pá­sek táblabiró a halálraítélt utolsó kivánága iránt érdeklődött, mire Bognár azt válaszolta, hogy szeretné azt a helyet megnézni, ahol a te­metőben holnap e! fogják földelni. A bíró­ság ennek a kérésnek nem tehetett eleget, mivel esetleges szökésétől lehetne tartani. Bognár másik kívánsága az volt, hogy édes­anyját és bátyját, akik Magyarországon lak­nak, táviratilag értesítsék a kivégzésről. Ezt Pásek biró meg is ígérte. Bognár ezután azt kérte, hogy az utolsó huszonnégy órában bort és cigarettái adjanak neki, amire Pá­sek bíró az ügyészség hozzájárulásával uta­sítást is adott. Az elnök intézkedésére a törvényszéki iroda értesítette a református püspöki hivatalt, hogy a halálraítélt Bognár lelkészt kíván. Negyed tizenegy órakor Cibor József püspöki titkár, református lel­kész megjelent a rablógyilkos cellájában. Mikor Bognár észrevette a lelkészt, könny csillant meg szemében. Délután három órakor a református lelkész papi ornátusban és az egyházfi kíséretében ismét megjelent a fogházban és másfél óráig tartózkodott a siiralomházzá átalakított cellá­ban. Időközben Bognár védője táviratilag ér­tesítette a fehérmegyei Velence községben lakó 'édesanyját, valamint bátyját a kivégzés­ről. Az utolsó remény A védő távirati utón még egy utolsó ke­gyelmi kérvényt intézett a köztársasági el­nökhöz, amelyben azt kérte, hogy ha véden­ce nem kap kegyelmet, legalább halásszák el a kivégzést, hogy a halálraítélt édesany­ja fiát meg élve láthassa. A reggeli órákban megérkezett Nodhyba, az uj prágai Ítéletvégrehajtó két segédjével és jelentkezett a vezető ügyésznél. Nodhyba a nemrégiben elhunyt WoMschláge! hóhér veje, akinek ez lesz az első akasztása. Nodhyba a háború alatt mint csendőr akasztott és amikor Wohlschlágel meghalt, őt nevezték ki állami i tél etvégreha j tónak. Nechyba a polgári életben különben egy ro­varirtószer ügynöke. A fekete, hegyes szakállu, középtermetű hó­hér megjelenése a törvényszék folyosóin nagy szenzációt keltett. Számos érdeklődő vet­te körül, azonban a hóhér kitért a kiváncsiak érdeklődése elől. Reggeli fél 7 órakor ... Bognár kivégzése holnap reggel tél hét óra­kor lesz, erre való tekintettel a törvényszéki tisztviselők hivatalos órája csak fél kilenc végigmentem a különböző nagy uremeken, igaz örömmel láttam, hogy a magyar nem­zet mennyi munkát produkál ég mennyi intelligenciát árul eh Annyi nagyszerű erőforrások van a magyaroknak, hogy le­hetetlen, hogy küzdelmüket ne koronázza siker, önök meghódították a jövőt. Miután nemzetük kivívta szabadságát, a jobb jövő felé való törhetetlen elhaladásban nem fognak hiányozni barátai, mert Önök azt megérdemlik. Reám mindig számíthatnak azok sorában, akik készek Magyarország­nak viszonozni azt, amire a magyarok nem­zeti hősei nekünk példát mutattak. Szá­mítson mindig reám azok sorában, akik büszkék arra. hogy az ön szeretőiét meg- nyeriéfe. ölel* J*#* Obia^pe, órakor kezdődik. Hogy a fogházban levő fog­lyok, akik között van Tuka Béla is, ne lássák a kivégzést, Bognárt a bejárattól balra eső első kisud- varban fogják fölakasztani, ahová a fogház egyetlen ablaka sem nyílik. A kivégzéshez csiak a sajtó képviselőit enge­dik be és igen kisszámú publikumot, úgy hogy mindössze ötvenen-hatvanan lesznek jelen. Nők egyáltalán nem kapnak belépőjegyet a kivégzéshez. Pozsonyban a délelőtti órákban villámgyorsan elterjedt a holnapi kivégzés híre és máris igen nagy érdeklődés mutatko­zik a kivégzés iránt. Érdekes, hogy Pozsonyban emberemlékezet óta nem volt kivégzés. A városházi iratok szerint a legutolsó akasz­tás 184:4-ben volt Pozsonyban, amikor egy ci­gányt húztak a bitófára. Bognár a simíomházban Bognár Lajost a fogház egyik első emeleti elkülönített cellájában helyezték el, amit a törvény értelmében siralomházzá alakítottak. A bandita itt fogja eltölteni az éjszakát talpig vasban és a bilincseket, csak reggel, közvetle­nül a kivégzés előtt veszik le róla. Látogató­kat nem fogadhat, mivel attól félnek, hogy Bognár esetleg szökést kísérelhet meg, vagy megtámad valakit. Csak védőjét, engedik he hozzá. Bognár, akit a kivégzés híre nagyon megtört, védőjétől bocsánatot kért azért, hogy vele szemben többször tiszteletlenül viselkedett és megsértette. Bognár látni kívánta Pihodna Józsefet, a nagy­biccsei üldözés közben öngyilkossá lett bandita fivérét, akit néhány percre- be is engedtek a ei- ralomházba. Pihodna a pozsonyi fogházban tölti négy éves börtönbüntetését, amit nemré­giben róttak ki rá különböző betörésekért. A két jóbarát érzékenyen búcsút vett egymástól. Bognár az ebédhez egyáltalán nem nyúlt hozzá, rengeteg sok cigarettát szívott el. asz­pirint kért, mert fejfájás gyötrL A déli órák­ban két levelet irt meg’, az egyiket édesanyjá­nak, a másikat Zolder Sándornak, akinek ne­ve a Nirschy-féle gyilkosságban sokat szerei pelt és akit arra kért, hogy a sírját ápolja. Egyben végrendelkezett is apró holmijáról, amiket Zoldemak ajándékoz. Cibor József re­formátus lelkész részesítette lelki vigaszban a halálraítéltet, aki, múltán magához vette az űr- vacsorát, megnyugodott és jókedvet erőszakolt magára. Délután három órakor a törvényszék kis ud­varában megjelent az egyik bélié rs eged két börtönőrrel és két vizsgálati fogollyal, akik hozzákezdtek a bitófa ácsolásához. A kis udvar sarkában, ahová a rabok nem lát­hatnak, másfél méter mélyen egy négy zollow sima faoszlopot állítottak föl, amelynek a felső végére vaskapcsot erősítettek. Sok kiváncsi ember, főként törvényszéki hivatalnokok néz­ték végig a szomorú aktust. Az államügyész­séget a délelőtt folyamán valósággal megro­hanták a kivégzésre kiváncsi pozsonyiak a je- gyekért, de az ügyészség mindössze száz je­gyet adott ki az újságírókat is beleszámítva. | Érdekes, hogy az egyik esküdt is, aki részt vett a Bodnár-féle tárgyaláson az esküdtek verdiktjének meghozatalában, szintén jegyért jelentkezett. 1 magyar kormány e lilfségvefés csökkentéséért Budapest, október 30. (Budapesti szerkesz­tőségünk telető njelentése.) Az egységes párt kisgazda képviselői tegnap délután a földmű velésügyi minitszériumban értekezletet tartót tak, amelyen Bethlen István miniszterelnök is megjelent. Bethlen fel is szólalt az értekez létén és beszédében hangsúlyozta, hogy a kormánynak elhatározott szándéka, hogy a költségvetést a lehetőség szerint csökkeni 1 és az adminisztrációt a viszonyokhoz képest le­építi. A kormány a létszámredukció kérdésé­vel újra foglalkozni fog és meggondolás tár­gyává teszi, mely minisztériumokban lehel létszám redukciót végreha jtani. a Képes Hét szépirodalmi képes hetilap. Egyes teám ára 8 korona „A magyarok meghódították a jövőt" H párisi rendőrfőnök lelkes hanga távirata Magyarországról és a magyar-francia barátságról A hatáíraitétí utolsó kívánságai a bandita egész testében raegremegeti és arca halottsápadtá vált. Miikor Pásek ^lnök kihirdette Bognár előtt a döntésit, 8888 81, naüÉo-rtoÁ 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom