Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-23 / 241. (2166.) szám

rai számunl? f? ©r«sal _ 1929 október 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 15Q negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, féléYre 226, negyedévre 114, havonta 33 Ke. Egyes szám ára 1*20 K£ A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszeríceszlő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Thrága II., Panská u! 12/111. — Te­lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Sriaid bejelenti, hogy kormánya hamarosan lemond 1 m'nisiferelnSk utödia az energikus Tardieu, Pelncaré kedvence lesz — Meriea kukásának is legendásának következményei — León Eta az eSléniéii feladatairól I vétet!lan hiúsított mm üv Briand-elleni merényletet Z »es a mi j listánk! * ....-—-.................................. t fi z ®s!afó$ zsidóság Kié i 2-es lista mellett Irts: W&miW ERNŐ, s ssagyaa* nemzeti péti főtitkára Kassa, október 22. A választási tapasztalatok bőségesen iga­zolják — hiszen majd minden esztendőre esik egy-egy választás — hogy a legkülönbö­zőbb módon, a sajtó legraffináltabb föl- és kihasználásával megindul a választók meg­környékezése, persvadoálása, valóságos lélek- fogdosás, voks-kunyorálás és mandátumra való rövid és hosszú tá vú versenyfu tás. Az agrárok- ismeretes módszerei vissza- visszatérőleg ugyanazok a magyar gazda tár­said alom szétbontására; föld- és közlegelő igé- rése, adóleirások, pártjaink által elkészített ad ófellebbezések elvetésének bemondása va­lóban arcátlan finánetrükkel; a ref. és ev. pa­pok megnyerése a kongrua és állampolgár­ság 10-ik éve el nem intézett kérdésének sürgős megoldásával (ab, hányszor kellett e ponton a békát lenyelni!), hosszú sora a Hodzsa veszendőbe ment pártpoziciójának alátámasztására szolgáló eszközöknek. Kiak­názzák a szofizma és machiavellizmus minden lélektévesztő módszerét. Az ugyancsak nagy apparátussal, vaklár­mával és színes léggömbökkel operáló cseh iparos-, kereskedő párt, valamint a Micsura- páirt már régen elárulta igazi orcáját, amely más a történelmi országokban s más Szloven- szkón, vagyis nyilvánvalóvá vált a pártok programjának ismerete után, hogy a szloven­szkói magyarság érdekeitől a saját osztályér­dekei és vallási struktúrája folytán oly mesz- sze esik, mint Makó Jeruzsálemtől. Közvetlenebbül érdekel bennünket a két­ségtelenül szlovenszkói és ruszinszkói gyö­kérzettel bíró zsidópárt, amelynek eddigi és itteni látható fejei: Reisz Gyula, Gestáttner, Sípos Leó stb. nem vették ugyan még igény­be a legutóbbi tartom ánygyül és i választások alkalmával pódiumra állított nagydobot, aránylag csöndesek, de bizonyos törtető alve- zérei, például a kassai szlovák lojalitástól csö­pögő édeskés Zlattner Oszkár listavezetői mi­nőségében ismét rózsásnak látja helyzetét s a zsidóság általa portált különálló érdekeit. Ezzel kapcsolatban felállítom a tételt s bi­zonyítani fogom annak igazságát, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói zsidóságnak mint őslakos magyaroknak egymástól sem­minemű külön érdekük, sérelmeik nincse­nek s eddigi kisebbségi sorsunk háttérbe szorulása egyformán fáj valamennyiünknek. Sőt, ha a zsidóságot a Zlattnerék hitvallása alapján külön fajnak, vagy antant-találmány értelmében külön nemzetiségnek veszem, a magyarsággal együtt éppen a zsidóságot egye­temlegesen éri a legtöbb jogsérelem, ki sem­mizés és megszégyenítő sértegetés. Hamar fe­lejtenek az emberek! Elfelejtik a nagymihályi zsidó- és magyarellenes ki­rúgásokat, felejtik-e a múlt évi kassai és eperjesi boj­kott-plakátot, amelyen a Slovenská Liga hir­dette, hogy a magyarul beszélőkkel (ma­gyarón okkal!) szóba ne álljanak s helyezzék bojkott alá a magyar és zsidó üz­leteket! Roseuberg Mór dr., az eperjesi zsidó vállású magyarságnak ez a minden tiszteletet éc be­Páris, október 22. A francia parlament} ma délután nyitja meg mindkét kamará­jának őszi ülésszakát. A lapok napok óta jelezték, hogy a belpolitikai vita megkez­dése rendkívül hevesnek Ígérkezik, mert a kormány és a pártok közötti ellentétet az utóbbi hetek eseményei végképp el- mérgesiíettók. A komplikált belpolitikai helyzetet ma váratlan szenzáció gazdagí­totta, amely rámutat a helyzet tarthatat­lanságára ég ideiglenességére. Jelentet­tük, f rgy ánteriou nyugdijügyi miniszter, a jobboldal egyik exponense, a tegnapi szenátusi választáson vereséget szenve­dett. Anteriou távirati utón bejelentette lemondását Briand miniszterelnöknek. A reggeli lapok értesülése szerint Briand nem fogadta el a lemondást, mert vélemé­nye szerint a lemondás után esedékes kormányrekonstrukció lehetetlen és fölös­leges, mivel a kormány a hágai szerződé­sek ratifikálása után am-ugyis lemond és mindössze néhány hétig marad már csak uralmon. E bejelentés után a lapok biz­tosra veszik Briand közeli lemondását, kormányát „száznapos kormánynak" ne­vezik és már utódjával foglalkoznak. Léon Blum szocialista vezér tegnapi carcassoni beszédében már nem Briand-nal, hanem esedékes utódjával polemizál és a helyze­tet úgy veszi, mintha már nem is a per­esülést érdemlő, a jog és igazság védelmében gerinces magatartásra mindenkor kész har­cosa az egyenlő elbánás elveit biztosítani hi­vatott törvények erejét vette igényibe a szűnni nem akaró támadások ellen. Elfeledték-e Zlattnerék, a zsidóság érthe­tetlenül centralista és lojális vizekre evezge- tő és csalogató tényezői a június 19-én Besz­tercebánya és Zólyom között iközlekedő mo­torvonaton lejátszódott súlyos incidenst, ami­kor egy cseh utas pogromot, kancsukát, sárga foltot követelt a zsidókra, mondván az egy­kori lap jelentések szerint: „Hogy mernek a köztársaság tizedik évé­ben még mindig magyarul beszélni. (Zlatt­ner dr. a társadalmi életben magyarul be­szél!) — és dühtől remegve ordította, hogy a régi rossz állapotokat kell itt is bevezet­ni, amely úgy a magyar, mint a zsidó lakos­ságot alaposan kancsukáztatná!“ Azonban ezen incidentaliter felmerült és visszatérő eseteken kívül beszéljünk egy ke­veset a szisztematikus, az állandósuló mód­szerekről. Zlattner ür nem tudja, mert irodá­jában a választások közé eső hosszú idősza­kaszokban nem áldozza fel idejét, energiáját és munkakészségét azoknak az igen nagy­számú kis zsidó családoknak aiz érdekében, hogy ötödik éve van immár a magyar nem­zeti pártnak irodája a Fő-ucca 87. szám alatt, ahol ezek a nehéz sorsban velünk közös sze­gény zsidók nap-nap mellett kopogtatnak jog­segélyért az állampolgárság, adó, illeték, nyugdíj, szóval minden magyar sérelemben azonos segatenivaló ügyben • zni őket az $sz­manens külügyminiszter volna a kormány élén. Blum a jövőt szkeptikusan ítélte meg és véleménye szerint Briand lemondása után nem lehet meggátolni Tardieu mi­niszterelnökségét, mert a jobboldal és a középpártok egyforma határozottsággal lanszirozzák a fiatal és erélyes Poincaré- utód megbízatását. A politikának ugyanaz a tehetetlenségi nyomatéka, amely Poin- caré lemondása után automatikusan lehe­tővé tette Briand miniszterelnökségét, a többség elvénél fogva most >•; ! - fogja erő­szakolni Tardieu kinevezését. Blum sze­rint a szocialisták hajlandók a radikális szocialistákkal való együttműködésre és a szocialisták nevében rendkívül békülé- keny hangon üdvözölte a polgári baloldal történelmi pártját. Mindazonáltal a mai parlamenti aritmetika nem engedi meg, hogy a balpártok vegyék át az uralmat. Éppen azért az eljövendő ülésszakon a baloldal feladata lesz, hogy állandó objek­tív ellenzékiségével ellenőrizze a többség munkáját. Kényszeríteni fogja a politikai szín télén eket, hogy szint valljanak. Csak ilyen eszközökkel sikerül majd a valódi belpolitikai helyzetet tisztázni és megtud­ni, hová halad Franciaország. Ma délben, a parlament összeüléso előtt, a köztársasági elnök vezetésével minisz­tertanács volt, amelyen megállapították a sízes rendelkezésre álló eszközeinkkel humá­nusan, megértéssel és szeretettel kiszolgál­juk. Sohasem dicsekedtünk ezzel a felebaráti munkával, mert a legnagyobb dicséret a hoz­zánk forduló zsidók nem százai, hanem ezrei részéről hangzik el és hálájuk biztosítva van s amelyekről szives betekintésül Zlattnérnék, esetleg kétkedő hitsor sósainak könyveinkkel állunk rendelkezésére. Vegyék tudomásul emellett a zsidó párt vezetőivel egy mentalitású zsidók, hogy az állampolgárság megadása során éppen oly rideg kezelésben és elutasításban van ré­szük — ha nem nagyobban —, mint a ma­gyaroknak, de feltétlenül a zsidókra vetik ki a legnagyobb állampolgársági illetéket — egészen 50.000 koronáig — legkevesebb adóiéi rásiban részesülnek s iine mégis van szive néhány Reisz-féle bankd iktatoraak a szegény zsidóságot voksfogdosással eltéríteni az egyedül koncepciózus és kisebbségi sors- javításra irányuló céltudatos, magyar (ősla­kos) ellenzéki politikától!? Lelkűk rajta! A legfrissebb sérelem is zsidót ért a lex- Dérer alapján történt kérvényezés elutasítá­sa miatt, amikor a kassai Fischer Helénnek, I a Kelemen Simonnak a legfelső közigazgatási ] bírósághoz vitt panaszát november 2-áig ha­lasztották el (választás utánra!) s miután nem kétséges az elutasítás bekövetkezése — mert könyveinkben az is nyilván van tartva, hogy ki kapta meg az állampolgárságot és hány százat utasítottak el — szabad-e egy pillanatra is feladatni a zsidósággal a küz­delmet a közös őslakos front elvetése és a különálló zsidó mandátum biztosítása érdeké- * délutáni napirendet. A kormány ezenkí­vül még egyszer revideálta a hágai szer­ződések ratifikálásának ügyében életbe­léptetett rendszabályokat. Ugyanakkor Anterieu lemondásával is foglalkozott. tepsin merénylete Paris, október 22. Egy Grappin nevű szélső jobboldali merénylő tegnapelőtt re­volverlövésekkel súlyosan megsebesítette Dumainet, kerületének képviselőjét. Grap- piü kihallgatásakor kijelentette, hogy me­rényletét tulajdonképpen Briand ellen ké­szítette elő, de a technikai nehézségek megakadályozták terve keresztülvitelében. Tisztán hazafias motívumokból cselekedett és tettével csupán demonstrálni akart, mert véleménye szerint az úgynevezett békepolitikusok Franciaországot a szeren­csétlenségbe taszítják. Dumaine képvise­lőt nem akarta megölni, csak megsebesí­teni. Természetesen szívesebben vette volna, ha Briand ellen követhet el me­rényletet. A hazafias merénylő tipikus példája annak, hogy a francia reakciós sajtó lelkiismeretlen izgatása mennyire megfertőzi a néplelket. Ma megvizsgálják Grappin elmeállapotát. ben!? Ahogy Gestátter tartománygyülési kép­viselőnek szavát két éve sem hallottuk az or­szágos képviselőtestületi gyűléseken, nem­hogy hivatása és kötelessége értelmében har­cos szószólója lett volna a magyar érdekek­nek — ismétlem, nincs .jelentős külön zsidó érdek — úgy a Re i szók tói, Zlattneroktól sem várhatnak szavazóik gerinces, harcos ellen­zéki, illetőleg jogotkövetelő politikát. Igaz azonban az, amit egy kedves rabbi ismerősöm kihangsúlyozott, hogy hiszen a zsidóság érde­keiért sokkal bátrabban és energikusabban tud küzdeni egy keresztény, liberális szel­lemű magyar ember, vagyis a zsidóság a ma­ga magyar érdekeinek letéteményesét pél­dául Szent-Ivány Józsefben, a közös lista kas­sai választókerületi vezetőjében nyugodtan láthatja és tudhatja. A magyar zsidóságnak őslakos testvéreihez való hűségét pregnánsan és történelmi jelen­tőséggel ünnepélyesen kinyilatkozatta egy Löw Emánuel dr., egy Hevesi Simon, egy Kecskeméti Henrik (Erdély) és a mostaná­ban elhunyt Koppéi Reich pesti főrabbi, az itteni zsidóság pedig az ő igaz, melegszívű és tradiciós lelkülettel biró vezéregyéniségeit egy Hercz Ignárban. egy Halmi Bélában. Ro- senberg Mórban és Gotthilf Miksában, V.'ohl Samukban és más igazán jeles, kimagasló közéleti férfiakban látja, akiket sokezer zsi­dó követ a múlt a tekintély és a bizalom elvei alapján. Tetteikben az önérdek sohasem ve­zeti őket. tisztánlátásuk a magyar (zsidó) sors megjavításában méltó hitsorsosaik köve­tésére s akik nem vadásznak mandátumokra pártunkban. A legutóbbi választások s az előzők is adaf.­# v

Next

/
Oldalképek
Tartalom