Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-23 / 241. (2166.) szám
*929 október 23, oierda. szerüleg bebizonyittottáik az egyes szükhori- zontu pártok visszafejlődését vagy megállását, mert hiszen az ugyancsak zsidó szavazatokra appelláló iparospárt (persze nem olvassák a tajlékzóan antiszemita ,,Reformá“-t!) a maga legutóbbi 412 kassai szavazatával elvesztette még az akkori 500-as osztószámot is, úgy hogy Maxon Milán és Eötvös Géza — ha úgy tetszik — szavazóik bizalma (bizalmatlansága) folytán már „benn sem ülnek“ a kassai vy- borban! A zsidó pártok pedig most sem kaphatják meg a nagy osztószán) folytán a kerületekben az egy voksbiztpsitó mandátumot s igy széthúzó szavazásukkal azt az egyetlen erős magyar ellenzéki tábort gyöngítették, melynek képviselői a parlamentben és szenátusban egyképpen fognak küzdeni a katolikus, református, evangélikus, zsidó, tehát egyetemes magyar érdekekért! A zsidópártra egyébként jellemző, hogy amig a keresztényszocialista pártot s most a közös lista folytán pártunkat is antiszemitának bélyegzi, mert nincs zsidó jelöltje, ő maga összeszövetkezik a lengyel kimondottan antiszemita párttal, mondván, hogy céljai elérésében (a mandátumért!) az ördöggel is szövetkezik! Pártunkban nem az ilyen per- borreszkálbató taktikázás az irányadó, hanem a tiszteletreméltó elv, az őslakosság összefogása, mely a zsidóságnak is meghozhatná a mandátumokat, ha történetesen a 90—100 ezer zsidó szavazat erősítené az őslakos frontot. Pártunk pedig Kassán e téren is bebizonyította elveinek gyakorlati megoldását, mert anakronizmussal a legerősebb zsidópártnak is volna mondható, hiszen bárom vybortagja zsidó vallásu, a bizottságokban, tanácsban is szép számmal képviselik a magyar nemzeti pártot és az őslakosság érdekeit. Vájjon mit fog kezdeni a parlamentben a zsidópárt azon esetleges egy mandátummal, amelynek elnyerését oly szivszorongva várja? Igen szomorú lenne a zsidóságnak a tapasztalata és kiábrándulása az érdekvadász-jelöl- tek szereplése után! Végül félreértés elkerülése végett legyen szabad hivatkoznom arra, hogy mondanivalóimat nem a párt tisztviselő kötelességszer ü megnyilatkozása diktátumaként irtain, hanem mert évtizedes egyéni barátság és kulturmü- ködés fűz össze sok érzőszivü, megértő lelkületű zsidó családdal, kikkel a legkülönbözőbb társadalmi intézményekben dolgoztam együtt, akárcsak r. kát., ref. és evang. papi barátaimmal és igy nem a hatodik értékszerv sugal- mazása alapján semmisítem meg Reisz— Zlattnerók állítását, miszerint „a magyar nemzeti párt, amelyre azelőtt sok zsidó szavazat esett, 1 istakapcsolásával sok zsidó szavazatot*4 ' fog veszteni, ellenkezőleg, a ml magyar zsidónkból sem Reisz, sem Zlattner, sem más zsidópárti jelölt egyetlen voksot sem fog a maga javára átmenteni. Más politikai hitvallás, mentalitás és gerinc kell ahhoz! Megismétlem nagykaposd beszédem egyik memen- tóját: Quid-quid agis, prudenter agas et respioe finem! Erélyes olasz demars Belgrádban A jugoszláv állam hivatalos nyelve a szerb lesz, a horvátot teljesen háttérbe szorítják Belgrád, október 22. Diplomáciai körökből nyert értesülés szerint Galli belgrádi olasz követ tegnap délután Jeftic helyettes jugoszláv külügyminiszter előtt kormánya nevében bejelentette tiltakozását a jugoszláv sajtó olaszellenes uszítása és a felelőtlen elemek olasziellenes tüntetései miatt. Galli főleg azt az incidenst említette föl, amely Raguzában játszódott le, ahol a tömeg két olasz tengerészt félboltra vert. A rendkívül éles hangon fogalmazott jegyzék ezenkívül a belgrádi, a zágrábi, a laibachi, az üszküibi és a spalatói tüntetéseket is fölsorolja. Jugoszláv hivatalos körök egyelőre nem engedték meg, hogy a lapok tudósítást közöljenek az olasz demars- ról. Belgrád, október 22. A kormány az államnyelv és az állami irás unitikálásának gondolatával foglalkozik. Jugoszláviában jelenleg két elismert állami Írásmód van, a latin és a cirill. A jugoszláv néptörzsek három nyelvjárást beszélnek s mig a korvát és a szerb nyelvet csupán az írásmód és enyhe árnyalatok választják el, addig a szlovák nyelv egészen különálló. Az uj törvény szerint Jugoszláviában csak egy írásmód lesz: $ latin és egy állami nyelv, a szerb. A horvátok, jogaiknak és nyelvüknek újabb háttérbeszoritását nagy megütközéssel vették tudomásul és elkeseredésük napról-napra nő. Az uj magyar látónál büntetőtörvénykönyv háború esetén a halálbüntetés helyett a botbüntetést vezeti be Érdekes rendelkezések az uj katonai hünieiőiörvénykönyvhen Budapest, október 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma osztothik szét a képvi- setöházban az uj katonai büntető-törvénykönyvről és annak életbeléptetéséről szóló törvényjavaslatot. A képviselők nagy érdeklődéssel forgatták a javaslatot, amely uj és érdekes rendelkezéseket tartalmaz. Az uj katonai büntetőtörvénykönyv a külföldön elkövetett bűncselekményeket bizonyos esetekben belföldön elkövetetteknek tekinti. A halálbüntetés végrehajtási módjául bizonyos esetekben az agyoniövést jelöli meg. Fentartja a házi fogság intézményét is és a lefokozást. A tiszteli megtartják fegyverhasználati jogukat. A hetvenne- gyedik paragrafus kimondja, hogy az a katonai egyen, aki elöljárójától szolgálati ügyből kifolyólag lovagias utón elégtételt kér, öt évig terjedhető börtönnel büntethető. A zendülésről szóló szakasz kimondja, hogy agyonlö- vésse! végrehajtandó halál a büntetése minden zendülésnek, hacsak a zendülők egyike is erőszakot követett el az elöljáró ellen. Á légérdekesobb pontja a katonai büntetőtörvénykön yvnék a1 rögtönitélő bíráskodásra vonatkozik, különösen a hadrakelt seregnél követendő eljárás tekintetében. Az 95. szakasz kimondja, hogy a rögtönitélő bíróság a katonai kötelékhez, vagy a hadrakelt sereghez tartozó férfivádlottat, ha a cselekmény olyan bűntett, amelyre a törvény tiz évnél súlyosabb szabaddá s: vesztést állapit meg, a halálbüntetés helyett, hotbüntetésre ítélheti, amennyiben ez a megtorlás katonai szempontból kielégítőnek mutatkozik. Boíbtintetés alkalmazható szökés, önkéntes eltávozás, vagy a behívó parancs iránti engedetlenség esetében. A botbüntctéseknél a botütések száma huszonötnél kevesebb és hatvannál több nem lehet. A végrehajtást félbe kell szakitrni,' ha ez az elitéit életét veszélyezteti. A botbüntetés végrehajtásának részletes szabályait a honvédelmi miniszter rendelettel állapítja meg. Magyar asszonyok, magyar lányok Legyen nevetek százszor is áldott, Ha eljöttök mind és leadjátok Az Isten nevében a 2-es siámotl OKÁNIK, AZ AGRÁRIUSOK VOLT VEZÉRE, NEM SZAVAZ AZ AGRÁRPÁRTRA. MAGYAR EMBER MÉG KEVÉSBÉ SZAVAZHAT RÁJA. Első Szlovák Leánykiházasitó Intézet m. sz. KoSice, Hlavná (Fö-u.) 7. Képviseletek Szlovenszkó és Podkarpatszka Rus minden nagyobb városában. Hbzományról gondoskodunk, ha tagul belép. Kérjen prospektust. oag-nmiKPaiMB—r iiiiiii 11 immbmimb—mbbmbbmbí M sralkotié mesekőnyvei kap a külföldi külügyminisztertől Varsó, október 22. Zadesdd lengyel külügyminiszter holnap Bukarestbe utazik, ahol nemcsak a külügyminiszterrel, hanem Maniu miniszterelnökkel és a kereskedelemügyi miniszterrel is tárgyalni fog. Zaleskit a rég cns tan ácson kívül a hétéves Milán király is fogadni fogja, akinek ez lesz első hivatalos állami funkciója. Mivel a diplomáciai szokás azt követeli, hogy a szuveréneknek ilyen állami látogatások alkalmával ajándékot nyújtanak át, a lengyel külügyminiszter is ajándékot visz a szövetséges Románia gyermekuralkodójának. Varsói illetékes körök sokáig törték a fejüket, hogy mit ajándékozzanak a szövetséges szuverénnek, mig végre egy pompás illusztrációkkal díszített mesekönyvben állapodtak meg, melynek címe: „A törpe és az árva gyermek41. öt vőH tábornok kivégzése Moszkvában Moszkva, október 22. Az államrendőrség hivatalos közlése szerint ma Moszkvában kivégeztek öt volt tábornokot, névszerint Michejlovot, Viszocsenszkijt. Bimmanní, Kechanovot és Sulgát. Az öt tábornok évekkel ezelőtt fontos tisztséget töltött be a szovjet katonai iparának vezetőségében. Két év előtt a hatóságok rájöttek, hogy számos más személlyel, akiknek a nevét és számát a szovjet nem közli, az öt volt tábornok összeesküvést szőtt és a külföldnek eladta a katonai ipar titkait. A hadbíróság az öt vádlottat halálra ítélte. A többi vádlott súlyos börtönbüntetést kapott. A magyar képvlseiőbáz ülése Budapest, október 22. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A képviselő- ház mai ülésén Farkas István szociáldemokrata képviselő a vas- és gépgyárakban a legutóbbi napokban ‘történt munkáselbocsátások napirendretüzését javasolta. Farkas szerint a nagyipar az elbocsátásokkal presz- szionálni akarja a kormányt arra, hogy a tervez-? lt behozatali vámcsökkentést megvalósítsa. Az indítványt Farkas formulázásá- bán a többség elvetette, azonban valószínű, hogy más fogalmazásban foglalkoztatni fogja a ház legközelebbi ülését. FORRÓ Miiéi RE6ENY Irtai MÓRICZ ISICMONP — Olyat szólt, hogy majdnem megsiketül- len.. — De ki lőtt? — A nagyságos ur lőtt, ott volt mellette a pisztoly. — Igen, de a fiatal urnák is kellett lőni, hisz mindketten megsebesültek. — Nem a fiatalúr nem lőtt. — Honnan tudod? — Hát nem lőtt, no.-— Nem is vét puskája. — Hát csak ecoer lőttek. — Mégis kelten estek el. — Bolond bszéd, — mondta egy férfi s rárivalt a fehérnépekre, — nem a fi dögötökEbben a percben kint az udvaron erős hang hallatszott. — Hééé. Mindenki összerezzent. Már egész kísérteties volt a hangulat Egy asszony kiállót* a konyha efté. — Ki az? — Gyertek ki. Az asszony ijedten viaszább húzódott Mindenki a férfira nézett, aki vadász volt, mikor még az erdőt el nem adták s neki kötelessége volt bátor lenni. A férfi felállóit s kiment, durván kiáltott: — Ki az? — Gyere csak, Iefcván, — kiáltotta kint a hang- — Itt van a jegyző uor. Mindenki ijedten nézett össze. Kis idő múlva megjelent az ajtóban egy termetes úriember. — Jöttéét V — Jóestét kívánok, jegyző ur. — No hát mi van itt? — kérdezte a jegyző s körülnézett a tágas, alacsony helyiségben. — Hát semmi, jegyző ur. A jegyző kicsit hallgatott. — Tessék leülni, jegyző ur. A jegyző beljebb jött s kis habozás után leült köztük. — Igaz? — mondta. *— Hát bizony igaz, — mondta egy asz- szony. — Semmit se lehet tudni, — mondta a vadász. —- Mondja csak el, mi történt. — Isten tudja, — szólt vonat alva az asz- szony. — A nagyságos asszony bement az autóval a városba, azt mondta, hogy mig haza nem jön, addig nem szabad senkinek bemenni a házba. A jegyző csöndesen mondta: — Az npm úgy van. Jegyzőkönyvet kell felvenni. Mindenki egymásra nézett. — Mariska tudja, — szólt a vadász. A szobalány visezább húzódott a sarokba. — Én nem tudok semmit, i — Jöjjön ide, elébb. A lány nem akart; — Nem halottá? A lány arcán szánté állati rémület volt. A rászegzett szemeik korbácsa alatt előre jött. — Tekintetes jegyző ur, — mondta dadogva — én semmit se tudok. •-« Halljuk azt a semmit. «■ Mikor c tálat vitt«wn befelé a iornáora1 abban a pillanatban egy borzasztó nagy csattanáét hallottam, —■ mondta választékosán — úgy megijedtem, hogy elejtettem a tálat s csak azt láttam, hogy a fiatalúr hanyattesett a székben s azt mondta: Meglőttek! Azt mondta, hogy meglőttek és a vállához kapott. A jegyző gondol kozva nézett. — De hisz azt mondják, hogy a nagyságos urat lőtték meg. — Igen, a nagyságos ur meghalt. — El kelj mondani. — Én nem tudok mást, csak mikor a fiatalúr felkiáltott, akkor a nagyságos asz- szony éppen jött kifelé a szobából s nagyot síik oltott. — A nagyságos asszony? — És? — A kertbe nézett s azt kiáltotta: Ki az? — És? — A kertből senki se felelt. — Na! — Akkor a nagyságos asszony a fiatalúrhoz szaladt s azt mondta: Mi történt, Pista? A fiatalúr azi mondta: meglőttek. Akkor a nagyságos asszony azt mondta: Mariska, gyújtsa fel hamar a villanyt a kertbe. Én odaszaladtam és megcsavartam a villanyfor- ditót s akkor a nagyságos assszony lenézett a kertbe és még nagyobbat visított. — Mondja, mondja. — De én nem mertem a kertbe nézni, én elszaladtam és nem mertem kinézni a kertbe, Csak, in kor már hozták felfelé a nagyságos urat, akkór láttam . — Ki hozta fél? — Én, — mondta a vadász. — Beszéljen. — Én éppen az istállóból jöttem ki a há- tulsó udvarba, mikor a fegyverdurranást hallottam és beszaladtam a kertbe a tornác felé s majdnem elibotlottam a nagyságos ur hullájába. — Hol feküdt? — Ott feküdt, kérem, a tornác előtt a kavicson. A nagyságos asszony lejött és nézte. És ő parancsolta, hogy rögtön vigyem fel a hálószobába. — Még élt? — Nem élt az, kérem, csak folyt a vére. — Hm, hm, nem lett volna szabad hozzányúlni. — A nagyságos asszony nem hitte, hogy meghal, azért mondta, hogy vigyem fel. — Egyedül vitte fel? — Nem, mert elébb elszaladtam segítségért, a kocsis jött az istállóból, ő is hallotta a fegyver durranást, már szaladt szembe. Kettőn fogtuk meg, úgy vittük fed, akkor belefektettük az ágyba, de mire lefektettük, akkor már el is folyt a vére, meghalt. — Jöjjenek csak a hlyszinére. — De a nagyságos asszony megparancsolta, hogy mig ő haza nein jön, addig nem szabad a kastélyba bemenni. — Itt a törvény parancsol, — mondrta a jegyző s előrement. Ahogy kilépett a holdvilágra, az összes fák elkezdték rázni a lombjukat. Mintha nekik is kifogásuk volna az ellen, hogy a törvény beleavatkozzon az eseményekbe. A kastély úgy volt építve, hogy a nagy fehér meszelt oszlopok alá kocsival be lehetett hajtani s az előre ugró tető alatt szállhatott ki a vendég a kocsiból. — Itt állolt meg az autó? — Nem. kérem, jegyző ur, a fiatalúr, amék az autóval jött, a hátulsó kapunál haj olt be, mert az mindig nyitva van, ott is szállott ki a kocsiból, azután gyalog jött be a kastélyba. A nagyságos ur meg, mikor megjött, nem jött be az autóval, hanem az ucoán állott meg, de olyan cseudesen, hogy azt senki meg se hallotta. S akkor ő, mert a kutyák nagyon szerették a nagyságos urat. elibe szaladták, de ő el,hallgattatta s ő m ingvart a kertbe ment és ott senki se vette észre. Olyan volt ez. kérem, mint a villámcsapás. v 2
