Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-20 / 239. (2164.) szám

•fcMfoer 20, vasárnap. TPRK<M,MAGkARHlIUiAB! 17 KéZCAZDAiSlG^ Gazdaságé koncentráció Setorensské, október lö. A vfÜggaadaság irányát és célkitűzéséit ma két­ségkívül a termelés koncentrálására való törekvés Jellemzi, mely mindenesetre ö&szefüggésben van • háborút követő nehéz gazdasági viszonyokkal. A háború után az értékekben szenvedett vesztesé­gek tönkre tették a tőkeszegény kisebb vállal­kozásokat és csökkentették a fogyasztó tömegek vásárló erejét, a gazdasági krízist túlélő tőkeerős vállalatok a megcsappant vásárlóerő folytán terme­lésük elhelyezése céljából egyrészt piacaikat bő­víteni kénytelenek, másrészt pedig minél olcsóbb árak elérésére kell törekedniük, terjeszkedésüket a tőke hiányában felhagyott vállalatok piacainak elfoglalása elősegítette, a báboru viszonyaihoz dimenzionált amerikai mamutvállalatokkal csak hasonló nagy méretű, vállalat versenyezhet és a súlyos gazdasági viszonyok egyenesen megkövetel­ték a termelés racionális és ökonomikus berendez­kedését. A termelés már a háború elolt is kon­centrációra törekedett, de nagyobb méretekben az csak a háború óta van folyamaiban és minden jel arra mutat, hogv a jövő gazdasági berendez­kedésén a teljes koncentráció fog uralkodni. Volta­képpen a páneurópai gondolat sem más, mint a koncentráció szükségességének átérzé6e és mikor Brjand, ki kétségkívül az Európa sorsát intéző vezérpolitikusok egyik legnagyobb koncepciójú embere, a gazdasági egyesülés gondolatát magá­évá tette, politikai viszonylatban is polgárjoghoz juttatta a gazdasági életben már régen /gyakorlat­ban lévő koncentrációs törekvést. A gazdasági erőknek koncentrációja titkos gazdasági érdekek megszerzése és titkos gazdasági kapcsolatok meg­teremtése érdekében történik és a háttérben csen­desen meghúzódó koncentrációk könnyen nem egyszer beleszólnak a világpolitika irányításába. Ma már alig tagadhatjuk a gazdasági kérdések nagy jelentőségét és ezért nem lehet érdektelen, hogy ismerjük azokat az igazi nagy hatalmat je­lentő gazdasági szervezeteket, melyek a politiku­sok előtt már jóval megvalósították a gyakorlat­ban a páneurópai gondolatot, sőt ezen tuhnenőleg kifejezetten pánkontinentális alakulatok. A jelen sorokban egy világtrustöt akarok bemutatni, mely­nek elsősorban az az érdekessége, hogy Európá­ban van a hazája és minden poícikájában európai. A svéd Kreuger trust ez, melyet a fiatal 36 éves Kreuger Ivar a háború óta rövid pár év alatt épített ki mai gigantikus méreteire és melynek továbbópitéae még mindig olyan tempóban halad, ‘ hogy ahhoz hasonlóval Amerika aem dicsekedhetik \ és mely — ha fejlődését valamilyen előre nem látott körülmény nem fogja váratlanul megakadd- ( lyozni — könnyen a világ leghatalmasabb gazda- ‘ sági hatalmává fejlődhet A Kreuger koncéra be- . mutatásának különös aktualitást az a tárgyalás ad, melyet Kreuger s svéd gyufáimét részéről most folytat a német gyufa monopólium létesítéséről, j illetve ennek alapján Németországnak nyújtandó további kölcsön folyósításáról. ^ A Kreuger & Toll A. B. cég alatt működő hol- 1 dingtársaság fő foglalkozási ága a gyufagyártás, ' mely mellett azonban vasérc, cellulózé, fa és , bankérdekeltségeket egyesit magában és képvisel- 1 ve van a legkülönfélébb vállalkozásokban és üzle- 1 tekben. Svéd gyufagyárai már maguk is a lég- ^ precízebben keresztül vitt üzemi koncentrációnak ) a mintaképei, mert minden a gyufagyártáshoz ; szükséges anyag előállítása saját üzemeiben tör- ® ténik. A fa saját óriási kiterjedésű erdeiből saját * vasútjain és hajóin kerül saját fűrésztelepeire, *; melyeket a gyufagyári gépeket előálitó gépgyár, a 1 címkét gyártó papírgyárak és nyomdák, valamint £ vegyészeti gyárai egészítenek ki. A saját tulajdoné- c bán lévő gyufagyárak mellett Svédország minden ^ gyufagyári vállalatában 50%~nál nagyobb érdekelt- S ég gél bir és szavazattöbbséggel rendelkezik az P International MaLh Corporationban, mely az egész ^ világon elszórva több mint 50 gyufagyárban több- e séget alkotó részesedéssel bir. Kezében tartja az ° angol birodalom gyufagyári vállalatait is, mely- ^ nek irányítását az előbb emlitett vállalattól telje- n sen külön álló vállalat intézi. A Kreuger trust gi- a gantikus méreteit azo bán nem annyira az érdek- n körébe tartozó gyufagyári vállalatok nagy száma r adja meg, mint az a körülmény, hogy 11 állam- a bán, nevezetesen Svéd-, Lett-, Francia-, Görög- * Est-, Lengyel-, Magyarországban, Jugoszláviában, n Peruban. Romániában és Portugáliában a gyufa- . monopólium birtokosa, illetve az állami mono- 16 poliumban részesedéssel bir. Kreuger eddig vég- 61 hez vitt és jelenleg folyamatban lévő akciói két- n ségenkivül igazolják azt a szándékát és törek- v vését, hogy a gyufagyártás terén az egész világ- 61 piacon egyeduralmat szerezzen, mely törekvése ^ nincs is már messze a megvalósulástól, mert a ^ svédtrust már ma is kezében tartja a világ gyufa- e termelésének 75%-át. Oroszországon kivül nincs r’ állam a földiekén melynek gyufaiparát ne sikerült ~ volna Kreugernek megadásra kényszeríteni ée f~ sikerült neki olyan ellenfelekkel mint Rockefeller megegyezést létesíteni. A japán gyufaipar Is kény­telen volt hosszú ée erős ellenállását 1928-ban vele szemben feladni. A Kreugertruet érdekelt- C •égé azonban nem elégszik meg ma már csupán a világ gyufagyártásának monopolizálásával, mert ^ előre látja, hogy a napról-napra tért hóditó villa- n mosdás a gyufaszükségletet hamar a minimumra I fogja szorítani és ezért a gyufagyártás koncentrá- i. dójával megszerzett világhatalmának biztosítása [_ céljából kiterjesztette működését más termelési ^ ágakra is. Messzemenő tervei voltaképpen oda 6 irányulnak, hogy Svédország egész iparát saját kezében koncentrálja és ezért minden alkalmat !_ megragad, ha mód kínálkozik, valamely 6véd ipar b finanszírozására, bármilyen iparág legyen is az. t Nagyon jelentékeny érdekeltséget vállalt nem í régen a Stockholmban székelő Traíikaktieboiaget 7 Grángesberg-Oxelösund társaságban, mely Európa c legnagyobb vasérc-telepei felett rendelkezik ée t Északafrikában is nagy érctelepei vannak. A svéd _ kereskedelmi bankkal együttesen most dolgozik . egy fa- és cellulózetrust létesítésén, melyben 450 . millió Kő értékű alaptőkével Svédország 10 leg- i nagyobb fűrésztelepét és cellulózegyárát egyesíti t és amely társaság évenkint kb. egymilliárd Kö . értékű árut dob a világpiacaira. Erős érdekeltséget .. vállalt máris pl. a svéd Ericsson — Telefonkoncern i külföldi terjeszkedésénél, nevezetesen a cég ro- • mániái és mexikói telefonkoncesszióinak megszer- ; zésénél. Érdekelve van Kreuger ezeken kivül a i svéd golyócsapágytrustban és az Elektrolux váüa- . latban is. : A svédtrust finanszírozására Kreugernek a kü­■ lönböző államokban a bankok egész légiója áll rendelkezésére és szinte természetes, hogy Svéd­ország bankjainak legnagyobbika a Skandináviáké Kreditaktiebolaget érdekkörébe tartozik. Nemzet­közi' tőkeoperációit legnagyobb részben a hollan­diai bankháza bonyolítja le és ez a bankháza dol­gozik azon törekvésének megvalósításán, hogy az amerikai üzlet iőkeérdekeltségét is Európa pénz­piacaira hozza át. A svédtrust 43 államban fekvő 152 vállalatában érdekelt tőke értékét kb. 22 milliárd Kc-ra becsülik. És ha Kreugernek fenti, nagy vonásokkal meg­festett szinte hihetetlen és érzékelhetetlen mester­müve előtt állunk, akkor önkéntelenül ajkunkra tolul a kérdés, hogyan és milyen eszközökkel tudta ezt a hatalmas koncentrációt megteremteni. Útjában és alkotásában legerősebb fegyvere, és legbiztosabb támpontja kétségkívül a 6véd gyufa kiváló és versenyen felül álló minőségével már a háború előtt megalapozott jó hirneve ée a svéd gyufagyártás iránt az egész világon megnyilvánuló bizalom volt A terjeszkedéshez szükséges tőke eredetét pedig Svédország háború alatt elfoglalt semlegességében kell keresnünk, mely lehetővé tette a szomszédos államok által viselt háború üz­leti kihasználását és ennek követk ezt éljen nagy tőkék kialakulását. Egyes olyan államokban, amelyek magas behozatali vámokkal megakadá­lyozták a svéd gyufa térfoglalását, az illető állam gyufagyári részvénytöbbs égének megszerzésével ugorta át a vámsorompókat és leszámolva az adott viszonyokkal gyártási tevékenységét a részvény­többségek megszerzése révén kiépített fiókgyár­telepek hálózatának megteremtésével fejti ki. Más államokban terjeszkedési törekvésében segít­ségére volt azoknak, a háború következtében be­állott nehéz pénzügyi helyzete, s ezenben az államokban a nekik nyújtott kölcsönök ellenében szerezte meg a gyufagyártás monopóliumát. A trust állami monopóliumok megszerzése ellenében 9 államnak nyújtott kölcsönt, több, mint 6 milliárd K5 értékben, mely összegből egyedül Francia- ország 2.5 milliárd Kö értékű kölcsönt vett igény­be. Ezen óriási tőkék előteremtésénék pedig az a titka, hogy a svéd gyufasrvártás iránt megnyilvánu­ló bizalmat ki tudta használni a részvények plaszirozására és sikerült az egész világ nemzet­közi tőkéjének részvételét megszereznie. Nem félt és nem zárkózott el az idegen tőkétől, de sohasem mulasztotta el a majoritást, ha nem tőkében, ak- í kor föltétlenül biztosított szavazattöbbséggel s magának megszerezni. Nagyon érdekes jellemzője j a hatalmas méretű koncentrációjának, hogy igazán f nemzetközi jelleggel biró, a világ majd minden t részére kiterjedő vállalkozásában, az idegen tőké- i nek sok esetben 50%-on felüli részesedése mel- t lett, biztosítani tudja az európai befolyást, sőt j mindenütt kidomborítja annak svéd jellegét. A } trust svéd karakterét még Rockefellerrel szemben [ is sikerült erősen körülhatárolt szavazatijog segít- ségével megvédenie. És Kreuger vállalkozásának j nagy jelentősége nem kis részben éppen abban r van, hogy Amerika mai nagy térfoglalása idején a sikerült neki olyan európai talajból kinövő min- ^ den izében ée vérében európai vállalkozást ki- 0 építeni, mely méltó versenytársa lehet Amerika a tegnagyzobb üzleti vállalkozásának is, sőt az ame- g rikai versennyel ie győzedelmesen felveheti a harcot ée hozzá segítheti Európát Amerikával szemben a világgazdasági hegemónia további birtoklásához. (m—d—s.) Városi takarékpénztárt szerveznek Érsekújváron Érsekújvár, október 19. (Saját tudósitónk­tól.) Hetek óta lázas munka folyik Érsekújvár város számvevői hivatalában. A jövő évi költ­ségvetés kószáik Holota János dr. városbiid a forró választási mozgalmak közben is nagy in- tenzivitással foglalkozott költségvetés előké­szítésének munkálataival s Tóth Antal főszám­vevő csaknem naponta konferenciázott vele a nehéz kérdésben. Az uj költségvetés ugyanis a szokottnál sokkal nehezebb föladatok megol­dására vállalkozott s ez lesz az első eset, hogy Érsekújvár városa a pótadó által nem fedezett hiány fedezésére hozzájárulást fog kérni a városok kiegészí­tési alapjából. Pénteken délután készült el az első költ­ségvetési példány, amely megállapítottuk, hogy Érsekújvár város jövő évi szükségletei a hatmillió koronát is meghaladják s mivel a törvényesen engedélyezett maximális 200 százalékos pótadó a hiányt csak részben fe­dezi, körülbelül másfélmillió korona megté­rítését fogja a város a kiegészítési alapból kérni. Tóth főszámvevő két költségvetést készí­tett. Egy rendes.költségvetést s egy rendkívü­lit. Különösen a rendkívüli költségvetés rend­kívüli tételeinek van különös jelentősége. Eb­ből megtudjuk, hogy a város nemcsak elvi készséget mutat a Városi Takarékpénztár meg­szervezésére, hanem a rendkívüli költségvetés­ben 1930-ik évre 150.000 koronát állított be a tartalékalap első tételeként. A város fejleszté­se szempontjából jelentős tételek, amelyek sze­rint hidak építésére 164.000 koronát, külön­böző városi utak építésére s kövezésére 283.580 koronát irányoztak elő s 60.000 korona értékű pályadijat tűznek Érsekújvár város sza­bályozási térképének elkészítésére kiírandó pá­lyázaton. Nagy jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy a város — a rendes költségvetés­ben —• készséget mutat a sokat bírált közvilá- vgitás javítására. Ez évben már 257.000 koronát fognak közvilágításra fordítani, 50.000 koroná­val többet, mint tavaly s 100.000 koronával többet, mint két évvel ezelőtt. A kisebb téte­lek között jelentőséget tulajdoníthatunk a vá­rosszépítésre előirányzott 12.000 koronás, az uj mentőautó föntartására biztosított 16.000 koronás, a második öntözőautó vételére első részletként előirányzott 50.000 koronás, az el­hagyott gyermekek tartásdijaira biztosított 25.000. koronái tételekre s különösen arra a tételre, amely kulturelőadások támogatására 10.000 koronát állapított meg, részben hivatá­sos, részben dilettáns előadások támogatására. A költségvetés egyéb tételei között érdekes, hogy a mezőőrök fizetését — ezúttal először, a fölügyeleti hatóságok döntvénye alapján — a földadó, részben pedig a vadászati bér ter­hére könyvelték el. A városnak sok kisebb szabályrendelet nagy jövedelmet hajt. így a vigalmi adó 76.000 koronát (visszaesés van az elmúlt évekkel szemben, kevesebb vigalommal jár az életünk), a kutyákból 20.000 korona a jövedelem, az emberek kártyázó szenvedélyé­ből 30.000 korona, ezzel szemben a nagy vára­kozással várt gáz- és villanyadó, melynek jö- vedlmét az elmúlt évben 43.000 koronában pre- liminálták, a jövő évi költségvetésben mind­össze 10.000 koronával szerepel s ebből is 6000 korona a beszedési kiadás. A nagy adó tehát összevissza 4000 koronát jövedelinez(l). A költségvetést a szombati tanácsülés tárgyalta s már a legközelebbi napokban, azonban való­színűleg csak a választás után következő héten a képviselőtestület is fog vele foglalkozni. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hél Gazdag tartalomn.al elenik meg minden csütörtökön A Nemzetközi Bank nem folytathat deviza- spekulációt. Baden-Badenből jelentik: A Nem zetközi Bank szervező bizottsága tegnap tel­jes készültséggel tárgyalt, mert a vétójog igen fontos kérdése volt napirenden. Általában azt tárgyalták, hogy a bank milyen üzletágakat rendszeresithet és milyen üzletektől kell tar­tózkodnia. A vétójog tekintetében elvben megállapodtak abban, hogy ha egy tervezett hitelművelet egy bizonyos piacot érint, a dön­tés előtt meg kell kérdezni az érdekelt ország központi bankjának képviselőjét, s ha az el­lenzi a dolgot, a tervezett hitelművelet elma­rad. A bizottságnak az volt a felfogása, hogy a nemzetközi banknak nem szabad devizaspe­kulációt folytatnia, ezzel szemben folytathat olyan devizaüzleteket, amelyek megkönnyítik a transfert, s emellett nyereségre is tehet szert Szlovenszkó feladatai Európa gazdasági együttműködésében. Pozsonyból jelentik: A középeurópai gazdasági együttműködés ki­építését célzó bizottság szlovenszkói csoport­ja alakuló ülést tartott. Az elnök rámutatott arra, hogy Poszpisil dr. bankkormányző nem áll véletlenül a bizottság élén. Európa és Kö-| zépeurópa gazdasági együttműködésének ő az egyik propagátora és ma már ez az együtt­működés gazdasági szükségesség. A szónok felsorolta, hogy a bizottságnak kik a vezető tagjai és hogy milyen gazdasági szervezetek tartoznak ebbe a keretbe. Felszólította Szlo- venszkó összes fontosabb gazdasági szerveze­teit, hogy vegyenek részt a munkában. Kmo dr. a gazdasági fejlődésről beszélt és vázolta, hogy milyen szerep jut Szlovénszkónak a kö­zépeurópai gazdasági problémák megoldásá­ban. Beszédében hangsúlyozta, hogy a közgaz­daság érdekében Szlovénszkó nem különül­het el és hogy minden erejével a nagy cél szolgálatába kell állítania összes erőit. A hermaneci papírgyár 97.000 koronás köz­ségi pótadója. Saját tudósítónk jelenti: A múlt évben az a hir terjedt el a besztercebá­nyai járás adófizetői körében, hogy a pénz­ügyminisztérium a hermaneci papírgyárnak elengedte a kétmillió korona állami adó és a 150.000 korona községi póladó tartozását. A papírgyár morva agrárbankok érdekeltségé­hez tartozik. Ilyen összefüggésben a kétmillió korona állami adó elengedéséhez a szomszé­dos községek szegény adófizetőinek nincsen semmi közük, de a Í50.000 korona községi pótadó elengedése megnyomorította volna a község munkás adófizetőit. Még a múlt év­ben deputáció kereste fel Prágában a pénz­ügyminisztert és arra kérte, hogy kötelezze a papírgyárt arra, hogy a községi pótadót megfizesse. A pénzügyminisztérium erre a pótadó megfizetésére kötelezte a gyárat. En­nek alapján a gyár 53.000 koronát kifizetett, de a kátralékos 97.000 koronái a mai napig sem fizette meg. Megszigorítják a tüzkárbiztositás feltételeit. A tűzkárok számának évről-óvre való s a biz­tosított esetek számával arányban nem álló feltűnő növekedésének kérdése a csehszlová­kiai biztositó intézeteknek ez év tavaszán Ótátrafüreden tartott kongresszusán is szere­pelt. A folyó év nyarán a helyzet csak rosz- szabbodott. Az érdékelt intézeteik igazgatód a legközelebbi napokban újabb értekezletet fognak tartani arról, hogy a tüzkárbiztositást miképpen kellene szanálni. Szó van arról, hogy megszigorítják a tüzkárbiztositás felté­teleit, nevezetesen a biztosítási dijakat fel­emelik. A nemzetközi pénzpiacon némileg enyhült a helyzet. Newyorkban a napipénz 7 százalék körül van és állandóan érkeznek rövidlejáratu hitelajánlatok 7 és fél százalékos alapon a különböző európai pénzintézetekhez. London­ban szintén javult a helyzet. A bankráta 6 és fél százalékkal változatlan maradt és in­nen is érkeznek rövidlejáratu hitelajánlatok, amelyek átlag a newyorki pénzanjánlatok ní­vóján mozognak. A hitelajánlatok legtöbb esetben három hónapra szólnak és a hosszú lejáratú kölcsönök modalitásai ma ugyanolya­nok mint néhány év előtt, amikor Newyork­ban 15 százalék volt a napipénz és London­ban azt várták, hogy a bankrátát ismét föl­emeljék. ÉBTlKTÓlSBI Továbbra is-gyenge a prágai értéktőzsde Prága, október 19. Az értékek esése szom­batom is tartott. A vásárlási kedv csekély volt s a külföldi események következtében estek az értékek. Egyes értékek, mint a Cseh-Morva, a Berg és Hütten, É szakoséit Szón nagyobb veszteséget mutattak. Kulissz- ban Skoda volt a legnagyobb nyomásnak ki­téve. Poldi és Krizáik ellenálló kéipességüek voltak, A bankpiacon ugyancsak visszaesé­sek észlelhetők. Az ipari részvények piacán esett: Cseh-Morva 110, Északcseh Szén 200, Ohamotta 85, Berg és Hütten 70, Cement 30, Skodá 28, Prágai Vas 25, Dux-Bodenbadh 23, Rdnghofíér 18, Solo 12, Cseh Cukor 10, Poldii, Krizáik, Amssigi Vegyi, Kóla ni Trágya 8—8, Alpime, Cseh Kereskedelmi 2—2 koro­nával. Javult: Apolló 9, Kosmanos 7 koronával. A bankpiacom esett Nemzeti Bank 80, Prágai Hitel 5, valamint Cseh Union és Zeivno 1—1 koronával.-f- A prágai devizapiacon javultak az érté­kek. Amsterdam 0.875, Belgrád 0.015, Boriin 0.225, Brüsszel 0.10, Budapest 0.075, Zürich 0.265, London 0-08 ponttal javult, mig esett Madrid 2.50, Newyork 0.005, Páris 0.05, Var­só 0.05 és Bécs 0.15 ponttal.-f Javult a helyzet a budapesti értéktőzs­dén. A külföldi tőzsdéken észlelt kedvezőtlen kurzusalakulások alapján azt hitték, hogy itt is esni fognak az értékek. A félelem azonban indokolatlan volt és a tőzsde kisebb nyeresé­gekkel zárult, habár csak kevés árumennyi­Ara*áíllat dí,talan' Hang^.TaWtt.-----------% ínná. ....AMI. PETROF Sf enÉHlKáHÉHi F°r F5 ”ca 63IOta’ ”Mu8Íka“ Hangszerház. VStághirU S©W«FOráÍfö^S----------------------------n rnr—1| wwiam wnnninaiiati L—jwiu.ju.ilL julluii uul- jj-ilii—j—mi——um na mi it-------------------------■■ - ■■■ ———————«■■■■' ■■■ ■ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom