Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-17 / 236. (2161.) szám

6 192Í október 17, waWrWfc. <Pi«<aaMAGfaiR-FfTRitaP Nichalus Vince „csonka országgyűlésbe az állambiróság előtt A trencséni függetlenségi dekrétum kihirdetése és két trencsénhosszumezei „politikus"- Hanzaiib itt is koronatanú - Az állambiróság Deanko Józsefet nyolc, Brozsek Ferencet öt hónapi fogházra Ítélte . Brünn, október 16. A Brünuben székelő ál­lambiróság tegnap foglalkozott a Miohnlus-féle hírhedt dekrétum következményeivel, amelyek két tudatlan falusi embert sújtanak. Mint emlé­kezetes, Michalus Vince, egy volt nagyszombati tanár 1928. szeptember 4.-én titkos gyűlést, hi­vott össze Trencsénbe, amelyen azonban csak Deanko József és Brozsek Ferenc trencsénhosz- sztunezei lakosok jelentek meg. Michalus a háromtagú gyűlést szlovák nemzeti országgyűléssé deklarálta s a két emberrel aláíratott egy dekrétumot, amely Szlovenszkó önállóságát proldamália. Három hónappal a titkos gyűlés után a dekré­tumot széjjelküldték a köztársaság valamennyi fontosabb politikai tényezőjének, politikusok­nak, redakcióknak, azonkívül a külföldi hatal­maknak is. Mint ismeretes, a külföldi hatalmak közül egyedül az sziámi királyság vette tudomásul az uj szlovák ál­lamtanácsot és elismerte az újonnan megalakult szuverén államot. Mikor azonban a dekrétum megjelent. Michalus már árkon-bokron tulvolt, úgyhogy csak Deankót és Brozseket lehetett pörbe fogni. Michalus Vsrss gifbe páS^afutása Michalus nevét és dekrétumát a Tuka-pör fo­lyamán is számtalanszor emlegetfék, mert a vád összefüggést keresett és talált Michalus dekré­tuma és Tuka Vacuuim Juris cikke között. — Azonkívül a Rodobrana, cimü lapban kifejezés­re jutott elvekben is a. Michalus által lefordí­tott Grandi-tanulmány niagvát találta meg a vád, amidőn rámutatott Mach Sándor egy új­évi cikkének és a polgári engedelmesség meg­tagadásáról szóló Grba.ndi-cikk eszmei összefüg­gésére. Érdekes, hogy a Tuka-pör egyik koronatanúja, Hanzalik Jó­zsef ebben a mostani perben is a koronatanú szerepét játszotta. Vallomásából, valamint egyéb tanú vallomásá­ból elég kusza vonalakban rajzolódott ki Micha­lus alakja. Michalus eszerint az államfordulat előtt Magyarországon volt tanár vagy tanító egy gazdasági iskolában s amikor a tanácskor­mány bukása után Csehszlovákiába menekült és Nagyszombatiban telepedett le, „tanár ur“-nak szólították. Nagyszombatban azonban már nem tanított, hanem valami szaklapot szerkesztett és politikai pár­tokat organizált. Politikai meggyőződése nem volt szilárd, állan­dóan változtatta. Végül is, amidőn már hitelét vesztette valamennyi szlovenszkói politikai pártnál, megalakította a radikális pártot, amely a föld­műves zsellérséget és a munkásságot igyeke zeít megszervezni soraiban. A gyérszámu párttagoknak az volt a feladata, hogy Jehliceka lapját, a Samostatnost-ot Szlo- venszkóra csempéssz élv és terjesszék. Michalus később — Hanzalik vallomása szerint — összeköttetést keresett Tukával és Snaczky- val, valamint magával Harrzalikkal is és a csehszlovák köztársaság tiz éves jubileuma alkalmával kiadandó deklarációról tárgyalt velük. Michalus azután 1928. szeptember 4.-én Tren- csénben kikiáltotta a szlovák nemzet független­ségét. Hanzalik már régebben észrevette, hogy Miohaluisnak nem ugyanaz a célja, ami az övé, vagyis Szlovenszkó autonómiájának a kivívása, hanem hogy szeparatisztikus célokat követ. Mi­chalus értésére adta Hanzaliknak. mennyire fon­tosnak tartja, hogy a köztársaság fennállásá­nak tiz éves jubileumán valamely demonstratív tett bekövetkezzék. Egy ízben említette neki, hogy a külföldről fényes ajánlatot kapott, mely exisztenciáját örökre bebiztosítja és eközben ugyanolyan érteimben beszélt, mint egy alka­lommal Je'hlicska, aki Hanzaliknak bizonyos szolgálatokért élethossziglani járadékot Ígért. az „államtanács11 tagjairól,-akiket a hatóságok le is tartóztattak. Michalus azonban külföldről a dekrétumot 86 delegátus irta alá, mig a két letartóztatott falusi csak a strohma- nok szerepét játszotta. A csonka országgyűlés az állambíróság előtt Deanko és Brozsek mindennek ellenére az ál- laanbiróság elé kerültek és pedig alkotmányos tényezők hatalma vindikálásá- nak büntette, valamint államellenes szövet­kezés vétsége miatt. Mivel a köztársaság védelméről szóló törvény értelmében az előbbi bűntett megítélésére egye­dül az állambiróság illetékes, a két vádlott igy került a brünni állambiróság elé. Az állambiró­ság a legfelsőbb bíróság palotájának nagy ü.es­temében tárgyal. Elnöke Purcner, előadója Procházka dr., másik szavazóbirája Liskevics legfelső bírósági tanácsosok, ülnökökként Bulin dr., Krno Vladimír dr. és Vatrenák dr. szerepel­nek. A vádat Lázár főügyész képviseli, a vád­lottak védője pedig Bedő dr. brikmi ügyvéd, akit hivatalból rendeltek ki. Úgy a bírák, mint a védő és az ülnökök sötét ruhában, talárok nélkül jelentek meg, amint azt a törvény elő­írja. Reggel kilenc órakor vezették be a vádlot­takat, akik zöldesbarna kurta kabátokban je­lentek meg s arcukon látszott, hogy nem értik fel a bíróság magas méltóságát. Deamkó József 54 éves hosszufalusi földműves, Brozsek Ferenc pedig, aki 42 éves. ottani kisiparos. Ki fizet többet? A két vádlott beismerő vallomást tett, de ki­jelentették, hogy nem tudják, tulajdonképpen mit is írtak alá. Michalus elvezette őket a korcsmába, italt ren­delt s azután felolvasott előttük valamit, csak itt-ott értettek egy-egy szót a szövegből. A vád­lottak ezután politikai múltjukról tettek vallo­mást, amely igen tarka. Szociáldemokraták vol­tak, majd kommunisták, azután Hlinka hívei, végül pedig radikálisokká vedlettek. Politikai meggyőződésük nem volt. Három ember kupa Ser mellett átalakul „f@riiíg§Fil!é§ÍS-$É T. Más .tanuk, igy Javurek tanú 7 .... . Michalus bőkezűségéről tudtak szárupt adni. Michalus Javureküék egy aránylag jelentékte­len szolgálatért 1500 koronát adott, azonkívül -Beánkénak annyi pénzt, küldött, hogy Deanko egész családja és a radikális párt több tagja elutazhatott a turócszentmártoni ünnepségekre. Michalus nem elégedett meg Jehlicska kitiltott újságjának a beceempészésévél, hanem, midőn látta, hogy a köztársaság jubileumára más oldalról nem készítenek elő demonstratív cselekedetet, maga látott hozzá az akcióhoz. heiyreigazitó nyilatkozatot küldött be a Lapok­nak és hangsúlyozta, hogy Dea tikéról és Brozsekről emlékeztek meg, mint — Jött az egyik párt, — mondja Deanko — fizetett valami italt, azután jött egy másik párt, az is fizetett s amelyik többet fizetett, l oda tartoztam. I zállamtanács taglal megbuknak alkotmánytanból Hasonló értelemben vall Brozsek is. A biró-1 tán alkotmány tanból vizsgáztatják le a vád- -ág tagjai, az ülnökök, a védő s a főügyész, az-[ lottakat. A vádlottak a feltett kérdésekre igy Ellógták a seieiici vsemdoríiszthelyettes s feleségének egyik gyilkosát Bíifosifi csavargó fantasztikus vallomása — Rablási terv egy kastély ellen egybekapcsolva személyi bosszuállással Levelet irt a radikális párt számos tagjának, köztük Deankó Józsefnek is, hogy rendkívül fontos ügyben szeptember 4.-én Trencsénbe jöj­jön. Deanko, aki a radikális párt vezető tagja volt, a trencséni útra elhívta barátját, Brozsek Ferencet is. Az állomáson Michalus várt rájuk, elvezette őket egy korcsmába, ahol kijelentette előttük, , nogy Szlovenszkó elszakad a köztársaságtól s e célból titkos szövetkezésre van szükség, majd felolvasott előttük egy hosszú dekrétu­mot, amely ezekkel a szavakkal kezdődött: „Ezen dekrétum alapján kinyilatkoztatjuk magunkat szlovák nemzeti országgyűléssé, amely a szlovák nemzet képviseletére jogo­sult, valamint a szlovák nemzet nevében jo­gosult a haza sorsát intézni s ezért kiadjuk a következő dekrétumot...“ * Azután felolvasta előttük a rendkívül terjedel­mes dekrétum 14 §~át, amelyek lényegükben azt •tartalmazzák, hogy « Szlovenszkó békés utón kiválik a csehszlovák köztársaság kötelékéből és önálló, független állammá alakul át egy törvény alapján, ame­lyet a prágai parlamentnek kell meghoznia. A szlovák nemzeti országgyűlés államtanácsot választ, élén államkormányzóval, akinek kö­telességeit és jogait a pragrafusok határoz­zák meg és pedig oly terjedelemben, hogy az államkormányzó működése tulajdonképpen a á diktatúrát jelenti. Michalus ezt a dekrétumot, mivel a többi meg­hívott nem érkezett meg, aláíratta a „szlovák nemzeti országgyűlés11 többi két tagjával, Fran­kóval és Brozs■ lekéi, kifizette a két ember napi- diját és feleszi: tta az országgyűlést. Deankó és Brozsek hazaté t falujába és csak a legbizakoa- ftábfo beszélget/; ek során számoltak be nagy ti­tokban a Trenceénben történtekről. Három hó­nappal később, december 4. és 5.-én Prágából és Brünnből ismeretlen kezek széjjelküldték a trencséni dekrétumot á köztársaságban és a külföldre, azdnbári akkor már Mióhalii..; nem volí, a köztár nságban. A tn itcséni deklaráció ügye termó- . zetocen a sajtóba iw bekerült » a lapok csak Prosnitz, október 16. Néhány nappal ezelőtt jelentettük, hogy egy Illinger József nevű több­szörösen büntetett előéletű csavargó megölte Flórián Kelemen csendőrtiszthelyettest és fele­ségét. A bestiális bűntettben a hatóságok meg-1 indították a nyomozást és sikerült is elfogniok Illingeer cinkostársát, Baloun József csavargót. Balount kedden tartóztatták le Prosnitzban és beható vallatás alá fogták. A vallatás során Ba­kuin a következő vallomást tette: — Illinger Józseffel augusztus 4. vagy 5.-én ismerkedtem meg Brünnben. Egy harmadik csa­vargó, Monza József társaságában kiránduláso­kat tettünk Brünn környékére és kizárólag lop­va szedett szilván éltünk. Szombaton, október 5.-én lllingernek az az Ötlete támadt, hogy a Znáim melletti seletici kastélyt ki kellene rabolni. Azt mondta, hogy jól ismeri a kastélybeli viszo­nyokat, ceak egy öregasszony ée egy öregur van a kastélyban, úgyhogy a rablás véghezvi­tele nem fog nagyobb akadályokba ütközni. — Hogy azonban minden simán menjen. Illinger arra a gondolatra jutott, hogy csendöregycnruhát szerez és uniformisban lo­pódzik be a kastélyba. Megjegyezte még azt is, hogy haragszik Smut- ny seletici csendőrőnmesterre, s őt kellene agyonlőni, hogy az uniformishoz lehessen jutni. Smufny annakidején keresztiillőtte Illinger lá­bát, ezért mondta Illinger, hogy szívesen bosz- szut állna rajta ogynlfa! az egyenruhát is megszerezné. Ami­dőn Monza ezt meghallotta, ijedten kereket ol­dott. Jön azonban egy szót sem szóltam és még :u éjszaka JJlingerroi útnak indultaim. Szombaton érkeztünk a seletici kastélyhoz, de alaposan kifáradtunk, ezért befeküdtünk az ut árkába s kialudtak magunkat. Mielőtt a terv­hez hozzáláttunk volna, betértünk egy vendég­lőbe s jól megvacsoráztunk. Majd elindultunk a csendőrőrs felé. Az ajtón én kopogtam be, mig Illinger kivül maradt. Flórián tiszthelyettes fe­lesége nyitott ajtót. Megkérdeztem, hol vau Smutny őrmester. Az asszony azt válaszolta, hogy nincs otthon, ekkor már azonban Flórián tiszthelyettes is megjelent a folyosón s megkér­dezte tőlem, hogy mit akarok. Azt válaszoltam, hogy éjszakai szállásra volna szükségem, mert a biró megtagadta azt tőlem. Flórián azt mond­ta, menjek csak vissza a bíróhoz, annak adnia kell éjjeli szállást. Már raegfodultam. hogy el­menjek, de Flórián ekkor rám kiáltott: „Vannak igazoló papírjai?" Megálltam, majd felszólítására bementem vele az őrszobába. Itt Flóriánnak megmutatttain a M axa Adalberttól eltulajdonított illetőségi bizo­nyítványt. Mialatt Flórián a bizonyítványt vizs­gálta, Illinger váratlanul bejött a szobába és igy szólt Flóriánhoz: — Ismer engem? Flórián ránézett: — Hogyne ismerném, jól ismerem magát. Mire Illinger rákiáltott: — Azért jöttem, hogy leszámoljak magával! De a tiszthelyettes nem zavartatta magát és igy szólt: — Várjon, nincs most időm, előbb felírom ezt. Ezzel nyugodtan megfordult és a hivatalos 1 könyvbe bejegyzést tett Maxáról. Illinger azon-j bán revolvert rántott ég mintegy három méter- j myi távolságról válaszolnak: — A köztársaságban Masaryk ur uralkodik, és senki más. — A törvényeket az elnök adja ki. — De ki dönt a törvényekről? — hangzik az újabb kérdés. — Az urak. — Micsoda urak? Kik azok? — A pozsonyi és prágai urak. — Mi az az auto#ómia? — Erről az újságokban lehet olvasni. így válaszolgatnak a vádlottak az állambiró­ság előtt, és nehezebb kérdésekre, igy például arra, hogy mi az az alkotmánylevél és hason­lókra, egyáltalában nem tudnak választ adni. — Michalus magából képviselőt csinálhatott volna? — hangzik még az utolsó alkotmányiam kérdés. A felelet: — Én nem lehetek képviselő! Marasztaló Ítélet Azután a tanúkihallgatásokra kerül a sor, majd felolvassás Tuka Vacuum Juris cikkét. Mi- chalusnak a ghandizmusról írott röpiratát. majd pedig Lázár főügyész és Bedő dr. tartják meg vád-, illetve védőbeszédüket. A bíróság a késő esti órákban tanácskozásra vonul vissza és két órai tanácskozás után ki­hirdette Ítéletét, amellyel Deanko Józsefet és Brozsek Ferencet bűnösnek mondotta ki abban, hogy 1928. szeptember 4.-én ré'ztvettek a tit­kos gyűlésen s aláírták egy dekrétumot, amely­ről tudták, hogy nyilvánosan terjeszteni fogják, s ezáltal a köztársaság védelméről szóló törvény első szakaszának 14. §-a alapján közbékeháboritás vétségét követték el. A bí­róság ennek alapján Deanko Józsefet nyolc hónapi, Brozsek Ferencet pedig öt hónapi fog­házra ítélte. A büntetés a törvény értelmében nem lehet fel­tételes. Az ítélet indokolása szerint a bíróság megál­lapította, hogy Deankónak és Brozseknek 1928. szeptember 4.-én dekrétumot terjesztettek elő, amely nyomtatva volt s megáll apit-o tta azt. hogy a vádlottakkal közölték, hogy a dekrétumot terjeszteni fogják. Mindketten aláírták az ira­tot, ami azt jelenti, hogy egyetértenek annak tartalmával. Nem szükséges, hogy az irat egész tartalmát ismerniük kellett volna. A bíróság nem jutott arra a meggyőződésre, hogy a vádlottak cselekedetükkel törvény­hozói hatalmat tulajdonítottak volna maguk­nak. A bíróság szubjektive nem tudta megállapítani a vádban felhozott bűntettet, noha objektíve adva volt. Az ittasságot a két vádlottnál a J>i- róság nem vehette bebizonyitottnak, mert a vádlottaknak legalább azt kellett volna tud- niok, hogy az államegység ellen fordulnak. A nyomtatvány tartalmával nyilvánosan lázitottak az állam alkotmányos egysége ellen. A közér­dek megkívánja, hogy a büntetés kitöltessék. Bedő dr. védő gondolkozási időt kért felleb­bezésének benyújtására, Lázár főállamügyész rögtön bejelentette fellebbezését. Deanko gon­dolkozási időt kért arra vonatkozólag, hogy a büntetést elfogadja-e, Brozsek nyomban bele­nyugodott. Flóriánra lőtt. A golyó tarkóján találta Flóriánt és jobb szem­öldöke fölött repült ki. Flórián azonnal össze- roskadt székén, ebben a pillanatban lépett be felesége, aki midőn látta, hogy mi történt, az ablakhoz ugrott és segítségért kiáltott, niinger azonban utána ugrott s egy méter távolságról rálőtt az asszonyra is, akit a golyó halántékán talált. Az asszony szin­tén a földre bukott s utolsó szava ez volt: „Gyermekeim!11 Ezekre a szavakra nyílt az ajtó s Flóriánéit hat éves kisfia jött be a szobába. De amint megpillantotta holtan heverő szüleit, ismét becsukta az ajtót s a zárat is előretolta. Illinger erre elmenekült s kevéssel rá én is kö­vettem. Eddig tart Baloun elbeszélése, — hogy meny­nyiben felel meg a valóságnak csak a további nyomozás fogja megállapítani. Illinger a csend- őrség széles apparátussal kutatja. Hir szerint a gyilkos Bajorországba szökött. — Felhívás a pozsonyi MAKK tagjaihoz. Magyar bajtársi szeretettel tudatjuk az egye­sület összes tagjaival, hogy rendes évadnyitó közgyűlésünket október 19-én délután fél 5 órakor Pozsonyban a Komensky-egyetem jogi fakultásának (Káptalan u. 1.) III. számú előadótermében (I. em.) tartjuk meg a kö­vetkező tárgysorozattal: 1. Megnyitó és be­számolók. 2. A CsMASz alapszabályainak jó­váhagyása. 3. A tisztikar megválasztása. 4. Esetleges indítványok. — Azon az esetben, ha a fél 5 órára összehívott közgyűlés hatá­rozatképtelen volna, úgy a másodszori össze­hívásra minden körülmények között határo­zatképes lesz. — Ugyancsak október 19-éu tartjuk szokásos ismerkedő esténket S órai kezdettel a Jaklits- (Mihály-u.) féle vendéglő különtermében. Pontos megjelenést kérünk. Bajtársi üdvözlettel: Duka Zólyomi Norbert s. k., ügyvezető elnök, Décsy Aladár s. k., titkár. Fizessen elő a ar Kénes fféf-re Előfizetési ára Yi évre 36.— Kos. Minden ejságárnsnáJ kapható V

Next

/
Oldalképek
Tartalom