Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-15 / 234. (2159.) szám
1999 ofctób&r 15, kedd. ^RS^A^G^ARHIRliAP 3 Okánik pozsonyi polgármester Semondott és kilépett az agrárpártból, mert nem hajlandó tovább támogatni a korrupció rendszerét Lemondása okait közölte a köztársasági elnökkel is - Súlyos csapás a Hodzsa által megtestesített centralista agrárpolitikára - Pozsonyban nagy izgalmat keltett a lemondás híre Pozsony, október 14. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Okánik Lajos dr. polgármester ma déliben 12 érakor magáihoz kérette Lud'vigh alpolgármestert, aki Kráüss Ferenc alpolgármestert betegsége alatt helyettesíti, Benkó István dr.-t, Pozsony város főjegyzőjét és az ügyosztályok vezetőit, akiknek legnagyobb meglepetésére bejelentette, hogy a mai nappal lemond polgármesteri állásáról és teljesen visszavonni nemcsak a közszerepléstől, hanem a politikai élettől is. 'A meglepett Lndvigh alpolgármester és Benkó dr. főijegyző a polgármestert elhatározása megmásitására kérte. Okánik dr. azonban kijelentette, hogy elhatározása megmásíthatatlan és már a mai napon levelet intézett az agrárpárt prágai elnökségéhez, amelyben a pártból való kilépését is bejelentette. Ez a levél a következőképpen hangzik: A mai nappal elbúcsúztam Bratislava város polgármesteri állásától, amelyet hét teljes esztendőn át vezettem, szerény erőmmel támogattam és becsületes szivemmel fel akartam virágoztatni. A mai napon egyúttal búcsúzom a politikai élettől is, mert nem akarom támogatni azt a politikai rendszert, amely eddig Szloven- szkón is uralkodott és amely rendszer Hodzsa Milán dr. csodálatosan gyors felépülésével újból visszatérőben van. A tisztességes csehszlovák közvélemény és valamennyi tisztességes ember egész Szlovenszkón azt várta, hogy Srobár Lőrinc dr. a maga müvét befejezi és leleplezi azt a rendszert, amely az ő minisztersége után Szlovenszkón lábrakapott, hogy Srobárnak lesz bátorsága az egész csehszlovák közvélemény előtt feltárni, milyen módon kormányozták Szlovenszkót 1921 óta, amikor Hodzsa Milán dr. ragadta magához a politikai hatalmat, akinek Kál- lay József dr. volt az exponense s igazgatója. A csehszlovák közvélemény nem tanúsított megértést Srobár Lőrinc dr. iránt és nem értette meg a Lidové Noviny akcióját sem, amely lap 1926-ban nyilvánosságra hozta a szlovák politikai élet korrupciós csokrának sok hajtását. Nem értették meg T. G. Masaryk köztársasági elnök előkelő gesztusát, amellyel ez év februárjában az agrárpárt és a szlovák nemzet előtt rámutatott arra, hogy a szlovénszAói politikai élet erkölcsi megtisztítását akarja elérni. Mindenki tudja, hogy ez a rendszer Szlovenszkón nem volt más, mint a korrupciós afférok egész sorozata. A föld >"* tokreformot, az erdőreformot, a pénzintézetek és ipari vállalatok nacionalizálásáf csak Szlovenszkó ellenségei érdekében hajtották végre és sohasem a -zlovák nemzet javára. Ily körülmények közöt4: lehetetlen nekem továbbra inognia.' ' >om mostani funkciómban és ezért a párt- elnökségnek tisztelettel bejelentem, hogy íi republikánus agrárpártból, amelynek egyik legidősebb tagja vagyok, a mai nappal kilépek és a párt rendelkezésére bocsátom nemcsak Bratislava város polgár- mesteri állását, hanem valamennyi funkciómat is, amelyeket a párt bizalmából bírtam. Bratislava, 1929 október 14. Teljes tisztelettel Okánik Lajos dr s. k. Okánik Lajos dr. ezt a levelet tudomás- vétel végett elküldőtte Masaryk köztársasági elnöknek Kistapolosányba, lemondását Írásban bejelentette Csermy belügyminiszternek, aki öt. Pozsony város polgármesterévé nevezte ki, ezenkívül Drobny országos elnöknek, Benkó István dir„ Pozsony város állami főjegyzőjének és Pozsony város tanácsának. Okánik Lajos dr.-on már hetek óta észrevehetők voltak a depresszió és el kedvetlened és jelei. Az utolsó napokban a polgármesteri hivatalban kézről-kézre adták a kilincset a különböző politikai személyiségek, akikkel Okánik dir. tárgyalt. Pár nappal ezelőtt Prágában volt, ahol a lemondása ügyében tárgyalt és ugylátszik megmásitlhatat- laninak nyilvánította lemondási szándékát. Egész Pozsonyban, nemcsak a politikusok köréiben, hanem a város társadalmi köreiben is óriási szenzációt keltett a lemondás híre és politikai körökben azzal is számolnak, hogy Okánik lemondása az agrárpárt esetleges szétbomlására vezethet. Kormánybiztos kerül Pozsony élére? Pozsony, október 14. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefon jelentése.) Okánik nemcsak Pozsony város polgármesteri állásáról mondott le, hanem országos képviselőtestületi tagságáról is. A lemondást úgy a szlovák, mint cseh és a magyar politikai körökben is élénken pertraktálják és sokan tudni vélik, hogy Okánik Lajos dr. a szlovák néppártba fog belépni, bár a beavatottak szerint Okánik teljesen visszavonul a politikai élettől. Ami a polgármesteri állást illeti, egyes verziók szerint kormánybiztos kerül Pozsony város élére, más verziók szerint azonban az országos választások után a polgármesterválasztást is rövidesen megejtik. Ebben az esetben Pozsony város képviselőtestületének uj öttagú elnökséget kell választani, akik köziül a kormány fogja kinevezni a város polgármesterét. Okánik még holnap meg fog jelenni hivatalában s az ügyeket addig tovább veaeti, amíg lemondását tudomásai veszik. nagy magyar párt, mely hajlandó volt programját revidiálni, ha az alkotmánytörvényből és nemzetközi szerződésekből folyó jogainkat teljesítik. Az egész világ előtt megcáfoltuk azt a hamis propagandát, mely a magyarságról azt állítja, hogy irredenta,' hogy nem konstruktív és az állam ellensége, tehát a kormányzat az ilyen kisebbséggel szemben semmire sem kötelezhető. Ez a tétel most megdőlt: a magyarságnak nem vethető szemére, hogy nem volna konstruktív, mert mindenfajta állampolgári kötelességét híven teljesítette s politikája abban az irányban vonult, mely ellenfeleinek megbecsülését is kiérdemli. Nagy kérdésekért küzdünk, de nincsenek ígéreteink, csak magyar becsületünk van és egy ígéretünk, hogy legtisztább meggyőződéssel küzdünk továbbra is nemzetünk érdekében. Ez az egy programunk van. Küzdünk a maA nemzetgyűlés hónapokon át szünetelt, bár egy csomó, az állam egész lakosságát érintő, sürgős, égető kérdés vár megoldásra, így: a lakaskérdés, ami miatt áll minden ezzel kapcsolatos ipari tevékenység; a mezőgazda- sági válság, ami miatt épp‘ olyan sürgősek a kisgazdák érdekében hozandó hitel- és egyéb törvények, mint amilyen sürgős a kereskedelem pangása, a keresési lehetőségek folytonos apadása miatt a városi lakosság megvédése a még mindig fojtogató drágaság ellen, — a mi speciális bajaink százairól nem is szólva! A kormánykoalíciónak meg volt a többsége. Mindebből valamit megvalósíthatott volna, az állami költségvetést is tető alá hozhatta volna, ha a kormányzó pártokat csak egy pillanatra is áthatotta volna Cicero tanítása, hogy: salus publica suprema lex, az állam jóléte a legfőbb törvény. Ezt a társaságot azonban csak a legridegebb pártérdek és egoizmus vezérelte, aminek szégyenletes kirobbanásai voltak Benes, Hodzsa, Stodola, Srobár, Kramár személyi harcai, a pártok és vezetőik közötti gyűlölködés föllángolása és ennek folyományaként, a látszólagos többség dacára, a kormány tehetetlensége. A választások elrendelése a kormánynak olyanforma kétségbeesett cselekedete tehát, gyarság kulturális és gazdasági jogainak érvényesüléséért. Politikai és államjogi szempontból nem lehetséges az, hogy a bennünket érdeklő ügyeket, az iskolát, az egyházat, az igazságszolgáltatást más kezek intézzék. Ezért autonó- inisták vagyunk, amennyiben kívánjuk a nemzetiségi önkormányzatokat és igy a magyar nemzeti kisebbség autonómiáját is. Ehhez a küzdelemhez kérjük az önök bizalmát és az önök alkotó munkásságát. Tomboló taps és éljenzés fogadta Szent- Ivány József programbeszédél, melyet közben is többször szakítottak félbe helyeslések. Az ováció lecsöndesültével Blanár Béla dr. átadta a szót a három őslakospárt szenátusi listavezetőjének, Grosschmid Géza dr.-nak. Grosschmid általános érdeklődés közepette emelkedett szólásra és a következő beszédet mondotta: mint amikor a fojtogató gázokkal teli helyiségből menekülni akaró ember kiveri az ablakokat, hogy egy kis friss levegő áramolják a szobába. De vájjon fog-e? Az összes pártok újra jelölnek, eltolódás lehet egy-két ember erejéig, de valójában az összeülő nemzetgyűlés képe hasonlatos lesz mindenben a régihez, még az egyénekben is alig lesz változás és ezek kezdik a „pártmunkát“ elölről. Kisszerű emberek kisszerű érdekei kerülnek újra felszínre. Azt mondhatnám, amit Bethlen Gábor fejedelem irt a vele disputáié természettudósnak, Kamuthy Mihály uramnak a hangyákról: „Azt mondja Te kegyelmed, hogy igy-ugy, sokféle hangyák vágynak, vörösek és feketék, erősebbek és gyöngébbek, szorgalmasabbak és lustábbak, de ugyan milyen praktikus haszna legyen az ilyen klasszi- fikálásnak, mikor valamennyi egyforma zsom- békot építenek.** Mindegyik külön, mindegyik magának! És ha a szlovák néppárt kiválása folytán a kormánykoalíció a szocialista pártok által egészülne is ki, a mi hajlékunk föl nem épül, mert emlékezzünk csak arra, hogy amikor pár hónap előtt, a pilsoui elnöklátogatáskor, ez a lehetőség szóba került, a cseh sajtó túlnyomó része ezt azért tartotta kívánatosnak, hogy ily módon egy olyan, tisztin csehekből álló többség volna összekovácsolható, amely a kormányzásban a németek és a szlovákok közreműködését is fölöslegessé tenné. Rólunk nem is szólva! . „Akti*izmut“ - „üe§ativizmu$“ Csak igy a választások idején jut eszükbe, hogy mi is létezünk és csalogatnak az egyedül üdvözítő aktivizmus útjára. Aktivizmus — negativizmus, — mi ez? — Csak játék a szavakkal! A csehek az aktivista politika alatt valójában azt értik, hogy föltétel és gondolkodás nélkül engedelmeskedni kell a kormányzó többségnek. Negativizmus alatt pedig az állam és annak jogrendje elleni állásfoglalást. A csehszlovák állam itt van, azt tagadni dőreség lenne. Mi nem is azt tesszük, de ellenkezőleg, részt veszünk ez állam életében nemcsak a törvény kényszere folytán, pénz- és véráldozattal, mint adófizetők és katonák, hanem önként is, amikor odajárulunk az urnákhoz. szavazunk és beküldjük képviselőinket a nemzetgyűlésbe, a tartomáuygyülésbe, a járások, városok és községek képviselőtestületeibe. Magatartásunk tehát aktiv résztvéteh a közéletben. Hogy ellenzéki alapon, az nem változtat ezen a tényen. Ezen ellenzéki álláspontnak az a célja, hogy elérjük mindazon jogokat, amelyeket az ezen államot létrehívott békeszerződések nekünk garantáltak, amelyeket ez állam alaptörvényei és maga az államfő is biztosítani Ígértek. Ellenzéki állásponton kell lennünk pedig azért, mert mind e jogok és biztosítékok eddig csak Ígéretek maradtak. így: a békeszerződések ellenére az állampolgárság, a nyugdijkérdés, a nyelvhasználati jogok igazságos rendezése stb. Mindezen kérdésekben benyújtott interpellációink válasz nélkül maradtak, benyújtott törvényjavaslataink elintézetlenül hevernek! A nemzetgyűlés megnyílta után első dolgunk lesz mindezen ügyeknek újból való fölvetése, törvényjavaslataink újból való benyújtása,, a földbirtokreform végrehajtása körül elszenvedett sérelmeink orvoslásának sürgetése, kulturális törekvéseink állami támogatásának igénylése és igy tovább. Kérdem azonban, vájjon valójában nem-e az a negativizmus, hogy a soviniszta rövidlátásból és gyűlölködésből eredő romboló munka mind e kérdések szabotálásával, megtagadásával, a kisebbségek minden jogos érdekeinek mellffGrosschmid: Hz autonómia kérdéséhon Szlovenszkó őslakosságának egy alapra keli helyezkednie >\l .unjerl uuclapesti cipéazmestei Csákány Károly | legújabb modelljeit Trágéban a ír. Bírta & Co. I azabóségi é« uridivat őrletében NárodnI tfida 17. ■ allitia ki. zésével az erőszakra, hatalmi szóra és nem az állampolgárok megelégedésére alapítja az állam létét? Az előbbi meghatározás szerinti aktivizmus értéktelenségére pedig ime, itt vau a németek és a szlovákok példája! A németek kormánytámogatása a két miniszteri széknél többet nekik sem igen hozott. Nem a Bund dér Landwirte és a német keresztényszocialista pártok parlamenti vezetőit, — de a többi német pártot, a független sajtót és a szudétanémet népet tessék meghallgatni és akkor ugyanazok a gazdasági és kulturális sérelmek rajzanak föl, mint minálunk, pedig őket a csehekkel az anyagi érdekek azonossága és az évszázados együttélés jobban összefűzi, mint, bennünket. Szlovák kérdés - szlovák csalódás A legtanulságosabb példa azonban a szlovákoké ! Hittek az Ígéretekben! Feladták az autonómia iránti harcot. Lerombolták a régi közigazgatást és most, amikor a sajtot kiejtették, egyszerűen ajtót mutattak nekik! Hlinka keserűen mutatja üres kezeit, maga elismeri, hogy nem kapott semmit és az autonómia „fokozatos kiépítésének4* hibás gondolatára is rácsapódik a börtönajtó. Ki kell itt emelnem, hogy politikai törekvéseik végcéljával és a kiviteli módozatokkal nem értettünk soha egyet! Népgyülési jelszónak ugyanis jó lehet az, hogy „Szlovenszkó a szlovákoké**, de ez elgondolásban már benne van a sikertelenség csirája. Aki népének atyja akar lenni, mint ahogy Hlinka azt magának vindikálja, aki államférfim magaslatról .akarja nemzete sorsát intézni, annak népe helyzetét is kell ismernie és az adottságokat higgadtan mérlegelnie. A gyűlölet nem alkotó erő és minden gyűlölködés dacára tudnia kellett és kell, kogv mi is itt, vagyunk, hogy az itt élő magyarság és németség épp oly kevéssé nélkülözhető al kateleme Szlovenszkó életének, mint például a szudéta németség a történelmi országokban. Egészséges gazdasági és kulturális élet csak akkor fog kezdődni, ha mindkét helyen ezek a nemzetek egymás azonos jogát föntartás nélkül elismerik és egymásnak garantálják. Ha ezt jelszóval kell kifejezni, úgy ez a jelszó itt Szloivenszkóban csak az lehet, hogy: Szlovenszkó a szlovenszkóiakó! Szlovákoké, magyaroké, németeké! Az autonómia: életszükségletünk És mert a Morván inneni és Morván túli országok gazdasági és kulturális élete eltérő, sőt sokban ellentétes is, ez teszi szükségszerűvé az autonómikus berendezkedést a különböző szükségleteket át nem értő és igy eredménynélküli centralizmus helyett. Ez az elgondolás az állam legelső személye, Masaryk elnök ur szavai szerint is a politikai kérdések megvitatása körébe vonható, sőt a kifejlődőben levő uj nemzetközi jog szerint a kisebbségeknek biztosit ott kulturális, nyelvi és gazdasági jogok intézményes biztosításának ez az egyedüli gyakorlatilag is értékes és kivihető módja. Ezek a szempontok voltak azok, amelyek bennünket nem szavazatfogó üres jelszavak paitogtatósa, de politikánk gyakorlati eredményének elérése céljából az autonómia rendületlen követeléséhez fűztek és amely mélyebb elgondolás és cél most már a választásra egyesült pártjaink programjának kije- geoesedése. Nekünk azért kell az autonómia, hogy önsorsunkat magunk intézhessük. Mi nem vagyunk itt legyőzött nép! Stratégiai és gazdasági szempontok egy magyar sávot idesodortak az újonnan keletkezett államhoz. Azért azonban, mert mi magyarok vagy németek vagyunk, — sőt most elsősorban a szlovákok hangoztatják, azért, hogy ők szlovákok — nincs ugyan több, de nincs kevesebb jogunk sem, mint a cseheknek és hogy magunkról beszéljek: — amint azt már százszor is elmondottuk, de mindig hangoztatni •is fogjuk — mi magyarokként akarunk ebben az államban élni, a magunk nyelvével, a magunk kultúrájával, a többi itt élő nemzet hasonló jogainak teljes tiszteletével ugyan, de egészen egyforma életfeltételek, életlehetőségiek között. A köztársasági elnök ur szájába adják azokat a szavakat, hogy a béke áldásai arra valóik, hogy a háború szenvedései, a békeszerződések igazságtalanságai gyógy ittassá nak, Benes külügyminiszter ur pedig újra hirdeti, hogy a kisebbségekkel igazságosan kell bánni. Ám, amiig a köztársasági elnök nemes intencióit nincs, aki beváltsa, amiig a küliigy- mkiiiszitar siet hozzátenni, hogy külpolitikai
