Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-15 / 234. (2159.) szám

1 m október !S. k«M. Hocver a közeljövőben Londonba megy, hogy viszonozza MacDonaldnak amerikai látogatását Teljes a megegyeiés a két nemzet között — Othatalmi konferencia helyett háromhatalmi konferencia? — A lefegyverzés problémái London, október 14. MacDonald meghív­ta Hoover köztársasági elnököt és felesé­gét, hogy a közeljövőben látogassák meg Angliát és Londont. Hoover" kijelentette, hogy ha a szenátus külügyi bizottsága he­lyesnek tartja az angliai utazást, a maga részéről örömest elmegy. Hoover, mielőtt miniszter és köztársasági elnök lett volna, több évig a London melletti Kensingtonban élt, mint egy nagy amerikai cég megbí­zó ttja. Előkészületek a flottakonferenciára London, október 14. Az olasz kormány jegyzéket intézett az angol kormányhoz, amelyben tudatja, hogy Olaszország min­den föltétel nélkül hajlandó résztvenni a londoni flottakonferonciáu. — A ja pán kor- mány összeállította londoni delegációját. A delegáció tagjai többnyire volt miniszterek. Ezzel a londoni konferencia megtartása biz- tositva van, 3 iővő a .,meg!ényzse&M~ csatolóké Az. Obs-éi-ver kitünően értesüli tengerészeti munkatársa megerősíti azt a kirí, hogy az angol kormány a konferencián nemcsak a csatahajók építésének elhalasztását, hanem a pótegységek nagyságának csökkentését is kö­vetelni fogja. Eddig a legnagyobb csatahajók tomiaszámát 35.000 tonnában állapították meg. Az angol—amerikai tárgyalások alatt Anglia 27.000 tonnás maximumot ajánlott, de a legújabb értesülések arról szólnak, hogy Anglia 20.000, sőt ennél kisebb tonnaszámu hajóval is megelégszik, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy ezek az aránylag kis hajók aránylag nagy harci értéket képviselhetnek. A Preusen nevű uj német csatahajó és a Kő-; nigsberg kis cirkáló azt igazolják, hogy kis! tonnaszámimal mégis nagy gyorsaságot és ki-1 tűnő fegyverkezést lehet elérni. A jövő a né­met rendszerű „inellényzseh-osatahajóká“. Franciaország és Olaszország asm szabotálhatja a fiöfiSa-' l(0»?SFg7K?át ! Washington, október 14. Amerika elhatá­rozta, hogy a küszöbönálló flottakonferencián, ha mással nem, Angliával és Japánnal föl­tétlenül megegyezik. Jólértesült körök tudo­mása szerint az Egyesüli Államok kormánya háromhatalmi konferenciát ajánl, ha a lon­doni ötliatalnii konferenciát, az olaszok és a franciák közötti vila kudarccal fenyogeiué. MacDonald Amerikában hajlandónak mu­tatkozott arra, .hogy Olaszország és Francia- ország nélkül is megköti az egyezséget. Japán természetesen csatlakozik ehhez a gon­dolathoz, annál inkább, mert távoli fekvése miatt Olaszország és Franciaország vitája nem érdekli. Washingtoni hivatalos körök véle­ménye szerint a Franciaország és Olaszország nélkül kötött flottakompromisszumnak komoly hátrányai volnának, mert nem oldhatná meg maradék nélkül a leszerelési problémát. A háromhatalmi szerződés kénytelen volna bizonyos hajlékonyságot mutatni és rendel­kezéseit függővé tenné az olasz és a francia hajóépitéscktöl. Anglia például abban az esetben, ka Francia- ország folytatná a flotta építkezést, kénytelen volna néhány hajókategóriában legalább any- nyit építeni, mint Franciaország. Ekkor vi­szont a paritás alapján az amerikai Unió is építkezésekbe bocsátkozna cs a redukálás el­ve megszűnne. Amerika mindenesetre sajnálná, ha a Lon­donban elfogadott minimális tonnaszámot később emelni kellene. Bármily veszedelmeket és hibákat rejt is ma­gában a háromhatalmi megegyezés, a közvé­lemény szempontjából-jobb volna, mint sem­milyen megegyezés. Viszont az angol és kü­lönösen az amerikai diplomácia mindent el­követ, hogy Franciaország és Olaszország el­lentéteit. kiküszöbölje és a kél kontinentális flottahatalmat megnyerje. utón a kisebbségek sorsának javulása alig várható, akkor csak azt látjuk, hogy liz év óta mi sem változott, a metódus ugyanaz. Kifelé elhangzanak a legemeikedettebb ér­zületről tanúskodó szavak, befelé pedig ké­sik a hirdetett igazságosság! Amíg, amint előbb emlí tet lem, ott he vernek törvényjavaslataink elintézetlenül a bizottsá­goknál, amíg hiába várjuk a békeszerződé­sek és a törvények méltányos végrehajtását- a kongnia, a‘hadikárok kiutalását, kulturális céljainkra, diákjóléti intézményeinkre stb- az adózásunk arányában minket, még illető ösz- szegekben való részeltetést, a magyar köny­vek és hírlapok beengedése utján kulturális kapcsolataink megteremtését és igy tovább, addig ne beszéljünk, igen tisztelt külügymi­niszter ur — igazságosságról! Amig Szlovenszkőn gyárak, ipartelepek he­lyett csak kaszárnyák, rendőrpaloták és leg­feljebb még hivatalnoki lakások épülnek, amig volt virágzó városainkat a maguk spe­ciális központi életétől megfosztva, az uj köz- igazgatással jelentéktelen falvakká degradál­ják, amig ahelyett, hogy az intézmények de- centralizásával a végekbe is lüktető, pezsgő vérkeringést vinnének, az olyan helyeket is, mint Kassa, állandóan, meglevő inté/.mé-1 nyernek (Ítélőtábla, térképtár, vasút igazgató-1 ság) elvitelével riogatják, addig nem lehet ; bizalom a központi kormányzattal szemben és! nem várhatjuk szép szavakból és Ígéretek-! bői létünk biztosítását, hanem csakis attól, ba az nem kegyből, de jogból fakad, ha au­tonómiánkból eredő jogainkat mi magunk érvényesíthetjük. Ezért kell nekünk a közjogi autonómia, ami a kulturális és egyéni szabadságjogokat is magában foglalja. Ezért volt azonban a szlovák néppárt egy­részt egyoldalú, csak a szlovákokra kiterjedő, másrészt hézagos autonómia-tervezete, ere­detileg vérszegény és ezért halódott is el egé­szen a „fokozatos haladás" utján. Most itt áll a néppárt vezére tépett szárnyakkal és ke­serű dühhel. Nem is olyan régen azt mondotta Hlinka, hogy ami a magyarok öröme, az neki gyásza! Nos, én nem mondom, hogy az ő mos­tani báuata nekünk öröm volna! Sok, uagy, végzetes tévedését és gyűlölködését nem ex­piálja mostani balsikere,* ámde sem egy egyén, még kevésbé egy nép sezrencsétlensé- gén nem lehet örülni. A szerencsétlenségből azonban lehet tanulni. Ez a tanulság pedig az, hogy akik egymásra vannak utalva, azok na törjenek egymásra! Az autonómia kérdésében, — Szlovenszkó őslakosságának e legfontosabb kérdésében. — egy alapra kell helyezkedni, a közjogi autonómia alapjára, — miután bebizonyoso­dott, hogy a centralisztikus kereteken belül az ittélö népek egyenjogúsága nem biztosít­ható. Az ilyen belpolitikai orientálódás az, ami nem negativizmus, sőt ellenkezőleg, az ami biztosítaná az ittélő népek harmóniáját. Épp oly kevéssé irható azonban a negati­vizmus számlájára — persze legális kereteken belül — a külföld informálása sem. Végre is egy nemzeteken felüli cél a háború okozta szenvedésektől lesújtott, még ma is vergődő emberiség lábraállitása! Ma már Genfbeu, Hágában, Londonban, Párisban, Amerikában hallják és látják a legyőzött népek moraját, kétségbeesett gondját, minden közgazdasági ág recsegését, látják a kisebbségek remény­telen szorongását és keresik ezért a világ- gazdasági helyzet szanálását és az ezzel egy­forma horderejű lelki Locarnot. Hiába tehát a külügyminiszter ur berzen­kedése, ma már szalonképes a békeszerződések igazságtalanságainak kiküszöböléséről be­szélni és a hadihajók leszerelésével a gaz­dasági, a hatalmi túlkapások visszaszorítá­sával, a népek jogainak megadásával és biz­tosításával, a politikai összeomlástól a vi­lágot megóvni. Ebbe a perspektívába beállítva a mi jövőn­ket, a mi élniakarásunkat, jogunk van nekünk is a mi igazságunk érvényesítésének ezt a módját is igénybe venni. Az egységes, megerősödött kisebbségi ellen­zék szava majd messzebbre haílik! Ezekben van az őslakosság összefogásának bel- és kül­politikai vonatkozású jelentősége és célja. Ennek az átgondolt és öntudatos politiká­nak a támogatására kérjük önökét. Elisme­rem, hogy ez a politika hosszú lejáratú, de ha nemzeti létünk értékes előttünk, ez az egye­dül járható út. Minél jobban összetartunk, an­nál hamarább célhoz is érünk. Ez az ut a nemzeti élet útja, et quasi cursores vitae lampada 1 rád unt, —- mint a futók átadják az élet fáklyáit, — úgy vigyék innen az igazsá­got széjjel az országba és segítsék diadalra! Paior Miklós beszéde A nagygyűlés közönsége meleg ovációval fogadta Grosschmid Géza beszédét, amelyet az egyhangú helyeslés lelkes kifejezése ismétel­ten megszakított. A következő szónok Pajor Miklós dr. kassai ügyvéd, képviselőjelölt volt, aki magyar, majd szlovák nyelvű beszédében általános figyelem mellett hitvallást tett a ke- resztényszocialista program mellett. Majd rámutatott arra a szöges ellentétre, ami a csehszlovák pártok választási Ígéretei és a valóság között van. Az Ígéretek valóraválása helyett népünk to­vább szegényedik, egyre tömegesebben kiván­dorol. adóterheink elviselhetetlenek, iparunk tönkrement, kereskedelmünk pang, közigazga­tási viszonyaink egyre rosszabbak, az állam­polgársági kérdés továbbra is rendezetlen stb., stb. A mi pártjaink törvényhozójelöltjei, nem Ígérhetnek mást, mint hogy becsületesen kitar­tanak az autonómista program mellett, hogy egy alkalmat sem fognak elmulasztani annak érdekében, hogy népünk boldogulását előse­gítsék, jólétét fokozzák és jogait elismertessék. Talpraesett beszéde végén Pajor dr. a szlová­kok és a keresztényszocialista párt közötti vi­szony kérdésével foglalkozott s logikusan bi­zonyította, hogy a közös szlovenszkói érdekek­nek. de a speciális szlovák érdekeknek is azok a szlovákok teszik a legértékesebb szolgálato­kat. akik a keresztényszocialista párt keretén belül küzdenek az egységes szlovenszkói frontért. v A záróbeszédet Blanár Béla dr. tartomány- gyűlési képviselő, a magyar nemzeti párt kas­sai kerületi elnöke, mondotta. A nagygyűlés közönségének köszönetét tolmácsolta a tör­vényhozójelölteknek a programbeszédekért s velük szemben a választóközönség bizalmának és ragaszkodásának adott kifejezést. Megelé­gedéssel és örömmel üdvözölte két pártunk vá­lasztási együttműködését s azon reményének adott kifejezést, hogy — amint a magyarság képviselői az országos képviselőtestületben már szorosan együtt dolgoznak, ugyanúgy — meg fog valósulni az egységes kulturális és közgazdasági munkafront is. Zugó helyeslés fogadta Blanár Béla dr. sza­vait s a nagygyűlés közönsége a leglelkesebb hangulatban oszlott széjjel. Siilli Géza, iaioi Kálmán, Turchányi Imre programvallása Nyitrán Nyitra, október 14. (Saját- tudósitónktól.) Vasárnap délelőtt rendkívül népes választási gyűlést tartott Nyitrán az országos keresztény­szocialista párt. A népgyülés közönsége, amely teljesen megtöltötte a Meteor-mozgó helyisé­gét, lelkes ünnepléssel fogadta Szüllő Gézát, a párt vezérét és törvényhozójetölt-társait. A megnyitás, után az első szónok Szüllő Géza volt, aki magasnivóju, mélységes hatású programbeszédében kitért a politikai helyzet minden aktuális kérdésére. Súlyos tényekkel bizonyította, hogy a csehszlovák politika az el­múlt tizenegy esztendő alatt a szlovenszkói és rusziriszkói kisebbségeknek semmi jót nem ho­zott s a prágai centralizmus mindent elkövetett annak érdekében, hogy a kisebbségek jogai meg ne valósulhassanak. A hatalom birtokosai kővetkezetosn szem elől tévesztik azt, hogy ez a köztársaság nem nemzeti állam, hanem nem­zetiségi állam, amelynek lakói jelentékeny ré­szükben szlovákok, magyarok és németek, aki­ket a nemzetközi szerződések értelmében bizo­nyos jogok illetnek meg. E jogokat ezidoig csak papiroson „élvezzük** s a valóság azt bi zonyitja, hogy jogainkért harcolnunk kell és nem lesz több jogunk, mint amennyit kivívunk magunknak. Az országos keresztényszocailista párt, mely az elmúlt esztendők alatt erejének teljes latba- vetésével harcolt a szlovenszkói nemzetek jo­gos követeléseinek elismertetéséért s jogainak biztosításáért, ma is épp oly kitartással és nem lankadó orővel veszi föl a harcot, hogy meg­valósítsa programjának legsarkalatosabb pont­ját, Szlovenszkó autonómiáját. Lelkes helyeslés melletI utalt arra >Szlillö Géza, hogy Szlovenszkó őslakossága csakis összefogva, együttesen vívhatja meg eredmé­nyesen nagy harcát. A keresztényszocialista párt épp ezért, nemzeti és vallási különbség nélkül egész Szlovenszkóért küzd. Ezért lé­pett választási szövetségre a magyar nemzeti párttal s ezért öleli magához szeretettel a szlovákokat is, akik a pártban jelentékeny számmal foglalnak helyet. A szlovákságnak éppúgy ezernyi fájó, be nem boggedt seb borítja les lét, mint a nemzeti kisebbségi sors­ban élő magyarságnak és éppen ezért ! el kell, hogy jöjjön az ideje annak, hogy a két nemzet, mely egy évezrede testvért lát egymásban, kéz a kézben együttesen vegye föl a közös harcot a közös célokért. Nemcsak kulturális autonómia az, amit Szlo- venszkó népei kívánnak, hanem a legszéle­sebb alapokra fektetett közjogi autonómia, mert csak ez biztosíthatja az ideális egyenjo­gúságot, a kulturális szabadságot és a jobb kenyeret. Percekig tartó lelkes ünneplés fogadta Szüllő Géza beszédét, amely után Haiczl Kál­mán plébános, képviselőjelölt szólalt föl. Nagy ! hatású beszédében szlovákul is kifejtette au- tonomista választási programmuukat és lel- íkes szavakkal méltatta az összefogás politikai i jelentőségét. j A következő szónok Turchányi Imre dr. ér- sekujvári ügyvéd, képviselőjelölt volt. Lelkes, I nemes hévtől áthatott beszédében hitvallást ■ tett a szlovák-magyar testvériség és sorskö- ! zösség mellett s ennek a megértő szellemé- | ben hívta föl a választóközönségei a keresz- | tényszocialista párt és a magyar nemzeti párt (közös listájának a támogatására. Az utolsó szónok Merrcl István, a Vola Ludu szerkesztője volt, akinek lendületes szlovák beszédét ugyancsak zugó tapsvihar fogadta. Délután Szüllő Géza és Haiczl Kálmán a szőgyéni népgyülésen vett részt. Ez a gyűlés is lelkes állásfoglalás volt a közös lista mel­lett s a hatalmas közönség lelkes hitvallást tett törhetetlen magyarsága mellett. A magyar nemzeti párt választási ülése Kassán Kassa, október 14. Kassai szerkesztőségünk jelentése: A magyar nemzeti párt- kassai vá­lasztmánya szombaton este tartott ülésén a vá­lasztmányi tagok úgyszólván teljes számmal je­lentek meg. Szent-Ivány József pártvezér a po­litikai helyzetről és politikai célkitűzésekről tá­jékoztatta a választmányt. Több ta.g érdekés és tárgyilagos hozzászólása után az elnökség és választmány valamennyi tagjai azzal az ün­nepélyes kijelentéssel hagyták el az ülést, hogy a felállított jelöltlista sikere érdekében teljes erejükkel munkálkodni ég eredményesen dol­gozni fognak. Blauár Béla dr. kerületi elnök köszönetét fejezte ki Szent-Ivány pártvezérnek a megjelenéséért és a kimerítő felvilágosításért s a választmány egyhangú lelkesedése közben a magyar nemzeti párt. kassai kerületének a leg­teljesebb bizalmáról, szeretctéről és ragaszkodá­sáról biztosította. Az ülést közös pártvaceora követte a Schalkház nagytermében. Zay fiaskója Prága, október 14. Zay Károly (gróf) képvi­selő- és pártvezórönjelölt ur, aki párt és hivek nélkül különböző kormánypártok prágai expo­nenseivel szeretett volna közös listát összeesz- kábálni és szerette volna egy mandátum ere­jéig — egyéni érdekből — a magyarság egy­séges táborát meggyöngiteni, lapjában., a po­zsonyi A Nap-ban, most bejelenti, hogy az ál­tala tervezett választási alakulat, az „őslakos b!okk“, az idő rövidsége folytán nem volt megvalósítható. Közderültségbe fulladó egyéni vállalkozását azzal az állítással igyekszik szé­píteni, hogy a siker nem maradhatott volna el, ha egy „másik** párttal közös listát csinálha­tott volna, ami azonban „a jelenlegi politikai konstellációban nem volt lehetséges11. Végül a fölsült gróf ..pozitív tények ismerete alap­ján11 kinyilatkoztatja, hogy az itteni kisebbsé­gek ügyét csakis egy uj „‘aktivista** alakulat fogja megoldani. Zay (gróf) dicstelen szereplése mindenesetre a választási kampány legjobb — vicce. Miután egészen bizonyos az, hogy a politikai konstellációk sohasem fognak úgy alakulni, hogy a centralista pártok saját mandátumaik­ból egyet Zay Károlynál; átadjanak, kénytele­nek az itteni kisebbségek belenyugodni abba^ hogy Zay Károly a kisebbségi kérdést nem „oldja meg11. Mit tegyenek mást ezek a sze­gény kisebbségek, mint hogy igyekezni fognak ezt nélküle megoldani... A kerületi válasitási bizottságok tagjainak figyelmébe Prága, október 14. A szavazólapok nyomtatása már a mai na­pon megkezdőd ott, míg a hivatalos lap vala­mennyi kerület összes listáját csak a szerdai számban közli s ez Szlovenszkóra csak csütör­tökön jut, amikor a szavazólapok javarésze már elkészült. A központi választási bizott­ság elnöke, Bobok dr. osztályfőnök főképpen a két vagy többnyelvű pártok kerületi vá­lasztási bizottsági tagjainak azt ajánlja, hogy ezek holnap, kedden délután és szerdán délelőtt a kerületi választási bizottság eluö kénél személyesen győződjenek meg pártjuk szavazókpja kefeleny omatán a k megtek i n lés ó- vol, hogy a dinben nincs-o sajtó vagy más hiba. A belügyminisztérium utasítást adott a kerületi választási bizottságok elnökeinek, hogy ezek a náluk jelentkező bizottsági tagoknak mindenkor a legmesszebbmeuöen a segítségükre legyenek. a leges léét szépirodalmi képet hetilap. Egye* izim ára 8 korona. / 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom