Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-11 / 231. (2156.) szám

1IM afcMIwr il.

A vatikáni könyvtárban perdöntő okiratot tatáítak Kohtmbus szülőhelyének megállapítására

Szétoszlik a misztikus homály, amely az Újvilág felfedezőjének származását borította — A svéd királynő által ajándékozott kódex titka

Milánó, október 9. (A P. M. H. tudósítójától.) A Sta-rnpa inai számában föltünést keltő cikkben számol be egy nagy tudományos szenzációról. amely a. történelemmel foglalkozók figyelmét világszerte föl fogja keltemi. Arról van szó, bogy

néhány nappal ezelőtt egy kiváló olasz tudós a vatikáni könyvtárban rendkívül érdekes és fontos iratot fedezett föl Kohimbus Kristófra vonatkozólag, amelyet eddig a tudományos kutatás nem ismert.

Tudvalévő, bogy a történelemkutatás mind- czideig nem tudta megállapítani megbízható forrásokra támaszkodva Kollimbusnak születési helyét és születési évét.

Nem tudják, hogy 1446-ban, vagy 1456-ban születette,

szülőföldjére vonatkozólag pedig se szeri, se száma a legellentétesebb kombinációknak. A legáltalánosabb nézet az volt, hogy Genuából származott. Maga Christobal Colónnak irta nevét, de ifjúságának egész történetét a leg- . sűrűbb homály borítja* Már fiatal éveiben őszülő 'haja volt. de hogy abban az időben, amikor még nem ismerték, hajának színe fekete. barna, vagy szökés volt, senki sem tudja. Csak annyi volt bizonyos, hogy olasz földről származik

és már korán a hajós pályára lépett. Valamelyik kikötővárosban lehetett térképrajzoló, vagy kormányos egy gályán, sokat érintkezik tengerészekkel és tudomást szerez a portugálok fölfedezés! útjainak eredményéről, hallja, hogy megkerülték Afrikát és keleti irányban megtalálták az Indiákba vezető utat. Mint kartográfus, ismeri a mesés igéretföldjét, •amelyről minden tengerész ábrándozik, olvasta Márco Polo útleírását s elhiszi annak' füllentéseit a nagy kán birodalmáról, meg Ci- panqu szigetéről. Különben is ekkor már forgalomban van a 80 éves flór enni asztronómiáinak. Toscanellinek világtérképe, .akinek hamis számadásai vezetik arra. a hamis föltevésre. hogy Európa s Ázsia a földgömb kétharmadát foglalja el, tehát a nyugati irányban •az Indiákba elvezető ut nem lehet több 130 földrajzi foknál. Olyan tévedés voit ez, amely * történelem legfontosabb és legragyogóbb eredményére vezetett. Mert a száz hamis elő- feltétei, Marco Polo legendái és Toscanelli hamis következtetései nélkül a becsvágyó és a becsvágytól koravén térképrajzolóban sohasem gyulladt volna föl a vágy, hogy a Marco Polo által leirt birodalmat a Toscanelli megjelölte utón fölkeresse. India él a vágyaiban, Amerikáról nincs is tudomása. Amerika nem is létezik előtte, mindvégig Ázsiának tartja és szenvedélyesen tagadja legnagyobb dicső- í fiégót. mintha uj kontinenst fedezett volna föl.;

Becsvágya Portugáliába viszi, amely kora. j nautikájának központja, fölkeresi János ki-! rályt. aki azonban mint eszelős bolondot kér-1 geti el, amire valósággal őrjöng, úgyhogy .Spanyolországba kell menekülnie. Halálosan kimerülve, koldusként roskad térdre a larabi- dai franciskánus konviktus előtt. Még nincs ötvenéves, de már egészen ősz. magas, lesoványodott alakja reszket. Azt kérdezik tőle. kicsoda. így felek

„Christobal Colónnak bivnak, Genuából származó tengerész vagyok és kolduhiotn kell, mert a királyok, akiknek birodalmat akarok ajándékozni, nem akarnak befogadni i engem.“

A larabidai kolostorban található egykori * följegyzés szolgáltatott idáig némi kiindulási j pontot Kolumbus életrajzának megírásához, j Sok förténettudós töprengett azon, hogy lehet ■íz. bogy a reneszánsz korának egyik legnaAzt a kódexet, amelyben a történelmi jelentőség ii okirat van,

három évszázada őrzik a vatikáni könyvtárban és Krisztina, Svédország királynője, adta ajándékul 1689-ben Azzolini bíborosnak.

A svéd királynő a kódexet valósziniileg Genua köztársaságtól kapta ajándékba, amennyiben

a köztársaság egy igen fontos politikai titkot közölt vele.

Olaszországban igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a most fölfedezett okiratnak,

mert ebből kétségtelenül bebizonyítóttnak veszik azt a tényt, hogy az uj világ fölfedezője, Kolumbus Kristóf tényleg olasz család gyer- meke és egész gyermekkorát olasz földön töltőin*.

Magyar nappal kezdődött

a vilnas Báthory-egyetem jubileumi

ünnepsége

Vüni, október 10. A tudoráén}.es világ figyelme néhány napja I eugyelország ősi városa, Vilma felé fordult. .A sajátos szépségű., ódon város fala: közé hétfőn gyűltek össze a iudoniányos világ meghívottjai, akik a bá- roanszáaötven éves Báthory-egyetenj alapításának emlékét ünnepük. Az ünnepségek hétfőn kezdődték meg a vendégek fogadásával, A világnak jóformán valamennyi egyeteme és számos tudományos egyesülete képviseltette magát. Magyarországról a budapesti egyetemen kívül a szegedi, pécsi, és debreceni egyetemek kiküldöttei érkeztek Vilmába. A pécsi, egyetem kiküldöttje, Dobrovszkv Imre dr. kanonok, egyetemi tanár, aki ezenkívül a Magyar Lengyel Egyesületet is képviselte.

Az ünnepség programja szerint kedden délután Vilmáiban magyar nap volt. A vilmai egyetem falai között megjelentek a magyar egyetemek kiküldöttei, akiket az egyetem tanári kara fogadott. Az üdvözlő beszédet Kokba rdt Sándor dr., a budapesti egyetem képviselője mondotta, utána Dobrovszky Imre dr, a pécsi egyetem képviselője nyújtotta át díszes albumban a Magyar Lengyel Egyesület üdvözlő emlékiratát, amelyet harmincnál

több tudományos egyesület irt alá, a magyarországi egytemeken kivüL Az ünnepség alkalmából Magyanoszág részéről Klebelsbepg

Kunó gTÓf kultuszminiszter .küldött táviratot és a Magyar Tudományos Akadémia is táviratban fejezte ki üdvözletét A viluai egyetemet háromszáaőtven évvel ezelőtt az ösmagyar Gutkeled-nemzetségből származó Báthory István király alapította. Báthory István az erdélyi fejedelemségből 1575-ben kerüli. Lengyelország trónjára- A lengyel tudomány akkor már annyira magas fokon állott, hogy mindenfelől sürgették egy nagyszabású egyetem alapítását A nagymü- veltaégü Báthory István átérezve a nemzet művelődésének nagy szükségességét és uralkodásának negyedik esztendejében, 1579-ben kiadta a viíLnai egyetem álapitóleivelét Az egyetem épületének alapkövét még abban az esztendőben maga a király tette le, A három- százőtven edik évforduló ünnepségeinek központja öklébe r 9-én szerdán, az alapítás évfordulóján volt. Ebből az alkalomból nemcsak a tudományos, de az egész hivatalos Tvengyelország is Viiuában vólt, ahol ar. egyetem falai közt folyt le a nagyszabású ünnepBH

Az egyéniség válsága

Irta: Márai Sándor

Golyvánál

csak

Csizi-Jódkura, Csizfürdö

gvobb történeti alakjáról ilyen kevés hiteles í adatot lehetett az utókor számára megőrizni, j Kétségtelen, hogy Kolumbusoak lüu és becs- j vágyó természete idézte ezt elő, aki saját maga igyekezett múltját minél Inkább ködbe burkolni, hogy a bősök mitboszávaJ övezzék nevét.

Nagyzási mániája fosztotta meg idáig a tor- i éneiéin tudományt attól a lehetőségtől, hogy teljesen hiteles biográfia készülhessen róla.

A Stampa mai számában fakszimilében küzöit okirat az uj világ Ifölfedezőjének szü- I lőbelyét jelöli meg, amennyiben a Kolum- j but-család tartózkodásának helyeit Gogolé- ; tóban. Quintóban és Savonában adja meg.

I zek a városkák mind a liguriai teugerpar- j fon fék Úsznék.

Az olasz történettudós, aki a nevezetes okmányt íöUede/fe, az okmány tartalmából

arra a következtetésre jutott, bory Kolum- j b'.e Kristóf ■ ogoleí )ba i. é'Jes:Ly<n Ouintó- ’ *•u s •Jleíí’tí, ö.tci pc llg havo iából .szár-i máznák. *

Berlinben elvittek egy este ;i Krolbche Operu- gartenbez címzett vendéglőbe vacsorázni. A Kro'l- sche Operngarienhez címzett vendéglő egyike azoknak az intim berlini helyeknek, ahol háromnégyezer ember fér el a kertben s a belső helyiségekben. s igy különösen alkalmas arra a célra, bogy a németek, ha egyszer kedélyesen, szűk körben, vagy lehetőleg diszkréten és meghitten óhajtanak eltölteni házon kívül egy estéi, idejöjjenek. Három-négyezer embert befogadó térfogatú vendéglő Berlinben amolyan meghitt lokálnak számit, ahogy Parisban a „bon petit coin“- ekról beszélnek, — egy hely, ahol majdnem egyéni a kiszolgálás, nincsen különösebb tolongás, éppen csak az a párezer ember van együtt, kiknek jelenléte eLkerüIhetetLeuü] szükséges ahhoz, hogy egy német ember nyilvános helyen jól és meghitten érezze magát. Egyszóval, berüui fogalmak szerint, az ideális lokál arra. bogy intimen és kedélyesen töltse el az ember az estét. Sok van ilyen Berlinben. A némöt kedély fejlett kollektív tendenciája megalkotta ezeket a mammut-ezóra- kozóhelyeket, ezeket a belát'hatalan cukrászdákat, sör-dómokat, borkated ralisokat, likőr-amfiteátrumokat, ahol hétköznap este is emberek ezrei ünneplik összebújva a maguk sajátos szokásai szerint az élet örömeit, vagy azt, ami nekik életöröm, — nem nagyon csöndesen, de nem is nagyon dallamosan, ötveutagu szalonzenekarok hangjaira csoszognak százával és százával a láne- parketten s ezrével telepednek az asztalok mellé, egymás lábait taposva, egymás derekát furdalva, mert nekik igy esik jól’a jelenlevők csak ezres turnusokban érzik jól magukat, mi közünk hozzá? Kollektív érzésű nép. ez az erejük. Mi másképen szoktuk meg. másképen Ör' uk, szórakozunk, finnyásabbak vagyunk, szeretünk lehetőleg exkln- zive mulatni, kényelmet, figyelmet, csendet követelünk kedvenc vendéglőnktől, ez a mi iskolánk. Az övék se rossz s tudják ők jók miért tömörülnek minden lehető és lehetetlen alkalommal: ez a tömörül ősi hajlani csinált hetveuvriillió szerény, dolgos ón jóindulatú magánemberből egy bel ven milliós uagyambíeióju. nagyétkű- birodalma'. Egyesül ésbei.i az erő. No. nézzük tovább.

Ebben a Krollschc Oporngartenben lehat, amivel különben idegesebb embereknek álmodni leijét. mert Dante poklában nyüzsögnek úgy össze* •zsúfolt emberi testek s úsznak a távoli körben rángulódzó karokkal valami távóli dobzene ritmusára. egy különösen forró, lehat különösen zsúfolt c» berlini szívnek különö-mi Ír<■»«)\<• x este a terr.w. asz Iáját ól. ngy fé’enioloí rő1 bámulva hu -'zn id-ug C'i a ka-.argó, ardaJan, ezer és ezer összezsúfolt testből „ Ve rgn ttgu il gsbe tr i eb“ - el szervezel! tömege', egyszerre megértettem, tőgy mi az. ami valakit, aki nem német s esetleg huzamosabb időt élt latin országokban, menthetetlenül tiszteletre készlet a németekkel szemben? s e tisztelettel egyidejűleg olyau alaposan és örökre el is választja tőlük, bogy ember legyen az a szegény Briaod, ahogy ember volt szegény Stresemanri, akik az európai probléma két partja <zt tátongó szakadék fölött a megértés Uidját, ha akái>csak a közös érdekek szükségességének hidját akarják épiteni. Minden francia, minden olasz egy kis, külön önkormányzattal biró világ egy némethez képest, aki tudvalévőén egyedül senki, kettesben egylet, hármasban nagyhatalom. Én az exkluzív semmiből jöttem, Budapestről, ahol aztán un kell panaszkodni, hogy sokan vannak a lokálban, mindenki egyedül mulat, ahogy tud s nehéz megszokni a budapesti szemnek ezt a népgy ül ésszerű berlini lokaléletel. De ők jólérezték magukat s végre is ők voltak odahaza. A metropolis közepén táncoltak, a négymilliós város mulatott munka után, óriási, csoportokban, a magányos néző az élet súlyos és meleg lehelletét érezte a tikkadt világváros fölöli s ez az érzés vonzó volt, biztató, ingerlő — igen. elvegyülni közöttük, ha lehetne, elmenni egy nagy, céltudatos, egészséges emberi közösség egyik névtelen tagjának, sodortatni, a sodródásnak nem pesti, hanem világremii értelmében. egy hasonszőrű nagy tömeggel, bele- ' feküdni a kollektív életnek ebbe a nagy Golf- áramába s úszni velük az egyetemes emberiség uagy, távoli és közös céljai felé... Háromezer ember táncolt itt, férfi és nő nagyjából egy osztály gyermekei, a kispolgárságból polgáriság felé törő, A kategorikus imperativus drillje alól felszabadult német polgári l.meg egy regimentje, amely a maga világvárosában most kezd polgáriasodul. valahogy belenevelődni mindabba, amit megalkotó!.!. Egyformán ötlözött férfiak és egyfor- I mán öltözött hölgyek vollak cz.uk. sőt egyformán j rosszul öltözöttek, ami szintén csal: alázatos meg- I jegyzés, mert általában azt'latja az ember minden- : felé, hogy csak koldusnépek gigerliskeduek, egű- | szén uagy népek rosszul öltözködnek s fütyülnek j erre a problémára, mint a francia vagy a német, j sőt akár az angol, akármi! mondanak a pesti divatdiktátorok. Bámulva ezt a tömeget, elfogja az í idegent az a tömeg idegesség, az a szédülés, mint ■ ha nagy víz fö'é hajolna s fél, hogy elveszejt! magát. Mert...

... Nem az egyéniség váVágat ó'jiik valahogy • mind il! Európában, őpnen ugv. mint odaát Amerikában mi. a m •irepolisok part újai.’ Kn azt Ili' j szem meg, hogy külön világ vagyok, saját külön j naplementével és gravitációé törvénnyel é« izléVÁLASZTÁSI NAPTÁR

^ Október 2-tól h október 15-ig a választói névjegyzékek a községi hivatalokban közszemlére vannak kitéve.

Október 12-ig bezárólag a pártmeghatalmazottaknak be kell jelenteniök minden körzeti választási bizottságba egy reudee és egy póttagot- Október 15-án délelőtt tíz órakor ül össze Prágában először összehívás nélkül a központi választási bizottság.

Október 13-án déli 12 óráig * pártoknak a

kerületi választási bizottságok elnökeinek kezéhez le kell fizetniök a szavazólapok aokszorositi- sárért kivetett .költségeket Október 17-ig a hivatalos lapban közhírré teszik az összes érvényes jelöltlistákat.

Október 20-tól október 27-ig a választói névjegyzékek a községi hivatalokban ismét ki vannak téve közszemlére.

Október 24-ig a községi hivatalok az ezernél

több lakossal biró községben minden választónak a lakására kézbesítik a szavazólapokat és a választói igazolványokat

Október 25-ig a községi hivatalok az ezernél

kevesebb íakóssaf bíró községekben is kézbesítik minden, választónak a lakására i szavazólapokat és a választói igazolványokat.

Október 27-én reggel nyolc óráig a körzeti választási bizottságok elnökeinél bejelenthetik a párt-bizalmi személyek.

Október 27-én reggel nyoe órakor minden választási helyiségben megkezdődik a szavazás. Október 29-én délelőtt tíz órakor székhelyeiken

összehívás nélkül összeülnek a kerületi választási

bizottságok (I. skrotinlmn.)

November 4-én délelőtí tíz órakor a központi választási bizottság* összehívás nélkül összeül Prágában (II. és III. skrutinium). Ekkor nyújtják be a pártok a TI. és III ekrutini’tnr részére jelöltlistáikat

November Il-ig, (illetőleg a választás eredményétől számított 1* napon bJ~d) benyújthatók a választási bírósághoz a választásé* 1: elleni felebbezéeek.

sekkel és vél emu u.vekkel, — de ha föléje hajlok, különösen Berlinben, metropolisi partájéletemnek, hőkölve látom, hogy színtelen viacsöpp vagyok egy óriási szintélen kultura-hullámtaréjon, aki csak hiszem, hogy agy lakom, öltözködöm, étkezem, közlekedek, sót beszélgetek és gondolkozom, ahogy kedvem tartja, — a valóságban már régen, elmerültem abban a kulturstílns-érban, amivel a metropolis tempója sodor s amire az ó kitűnő német szavuk az, Bogy „Entpersönlichnng", egy folyamat, amit, ha utánanézünk, ki tudunk mutatni magunkon és egymáson, ami felé törekszünk, mert megoldás, a kor megoldása az egyén részére, megkönnyítése az életfelelöse égnek a bizonyos téves értelmezésben, erőtéijesitmény is — az elszemélytelenedett metropolis-partáj büszkén utal arra, hogy „azonos", hogy „éppen olyan", ízlése, kcmverzációjának szókincse Gépi be egy átlag metropolis-szalonba s kíséreld meg „társalogni."!), szépségideálja, életsz kásái és életcéljai önérzetesen simulnak a közösség igénytipusai- hoz. Tromf nem a szépség többé, hanem az általánosítható képeslap-pofa és sikkes azt gondolni, hinni, tenni, amit a helyzetünkre szabott osztály gondol, hisz vág}' tesz. A kollektív gőg le mosolyogja és idegorvoshoz utalja az „egyéniség" véleményeit — gazdasági trösztök öltöztetnek, etetnek, foglalkoztatnak, szellemi és művészt) trösztök nevelnek, müveinek és szórakoztatnak. Ha nem 1* életveszélyes, mint Amerikában, de drága és költséges passzió ma a német és angol metropolisokban „egyéniségnek" maradni, — Paris az emberi stilusfejlődés problémájának külön fejezete marad, mellyel éppen e kritikus átmeneti pillanatában (e pillanatban még három és félmillió egyéniség mászkál Párisban) nagyon izgalmas és tanulságos dolog foglalkozni.

A metropolis ko 1 lektiv-üntudatu pártájának tudatos vagy tudatlan ideálja a diktatúra, Moszkvától Rómán át Newyorkig. megtestesítve egy személyben vagy egy rezsimben, vagy egy trösz akaratban az a vágy, melyet a kollektiv-állat. létfen- tartási okokból kénytelen elnyomni magában: vágy a hatalom, vágy a brutális egyéni cselekvési szabadság utón. Bizonyos kérdésekről bizonyos kész nézeteim vannak, lemezek, melyeket mechanikusan pörgetek le s képtelenül és tehetetlenül ''"védekezem a belém idegzet* szöveggel szemben. Bútort olyat veszek, amilyet adnak, szövetet, amilyet kedvük van eladni, zenét a suszterinas trágár füttye pofoz belém, reggeltől estig nyomtatott papiroson dögönyör. a metró- polis-diiifalura ura idegeimbe készséget a jóra és a rosszra. Én, hol vagyok ón? Egy szánalmas, felöltöztetett figura jár, ágál, szaval, hogy ő igy és ö úgy, — a valóság az, hogy a lótfentartás első mozdulatánál meg kell alkudnom mindem hitemmel, ízlésemmel, szokásaimmal, szóval „egyéniségemmel", ha harapni akarok a kollektív kenyérből. amit Tröszt-Cézár ax orrom elé tart.

„lob kösse Ihre Hand, Madame..."

De nem, de nem ... vigye innen azt a kecses mancsát, édes... nem csókolom és nem órzó- kenyülök és nem egyezem bele és nem epedet, akárhogy' terrorizál. Tudom, hogy komikus ós nem >ik kés ebben a stilus-hullámban ..egyéniségnek* maradni, Isten nem részvénytársaságot alapitól), Iliméin egy világot s ha távoli ée elfajzott rokon vagyok is, az az utolsó szikra halhatatlan, ami bennem vau, tartja n rokonságul Azzal, Aki ezt a szikrát a Maga kénére formálta. S nem képeslap-ideált gondolt cl. hanem etíiberl.

Hogyne, szűkülök, mert veszélyben vagyok. Veszélyben vagyok, mert tudom, hogy az egyéniség mélyebb értelmében erő. a produktív ri- iégi.'ró ejft pozitív sugara, amiben hinni keli m értelem utolsó viHajtásáig, inig csak ol ttom ha- mályosodik u bég^tő nyáj kollektív zsivajában4