Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-11 / 231. (2156.) szám

'PRKGAI-A\AGtflR'Hl PlifiV 5 Az ezermester Ezer Az ezermester neve Tmisend: Ezer. Ma vizsgálati fogoly, holnap talán minden alki­misták álmának a megvalósítója. Tausend aranyat csinált mesterséges utón, a legneme­sebb fémet, az emberi akarás konkrét glorió- láját nem nemes anyagból készíti. Nagy ember, ha ez igaznak bizonyul: a leg­nagyobb és leghatásosabb filozófus, megváltó­ja az emberiségnek, aki egy furcsa fintorral rántja le a leplet egy émüzezredes álomról, egy délibábos őrületről, az aranyról. Aranyat csi­nál a vegyi laboratóriumban: kiölti a -nyelvéi, mintegy mondván: Ezt gondoltátok a legmé­lyebb bölcsességnek, ed a sárga valamit tar­tották a bölcsek kövének, emberek! Itt van: egy vegyi formula, kémiai képlet az álmotok, reménységtek, imátok! Ha ez igaznak bizonyul —: senki nála job­ban, rövidebben és velősebben nem mulatta ki a vwnilwtwm vamimt, Ennek a csodának hinni fognak. Az elszontyolodott, a kétségbe­esett, az ujjongó és lelkesedő emberiség uj hajnalok előli állna, ha ez igaz volna. Ha igaz volna, amit a müncheni pénzverde igaz­gatója eskü alatt bizonyított, hogy Tausend, akit drákói szigorral tetőtől talpig megvizsgál­tak, akinek precízen felülvizsgált laborató­riumot bocsátottak rendelkezésére, akit ink- vizmóra emlékeztető szigorúsággal ellenőriz­tek, amikor aranyat készített — hogy l’ausend valóban hamis italian aranyat készít, hogy kétség nem férhet a Tausend féle arany szín- tisztaságához, akkor elérkezett az Arany al­konya. Az emberiség alkimista álma, ez az örök sóvárgás az arany után megvalósulna és a megvalósulással ez az ősrégi álom véget is ért volna. Következne valami más, valami egészen uj, ami talán semmiképpen sem ha­sonlít az eddigi korhoz. Aurea príma sala est aetas — az aranykor volt az első kor, az emberi fejlődés gyerek­kora. Tausend ur bűvészmutatványával egy uj kor következne: vele együtt egy uj Ovidius, az uj kor uj dalnoka. A római Ovi- dius ugyan azt a kort mondotta aranykornak, amelyben még nem ismerték uz aranyai, de :i fejlődés az ellenkezőt bizonyította. Most, úgy látszik, tényleg az aranymentes kor kö­vetkezik: Tausend ur sikerült kísérteié ér­ték'elenilette az isieuriiUtt aranyat. Sinai hegye alatt az élelmes sivatagi zsidók kelleinelcs táncot lejlettek az aranyborjú körül, amikor Mózes, a nem nagyon kedvelt prof ét a lehozta közéjük a prometeuisi tüzes Tíz pysrncsolalúi. A kötáblákat dühében ügy a sziklához vágta, hogy darabokra törtek. Ez volt a Szellem és az Arany első nagyobbfaj­tája mérkőzése az Arany javára. Mert azóta ö az ur. Az emberiség a Tiz parancsolat he­lyen megelégszik evvel az egy parancsolat­tal: Arany! Másfél milliárdnyi ember agya, a legtehetségesebb és a legbuiábbak, a lég- brutális ablmk és a legszelídebbek minden megmozdulása, minőén célja, minden gondo­lata: .Arany, „Ne ölj!“ A Tiz parancsolatnak ez az egyik legfőbbje. „Ölj!“ Ez az Arany parancsa. fis az emberek öltek, hadjáratokat vezettek, temetővé tették egyenlővé a földet az Arany paa'ancsára. ,Mi lesz az asszonyokkal? Az 6 kedvükért tomboltak az örökkévaló anmyoratúk. Nem fgoják „aranyba foglalni‘ azt, ami a legbe­csesebb, nem lesz senki „aranyos^-m drága... Mi lesz? Mit tett Tausend ur, az ezermester? Kalifornia nevetséges rajongás: őrületbe szökkent százezernyi akarás gyerekes fan­tom. Megszűnik a szociális kérdés és az aranyostor suhogása a fejek fölött. A leány azt a férfit fogja választani, aki férfi a sze­mében, nem pedig azt, aki az arany révén gondtalan életet biztosit neki. Vagy uj csere­eszköz után fognak nézni ? Erő fog szembe­fordulni az erővel, mint a kulturális fejlődés hajnalán? Nem lehet erről ma még beszélni. A dimen­ziók szétvágódnak és az aranykorra követ­kezik, aminek következnie kell. De mór eb­ben a pillanatban is meg kell állapítani, hogy a Tausnd-féle újkori csodának van egy mel­lékzöreje, amely — ha odafülelünk — a tu­lajdonképpeni vezérszólam. Tausend ezer­mester ugyanis vizsgálati fogságban ül. Le­tartóztatták. Ne-m azért, mert az állata készí­tett arany nem valódi arany. Ellenkezőleg: hites t&nuságoft tett az uj, mesterséges arany mellett egy hites szakférfiú, a müncheni pénzverde igazgatója. Az uj próféta más okokból került hűvösre. Azért, mert á.z egy­kori bádogosmester, akit Ludendorff tábor­nok is próféciáit, nagy összegeket veti fel német és osztrák tőkésektől de az így az ranykészítés cédára összegyűjtött tökét nem kamatoztatta, azaz nem csinált a pénzből aranyai. Ezt. pedig minden tökét joggal el- tdrhalja attól, akinek tökéi, kölcsönöz. Kima­radtak a kamatok és Tausend a tőkékéi sem 1929 október 11, péntek. Életfogytiglani iegyházra Ítélték az ösvényesi gyermekirtó suhancot A 2í éves degenerált bűnözőt a bíróság örökre kiközösiteíte a társadalomból — A drótos feleségének szörnyű tragédiája a trencséni esküdtek előtt — Trencsén, október 10. (A P. M. H. műnk a. társá­tól.) A trencséni esküdtszék ma tárgyalta Skrba Vendel borzalmas bűnügyét. A 21 éves degene- rált arcú s a bíróság éiőtt is állandóan mosoly­gó gonosztevőt. borzalmas bűntett elkövetésével vádolják. Egy falusi asszony házába tört be, ihogy onnan raboljon és az asszonynak ottlhon hagyott két kig gyermekét, akik a rablótól meg­ijedtek, meggyilkolta. Strba Vendel személyi ada­taiból sötét kontúrokban bontakozik ki egy meg­romlott fiatal élet. Tizenöt éves volt akkor, ami­dőn meghalt az édesatyja és világgá kellett men­nie. Először munkát keresett, mikor azonban egy­két helyen alkalmazást talált, vérének romai-á­ga bűnös tettekre hajtotta. Gazdáit meglopta és azután kereket oldott. Többször elítélték lopás­ért, csavargásért, börtönben tilt Pozsonyban, Oj- mützbeu, Máhriscth-Ostromban és még több inás helyütt. Amikor Lacika elnök felszólítja, hogy mondja el, miképpen követte el rémes tettét, amely miatt az esküdtül r óság elé került elfogulatlanul, mint­ha egyszerű történetet mesélne, sorakoztatja egy­más mellé a megdöbbentő részleteiket. Március 22-én boosájtottak el * máhrisdh-ostraui fogházból. Amint x börtön ajtaján kilépett, nem volt még semmi határozott szándéka, nem tudta, mihez fog. Elindult szülőfaluja felé. Két napig gyalogolt, amiig hazaért a tremcsénmegyei ösvé­nyéé községbe, amely a Zsolna—Gsaca közötti vonalon fekvő, 1400 lakost számláló kis hegyvi­déki település. Virágvasárnapja előtti szombaton, az esti órák­ban érkezett meg szülőfalujába.. Bár édesanyja és több testvére lakik ott, nem tért a szülői házba, hanem belopódzott Ma- saryk Ágnes csürjébe és ott aludta át az éjsza­kát. Yirágvasárnap reggelén x jámbor falusiak mind a templomba siettek, hogy végighallgassák a Passiót és felidézzék lelkűkben a Megváltó kín­szenvedésének állomásait. Strba Vendel azonban nem gondolt a templomra, nem emlékezett meg az Üdvözítőről, aki a szeretetet prédikálta-, ha­nem borzalmas terv elkövetésére gondolt. A csűrből megleste, hogy mikor távozik eű Ma- Siarykné házából, hogy távolléte idején kifossza lakását. Tudta, hogy a ház őr Ízetlen marad, mert Masa- rykné drótos férje az esztendő legnagyobb részé­ben távol van övéitől és a lakásban ilyenkor Csu­pán a gyerekek lehetnek. Maearykné délelőtt 11 óra tájban ment a templomba tiz éves fiával, má­sik két fiát, a bölcsőiben fekvő Vincét és a hat éves Ádámot otthonhagyta, Ádámot azért, hogy a kis Vincére vigyázzon. Alig hagyta el az asz- szony portáját, amikor Strba kilopódzott a csűrből, egy kapát fogott fel s belépett a szobába. A hat éves Ádámmal találta magát szemben, aki­től megkérdezte, hogy hol tartja édesanyja a pén­zét. A kisfiú vagy nem tudta, vagy nem akarta megmondani ezt, miire Strba a szekrény félé in­dult. Ad ám erre sikoltozni kezdett, amire a bestiális suhanc magasra emelte a kapát és azzal több­ször rásujtott a hat éves gyermek fejtre, aki hörögve zuhant le s néhány perc múlva súlyos sérüléseibe belehalt. A lármára a nyolc hónapos Vince is felriadt ée keservesen kezdett sírni, amire Strba, hogy őt is elballgaátaasa, többször ráütött kapájával. A gyének is olyan súlyos sé­rüléseket snenvedett, hogy egy óm mtdva ed­pusztult. A borzalmas gyilkosság elkövetése után nyugod­tan, mintha semmi sem történt volna, leült az asztal mellé s elfogyasztotta a Masarykné ebéd­jét, egy tányér levest és egy tányér főtt tésztát Ezután bement a kamrába, felnyitotta az asszony- ládáját, kivette 44 koronányi készpénzét és zeeb- revágta azt. Éppen távozni akart, amikor a misé­nek végeztével Masarykné hazatért a templom­ból. Az asszony tiz érvéé fiát előre küldte s a gye­rek, mielőtt benyitott volna, benézett az ablakon, hogy megnézze, mit csinál két kis öccse. Szörnyű látvány tárult szemei elé. A lakásban minden össze-vissza volt forgatva, a falak vérre] voltak befecskendezve. Ádára élettelen holtteste ott te­rült el a földön^ Kétségbeesetten kezdett a halál­ra rém ült gyének sikoltozni: — Édesanyám, rablóik...! Maearykné rettenet esen megijedve sietett az aj­tóhoz, de anrtrkor ki akarta nyitni, Strbával találta szembe magát, aki felemelte a váres ka­adta vissza, nem részesítvén üzletbarátait — és feleit az arany áldásban. Hogy történt? Tusend aranygyárol alapított, nagyban fab­rikálta az aranyat, mindenki elölt úgy végez­te a kísérleteket, hogy senki sem gundulha- fott csalásra, minden arannyá vált, amihez ez a>z uj Midiisz király hozzányúlt, csak ép­pen egyetlen egy és legfontosabb dolog nem: nem vált arannyá az az arany, amelyet a tőkésektől alapításokra felvett, fis nem arannyá nem váll ez az arany: szerte foszlott, semmivé lett, letűnt, a tőkések bottal üthet­púit, hogy Masaryknét is agyonüsse vele. — Az asszony karjával elhárította az ütést és Így csak kisebb sérülést szenvedett. A rablógyilkos most viiBszaszaladt a csűrbe és elrejtőzött a szalmába. Az asszony kétségbeesett siránkozására- egybegyűltek a falusiak és lepiszkálták Strbát a csűrből, amíg a csend­őrök megjöttek, hogy el ne szökhessen egy fá­hoz kötötték. így került a notórius gonosztevő két nappal a börtönből való kiszabadulása után újból az igaz­ságszolgáltatás kezére. A mai tárgyaláson Strba azzal védekezett, hogy a rablást azért követte el, mert a börtönből való kiszabadulása után két napon át nem evett. A gyerekeket nem akarta megölni, csak el akarta őket hallgattatni. A tanúvallomások során kihallgatták a szeren­csétlen édesanyát, Masa-ryknét is, aki zokogva mondotta el, Virágvasárnapjának borzalmas élmé­nyeit. Amikor az elnök megkérdezte Strbától, hogy van-e valami megjegyzése Masarykné vallomásá­ra, a gonosztevő mosolyogva válaszolta: és asztaiiviz. nbb ásuányuizkereske- ricrban, drogériában, :mben és káuéházban. — Én miattam az igen tisztelt bíróság akár kö­telet is adhat, nekem az mindegy! Még néhány tanút hallgattak ki, majd délután Vujta dr. áliamügyósz tartotta meg a vádbes-zé- det és Zatykó dr. trencséni ügyvéd mondotta- el védöbeszédét. Az esküdtek verdiktje Strbát két­szeres gyilkosságban és rablásban mondotta ki bűnösnek. A bíróság az esti órákban hirdette ki a* ítéletet, amely Strba Vendel büntetését életfogytlgílani tégy- házban szabta meg. Az elitéit az ítéletben megnyugodott, a®ónban vé­dője semmiség! panaszt jelentett be. TTiffTTOT—------ --­Az osztrák kormány tizenötmillió sillingnyi részvényt vesz át a Hitelintézettől „A Heimwebr-mozgalom okozta a Földhitelintézet összeomlását'* Bécfl, október 10. Kunsohak keresatényszo- cialiőta képviselő egy bécsi pártgyülésen el­lentmondást nem tűrő hangon és minden félreértést kizárva kijelentette, hogy a Hoirmvehr-mozgaiom okozta a Földhitel- in<eiei Összeomlását. Kijelentette, hogy Ausztria ezúttal még -agy­ain gy kievickéit a hínárból, igaz ugyan, uogy mind d két szemére jói*.-a ütést kapott. Az egyik szem a postatakarékpénztár, a másik a Nemzeti Bank. Beszédébe í felemlítette, hogy csak szeptemberben öt millió dollárt és r, agyő 5 szegő. más valutát vettek ki a betevők Bégben. ő is azt állítja, hogy az állami postatakar^pénztár húsz millió siJIing veszteséget szenvedett a Földhitel- intézet összeomlása révén. Elképzelhetetlen — mond itta Kunsohak - , hogy ha két ellenséges hadsereg áll egymá­sul s'/.ep ben és nap-mp után egyre fenyege­tőbb magatartást tanún*, hogy ez ne volna hatással a lakosságra. Véget kell vetni a kölcsönök fegyverkezés­nek és meg keli találni a béke útját. A nagy politikai és gazdasági problémákat nem lehet fegyverrel elintézni, hanem csakis a demokratikus eszközök dönthet­nek. Réce, október 10. A Neues Wiener Tag­blatt, Sieghartnak, a Földihitel intézet volt el­nökének az orgánuma azt írja, hogy a Hitel­intézet veszi át az összes kiváltságokat, igy többek között a Föl-dhitelintézetnek azt. az előjogát is, hogy zálogleveleket bocsáthas­son ki. * A Hitelintézet részvényeiből az állam pro­vizórikusán körülbelül 15 millió sillingnyi értéket fog átvenni. A Hitelintézet azon fog fáradozni, hogy ezt a r észvényfcöteget egy éven belül plaszirozza. Az állaim a Földhitelintézetnél befektetett pénzeket továbbra is a Hitel intézet birtoká­ban fogja meghagyni. A Nemzeti Bankkal egyezség történt arra nézve, hogy tizenöt millió dollár értékű külföldi kölcsönt a Hitelintézet rendelkezé­sére bocsát. A Hitelintézet arra fog törekedni, hogy a Földhitelintézet vállóobl igáját leépítse, de lék a nyomál. Ezért tettek ellene feljelen­tést és ezért tartóztatták le Tausendot. Ez az arany csinál ás Achdles ■ sarka, akkor is, 'na Tausend az Ezeregyéjszakába illő bű­vésze ff el tényleg aranyat csinált, volna. Ezen a ponton metafizikába vész minden konkré­tum: az arany, az én a te. a ne. a ti. az ö aranyuk minduntalan eltűnik az — ö kezén. ói most. Tausendek hívják. Ezer neve van. Nem mind arany, mv> fénylők. Legkevésbé i az arany csinál ás és az arany maga. Neubauer Pál. * nagyobb méretű prolongációkat is terveznék. A tőzsdei kamara a Hitelintézetnek köszöne­tét fejezte ki, hogy ilyen energikusan lépett közbe. A Neue Freie Presse szerint számtalan ipa­ri vállalat jutott a fúzió révén a Hitelintézet érdekkörébe. Ezért az ipar köreiben is nagyobb fúziók lehető­ségével számolnak, főként a textil-, vala­mint a mozdony- és az autóipar terén. A fúzió következtében a kormány ankétja, amely az osztrák :ipar helyzetéről.volt hiva­tott tárgyalni, valószínűleg elmarad. Az osztrák szociáldemokraták az alkotmányreviziá ellen Bécs, október 10. Az osztrák szociáldemo­krata párt rendes évi kongresszusán Bauer Ottó beszédet mondott az alkotmányreform kérdéséről. Az osztrák szocialisták vezére rá­mutatott azokra a gazdasági károkra, ame­lyeket a Heimwehr-mozgalom és Ausztriának két fegyveres táborra való bomlása az or­szágban okozott. A külföldi hatalmak nem folyósítanak kölcsönöket, a belföldi tőkések pedig sorra kiveszik betéteiket az osztrák bankokból és a külföldön helyezik el, mert a belföldi pénzintézetek a fenyegető polgárhá­ború miatt nem nyújtanak elég biztonságot. A Földhitelintézet bukása erre a pánikat­moszférára vezethető vissza. Bauer Ottó szerint az osztrák burzsoázia a Heimwehrek ellen úgy akar védekezni, hogy beleegyezett az alkotmány reviziójába. A többségi pártok kihasználják a zavaros hely­zetet és a maguk kényére-kedvére alakítják át Ausztria közigazgatását. Ugyanakkor a fa­sizmus csiráit is becsempészik az államba. A szociáldemokraták véleménye szerint az alkotmányreform tervezete elfogadhatat­lan. A munkásság sohasem egyezik bele a választójog megszükitésébe és nem szavaz meg olyan alkotmányt, amely Bécsnek ké- * vesebb jogokat ad, mint a tartományoknak, Bauer szerbit az alkotmányrevizió kérdésének eldöntésére az egyetlen mód a népszavazás, mert a népszavazás nélkül a szociáldemokra­ták parlamenti obstrukciója lehetetlenné teszi a további tárgyalásokat. Ha a polgári pártok azt. hiszik, hogy az alkotmányreformmal meg­fékezik a fasiszta veszedelmet, tévednek. A köztársaságot a polgárháborútól és a gazda­sági összeomlástól egyedül a belső lefegyver­zés menti meg. A munkásság a szavazócédu­lák demokráciájának utján halad, de gépfegy­vergolyókra nem lehet szavazócédulákkal vá­laszolni s igy a munkásság is kénytelen elő­készületeket tenni az esetleges polgárhábo­rúra.-— Szüreti mulatság. Bátorkesziről jelentik: A Szlovenszkói Magyar Kulhiregylet bátorkeszi he­lyi csoportja múlt vasárnap sikerült szüreti ün­nepélyt rendezett alaptőkéje javára és a szegény iskolások támogatására. A minden izében sikerült mulatságon a régi népies szokást, a szüreti felvo­nulást is meg akarták rendezni, de ez* érthetet­len okokból betiltotta a hatóság- A mulatság mégis fényes sikerrel végződött, ami a lelkes ren­dezőség érdeme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom