Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-01 / 222. (2147.) szám

2-PRA* A(-y v 'tAOlíAlR.H 1 RLA»

19t9 október 1, keddi.

újból való egyesítésére meg fog szűnni. Ez a törekvés mesterséges. A régi Magyarországon mégis csak kisebbség uralkodott.

— Tudja kérem, hogy nemzőit egy szlovák iskola sem? Ma háromezer van. Mindenesetre Magyarország sorsa nagyon kemény. Ha megnézi a térképet és a statisztikát, Magyarországtól régi birtokállomá- nvának kétharmadát vették el. Nekünk is van egy hétszázezerfőnyi magyar kisebbségünk. Hojry a Dunát is használhassuk, a maerar területből egy csikót el kellett vennünk.

(Nem kérdem, vájjon az elnök elveti-e a határki igazi tás gondolatát. Ennek az ellenkezőjét föbbizben megerősítette).

A csehorszásri németek nem kisebbség, túl sokan vannak és túl erősek ahhoz, hogy kisebbségnek lehessen őket nevezni. Ez önálló probléma.

Az elnök nemcsak egyikben, hanem már évek óta annak a nézetének adott kifejezést, hogy a németek részvételének az államkormány- zásban nagyobbnak kell lennie. Ez sem tartozik beszélgetésünk témái közé.

De már a lengyel korridor egyik beszédtémánk. Nyilvánvaló az a nagy nehézség, amely a végleges megbékélés útjában áll. Az elnök optimista: .,Önök és Lengyelország meg fognak egyezni. Talán még nem világosak , ehhez az utak“. A hang, amellyel Masaryk j beszél, most nagyon bihangsu űzött: Ebben \

a nehéz problémában is megértésnek kell ki- ( alakulnia". r

Tardien a francia-amerikai közeledésről,

Cheren a világbékéért hozott áldozatokról, Painlevé a gigantikus francia erődépitésekről

Franciaországban megkezdődött az őszi politikai idény — Három egymásnak eiientmondó beszéd — A gazdag Franciaország és a miiitáris Franciaország

A francia-német megegyezés

Az elnök újból Európa általános helyzetére tér vissza:

— Egyetlen nemzet nem uralkodhatik Európa felett. Németország nem tudta ezt elérni és Franciaország sem fogja megvalósítani. Ha tisztességes emberek kormányoznak, mindig lehetséges lesz a megértés.

— A megértésnek egyik eszköze Genf. Nem veszi-e észre, hogy a népszövetségi demokrácia mindig erősebb lesz és hatalmában nyer. Genfben kibeszélik magukat az államférfiak és ez a fődolog. Stresemann és Briand megismerték egymást és tárgyalnak egymással.

Európa szempontjából a legfontosabb tény

Franciaország és Németország viszonya. Felvetem a szorosabb kapcsolat gondolatát, rámutatok arra, hogy nagyon messziremenő ajánlatok még a német—francia katonai szövetség megkötését is intendálják. Az elnök igy válaszol: \

— Nem lehet még tudni az eszközöket, amelyeket esetleg alkalmazni fognak. Mindenesetre Franciaország és Németország viszonyának alakulásán fordul meg az európai békeprobléma. Németország viseli a fő felelősséget a béke ügyében.

Közbevetem:

Sok politikus úgy hiszi, hogy a felelősséget levették a vállunkról. Lefegyvereztek bennünket és Franciaország szövetkezett a tőlünk keletre elterülő államokkal. A hatalommal együtt a felelősséget is levették rólunk.

Az elnök nem fogadja el ezt a tételt. Most is biztos, meggyőző hangnemben "beszél.

Paris, szeptember 30. Az őszi politikai szezon a tegnapi vasárnap teljes erővel megindult. Briand kabinetjének három minisztere jelentős beszédeket mondott a vidéken s a megnyilatkozások bizonyára komoly következményekkel fognak járni. A három szónok Painlevé hadügyminiszter, Tardieu hadügyminiszter és Chéron pénzügyminiszter volt.

Tardieu megragadta az alkalmat, amikor MacDonald a B^rengaria fedélzetén Amerikába indult, hogy propagandába kezdjen a francia—amerikai közeledés érdekében.

A belügyminiszter Montfauconban beszélt, az amerikai csapatok egyik emlékművének leleplezésénél. Véleménye szerint a pénzügyi kérdések szabályozása után nincs többé akadálya Franciaország és Amerika intim együttműködésének. Kellogg és Briand paktuma a közös akarat nagy szimbóluma és azt bizonyítja, hogy a két nagy nép, a francia és az amerikai egymás oldalán hivatott haladni a civilizáció élén. A párisi lapokban nagy feltűnést keltett, hogy a belügyminiszter ily nyíltan lándzsát tör az amerikai közeledés mellett.

Chérou pénzügyminiszter szenzációs beszédet mondott Ouistreehonban Franciaország pénzügyi helyzetéről és a hágai konferencia eredményéről. A hágai megállapodásokat sokan megkritizálták, — mondotta Chéron

— Fenyegeti valami Németországot? Nem fenyegeti semmi! És nincs hatalom nélkül. Gazdasági és morális erői igen nagyok. A németek Európa legnagyobb nemzete. Nyolcvan millió. Franciaország csupán negyven millió embert jelent. Ha Németország békés politikát folytat, morális példája lenyűgöző erejű- Ezt megmondottam Stresemannak is, amikor nálam volt. Ő viseli a békéért a felelősséget.

Az elnök demokráciáié

Az elnök még egyszer összegezi a nagy átalakulás facitját: „Visszaemlékezéseim könyvét a világforradalomnak címeztem. A háború forradalom volt. A világ előbbre jutott a háború utján és a háború után. De a legnagyobb lépést előre Németország tette.

Nem vagyok demokrata abban az értelemben, mintha azt hinném, hogy minden ember egyenlő volna. Ellensége vagyok a kom— holott a Young-terv sértetlen maradt. Franciaország áldozatokat hozott, de özek az áldozatok jelentéktelenek s alig nagyobbak, mint egyetlen háborús nap költségvetése volt, A világbéke megszervezése nagyobb áldozatokat is követelhet.

A francia államháztartásról nyilatkozva Chéron idézte a hires római közmondást, amely szerint könnyebb vagyont teremteni, mint vagyon megőrizni. Az 1930-as költségvetésben a kiadások újabb 3300 millió frankkal emelkedtek. Ha a kamara életibelépteti az adókedvezményeket, akkor az 1930-as költségvetés alig mutat barátságosabb képet, mint az 1925-ös mutatott. Fölöttébb óvatosan kell kezelni Franciaország pénzügyeit. Az adócsökkentést nem lehet visszacsinálni s az előirányzat szerint Franciaországban 1930-ban 2135 millióval kevesebb lesz az adóbevétel, mint az elmúlt évben volt. Mindazonáltal a helyzet nem reménytelen és Chéron frázis nélkül megállapíthatta, hogy a francia pénzpiac ma a világ első pénzpiaca és csaknem elérte a háború előtti nívót.

Painlevé hadügyminiszter Badoavillében beszélt. Véleménye szerint a francia hadsereg kettős kötelességet teljesít. Egyrészt katonailag rendben kell tartania Északafri- kát, Szíriát és a gyarmatokat, másrészt az anyaország védelméről gondoskodik. Ez utóbbi feladatot a Ieghathatósabban a hatámunizinusnak és mindent egyenlővé tevésnek, mert éppen ellenkező értelemben a társadalom hierarchikus felépítését tartom szükségesnek. Amit demokráciának értek, az a követelmény, hogy minden hangot meg kell hallgatni és a jogot biztosítani kell.

Három kimondott theokrácia eltűnt s Európa előrehaladt. Briand ma már beszélhet az európai Egyesült Államokról, ha abból rögtön nem is lesz valami. De mit jelent az* hogy egy francia erről beszél? ■*,

Az utolsóelőtti nagy háború után negyven évig béke volt. Most, amikor senkinek sincs pénze, a békének nagyobb iíitervellu- ma következik. Ezt az időt Európa azért kapta, hogy a kisebbségi problémákról és Európa felosztásának hibáiról megegyezzen. Az őszinte emberek mindig meg tudnak egyezni.

Az elnökkel való beszédem több mint másrok katonai megerősítése szolgálja. Eddig két álláspont küzdött egymással hadügyi körökben. Az egyik szerint a határok védeF mét a tüzérségre kellene bízni, a másik szerint a mérges gázokra. Két év óta a viták elcsitultak és a megerősítés terve elkészült. A jelen pillanatban óriási erővel dolgoznak a keleti határokon g a jövőben a munka irama újra növekedni fog. A Rajna védelmére szolgáló blokkházak és kazein atták fele elkészült s a többi munkában van. Elzász és Lotharingia északi frontján 1930 márciusában befejezik az erődök építését. A francia hadseregben foganatosított reformokról szólva Painlevé kijelentette, hogy az uj mozgósítási terv 1930 októberében életbelép. Manapság egyre nagyobb teret hódit az a gondolat, hogy az általános hadkötelezettség alapjára helyezkedő nemzeti hadsereg rendszere elavult és túlhaladott. A német hadsereg példája mágikus erővel sok francia fantáziáját befolyásolja, aki arra hivatkozik, hogy Németország olcsóbban és az általános védkötelozettség bevezetése nélkül is hatalmas és átü toképe® hadsereget tudott teremteni. Tény és való, hogy a birodalomban rengeteg előnyös dolgot tanultak a békeszerződések rendelkezéseiből, de a tapasztalat mégis azt mutatja, hogy Franciaország a hadsereg tekintetében nem mondhat le az eddigi módszerekről, amely ,.a demokrácia pacifikus szellemének" a legjobban megfelel.

fél óráig tartott és helyenként igen intenzív volt. Ezek a mondatok, amiket visszaadtam, természetesen osak kivonata annak, amit az elnök mondott. Az interjúvoló azonban, amint kötelessége is, az advocatus diabelit játszotta, élesen kidomborította a nehézségeket, söté- tebbnek rajzolta meg a jövőt, ellentmondott és Európa bajait feketére festette.

Ettől az állásponttól jelentékeny mértékben eltért, az elnöké, ő együtt dolgozott Európának uj alakján, a müvet, amely az. ő-miivé is, jónak tartja anélkül, hogy hibáit félreismerné. ő mint a tudomány embere politikus volt, mint politikus a tudomány embere és mint államférfi tudós maradt. Azon a magas poszton, amelyre emelkedett, mint államfő, mint kutató és mint aggastyán, aki sokat látott, azt a meggyőződést szerezte, hogy Európa az elért morális bázison olyan materiális jövő- •nek néz elé, amely jobb volt, mint földrészünk múltja.

Lírotlu

RéGény ^

irtaJICRÚDy-GyULa

(51)

Az ágacskát az ujjai között forgatva, arra figyelt, bogy milyen különös, nőies hangja van a vérszagu Zápolyának, amikor itt a király koporsója mellett halkitott és gyengéd szóval próbálta meggyőzni Máriát a maga igazságáról. A királyné talán a vajda szavainak értelmét sem mérlegeié annyira, mint azoknak éppen nőies hangzatát. Hát lehetséges az, hogy az az ember, aki úgy akasztatta a lázadó ,,kurucokat“, mint tavasszal a kártévő varjakat: hangjaiban igy el lágyuljon, bogy szinte a könnycseppek lép- delődése hallatszott szavában, amely könnycseppek fel és alá sétálnak a láthatatlan létrán, mielőtt kibuggyannának az ablakon? — És a nagy izgalomban nőiessé vált férfihang* tovább beszélt, amíg Mária arca epe- szinü lett:

— Itt vannak az 1505-iki Rákos maradékai, akik most is ugyanazt akarják, amit apáik törvénybe iktattak: a Jagelló-ház kihalásával legyen Szapolyai a király Mert női ágon nem örökölhető a magyar korona, még a Habsburgoknak sem.

— Hát ezt majd meglátjuk — felelt olyau csendes hangon Mária, mint aki biztos a .dolgában. A vajda most már hevesebben rövi- debb lélegzetvételekkel folytatta:-r- Itt vannak Fehérvárott ők mindnyájan, akik kezük aláírásával és nemesi pecsétjükké] megfogadták vele, hogy német király

* C#. kir. titkos levéltár: Kém-jelentés. ...séd feminae vaoe loquítur."

többé nem lesz Magyarországon, amint Il-ik Lajos elmegy uralkodni a másvilágra. Itt vannak a szent Márton-hegy bibornokai, a kalocsai és bácsi érsekek, a várad!, az erdélyi, a váci, a nyitrai, a szerem i püspökök, hogy Szent István koronáját az ország egyetlen grófjának fejére tegyék.

— Hát a bazini Szentgyörgyieket a gólya

költötte? — csattant fel Mária hangja. — Magyar királyné létemre jól tudom, hogy két •grófi család van Magyarországon: a Szontgyörgyiek és a tót Szapolyaiak. Mikor lett még király ezekből a comes-ekből?

Zápolya mintha nem is hallotta volna a királyné szavait. A maga igazának bizonyításában mindinkább szenvedélyesebb lett hangja, bár itt-ott még átérzett e hangon valamely asszonyos kétségbeesés.

— Itt van a Csanádi püspök ... Gerván.

— Az a kétmázsás ember, akit vajdaságod nevezett ki: józan és mértékletes élet mód já- ér. jutalmul a szerencsi minorita-kolostor kapujának a sarkkövén? Aki után hat darab fatuskóból ktfaragott széket visznek a csatlósai, ha valahová elindul, mert nem lehet tudni, hogy melyik szék fog összetörni alatta? Akinek a potrohát Szerémy uram szokta kényelmesen elhelyezni a combján? Ismerem őkegyelmét. Gazdasszony volt nálam.

— Itt van az uj esztergomi érsek, Váradi uram, az egri püspök.

— Aki az egyházi átoktól félvén, nem meri vajdaságodat megkoronázni! Sokszor nieg- törölte táskás ujjait asztalomnál. A csirke- zúzát szereti.

— Itt vannak a légi zászlósurak a maguk személyében vagy pedig maradékaikban — Újlaky herceg, Somy, a temesi ispán, lláskny Balázs, a főtámok mester, Pálóez Mihály, a főnohárnoV. Pethő János, felséged volt főajtónál lója, áFkosbázi Sárkány Ambrus, pozsonyi ispán...

— Az pedig nincs itt, mert hűségesen meghalt Mohácsnál.

— Itt vannak a bánok: Nándorfehérvárból, Sabácsból, Szerémségből, a királyi ítélőmes- terek, az országbírók, a várispánok, a dubi- cai gróf — mind-mind, akik ebben az országban valamit számitauak: a dréncsőn; Ku- binyi Mátétól a pozsegai Zalpataczy Miklósig. Akik lelkűkben mind mélyen érzik, liogy a hazáját szerető hü országlakosoknak a mostani veszedelemnek idejekorán elejét kell venni. Országunk szétiforgáosolódoUsága legfőbbképpen annak tulajdonítható, hogy külföldi urak és idegen királyok parancsoltak benne. Mindenki Fehérvárott van, aki Magyarország javát akarja. Szrittey Miklós Ung- ból, Sennyey Sebestyén Sárosból, Vrbászme- gyéből Petrovics Mihály és Vasból szarvas- kendi Sybrik. Még Csapy György uraimat i.s megmozgatták Zemplén ben, pedig az öreg ilyenkor szokott szüretelni, megvárja, amíg összezsugorodik a szőlőiült.

Mária összekulcsolt kezét ölébe eresztve hallgatta az erdélyi vajdát, mintha az vizsgázott volna előtte:

— Kár vajdaságodnak a mondókéját erőltetni a magyar urak nevei felett, jobbára ismerem valamennyíüket, mert Magyarországba jövet, egyebet sem tettem, mint tanultam. Ismerem ezt a büszke fajtát, amely sírig tartó halálos haragra kész, ha egyetlen kom- raát elfelejtenek a nevéből. Megvetőleg vo- n ogat ja a vállát azoknak a tudatlansága felelt, akik nem ismerik a régi családok történetét. A nagyapákról éppen úgy kell mindent tudni, akár az unokákról. Ez a nemzel arra rendeltetett, bogy múltjából merítsen erőt a jövendőjéhez. És éppen az a legna- gvabb baj, hogy a Szapolyaiaknak nincs elég múltjaik ahhoz, hogy jogaik legyen kinyújtani a kezüket Szent István koronája után. A legkisebb magyar nemesnek, aki az ősma| gyarok elejével jövet nem hozott magával egyelhet a Kárpáton át, mint kardot oldalán a maga élete, oltalmára és egy tarisznyára való hunsziv-fümagot a lova táplálására: több jussa van Szent István koronájához, mint a tót Szapolyai aknak, akiknek még a nagyapjáról se tud senki ebben . az országban.

— De annál többet tudunk a kecske- pásztorokról, a Habsburgokról — vetette oda fogbegyről a vajda.

— Igen, egyik ősömnek, Gazdag Albert- nek aranygyapjas nyájai legeltek a tiroli hegyekben. Ezeknek a nyájaknak az emlékezetére alapítottuk az aranyigyapjas-rendet, melyet a világ minden uralkodója büszkén visel a nyakában. Azt hiszem, vajdaságod várainak felét odaadná egy aranygyapjuért...

— A te kezedért! — kiáltott fel hirtelen Zápolya és hangjának nőies gyöngédsége úgy röppent el, mint valamely megriasztott énekesniadár a fészkéből. Még dobbantott is sarkantyus lábával, mintha egy szobor mozdulna meg valamely tulvilági sugallat folytán, midőn váratlanul élet áramlik végig érctagjain.

ó, ki ismerné az asszonyok vérmérsékletét? Mária sem meglepetést, sem haragot nem mutatott Szapolyai kitörésére, mint napjainkban játsszák a színpadon az efféle jeleneteket. Talán még lejebb eresztette ölén két összekulcsolt kezét (amely mozdai- lat igazán nem illett vitézi ruházatához), szelíd megbocsátássá] nézett a vajdára, mint egy szentkép, amelynek az imént egv meggondolatlan zsoldoskatona kardijával átdöfte szivehoiyét. A hangja pedig úgy lengedezett a gyertyák szurkos lángjainak füstjében, mint az olvadás tavaszi szellője, amely útját tévesztve, néha érezhető a téli éjszaka far- kasszaróhan is.

(Folytatjuk.)

r