Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-01 / 222. (2147.) szám
1929 október 1, kedd. T>I«<ImA^AG^ARHTH1jAP Vállalja a martirsorsot, ha tudja, hogy orvosolják a szlovák nép sérelmeit és magadják a szabadságjogokat — Ezt a pert az autonómista gondolat marnei csatijának tekinti — Hlinka uj credója: a dualizmus erőteljes zászlóbontása — „Mától kezdve nem titkos klauzuláról, hanem a turócszentmártoni határozatról beszélünk" Pozsony, szeptember 30. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Pontosan reggel 8 órakor nyitotta meg Terebessy elnök a Tuka-pör mai tárgyalását, amely a mai napon tizedik hetébe lépett. A tárgyalás megnyitása után Ottlik védő reflektált az államügyész pénteki replikájára, polemizált az ügyész kijelentéseivel, amit a rendőrségi nyomozásra és vizsgálatra vonatkozólag tett. Különösen hangsúlyozta azt, hogy Belánsky és Schramm Elnök: Tuka tanár ur, élni Tuka: Igen. Tuka ezután a zsúfolásig megtelt tárgyalóteremben beszélni kezd s elmondja mindazt, amit az utolsó szó jogán a bírósággal közölni akar. Tuka, aki meghűlt s arcban is szem- melláthatólag megsoványodott, fátyolos hangon beszélt. „Államalkotók** és államalkotók — Tekintetes bíróság! A politikai per sokban hasonlít a bíróság előtti párviadalhoz, amikor a harcosok személyében irányok, eszmék, pártok küzdenek. A bíróság vezeti a párviadalt, figyeli, ellenőrzi, de nem oldja meg a vitás kérdést, hanem a párbaj eredménye oldja azt meg, a bíróság csupán megállapítja és a következmények nemcsak személyekre, de eszmékre is kihatnak, amit reprezentálnak. Miről van szó egy politikai perben? A lakosság egy része a hatalom körül csoportosulva meg van elégedve az államrend- del, másik része nem. Az első rész azzal büszkélkedik, hogy államalkotó és csak saját magát gondolja államalkotónak. De a másik rész szintén államalkotónak tekinti magát, mert szintén hozzájárul vérével és munkájával az állam fentartásához. Nem szabad, hogy bennünket megtévesszen az a körülmény, hogy a bíróság előtt nem százezrek, de a reprezentatív harcosok állnak. Katalin vallomása kizárják egymást, szöges ellentétben állanak. Az utolsó szó Jogán Ottlik védő felszólalása után az elnök szünetet rendel el. Szünet után az elnök bejelenti, hogy a vádlottaknál! a bűnvádi perrendtartás értelmében jogukban áll az utolsó szó jogán felszólalni. kiván az utolsó szó jogával? Vártaién polgárháború Nem az egyén életéről és becsületéről I van szó a politikai perben, hanem az állam | életéről és becsületéről, hiszen ezrek és ezrek éreznek együtt a vádlottakkal, százezrek érzik magukat vádolva, elitélve vagy felmentve. A bírósági emelvény előtt az állam egyik része áll szemben az állam másik részével. Vértelcn polgárháború folyik ebben a perben. Az állam perben áll sajátmagával szemben, az állam Ítélkezik önmaga felett. Mi jogászok tudjuk, hogy a bíróság először csak egyesek felett Ítélkezett és sokáig tartott, mig a szuverén hatalom is vádolható lett. A politikai perek, ha az állam önmaga felett ítélkezik, a jognak úgyszólván harmadik dim- menzióját alkotják. Áz ilyen perek Angliában a lordok háza elé kerülnek, a politikai per tehát az állam lelkiismeretének megkérdezése. A gyakorlatban a bíróságnak szörnyű tapasztalatai vannak a politikai juszticiával, mert a politikai juszticia azt jelenti, hogy a politikai harc bevonul a bírósági terembe. Ezt Masaryk elnök, köztársaságunk nagynevű és széleslátókörü államtudósa a jogon vett erőszaknak nevezi. Abszolutisztikus, feudális államban, közvetlen nyomást lehet gyakorolni a bíróságra, demokratikus államban nem lehet. A bíróság előtt két küzdő fél áll. Lássuk mindjárt az egyiket, a közvádlót, hogy mit végez. „Ebben a politikához címzett kávéházban...“ A politikában nem érvényes a tízparancsolat. Justitia istenasszony bekötött szemmel ítélkezik és ez helyes is, mert a tettet kell látnia s nem a személyeket. De a politikai pörökben nem személyekről, hanem elvekről és irányokról van szó, százezrekről, ezért Justitiának világosan kell látni. Én most leoldom Justitia istenasszony kendőjét a szeméről. Az autonómia eszméje a vádlottak padján A vád idehozott egy uj alakot és azt mondta, hogy ez a bűntett. Magyar mentét, piros-fehér-zöid szalagot, magyar kalpagot, gyöngyöket tett rá és azt mondta, hogy ez a magyar irredenta. így állott itt ez a nőalak, amikor Hlinka, a nemzetnek ez a hérosza, eljött ide, leszakította a magyar rongyokat és megmutatta a női alakot: az autonómista politika gondolatát, amely itt a vádlottak padjára kerül. Minden bűnösnek, igy a mi bűnösünknek is meg vannak a személyi adatai. Mik ezek? 1914-ben Oroszországban született, onnan ment át Amerikába, keresztlevelét Pitts- burgban állították ki, Masaryk elnök tintával, a légionáriusok pedig vérrel Írták alá. Az ügyész ur azt mondja, hogy az autonómia eszköz a Magyarországhoz való visszacsatoláshoz. Hogy mi az autonómia konkrétuma, láttuk a néppárt 1928. évi autonómiatervezetét, amelyből kitűnik, hogy az autonómia gondolata három követelést számoz, éspedig az igazságszolgáltatást, az iskola és a közigazgatás autonómiáját, a többi fontos követelést pedig átengedi a centralisztikus igazgatásnak. Ez a pör az autonómisták és az autonómiaellenesek közt játszódott le. Az autonómisták közt sok cseh is van, viszont az ellentáborban szlovákok is vannak. Szlo- venszkó autonómiája nem nemzetiségi kérdés, de az államhatalmi egyensúly kérdése, a modem demokrácia követelése. Autonómia és irredenta Autonómia nélkül nincs demokrácia és Szlo- venszkó autonómiája föltétele az állam jólétének. De a politikai életben hamis politikai bankjegyek vannak, nem tudni, ki nyomta I Fr. Bárta * Co. prágai uridivat én szabásági üzletében Narodní tf. 17. Csákány Károly, budapesti cipészmester készítményei mérték szerint, eredeti budapesti árakon kaphatók. őket, csak a szöveget olvasom és ezek kézről- kézre járnak. A bíróság kezében lévő mérlegen megmérik a bizonyítékokat és az ellenbizouyi- tékokat. A vád bizonyítékai itt olyan nyomorúságosak, hogy a mérlegre kevés jutott, de annál több volt a teória, különösen ami az autonómista gondolat hazaáruló voltát jelenti. Az a vád, hogy az autonomista gondolat haza- áruló, a magyar irredentát szolgálja, államellenes, magyar import, magyar pénzzel dolgozik, megfertőzte az államot, prostituálta magát, mert pénzért eladta magát. Ha arra gondolunk, hogy hogyan született az autonómia gondolata és milyen társaságban, akkor könnyen elképzelhetjük, hogy a légionáriusok és a magas funkcionáriusok nem Magyarország számára vetették fel az autonómia gondolatát. Hlinka azt mondta, hogy az 1921-es autonómia-tervezet szlovenszkói származású, de a vád Levicky kémre és ellenkémre támaszkodik, aki szerint a tervezet Budapestről származik. A világ kapitalizálódott és a gondolat is. A szellemi vállalkozásnak is invesztálni kell. Az irredenta is pénzzel dolgozik. Ami az autonmista mozgalom finanszírozását illeti, jellemző különbség van a vádirat és a vádbeszéd között. A vádirat részletes fejezetben foglalkozik ezzel a kérdéssel, de a vádbeszéd egvetlen szóval sem érinti ezt. E perben rábizonyult Belánszkyra, hogy pénzt kapott a magyaroktól és Hanzalik is akart pénzt a magyaroktól, de neki már kisebb szerencséje volt. Potom pénzért Hanzalik birtokot akart vásárolni Szécheny grófnőtől és a Tolnai Világlapja kolportázsát akarta Szlovenszkón megszerezni, de jó szolgálatai ellenére sem volt annyi szerencséje, hogy megkapja ezt. Mikor látta, hogy a per alatt esetleg a maovaroknak tett szolgálatai nyilvánosságra kerülnek, le- leplezővé lépett eiő s azt mondta, hogy mindezt ő csak színlelte. a vádnak nem sikerült bebizonyítania azt, hogy az autonomista gondolat viselője, a néppárt perverz viszonyban állanak a magyarokkal A védők eléggé foglalkoztak azokkal az eszközökkel, amikkel a rendőrség igyekezett a tanukat az államhüség értelmében való tanu- zásra rábírni. Hallottunk itt pénzigérgetés- ről, licenc-elvonásról, hivatalfosztásról, teré- sienstadti tömlőéről, a kenyértől való megfosztásról stb. Gyermekkorunkban, ha nem voltunk jók, nem kaptunk ebédet. Stöger nem kapott ebédet, mert nem akart jól vallani. Aki jól vallott, az haboskávét kapott, de ebben a politikához címzett kávéházban ezt a haboskávét elegánsan szervírozták, a szalvétára egy ezerkoronás bankjegyet nyomtak. Hogy készül a politikai pör? A bűnöst tanúnak nyilvánítják, a tanút bűnösnek. Közönséges pörökben csak a vádlott múltját kutatják, itt a tanukét, a tanuknál házkutatásokat eszközölnek, a detektívek a védőket és az újságírókat kisérgetik. A vizsgálóbíró tanú volt, az ügyész védő. Hallottuk az ügyész urat, hogy milyen reszkető hangon beszélt Lénártról, akinek nem akartak hitelt adni, amiért hatszor, nyolcszor volt büntetve. Néha az élet nemcsak a közönséges halandó bűnösökkel tréfál, de az államügyésszel is. A Národni Dennik minapi számában arról irt, hogy ezt a Lénártot elhagyta a felesége, mert alkoholista volt. E napokban találkozott az uccán Lénárt a kisfiával, leszedte a fiúcskáról a kabátot és eladta három koronáért. A feleségét, amikor a kabátot visszakövetelte, megfenyegette, hogy gulyást aprít belőle. Ez a Lénárt az, aki itt nemzetmentő munkát végzett és aki jött vallani ellenem. Lénárt esete nem egyedülálló, hanem ő a típusa annak az emberfajtának, amelyből itt és raásütt a politikai pörökben a tanuk serege rekrutálódik. A „megreformált büntetőjog" De a vér nem válik vizzé, én tanár vagyok és észrevettem, hogy ez a pör gazdagította a büntetőjogot. Büntetőjogi elveket eltöröltek e pörben. Mi jogászok például ismerjük az elévülést, most azt láttuk, hogy ebben a politikai pörben nincs elévülés. Negyven évvel ezelőtt méghajigáltam kővel Schwarzot s ezt most szememre vetették. Uj jogi fogalmak keletkeztek igy, pszichológiai alibi, amit Bazovsky talált ki. Szubjektív de- liktumok, dolus indirectusok, ez Gállá dr. találmánya és a vád is a tanuk szüzfehér büntetőlapjáról beszél. Láttunk korlátolt felelősségű tanút, aki csak azt vallotta, amit akart, a többit a becsületszó ürügye alá rejtette. Láttunk évekre előrelátó tanút, Hanzalikot, aki azt mondta, hogy két év óta készülődött vallomására, összesen vagy 150 tanút hallgattak itt ki, de azok játszák a főszerepet ebben az ügyben, akik a kulisszák mögött maradnak, mint a színházban, ahol a színész hallgatózik, mit súgnak a kulisszák mögött, azután előjön és elmondja a szerepét. Hallottunk itt neveket, amelyek viselői nem jöttek el vallani, csak a hangjukat hallatták. A vizsgálat alatt 32 tanút számláltam itt össze, akik kilenc országból valók voltak. Ezeket nem is láttuk, csak a hangjukat reprodukálták. A bécsi titokzatos kövér ujságiró, akiről Schramm Katalin beszélt, állítólag monarchista lapba dolgozik és kötársa- sági érzelmű ember, született cseh, de mivel ezek a bécsi monarchista lapok a csehszlovák köztársaság ellen Írnak, kiderül, hogy ez az ember a saját hazája ellen ir. A pénznek nincs szaga. Kerestük a megadott adatok alapján ezt a kövér urat, de nem találtuk. Ez az ur a doktorátust bizonyára azon az egyetemen szerezte, ahol Szomolányi is tanult. Teljesen megértem a vád álláspontját, hogy a rendőrség nem árulhatja el nyomozó eszközeit. A kövér ur ugyanis fölvilágositást adhatott volna Schramm Katalin csodálatos emlékezőtehetségéről. A közönséges pörökben egy egész csomó becs- felen emberi tulajdonság lepleződik le, de a hazugságnak, becstelenségnek az a fajtája, amely itt megmutatkozott, nem található a gyilkosok, rablók, betörők világában, csak a politikában. Egy másik teória szerint a szlovákok lemondtak az autonómiáról, amikor 1920-ban megszavazták az alkotmánytörvényt, lemondtak a pitsburgi szerződésben megígért autonómiáról. Azt állítják, hogy a szlovákok egyesültek a csehekkel és Turócszentmárton- ban 1918-ban nem történt semmi. A turóetzentmártoni határozat Tekintetes bíróság! Az autonomista mozgalomnak eddig nem volt megállapított szilárd politikai alapja. Markovics ugyan 1920-ban kijelentette, hogy a turócszentmártoni határozat értelmében tiz év alatt megvalósítják az autonómiát. Stodola Emil szintén úgy vallott a bíróság előtt a Koza-Husek perben, hogy a tiz évről szó volt, ez volt a kívánságuk, de a jegyzőkönyvben ennek nem adtak kifejezést. Hiába volt tehát egy olyan nagy per, mint a Koza-Husek per, ennek az ujabb pernek kellett elkövetkeznie, hogy kiderüljön, hogy ilyen határozat igenis volt 1918-ban Turócsfzentmártoriban. Az eredeti okirat ugyan nincs meg, de a jegyzetekből megállapítható, hogy egy ilyen határozatról készültek a jegyzetek. Ezáltal az a változás következik be, hogy a jövőben ezentúl nem beszélünk titkos klauzuláról és jegyzőkönyvről. A titkos klauzula ezzel a perrel megszűnik, a jegyzőkönyv nincs meg, lehet, hogy valahol el van rejtve, lehet, hogy elveszett, lehet, hogy nem is Írták meg, de mindez nem változtat a lényegen, azon, hogy a határozat megtörtént. Ezentúl nem titkos klauzuláról, hanem a turócszentmártoni határozatról beszélünk. A ius seriptum átmegy isis inseriptumba és tudjuk, hogy a ius inseriptum sokszor fontosabb! mint a másik, mert átmegy a nép tudatába, a nép leikébe. Akik kiprovokálták ezt a pert, örök dicsőséget szereztek maguknak, hogy ezt a politikai váltót itt óvatolták, bár nem az eredetit, de tudjuk a váltójogból, hogy nem kell mindig az eredeti okmányt óvatolni. A tíz év a szlovák hiszekegy dogmája lett és ebben hinnie kell annak, aki a hithii szlovák névre igényt tart. Ma a cseh és a szlovák külön nemzet Szemér© vetik az autonómista gondolatnak, hogy államellenes és ez a vád Prazsák és Ghalupecky teóriájára támaszkodik, amely arról beszél, hogy egy nemzet és egy nyelv van és ennek a nemzetnek és nyelvnek két ága van csak. Tekintetes bíróság! Hegy mi volt ezer év előtt és mi lesz ezer év múlva, hogy egy vagy két nemzet lesz-e, azt nem mi állapítjuk meg itt a tárgyalási teremben. Tény az, hogy ma két nemzet van: a cseh és a szlovák. Máshol is él két nemzet együtt, igy például Svájcban, sőt egy nemzet különböző ágai képeznek egy államot és a politikai autonómia ott nem áilamellenes. A szlovák revizionizmus A vád szerint azonban a szlovák autonómista gondolat állam ellenes, mert. integrieta, Fizessen elő a mr Sf§P®§ ÜÉi-ITB Előfizetési ára Y% évre 36.-- Kcs. Minden újságárusnál kapható Tuka ai utolso szó jogán meggyőződéstől izzó Intet tett az autonómia történelmi, erkölcsi jer etnikai joga es
