Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-01 / 222. (2147.) szám
Kai sféirarals ISofctal 1 Vili. évf. 222. (2147) szám » KaflieS 1929 októberi *wee”^ ' y Előfizetési ár: évente 300, félévre 150* negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké Egyese szám ára 1*20 Ke A szlovenszkóí és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesziőt politikai napilapja Felelős szerkesztői DZURÁNY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága SÍ., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóhivatal: Prága II.,. Panská ul 12/III. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Jugoszlávia hamarosan visszatér a parlamentáris államformához? Sándor király bejelenti a diktatúrái végit — Pasics Péter lesi az ul miniszterelnök -- Tömeges kommunista letartóztatások Becs, szeptember 30. Jolcrtesiilt diplomáciai körökben úgy tudják, hogy Jugoszlávia uj politikai változás küszöbén áll. A közeli napokban valószínűleg kihirdetik a' régóta jelzett uj alkotmányt, amely a jugoszláv királyságot uj közigazgatási területekre osztja. Ugyanakkor Sándor király bejelenti, hogy az ország a diktatúrától visszatér a parlamenti államformára és kinevezi a politikai pártok mcgbizottaiból álló kormányt. Egyelőre nem tudni, vájjon Zsiíko- vies tábornok továbbra is miniszterelnök marad-e, vagy pedig helyét Petál Pesic volt hadügyminiszter és jelenlegi brüsszeli jugoszláv követ veszi-e át. Beavatott körök szerint Pesic egy átmeneti kormány élére kerül. Negyven kommunistát letartóztattak Belgrád, szeptember 30. Hivatalos jelentés szerint tegnap a jugoszláv királyság területén negyven kommunistát tartóztattak le. A letartóztatottak nagyrésze külföldi agitátor, akik a külföldi pénzzel szervezett jugoszláviai kommunista párt betiltása után maradtak a királyság területén és folytatták titkos agitá- ciójukat. A letartóztatottak állítólag nagyarányú szabotázst készítettek elő Jugoszláviában és ki akarták rabolni az állampénztárakat. A rendőrség megállapította, hogy a kommunisták augusztus végén ki akarták rabolni a belgrádi főposta pénztárát is és két postatiszt-viselőt megvesztegettek, akik segítségükre lettek volna. A postatiszteknek nagyarányú részesedést Ígértek és biztosították őket, hogy a tett elkövetése után repülőgépen azonnal Oroszországba szállhatnak. A rendőrség idejekorán fölfedte az akciót s megsemmisítette a betörést. A letartóztatott kommunistákat külön bíróság elé állítják. A hivatalos jelentés ezenkívül megállapítja, hogy szeptember 27-én csendőrök agyonlőtték Bracanovics kommunista vezért, aki Modrasek Gáspár néven mint csehszlovák állampolgár., szerepelt Bt.grádban, Bracanovics szökést kísérelt meg s az utánaküidött golyók egyike megölte. MASARYK AZ VJ EVRÓPA PROBLÉMÁIRÓL „Európa a béke bosszú periódusát azért kapta, hogy a kisebbségi problémákról s Európa felosztásáuak hibáiról megegyezzen** Egy német publicista érdekes Interjúja Kistapoksányban a köztársasági elnökkel — Masaryk a magyar kérdésről — Berlin, szeptember 30. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Rudolf Olden, a kiváló német publicista, nemrégiben Csehszlovákiában volt és kiutazott Kistapolcsányra, ahol a nyaraló elnök kihallgatáson fogadta és a Berliner Tageblatt számára interjút is adott neki. Rudolf Olden hosszabb cikkben számol be a nevezett berlini lap hasábjain az elnöknél tett látogatásáról. Az érdekes cikket az alábbiakban szószerint közöljük: A csehszlovák köztársaság elnöke, T. G. Masaryk, az esztendő nagy részét vidéken tölti. Tavasszal a* csehországi Lana várában időzik. Azután Szlovenszkóba utazik és az ősz derekáig Tapolcsány kastélyában tölti idejét. A nyár hevében porral borított síkság, a horizonton a Kárpátok nyúlványainak dombjai, a zöld park, homokutak, amelyekre forrón tűz alá a nap, vörösben és kékben sugárzó virágágyások, egT" nagy, fehér ház óriási udvarral, hosszában I ivös folyosók szaladnak, amelyekbe a szobák torkollanak. A magyar József főherceg, akinek budapesti palotája közvetlenül a királyi vár mögött áll, régebben itt töltötte az esztendő legszebb szakát. Most Tapolcsány vára a csehszlovák állam tulajdona és az elnöknek áll a rendelkezésére. Hogy az elnök tartózkodik a kastélyban, azt abból lehet látni, hogy egyenruhába öltözött rendőr sétál föl és alá a park bejáratában. Ez az egyetlen külső jel, amely Tapolcsány várát a magánkastélyoktól megkülönbözteti. Az egyetlen uniformis, arait itt láttam. Az elnöknek nincs szárnysegéde, magántitkár vezet. hozzá. A nyaraló elnök napirendje Az elnök irószobájában a falakon könyvállványok szaladnak végig, az alacsony polcokon rengeteg könyv sorakozik egymás mellé, a könyvek anyag szerint csoportosulnak, köny-, nyen hozzájuk lehet férni, az óriási íróasztalt újságok és iratok borítják. Reggel félkilenc óra tájban, amikor Masaryk dolgozni kezd, megtalálja Íróasztalán az összes lapokat, amelyek a köztársaságban megjelennek és a vezető külföldi lapokat is. Csupán a magyar újságokat olvassa titkárnő s a fontosabb cikkeket kivonatosan lefordítja az elnök számára. A szláv, német, angol és a román nyelveken megjelenő újságokat a publicista rutinirozott gyorsaságával forgatja át. Masaryk elnök most 79 éves. Az utóbbi két évben — 1927-ben, amikor újból elnökké választották, láttam utoljára — feje még vékonyabb lett, fehér és hosszú, a valódi dolichoce- phalos. A sovány, finoman ráncos és rózsás arcból a szemek tisztán, fénylőén, barátságosan néznek ránk. Beszédmódja meggyőző, magyarázó, spekulatív. Ritkaság, hogy maximákat mondjon, ezek is olyan meggyőződések, amelyeket már megformuláztak és éppen ezért annál erősebben hatnak. Kifejezésmódjából meg lehet ismerni a szlávot. Mondatai rövidek, kikerekitettek. Németsége, amelyet gyakran osztráksággal sző át, tökéletes. Terminológiája a filozófusé és a politikusé. Az elnök éppen a manőverről tért vissza, amelyet legnagyobbrészt lóháton szemlélt végig. Most is lovaglóruha van rajta, erős, sárgásán fehér vászonból, mellényo nincs, inge kékkel csíkozott, kemény, sarkos gallérokká.], magas, barna bőrből készült lovaglócsizmák vannak rajta. Több. mint negyven éve nem iszik alkoholt, sohasem dohányzik. Félegyig és azután félháromtól van dolgozószobájában, ahol olvasgat, vagy iratokat intéz el, vagype- dig barátainak, azután politikusoknak, tudósoknak és minden országból idcsereglő újságíróknak látogatását fogadja. Félhat órától vacsoráig lovagol. Mozdulatai bámulatosan köny- nyedek, testtartása egyenes. Nincs egy csöpp zsir sem a testén, egészsége kifogástalannak látszik. Az uj Európa szerzője Masaryk 1915 elején elhagyta Prágát, minden hidat fölégetett maga mögött s ettől az időtől kezdve, mint a külföldi forradalmi munka feje a csehszlovák állam megalapítása érdekében, Párisban, Londonban, Rómában szakadatlanul és minden idők történetében páratlan céltudatossággal dolgozott. Beszélgetésünknek azok a cikkek képezik kiindulási pontját, amelyeket a háború idején Oroszországban és Amerikában irt és amelyek az „Uj Európa” címen egy kötetbe gyűjtve jelentek meg. Ebben a programatikus brosúrában figyelemreméltó pontossággal van megjósolva az a kialakulás, amelyet a párisi szerződések Európának adnak. Az én gondolatmenetem beszélgetésünkben a következő: Ha az éleslátás és fölismerés, a száraz számítás és a teremtő intuíció lehetővé tette, hogy a véres viharok zajlása idején a jövőt olyan tiszta körvonalakban lássa valaki, akkor ennek az embernek Ítélete a közel'jövőről most. amikor a jelen sokkal inkább átlátható, a kétségek és bizonytalanságok nem szűntek meg és nyugtalansággal töltenek el bennünket, föltétlenül igen nagy értékű. A jövő megrajzolásának módja Az elnök ezeket mondja: —• Bizonyos határozottsággal mondhattam előre, hogy a régi Ausztria-Magyarország nem állhat fönn tovább. Vagyis: reméltem ezt. — Egy kézmozdulattal, amely a szkepszisre és az emberi tökéletlenség tudatára céloz, hozzáfűzi: — Természetesen másképp is történhetett volna. De meg volt a reményem s a biztosság bizonyos mértéke. —• Történelmi kutatás és a jelen viszonyainak megfigyelése vezetett erre. A jelen is történelem. A német historikusok a legkiválóbbak, a kul- ' urhistórikusok, a dogmatikusok, egyháztörténészek, — csak legújabban lépnek nyomukba. , az angolok. A legtöbbet a német történészektől tanultam. Ha valami hiányzik bennük, a szintézis az, s ennek következtében nagyon elvesznek a részletekben, a tények följegyzésében. Később csodálkoztam rajta, hogy a háborúban milyen kudarcot vallottak. —■ A szintézis azonban önmagában semmi sem volna. A következtetésen, az értékelésen fordul meg a dolog. Gyermekkorom óta politikai érdeklődéssel szemléltem a világ eseményeit. Édesatyám a régi Magyarország területéről származott, nemzetiségi határvidéken élesedik a szemlélet. Mint prágai tanár, később pedig bécsi képviselő, mindazt, amit megfigyelhettem, figyelmesen és pontosan szemléltem, a hadsereget, az egyházat, az udvari életet, szóval mindazt, amit szociológia néven össze lehet foglalni, például az öngyilkossági statisztikáit és a statisztikának minden fajtáját. — A szépirodalombéi is tanulni lehet, sőt (gyakran többet, mint a tudományosbél. Azokon a nyelveken, amelyeket beszélek, most is elolvasok minden jelentősebb regényt és novellát. Kis kitéréssel Remarquera kerül a szó. akit az elnök kissé izgatónak tart és a német háborús irodalom más termékeiről is megemlékezik az elnök. — így jutottam hozzá, hogy történelem, megfigyelés és értékelés által jóslatokat tegyek, amelyek realizálódtak. Miképpen lehet megítélni Európának mai helyzetét? Milyen következtetéseket lehet vonni mostani megfigyeléseiből? — Ezek a kérdéseim képezik beszélgetésünk második részét. Európának minden egyes kritikus pontját, konfliktus felületét sorba vesszük. Az elnök ítélete Így hangzik: Miért fegyverkezik Csehszlovákia? — Európa nagy lépéssel haladt előre. Három kimondott theokrácia. tűnt el: a porosz- német, az osztrák és a cári. Európa végleges megegyezése a nagy népeknek, az angolnak, a németnek, a franciának és az olasznak a dolga. Az orosz népnek csak jóval később lesz ismét befolyása Európa sorsának alakulására. Egy olyan nép, mint a miénk, nem sokat fehet ebben. Itt van a kisantant, amely egészen defenzív és amely Magyarország miatt szükséges. Magyarország már megtámadott miniket 1919- ben. Az ottani bolsevizmus tiszta nemzeti ügy volt. Fegyverkeznünk kell, mivel mások is fegyverkeznek. Támadni azonban sohasem fogunk. Az önvédelem jogáról egyizbeü hosszabb beszélgetésem volt Tolsztojjal. Az én álláspontom ez: Ha valaki megtámad engem és egyikünknek meg kell halni, úgy az az igazságos, ha a támadóm hal meg. Tolstoj ezt nem akarta elismerni. Úgy hitte, hogy ha a megtámadott nem védekezik, a támadó karja megbénul. Ezt azonban én nem hiszem. A magyar integritás — Értesülésem van arról, hogy az Itália és Jugoszlávia közti viszony javul. így fog történni Jugoszlávia és Bulgária között is, már csak azért is, mert Bulgária mögött Itália áll. Egy félmillió macedóniai miatt Európában nem lesz konflagráciő. A fődoolg, hogy a török uralom ezeken a területeken megszűnt. Magyarországnak törekvése az integritásra, vagyis Szent István koronája országainak
