Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-08 / 204. (2129.) szám

14 ^m^aiMa<A^rh!rlai> 1929 sBcpiemheir 8, rmaármip. MELYEN IDŐ VÁRHATÓ Szombaton reggelre a hűvös légáramlat as égési kontinensre kiterjedt. Csehszlovákiában a hőmér­séklet maximuma Znaimban 30 fok volt. — Idő- prognéiis: Változékony, a hegyekben csapadékra bajié, enyhe hőmérséklet, csökkenő széllel. A dúsgazdag „ j életének titka Egy különös apa, aki sohasem látta törvényes gyermekét — Beiratkozás a tetscheni gazdasági főiskolába. A prágai német műegyetem te teohen -liebwerdei osztályán az 1929/30. évre a beiratkozások szep­tember 30-től október 5-ig tartanak. Az előadások október 7-én kezdődnek. A tanulmányi év 1930. jüanná 30-án végződik. Az előadási programról szőlő prospektus 10 korona áron a főiskola tit­kárságánál megrendelhető. — Nagyszabású vasúti panama Aradon. Aradiról jelenítjük: Ujaibb nagyszabású pana­máról rántotta 1© a leplet az aradi rendőr­ség. A panama során tizenhárom vasúti tisztviselőt függesztettek föl állásuktól és az elsikkasztott összeg nagysága az eddigi meg­állapítások szerint tizenöt millió leit tesz ki. A vizsgálóbíró tegnap letartóztatta Reiohen- fcerg Dezső volt aradi fülőházi főnököt, aki­ről kiderült, hogy az ellopott anyagokból villát építtetett magának. Letartóztatták ezenkívül Staití Jánost' és Rimbasiu Romu- lusz főmérnököket, akik az aradi fütőházban vezető állást töltöttek be. A let adóztatások városszerte óriási feltűnést keltettek, mivel a letartóztatottak kivétel nélkül előkelő tár- eadtlmi szerepet töltötteik be, így Staiti Já­nos az aradi Glória sportegylet elnöke. A napsugarak s a tavaszi szellő kiérivjáfe a bőrben lévő festőanyagokat, a ezeplőket és a májfolto­kat Esen arcot csúfító foltocskák sokszor ellepik as egéez arcot A fol­tosa rcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a leg­újabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden Használat előtt —* foltot pattanást, kiütést használat után gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Áx arc tiszta alabástrom fehér és alma lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét frisseségét Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában. Készí­ti: Dr. Pollik gyógyszertára, Pieéfany. Naponta postai szétküldés. Garnitúra 22.50 Kí., nappali krém 10 KA, éjjeli (szeplőirtő) 10 KA Vigyázat! Csak valódit fogadjon el! — A apoletóá herceg átkutatta a világ leg­magasabban fekvő gleccserét. A római ten­gerészeti minisztérium jeientéee szerint a spolétói hauoeg, a király rokona által veze­tett karakómmá expedíció elvégezte felada­tát. Az expedíció célja a világ legmagasabb gü-eccserének, a 8000 méter magasan fekvő Güdvein Anston-nak felkutatása volt. Az ex­pedíció, amennyire lehetett, átkutatta a gleccsert és környékét és eközben 6000 mé­ter magasra jutott. HALTENBERüER Gyártelepek: Budapest - Hősise PieStany FEST - TISZTIT - H0S Központi üzem címe: Haltenberger Festögydr, Kaáice 2 — Nemes8ányi-9zanatorium, Kosiee, Zri- nyi-u. 4. Szlovenezlcó egyedüli legmoderneb­bül berendezett egészségügyi intézete, min­den igényt kielégítő komforttal A sebészeti, nőgyógyászati, szemészeti, orr-, gége-, fül- megbetegedések szakszerű kezelése. Minden­nemű műtéti beavatkozások. Külön szülőosz­tály. A belgyógyászat körébe tartozó összes megbetegedések diétás, legmodernebb elvek szerinti kezelése. Röntgen-, insulin-, hizóku- rák stb. Szabad orvosválasztás. xx i SZANATÓRIUM I >CARITAS< 1 POZSONY, TORNA-U. 18. r«L 28-05. Tel. 28-95. Biflléuet.-iebtszet,-n<gydnyáuaV urológia és larynjtologla. I, omüW naP' 80.— Kí., II. osztály napi 60.— KA. Szabad orvosválasztás! fafllézi pau#á)6 8 napra I. oaztály Kí. 1600.— . . . . 11. . . 1000.- j Budapest, szeptember 7. Sokszor van úgy, hogy az élet rejtelmét meg­oldja a halál. Sokszor van úgy, hogy az sem oldja meg. Kuiffler Vilmos életének különös misztiku­mát sem fedte fel a halál. De mégis meg fog ol­dódni, fel fognak lebbenni a fálylak a különös kérdé­sekről, fény fog derülni Kuffler Vilmos életének és halálának rejtélyére ott, ahol az életnek és halálnak annyi rejtélyére találtak már választ: a birósáv rlőtt. Néhány héttel ezelőtt a napilapokban nagy gyászjelentések adták tudtul, hogy Knffler Vilmos nagybirtokos meghalt. Az ismerősök tudomásul vették, hogy a „japán Kuffler" nincs többé. Csak igy ismerték őt, amíg élt: „a japán Kuffler". Tisztára olyan arca volt, mint a japánoknak. A „japán Kuffler" rendkívül gazdag ember volt. Szinte felsőre Ihatatlan az, hogy hová tette, hol helyezte el a nagy vagyonát. Már nagyon gazdag ember volt akikor is, amikor huszonöt évvel ezelőtt megnősült Házasságából egy fia született. Rezső István, akinek születésekor elkezdődött a rejtély, amely Knffler Vilmos haláláig szövődött s amely most a magyar bíróságok előtt fog tovább bonyolódni. A fin megszületett, Knffler Vilmos törvényes fia s — az apa elvált az anyáiéi. A házasságuk boldogtalan volt, nem értették meg egymást. As asszony nemsokára vigasztalédott: férjhez ment Páriában Forgách Szaniszló nagy vállalko­zóhoz. A válópert annak idején közöttük Sztehlo Kor­nél dr„ a régi idők legnagyobb válóperes ügyvéd­je bonyolította le és a bíróságok mindig zárt ajtók mögött tárgyalták Kuffler Vilmosnak és feleségének válóperét. A per befejeződött: a feleség viselte az összes perköltségeket e a bíróság elválasztotta Kuffler Vilmost az asx- szonvtél. : 1 A gyermek hol itt volt, hol ott, hol itt. nevelke­dett, hol amott, — de sohasem az apjánál Kuff­ler Vilmos attól a perctől kezdve, hogy a fin vi­lágra jött, soha egyetlenegyszer sem látta gyermekét Sem mint csecsemőt, sem mint gyermeket, sem mint serdülő ifjút, sem mint fiatalembert soha nem bocsátotta maga elé. Elismerte, hogy törvényes fia, hogy zaját gyer­meke, de — nem akarta látni. Az anyjával is, elvált feleségével, mindössze két­ezer találkozott az életben. Mindakét alkalommal csupán arról esett közöttük szó, hegy az apa gon­doskodni köteles fiáról, neveltetéséről, jövőjéről. Aa apa hallani sem akart fia jövőjéről, nem törődött vele. Semmivel sem törődött, ami Mával csak hajszálnyi kapcsolatban is volt. 1928- ban szánta csak rá magát arra, hogy fiának havi apanázst adjon s amikor a Mn külföldön nevelke­dett, tannlt, éppen annyi összeget küldött neki havonként, amennyi puszta megélhetését biztosította: havi 100—120 pengőt küldött fiának. Ő maga a Bécsi-ucca 5. szám alatt 8 szobás lakás­ban lakott — egyedül. A romi-játékon kívül volt még egy szenvedélye, ami aztán halálát okozta, szerelmes volt, nagyon, kínzón és boldogtalanul. Életének ez a viharos és halálbavesző fejezete a nyilvánosság előtt játszódott le. Egy budapesti ügyvéd özvegyébe volt szerelmes. Az ügyvéd — annak idején sokat beszéltek az öngyilkosság okáról — megölte magát s felesége, a tündökletesen szép asszony özvegy maradt. Kuffler Vilmos, aki akkor már jóval túlhaladta az ötvenedik esztendejét, megismerkedett az öz­veggyel s beleszeretett. Hiába volt azonban min­den próbálkozása, a szerelem viszonzatlannl maradt. A „japán Kuffler" buskomor lett. A búskomor­ság egyre súlyosabbá vált, cxaltáciővá súlyosbo­dott, szanatóriumba kellett szállítani. Hónapokon keresztül kezelték, míg végre kinzó testi és még loinzőbb lelki szenvedések után meg­halt. Augusztus 10-én halt meg és másnap a la­pokban a nagy gyászjelentések közhírré tették a halált és a gyászjelentések alá ez volt írva: „a gyászoló család" Csak igy: a gyászoló család. Az egyetlen fiúról, a gyászoló fiúról nem esett szó a gyászjelen­tésben. A rokonok Pozsonyba vitték a holttes­tet és ott eltemették. A bécsiuocai pompás lakást lepecsételték és vár­ták Kuffler Vilmos egyetlen fiát, aki nemsokára meg is érkezett onann, ahol most lakik: Newyork- ból. Most már a fiú jelenlétében megkexdétk a hátramaradt vagyon felmérését, a lakás leltározását s a munka közben egy napon — megjelent a bu­dapesti járásbíróságon az egyik budapesti köz­jegyző és átadta Kuffler Vilmosnak irodájában el­helyezett végrendeletét „Mein letzter Wille" — ez volt a végrendelkezést tartalmazó borítékon. A borítékot felbontották, az egész végrendelet egy egyszerű levél volt csupán, sem tanuk nem írták alá, sem közjegyzői záradékkal nem hitelesítették s ebben az egyszerű levélben végrendelkezett a „japán Kuffler". A végrendelet számtalan részre osztja el a nagy vagyont s minden rokonának, ismerősének 30, 40, 50 ezer pengőt hagyományozott. — Fiamnak 30.000 pengőt hagyok. Remélem, hogy ezzel a nagylelkű fényemmel ő megelég­szik ... Harmincezer pengőt hagyott a fiának Kuffler Vilmos, egytlen törvényes fiának, ugyanannyit, mint amennyit távoli rokonainak, ismerőseinek hagyott és „reméli, hogy ezzel a nagylelkű tényé­vel egyetlen fia meg lesz elégedve ...“ Más egy szó sincs a végrendelkező levélben fiáról. Sem ki nem tagadta, sem meg nem korholta semmiért, egy árva sióval nem áralja el a tit­kot: miért nem látta törvényes fiát síületésének pillanatától kezdve s miért nőm tetto meg őt vagyonának örökösévé? És most kezdődik a bíróság munkája: az egyetlen fiú, as égés* vagyon törvényes örö­köse, magának követeli osztatlanul a jussét, ő, a törvényes, az egyetlen gyermek szerint nem is lehet beszélni arról, hogy ne ő kapja meg az egész vagyont. Erre szerinte abszolúte semmi ok nincs. A per megindult, aa örökösök természetesen most fel fogják lebbenteni a fátylat a titkokról, hogy lássa a bíróság: miért rendelkezett igy a ,japán Kuffler". „Tyúkok társasága“ Az amerikai női klubok óriási módon kifejlesztenék a nők szolidaritását — A fiatat generáció már az Unióban sem isteníti a hölgyeket Amerika társadalma még igen fia­tal Európa társadalmához képest, de azért nem lehet azt állítani, hogy kezdetlegesebb fokán áll igazi kiala­kulásának. Amerika egész más utakon halad és sokszor meglep bennünket eredetien egyszerű voltával. Érdekes például a nő helyzete Amerikában. Kivételes tisztelete van ott kint a nőnek, de ez a tisztelet egyúttal kizár a társadalmi életiből sok olyan érzelmi finomságot és természetességet, ami Európában széppé és lendületesebbé leszi az életet. Az amerikai életnek ezt a robotos ridegségét bírálja André Maurois, a neves francia író, Shelley, Disraeli és Dickens szenzá­ciós életrajzának szerzője. Maurois szerint azonban kezd megtörni az Új­világ társadalmának ez a merevsége és Európa vén szelleme csakhamar győzedelmeskedik a fiatal Amerika felett. Bármilyen rövid időt is töltsön európai ember Amerikában, azonnal szemébe tűnik az a különb­ség, mely az amerikai és európai nő életmódja kö­zött van. Ennek a különbségnek a megfigyelése annál/is érdekesebb, mert Amerika és Európa ezidőszerint közlekedő edény két csöve, erkölcsök, szokások, divatok egyik kontinensről a másikra vándorolnak, ami ma Amerikában visszatetsző, holnap napirenden lesz Párisban. A fejlődés odaál esték és vasárnap kivételével férfiak és nők a 1 rendkívül gyors és ami illik a harminc-negyven éveseknek, nem felel meg a húszéveseknek. Az amerikai férj csodálatraméltó. Dolgozik feleségéért, anélkül, hogy attól gondjaiban való osztozást kívánna; a feleség többnyire nem is tud férje gondjairól. A gazdag férj csekkeket tölt ki, a munkásosztályhoz tartozó egész keresetét oda­adja. Minél nagyobb fényűzéssel veheti körül ne­jét, annál boldogabb és minden törekvése oda­irányul, hogy távol tartsa tőle az élet kellemetlen­ségeit. Az amerikai nő megtestesítője a boldog­ságnak, eleganciának, kultúrának. A férj a rejtett, de produktív elem. Az átlagos amerikai úgy bánik a nőkkel, mint Don Quichotte Duloineával bánt. ösztöne készteti őt, hogy mindig segítségére le­gyen a nőnek és helyette minden kellemetlenséget elintézzen. Egy francia hölgy mesélte, hogy Amerikában való partraszállásakor a vámhivatalnok, látva, mi­lyen terhes számára a vám- és poggyászkérdés elintézése, azt kérdezte tőle: — Miért intézi ezt egyedül? Midőn ő azt kérdezte: — Ki intézze el helyettem? A hivatalnok egyszerűen azt válaszolta: — Bármelyik ismeretlen férfi. Hosszabb időt töltve Amerikában, elismerte, hogy a tisztviselőnek igaza volt és a lovagias ma­gatartás minden hátsó gondolat és hódítási célzat nélkül, abszolút magától értetődő ax amerikai férfinél. Habár Amerikában a férfiak istenítik is fele­ségüket, keveset vannak társaságukban. A fran­ciák számára csodálatos az a megállapítás, hogy az legritkábban vannak együtt. Becstelennek érezné magát a férfi, ha nem töltené egész napját irodá­jában. Az asszony egész nap elhagyatott, ami annál meglepőbb, mert legnagyobb részük ssép é» intelligens. Egy párisi férj mindent elkövet, — legyen bár irodája a Szajna balpartján és lakása a Mont- martre-on, hogy délidőre hazakerülhessen. Az amerikai férj húsz perc alatt villásreggelizik klub­jában, elolvassa újságjait és siet vissza irodájába. Gyakran az asszonynak is van hivatása. Ha nincs, ő is klubjába megy. Amerikában megszámlálhatat- lanok a női klubok, minden második asszony tag­ja valamelyiknek. Ezek a klubok nagy házakban vannak, vannak olvasótermeik, dohányzóik, iro­dalmi és művészeti bizottságaik. A férfinak, ki oda behatol, az a különös érzése támad, hogy nők birodalmába tévedt s ha előadást tart ott, nő mu­tatja be, aki nagy tekintéllyel és szónoki készség­gel beszél. Az asszonyok is étkeznek klubjaikban és ezeket az étkezéseket „bens parties‘‘-nak ne­vezik, ami magyarul körülbelül „tyúkok társasá­gát" jelenti. Következésképpen nagy az asszonyok szolidari­tása. Ebben az országban kevés a féltékenykedés, ellenkezőleg, az asszonyok nagyon ragaszkodnak egymáshoz, míg a. férfiak és nők közötti barátságot nehezen tudják fenntartani. A legritkább esetek­ben láthatók nappal nők és férfiak együtt. Az Egyesült-Államokban védve vannak a nők a férfiak támadása ellen, ami helyes bár, de talán túlságosan is védettek. A férfi látszólag mindig fél, hogy tőrbe csalják, vagy olyan házasságra kényszerűik, amely nincs Ínyére. Érdekes elolvas­ni Lue Durtain erről szóló müvét: „Bűntények San-Franciscoban". Könnyebb és egyszerűbb az élet olyan országban, ahol az állam nem foglal­kozik oly sokat ezzel a kérdéssel. Ez az erkölcsi szigorúság talán maradványa annak a kornak, amelyben a durva erkölcsű ifjú országban oly ke­vés asszony élt, hogy azokat szigorúan kellett védeni. . Az ifjú generációnál már szemmel látható a vál­tozás. A két nem közös nevelése, amit az amerikai „koedukációdnak nevez, nagyon elterjedt és jő szellemi hatású. Hatása az erkölcsökre is csodála­tos. A férfi nem tartja a leányt, akivel együtt ne­velkedik, istennőnek, hanem egészen normális lénynek; ilyen módon eltávolodik a hagyományos lovagiasságtól. Nehéz dolog is a fiatal leánnyal, aki ugyanazt a latin dolgozatot Írja, megközelít­hetetlen Dulcineaként bánni---- Húsz év múlva tal án megérzik, hogy Amerika teljesen megválto­zik. Talán jobban érdeklődnek majd akkor az asz- szonyolc, akik ma elkülönülnek és dolgoznak, fér­jeik munkája iránt, s ők, akik ma túl vaunak do­loggal zsúfolva, többet törődhetnek asszonyaikkal A házastársak egyetértése céljából nagyon kí­vánatosnak látszik, ha az asszonynak is van hi­vatása. Nem lesz többé ideje ax unatkozásra és mindenekelőtt megismeri a külvilág ellenállását, melyet, mig otthon ült, egyszerűen ac ura gyenge­ségének rovására irt Valószínűleg bensőségesebb les* ax eljövendő Amerikában a nemek egymáekozötti viszonya. Már most sokan azon vannak, hogy a külön kin-; bokát megszüntetve, közös klubokat alapítsanak Talán Európa és Amerika karöltve egyensúlyt teremthetnek a nemi kérdésekben. Byron mondta: „A legborzasztóbb az asszonynál az, hogy velük nehezen, nélkülük egyáltalában nem tudunk élni." ''Abbáziában: Adriatica Pensio a Südstrand legszebb pontján 35 líráért ad első­rendű ellátást. Lift, központi fűtés, folyóvíz a szobákban. Magyar ház. Kívánatra prospektust­xx Mit igyunk gyomorsav tultengés ellen? A jó gyomor: boldogság! Az emberi szervezet a legtö­kéletesebb gép, remeke az Alkotónak, aki minden mechanizmus örökérvényű példájává teremetette meg. De ennek a csodálatos műnek a munkája is csak akkor összevágó, ha minden része biztonság­gal működik. Nagy baj, ha a szervezet egyik leg­fontosabb részében, a mechanizmus kazánjában, a gyomorban történik valami hiba. Baj, ha keveset eszünk s dupla baj, ha túlterheljük a kazánt, miért is igen sok ember gyomorbán falómban szenved. Kezdődik a savtu Rengéssel s a vele járó égéssel, majd jön gonosz következménye, a gyamorfekóly, mely már annyi embernek okozta vesztét. A mes­terséges készítmények egész sorával próbál védeni bennünket az orvostudomány. Néha rövid időre mutatkozik is eredmény, de azután ujult erővel tör ki a baj. Bebizonyított tény, hogy egyetlen orvosság a jő étvágy, mely az egészséges éhség­ből születik. Ezt pedig elérhetjük, ha a gyomor- bántaknak ellensúlyozására a „Cigelka-Stephanus" forrás hydrocarbonátos és jódtartalmú ' vizét isz- szuk. Számtalanszor nyert beigazolá6t. hogy a leg­szigorúbb dietikus étkezésre utalt egyén már né­hány üvegj elfogyasztása után boldogan tapasztal­ta, hogy a tegnap még kinzó gyomorfájdalom ma már csak kellemetlen emlék. Sokan szódabicarbo- nát szednek, melynek hosszas szedése a gyomorfa- lat megrontja, továbbá más szervekben okozhat súlyos bajt, — igy többek között vesekövet is. A .Cigelka-Stephanus" term \szetes. gyógyforrás vize azonnal megszünteti a gyomorégést, a gyomorfe­kélynél pedig a bántalom mérve szerint rövidebb- hosszabb ivókúra biztos gyógyulást eredményez. A „Cigelka-Stephanus" gyógyvíz, melynek már sok ezren köszönhetik egészségüket és jókedvüket, kapható gyógyszertárak, drogériák és jobb fűszer- kereskedésekben. Megrendelhető a: „Cigelka" jó- dos gyógyforrások vállalatánál Bardejov-(Bártfa), Szlovenszkó (CSR). (1) HA PRAGABA JÓN KERESSE FEL EMMI WEIL HÍMZŐ ÉS BA T1KMÚTKRMÉT PRÁGA I., VFLKA KARÚI­VÁ 5, II. UDVAR, IIT BM. ÜZLETI K ÉS DI­VATSZALONOK RÉSZÉRE MEGFELELŐ ARAK I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom