Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-06 / 202. (2127.) szám
Kai 12 oídaS ®vf. 202. (2127) szám * PélltQk« 1929 ^e^^n^er € Előfizetési ár: évente 300, fé’évre 150, j\ Szlovenszkól és ruszinszkói ellenzéki vártok Szerfcesatőiég: Prága SL, Panská nllc« negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre t nnlitibni nnnilr^n 12> H* emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: fJU LILIKUL nupuapjQ Felelős szerkesztői hivatal: Prága II., Panskáu! 12/IH. —Te* havonta 30 Ke. Egye* szám ára 1*20 Ke D1URAHYI LÁSZLÓ FOR6ÁCH GÉZA lefon: 34184 Sürgönyeim: Hirlap, Praha . Gént és a kisebbségek BRIAND NAPJA GENFBEN A francia miniszterelnök bejelenti, bon a néps§i¥€f3i§ komolyan hozzálát Páneurápa tervének megvitatásához A nagy szőttek egyik legsikerültebb beszéde — Franciaország is csatlakozik a hágai áiiiiisirösÉstoi - H népszövetség érdemei — Sfresemann Sentben Weifiiinaim Mac hónaidnál Briand egyik legnagyobb szónoki sikerét ma délelőtt aratta, amikor a népszövetség ülésén nagy beszédben ünnepelte ezt a tizévé® intézményt. Ha a remekül felépített beszédet végigolvassuk, szinte mi sem tudunk szabadulni annak lenyűgöző hatása alól. Briand kétségtelenül korainknak egyik legnagyobb szónoka és a retorika története egészen bizonyosan előkelő helyet biztosit a kiváló francia államférfi számára. Amint a legnagyobb szónokokkal is megtörténik, Briand-t is magával ragadja lendületének ereje, széles gesztusaiban, színes szavaiban egész leikét akarja kiönteni és talán abban a pillanatban, amikor egymásután tódulnak szájára a magasztos szónoki figurák, trópusok, hasonlatok, maga is komolyan hisz bennük, átérzi őszinteségüket. így mai beszéde a népszövetség intézményének apothedzása. Jubileumi beszéd, amelyet abbéi az alkalomból tartott, hogy ez az intézmény, amely az utópista államipolitikusok elképzeléséiben Morus Tamás kora óta benne van, de amelyet csupán az emberiség legszörnyübíb háborújának tanulságai váltottak valóságra, immár tizedik esztendeje van életben és fejti ki áldásos hatását a népek életére. Briand rajongó híve a népszövetségi eszmének, végtelenül optimista és szeretné leszerelni a népszövetségi gondolat ellenségeit, a rosszak araiunkat, a pesszimistákat és a szkeptikusokat. A kisebbségeknek gyakran vetik a szeműikre, hogy nem hivei a népszövetségi eszmének, hogy nagyfokú bizalmatlansággal vannak eltelve a genfi intézménnyel szemben. Ez csak bizonyos mértékben áll meg. A kisebbségek szkepticizmusa nem egyéb, mint egy közvetlenül érdekelt félnek természetes bizalmatlansága egy olyan intézménynyel szemben, amely legkevésbé éppen a kisebbségek ügyének védelmében váltja be a hozzáfűzött reménységeket. Nem a népszövetségi gondolat az, amely iránt bizalmatlanok volnának. Magunk is elismerjük, hogy ez az intézmény sok tökéletlensége dacára nagy eredményeket ért el és Briand joggal állapíthatta meg, hogy ami a béke és a konszolidáció terén az utóbbi tiz esztendőben előhaladás történt, az a népszövetség kisugárzásának jótékony hatása. A népszövetség is emberi intézmény, amely hozzá még csecsemőkorát éli, amely tele van a gyermekkor betegségeivel. De a mag életképes és éppen ezért sok eredmény csírázhat belőle. A kisebbségek érdekében áll, hogy az ilyen irányú fejlődés minél gyorsabban és minél hatékonyabban haladjon előre. Nem vagyunk tulkövetelőek és igy minden lépést, amelyet a népszövetség tesz meg, hogy a kisebbségek védelmét, amelyet ő garantált, ténylegesen biztositea is, örömmel és a legnagyobb hálával nyugtázunk. Dandurand kanadai delegátus tegnapi felszólalásából is megállapíthatjuk, a népszövetség kisebbségi eljárásában a madridi tanácsülés határozatai ilyen élő-haladást jelentenek. Rögtön hozzáfűzte Dandurand ehhez a megállapításhoz azt is, hogy ennél az eredménynél nem szabad megáll ani, hanem a kisebbségi eljárást addig kell tökéletesíteni, amíg csak teljesen meg nem felel céljának. Briand nem szólott a kisebbségek ügyéről, 5 csupán olyan általános és a távoli jövő perspektívájában rejtőző eszméket körvona- iozott, minők a döntőbiráskodási eljárás egyetemes érvényesítése, az általános leszerelés és az európai államok gazdasági egysége, Páneurőpárnak valóra váltása. Briand Géni, szeptember 5- Á népszövetségnek ma ismét nagy napja volt. Briand, a genfi gyülekezet leglelkesebb és legbiztosabb hatású szónoka a délelőtti ülésen nagy beszédet mondott, amely még a megszokott briandi beszédek kitűnő sorából is kiemelkedett. A francia minsizterelnök és külügyminiszter nem tett nagyjelentőségű bejelentéseket, de szokásához híven pathetikus hangon vázolta a nép- szövetség tízéves múltjának eredményeit és azokat a kötelességeket, amelyek, a, jövőben a genfi gyülekezetre várnak. Stresemann német külügyminiszter a várakozás ellenére ma délelőtt már részt vett a tanácskozásokon, ami természetesen nagyban emelte annak fényét és jelentőségét. Briand beszdének hatása akkora volt, hogy a nép- szövetségi közgyűlés elnöke a délutáni ülést elhalasztotta s a mai nap kétségtelenül Briand beszédének megvitatásával fog eltelni. Dandurand a kisebbségi kérdésről A népszövetség tegnap jelentéktelenebb ügyeket tárgyalt. Wu kínai delegátus délelőtti beszéde után Stauning dán miniszterelnök emelkedett szólásra, aki értékes indítványt tett a bizottságok jövőbeni megalakítására vonatkozóan. Azt ajánlotta, hogy ezentúl a fontosabb bizottságokban ne csak tanácstagok, hanem a közgyűlés tagjai is részt vegyenek, ötven-ötven százalékos arányban. Majd Dánia lefegyverzési politikájáról nyilatkozott. Mint ismeretes, Dánia csaknem teljesen leszerelte hadseregét és mindössze a legszükségesebb karhatalmi erőt tartotta meg. Stauning Dánia példáját ajánlja a többi európai nemzeteknek is. A délutáni ülésen két állam csatlakozott a hágai döntőbírósági fakultatív klauzulákhoz: Kanada és Peru. Dandurand, Kanada képviselője beszédében a kisebbségi probléma tárgyalásainak fejlődéséről nyilatkozott. Az eddigi eljáráson történt javításokat Dandurand elsősorban a nyilvánosság kiterjesztésében látja. A panaellenfelei. a francia jobboldal körei nem nagyon szívesen hallgatják ezeket a pacifista irányú eszméket , és a népszövetség demagóg atmoszférájában elhangzó ostobaságokról beszélnek. A kritika tulszigoru, ezek az eszmék méltóak arra, hogy állambölcselők és gyakorlati politikusok minél többet foglalkozzanak velük. Vannak azonban közelebb megvalósítandó céljai a népszövetségnek, aminő éppen a kisebbségek hatékony védelmének a problémája és talán nekünk van igazunk, amikor azt állítjuk, hogy egy ilyen részletkérdésnek végleges megoldása egyszerűbben és könnyebben vezet, a nagy célok felé, mint az átfogó nagy eszmék felvetése és az azokról való vitatkozás. Bár Briand nem foglalkozott a kisebbségi } sios kisebbségele ezentúl tudomást szerez-1 nek a petíciók sorsáról, ami eddig nem történt meg. Hibának tartja azonban, hogy a tanács hármas kisebbségi bizottsága nem kapott megbízást arra, hogy informálódás szempontjából hallgassa ki személyesen a panaszos kisebbségek képviselőit. A tegnapi tárgyalásokat Peru képviselőjének beszéde zárta be, amelyben bejel*>plrite Peru csatlakozását a hágai' döntőbíróságiig A mai ülés Ma délelőtt elsőnek Hymans belga külügyminiszter emelkedett szólásra, aki a gazdasági lefegyverzésről nyilatkozott és szinte fölszólította Briand-t, hogy beszédében tegyen említést az Európai Egyesült Államok gondolatáról is. Néhány perccel tizenkét óra előtt Briand francia miniszterelnök lépett a szénoki emelvényre. A népszövetség egyik kedvencét perceikig tartó lelkesedés fogadta. Azonnal siri csend támadt a teremben, ahol pillanatokkal azelőtt még izgalmas vita tombolt, mert Hvmans beszédét a tolmácsok állítólag rosszul fordították le. Briand szokott mély gutturális hangján kezdte meg beszédét. — A népszövetség tiz éve létezik. Nem nagy idő az ilyesfajta institúciónak, de sok az én koromban levő embernek. Ki merné azt állítani, hogy az elmúlt tiz év elveszett idő volt? Briand a captatio benevolentiae után felsorolta a népszövetség érdemeit és a teljesítményeit és olyan fénybe állította őket, amelyekkel igazolni tudta beszédének következtetéseit. A népszövetség számos akadályt legyőzött, igy ellenségéinek iróniáját és a kételkedők skepticizmusát is. — Ezek után az a kérdés merül fel, mihez kezd. a népszövetség a népek bizalmával, amelyet annyi munkával mégis csak elnyert? A lehető legnagyobb óvatossággal kénytelen a világproblémákkal foglakozni, mert mindenki tudja, hogy csak az egyhangú megoldás értékes és építő. kérdéssel, vannak beszédének olyan kitételei is, amelyek a kisebbségi kérdés szempontjából is kétségtelenül alkalmazhatók, így figyelemreméltóak azok a szavai, amelyekben megállapítja, hogy a döntőbiráskodási rendszer csak akkor lehet hatékony, ha végre a kormányok kikapcsolják makacs presztízs-szempontjaikat, mert nem szégyen, ha bíró igazságtalanságot követ el velünk szemben és azt elviseljük, de szégyen az, ha preeztizsokokből brutálisak vagyunk. Már pedig a kisebbségi kérdés nemzetközi rendezésének egyik legveszedelmesebb akadálya éppen ez a túlontúl kihangsúlyozott presztízs-szempont. A kisantant államainak képviselői de hányszor hangsúlyozzák a nemzetközi fórumokon, hogy velük szemben l Briand ezután büszkén említi £51 saját szerepét. Az első volt, aki megjósolta a népszövetség győzelmét és minden erejét laba vetette a genfi institúció istápolójára. Az elmúlt tíz év politikai eseményei komi egyetlen jelentősebb sem vált volna lehetségesbe, ha a népszövetség nem teremti meg a kellő atmoszférát. Amikor Briand. elérkezett beszédének e pontjához, kinyújtott karral rámutatott a vele szemben ülő Stresemann ra és empfa tikusan megjegyezte: — Itt ül Németország képviselője és Franciaország külügyminisztere boldog, hogy együttműködhet vele. Stresemann e szavak hallatára szerényen lehajtja fejét. Monológ — A népszövetségben beszéltünk először a háború kiküszöbölésének lehetőségéről — folytatja Briand — és Gienfben használtam először azt a formulát, amely apárisi paktum megkötéséhez vezetett. Innét indultunk Locarnoba és Locarnoból megint csak ide érkeztünk vissza. —r. Mégis hatalmas ür tátong még munkánkban — mondotta hirtelen, mintha önmagát szakítaná meg és úgy látszott, mintha az uj gondolat éppen most beszéde alatt, merült volna fel agyában. Mintegy önmagával beszélgetve említette föl, hogy a tátongó űrt be kellene tömni. — A háború egyszferü megvetésével a nép- szövetség nem teljesítette még kötelességét. (Briandnak e szavaira először tört ki a helyeslés a népszövetség tagjai között) — Mi történik, ha jószándékunk ellenére mégis háború tör ki valahol? ( Briand beszédének ezt a részét mintegy monológképpen mondja el, önmagával tárgyal és önmagának1 adja a feleleteket.) Sajnálkozását fejezi ki á genfi jegyzőkönyv bukása fölött és föltette á kérdést, vájjon valamilyen más formában visz- sza kell-e most térni a jegyzőkönyv elfogadására— Azt hiszem a kötelességünk volna, — fenem lehet olyan kötelezettségeket követeim, amelyek nem terhelnek egyetemlegesen minden hatalmat. Pedig ez az álláspont sem jogilag, sem erkölcsileg nem állja meg a helyét, mert itt elvállalt kötelezettségekről van szó és ezért közömbös, hogy ezek a kötelezettségek csupán egyes államokra von atkoznak-e, vagy pedig egyetemesen érvényesek. A népszövetség tízéves jubileuma alkalmával a kisebbségek továbbra is várakozással tekintenek Genf felé és örömmel üdvözölnek minden reménysugarat, amely onnan kiárad, mert ezek a sugarak radioaktív erejükkel hozzájárulhatnak az Európát még mindig megülő kártékony pszichózis szétoszlatá- sához és igy az igazi béke előkészítéséhez.
