Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-05 / 201. (2126.) szám

1929 saeptemíbör 5, csütörtök. 7 A HÖLGYEK Páris, szeptember eleje. Ne értsenek félre, nem a középkori lovagi tor­nákról akarunk beszólni, melyeken a lovagok szivük hölgyének színeit vitték diadalra, vagy meghaltak érte, hiszen ezek az idők már régen elmúltak, csak azt akarjuk megállapítani, hogy ma már minden hölgy (maga kénytelen szint valla­ni. Sőt ma már csak az nevezhető igazi hölgynek, aki legalábbis naponta háromszor változtatja a színeit. Tulajdonképpen nem is mondunk óleget, ha csak ,rszinról“ beszélünk. * A valóban elegáns asszonyt a mai divat zsarnoksága arra kény­szeríti, hogy toilette-jének egységes tónusára a legnagyobb figyelmet szentese. Ha a strand­fürdőbe megy, akkor nemcsak a fürdőruha és a köpeny harmonikus színe fontos, de ügyelnie kell arra is, hogy fürdőtáskájának, napernyőjének, sőt még a strandpárnácskájának színe se zavarja megjelenésének harmonikus hatását, s toilettjének ezek a kiegészítő részei színükkel és egész ki­vitelükkel az összkép harmóniáját emeljék. Sé­tánál, vagy bármely más alkalomkor szintén ügyelnie kell arra, hogy ruházatának egyetlen darabja se sértse a megjelenés összhangját. Páriá­ban ma már ott tartanak a hölgyek, hogy még a cigarettájuk színét is úgy válogatják ki, hogy az összhangban legyen a viselt ruhákkal. Tavaly még csak a szines szopok ás cigaretta volt a divat, ma ez már túlhaladott álláspont. A nagy áruházak Pá- rísban arra is ügyéinek, hogy a bevásárló hölgyek csomagjainak szinte a ruhájuk színének megfelel­jen. Ez már azután valóban a szervezés mester- müve. Ismerjük ugyanis a nagy áruházak be­rendezését, s tudjuk, hogy a hölgyek rendszerint több osztályban vásárolnak és eszerint több pénz­tárnál is fizetnek. A vásárolt árut azután a pénz­tári jegy felmutatása ellenében már becsomagolva kapják meg. Az a kiszolgáló alkalmazott tehát a vásárolt árut kisérő jegyzékre mindjárt rájegyzi, hogy milyen szinti papírba csomagolandó, s a vá­sárló hölgy kellemes megleptásben részesül, mi­kor csomagját, nemcsak a legdivatosabb szinten, de egyszersmind olyanban kapja, amely kitünően illik a rajta lévő ruhához. Minden párisi divat hölgy felháborítónak találná, ha a kereskedő nem igy szolgálná ki és feltételezné róla, hogy közön­séges barna, szürke, vagy fehér papiroscsomagot hajlandó a kezébe venni. így azonban még meg is illetődik a kereskedő figyelmessége által, s vall­juk be, hogy ez a szokás, különösen idegenekre, akik csak rövid ideig tartózkodnak a városban, (igen jól hat. Csomagcipel és nem tartozik a leg­kellemesebb időtöltések közé s ezáltal még ennek a kellemetlensége is csökken, mert nem üt el a csomag színe a tubától. A szinbeli alkalmazkodás azonban nemcsak holt tárgyakra kötelező. A mai párisi hölgyek még a kíséretükben lévő uraktól is elvárják, hogy nyak­kendőjük, zsebkendőjük s lehetőleg a ruhájuk színét is úgy válasszák ki, hogy az is emelje meg­jelenésük harmóniáját. Az urak a fehér strand- ruhához, éppen úgy, mint a hölgyek, sötétkék, vagy csíkos zakkót viselnek, s akadnak divat- hölgyek, akik azt állítják, hogy a nyakkendő­selyemből készült női ruhák csak azért váltak annyira divatossá, mert ezeknél a legkönnyebb volt a női ruha és a kíséretében levő férfi ruhá­zata között teljes összhangot létrehozni. A férfiak is mindinkább több sulid helyeznek ruházatuk harmonikus össze állttá ás ára. A férfinak is elegáns­nak kell lennie és elegáns is akar lenni. A haris­nyakötő és nadrágtartó színe époly fontos, mint az ingé és a nyakkendőé. A nyakkendő színének összhangban kell lennie az ing és ezenfelül az egész öltözet színével. Nagyanyáink mondása, hogy egy nőnek mindig kifogástalan alsóruházatot kell hordania, hiszen bármikor előfordulhat az, hogy elájul, ma már a férfiakra is vonatkozik. Hála Istennek a férfiak idegzete még ma sincs ugyan ott, hogy az el'ájulás veszélye fenyegetné őket, de a mai közlekedési balesetek mellett, bi­zony nagyon könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy rendetlen, illetve nem elegáns alsó ruházata miatt restelkednie kell. Kedves szokás, hogy még a hétvégi kirándulások csomagjainál’is ügyelnek arra, hogy azok csak emeljék a ruházat harmóniáját. Boldog szerelmes párocskák, kik a hét végén kis kunyhójukat, illet­ve inkább sátrukat felkeresik, ma már nem törik a fejüket azon, hogy mi mindent kell magukkal vinniük a kirándulásra, miután minden szükséges holmit előre összekészített csomagokban vásárol­hat, melyeket a kereskedők külön erre a célra készítenek. Pici dobozocskában, melyben szappan­tól kezdve a nrpolaiig minden benne van, viszi magával a hö’gy a kiránduláshoz szükséges toilet- tecikkeket s ezeket a kicsiny dobozokat az áru­házban készen kaphatja. Férfiak részére is készí­tenek ilyen dobozokat, melyeknek tartalma majd­nem azonos az előbb említettekkel, de borotvál­kozó rekvizitumck is vannak benne. Kaphatók ilyen előre elkészített dobozocskák, melyekben varrőeszkczök, cérnák és selymek vannak, s mások, melyben a fényképezéshez szükséges lemezek, filmek, sib. találhatók. De a legkedvesebb, hegy milyen gondosan ^összeállított élelmiszercsomagokat lehet vásárolni a külföldi nagy áruházakban, melyekben nemcsak tartós dolgokat találhatunk, de a hétvégi kirándulásra szombaton reggel frissen kifőzött tojásokat és gyü­mölcsöt is. És mindezeket a csomagokat és dobo­zokat pontosan olyan színben készítik, mint ami­lyen a molr oldalkocsijában ülő hölgy sapkájának a színe Kívánságra olyan szinnü csomagot is kap­hat a bevásárló hölgy, mely a nyáron általában visel' ,Dinidl“-i%ha színével harmonizál. Nem kell ;.-hát jó előre gondoskodni a hétvégi kirándu­lás felszereléséről, sőt jobb is olyankor bevásárol­ni. mikor a hölgy már a kiránduláshoz öltözködött, hiszen minden üzletben már előre összekészítették * szükséges tói lőtte- és élelmicikkeket, e azt azon­Csendőrség és katonaság vonult le! a Szeged vidékén garázdálkodó autós banditák ellen Kiskanmajsán tűzharcot vívtak a csendőrök a rablókkal — Jugoszláviából szökött cigányok ielujitották az aliöldi betyárvilágot Szeged, szeptember 4. Szegeden pár nap óta autós banditák garázdálkodnak. A rend­őrségnek eddig nem sikerült a banda tagjait elfogni, de alapos gyanuok van arra, hogy szerb katonaszökevények garázdálkodásáról van szó, akik minden valószinüség szerint rö­videsen kézrekerülnek. A gépkocsi, amelyet a betörők használnak, eddig nem volt megál­lapítható. A tanuk vallomása szerint rend­száma nincs. A rablók az egyik tanúnak, egy utkaparó- nak közlése szerint, kilencen vannak és erő­sen föl vannak fegyverezve. A személyleirás hiányos, ami megnehezíti a nyomozást; való­színűleg 25—28 évesekről van szó. A szom­batra virradó éjszaka a banditák megjelentek Hegedűs István akoltelepi gazdálkodónál, akit szorongatott .helyeztéböl szomszédai mentettek meg. Majd egy kecskéstelepi ház pincéjéből 30 li­ter bort vittek el. Azután egy füszerüzletet akartak feltörni, ebben azonban megzavarták őket. Betörtek a ke­rámiai gyár igazgatói lakásába, majd az irodába is, ahonnan a Wertheim-pénztárt már kigörditették, amikor a telepfelügyelö észrevette és kiáltásaival menekülésre bír­ta őket. A vizsgálat megállapította, hogy a banditák előzőié" az éjjeli őrt leütötték és száját betömték. Alig vonult be a rendőrség Papp Menyhért rendőrkapitány vezetésével az ügyeletre, ami­kor a csontavárból jelentettek betörést, A rendőrség kivonult és megállapította, hogy itt Papp Sándor 64 éves éjjeli őrt legyűrték és megkötözték, majd a Wexlheim-szekrényt az országidra vitték ki, ahol fölfeszitették. A szekrényben azonban a vezetőség közlése szerint csak 8 pengő volt. Betörtek még Szal­más István rókusfeketeföldi gazda és Csanádi Géza fűszeres lakásába, de > mindkét helyen megfutamították őket. Arra, hogy szerb katonaszökevények, idegen- szerű kiejtésükből következtetnek. Hétfőre virradó éjszaka Zöldé Károly akoltelki sza­tócsüzletét akarták feltörni, itt azonban revolverlövésekkel megszalasztották őket. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a vakmerő betöréseket egy öt tagból álló jugoszláv területről átszökött vándorcigány- társaság követte el s a cigányok a nappalt a gyálaréti füzesek­ben töltötték, ahol a tiszai halászok többizben látták is őket s igy pontos személyleirásokat tudtak adni róluk. A banditák garázdálkodása talpraállította a vidék egész csendőrségét és rendőrségét. A rablók működési terepét rajonokra osztva kutatják át. Kedden éjszaka a szegedi rendőrség újból átfogó razziát tartott. Razzia közben érkeztet a jelentés, hogy ismeretlen tettesek ismét át­vágták a csontgyár telefonvezetékeit. A rend­őrség nyomban a helyszínén termett és Alsó­tanyán fel is fedezte a banditák nyomait. Hosszú ideig izgalmas hajsza fejlődött ki, az üldöző detektívek és rendőrök lőttek is a banditák után, akiknek azonban sikerült az éjszaka sötétjében elmenekülniük. Mialatt a szegedi rendőrség a szegedi határ­ban hajszolta a cigánybanditákat, reggelre kiderült, hogy a banditák hajnalban már Kiskunmajsán voltak és a törteli Székely-féle gőzmalom ellen követtek el betörési kísérletet. Hogy mi módon jutottak olyan gyorsan Kis- kunmajsára, azt e pillanatban a hatóságok még nem tudják. Bizonyos az, hogy a cigánybanditák megjelentek a Székely­féle malomban, ugyanazzal a metódussal dolgoztak, mint leg­utóbb Szegeden. Az éjjeliőrt öt szerbül beszélő cigány tá­madta meg. Dulakodás fejlődött ki a cigányok és az éjjeli őr között, akinek sikerült elmenekülnie. A cigányok azután nekirontottak a gőzmalom irodájának, amelyet felfeszitettek. Az éjjeli őr, aki tudott már a szegedi támadásokról, nyomban értesítette a csendőrséget. A csend­őrök néhány perc alatt a gőzmalomnál voltak. Jöttüket megneszelték a banditák és gyorsan menekültek. A csendőrök üldözőbe vették a menekülő cigányokat. Lövéseket adtak le rájuk, mire a cigányok visszalőttek. Hosszú tűzharc fej­lődött ki a csendőrök és a cigányok között. nal a ruhájához illő csomagban megkaphatja. Neki nem kell a fejét törnie azon, hogy mit vásá­roljon és nehogy valamit elfelejtsen, kísérőjének kellemesebb, mert nem kell negyedórákat az üz­let előtt várnia. M, A csendőrök közül senki sem sebesült még, valószínű azonban, ho<ry a banditák között van sebfesülés, mert reg­gel vérnyomokat találtak a menekülő ban­diták útjában. A cigányok a nyomok szerint a kiskunmajsai erdőbe menekültek, majd onnan Kistelek fe­lé vették útjukat. A rendőrség feltevése az, hogy a banda legtöbb tagja jugoszláv területről menekült cigány, aki nem mer visszatérni Jugoszláviába, mert ott is üldözik őket a zombori rablótámadások miatt. Határozottan megállapítást nyert, hogy a banda két vezére két fiatal cigány, aki a múlt .hónapban szabadult ki a szegedi csil­lagbörtönből. Ezeknek a vezetésével működik a Jugoszlá­viából átmenekült banda. A szegedi kerületi parancsnokság összpon­tosította a körzetben lévő összes csendőrsége­ket és folytatja az üldözést a kétségtelenül Szeged felé menekülő baditák után. Az éjszakai órákban a csendőrség kérelmé­re katonaságot rendeltek ki Kiskunmajsára. A katonaság már meg is érkezett és formális rajvonal alakításával segít a csendőrségnek a banditák üldözésében. Eliogták a banda hat tagját Szeged, szeptember 4. Lapzártakor érkezett telefonjelentésünk szerint a rendőrség, csend- őrség és katonaság együttes akciója ered­ménnyel járt. A rendőrök autón üldözték a cigányokat, akik a csengelei erdőbe mene­kültek. A rendőrök ekkor a közelben gyakor­latozó katonaság segítségét kérték és egy ka­tonaszázaddal rajvonalat alakítva, bekerítet­ték az erdőt. A cigányok tűzharcba bocsát­koztak a túlerővel s a katonaság csak lépés­ről lépésre haladva, tudta szükebbre vonni a gyűrűt. Több száz lövést váltottak, majd a banditák muníciója elfogyott s ekkor kényte­lenek voltak megadni magukat. A rendőrök négy cigányt elfogtak, kettőnek azonban síké­iül l kimenekülni a gyűrűből, de ezek sem kerülhették el sorsukat. A kaszával-kapával fel fegyverzett környékbeli lakosok elfogták a két szökevényt, akiket társaikkal együtt megvasalva szállítottak Szegedre. Michalko elboru elmével állandóan politizál s Tuba után magát tartja a szlováknak Prága, szeptember 4. A Národni Politikában olvassuk az alábbi érdekes cikket: — A halálraítélt Michalko János egyelőre a pankráci fegyházban ül. A szomoruhirü Michalko—Klepetár—Sikorsky-xéle triumvi­rátus vezetőtagja nagyon különösen, sőt gondolkodóbaejtően kezd viselkedni a fog­házban. Állandóan politikával foglalkozik és arról beszél. Védője, Hrabal dr. előtt olyan nyilatkozatokat tett, hogy azokból ítélve, azt lehet következtetni, hogy Michalko fejében nincs minden rendben. — Mostan politikával foglalkozik. Régeb­ben a biblia olvasásával töltötte idejét. Lel­kesen védi Tukát. Azt mondja, hogy őt, mármint Michalkót, a „közélet színteréről" jobbkézzel távolították el, Tukát pedig bal­kézzel akarják eltávolítani. Miért? Azért, mert ő és Tuka a legravaszabb és leggyor­sabb eszü két szlovák. — Csehszlovákiának szerinte nincs vezére. ő az lehetett volna, ha oly gyorsan el nem távolitják a politikai életből... A legjobb politikusnak Kramárt tartja. Stribrnyről igy nyilatkozik: „Síribrny az akarat, Vrbensky a szív politikáját űzi. De mind a kettő fej nélkül dolgozik/' Michalko azt erősitgeti, hogy az utolsó napok eseményeit mind előre látta és meg is jövendölte Bechyné képviselő előtt. — A meggyilkolt Vörösmarty Margitról nem beszél... Ebben az ügyben teljesen ár­tatlannak tartja magát. A pillái ÍSiltaiMÍÉI»É§l|ftSSIlfS 1 politiiiís cinén ii akarja láfatii i Magyar diákságot a nemzetközidiákszövetségből Kolozsvár, szeptember 4. A kisantant álla­mok diákszövetségének vasárnapi ülése a várakozás ellenére is újabb érdekességeket hozott. Az egyik román delegátus, Gherazim Pintea, kolozsvári diák, a bárom nép egymás területén élő kisebbségeivel foglalkozik. Kér­te, hogy kölcsönösen respektálják ezeknek a kisebbségeknek a jogait. — Mindenikünk nemzetéből él a másik or­szág földjén egy kis rész — mondotta Pintea. — Kötelességünk minden lehető eszközzel amellett lenni, hogy ezeket a kisebbségeket a legmesszebbmenő megértéssel kezeljék. Ilyenek a Romániában élő csehek és jugo- szlávok és a Csehszlovákiában és Jugoszlá­viában élő románok, ügy kell érezniük ma­gukat az idegen államokban, mintha otthon volnának. * A konferencia ezután üvödlő táviratot kül­dött Vaida Sándornak, Benesnek és Cu- mandlnak, a három kisaníantország kül­ügyminisztereinek. A diák-kisantant alapszabályait vasárnap szerkesztették meg. Az alapszabályok első pontja a megalakulást mondja ki és a szövet­séget „La Peti te Entente des Etudiants“-nak nevezi el. Egy huszonkilenc pontból álló paktumot szavaztak meg. A paktum előírja, hogy min­den ország fővárosában diákirodái kel] léte­síteni, melynek hat tagja lesz, úgy hogy min­den nemzet kettőt-kettőt nevez ki.. Az fcisantant diákszövetség külügyi politi­kája egyöntetű kell hogy legyen. Csak kö­zösen intézhetnek demarsokat és átirato­kat. A végrehajtóibizottság minden évben három­szor ül össze az egyes országok fővárosai­ban. Végül elhatározták, hogy évenként diák- kongresszusokat fognak tartani. Az első kongresszust 1930 februárjában Prágában tartják meg. Vasárnap este ünnepélyes formaságok között oszlott fel a megalakult „Diák kisantant'* ösz- szej öve tele. A három kisantantkiiliigyminisztert üdvözlő, a külügyi politika egyöntetűségére törekvő diák-kisantant konferenciájának lefolyásáról azért emlékezünk meg ilyen részletesen, mert ugyanez a politizáló diákkonferencia egy érdekes. „politikaellenes11 határozatot is hozott. Ugyanis Palecsek a csehszlovák diákok képviseletében bejelentette, hogy a nemzetközi diákszövetségnél interveniálni fog a célból, hogy zárják ki a szövetségből mindazokat a diákokat, akik politizálnak és ez esetben az elsők, akiket a szövetségből kizárnának, a magyarok lennének, akik el­len megvan minden bizonyíték, hogy meg­szegték (?) a nemzetközi diákszövetség alap­szabályai iránti engedelmességet. A politizáló kisantant-diákkonfereneia hi- pokritaságát misem jellemzi jobban, mint az a tény, hogy a csehszlovák félhivatalos lapok egyöntetilleg megállapították, hogy a buda­pesti nemzetközi diákkongresszuson, amelyet a magyarok rendeztek, — nem volt politizálás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom