Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-01 / 198. (2123.) szám
192& weptermb er 1, vasárnap. ^iwa^/vWfecii-HrRMp 5 ^ Újult erővel kezd hozzá A Magyar Evangélikus Szövetség nagyszabású losonci közgyűlése Törköly szenátor és Egyed Aladár programadó megnyilatkozásai Losonc, agusatus 31. (Ki'küildött munkatársunktól.) Augusztus 27-én és 28-án tartotta meg a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Szövetség évi rendes közgyűlését Losoncon. A közgyűléssel kapcsolatban a magyar evangélikus egyetemi hallgatók diálkkon ferenciát tartattak. Augusztus 27-én a választmány készítette elő a közgyűlést, délután 6 órakor istentisztelet volt, amelyen Egyed Aladár sajó- gömöri lelkész prédikált a tőle megszokott igazi szónoki tehetséggel, mellyel az áhitatos csendben figyelő közönséget egészen magával ragadta. Egyed a hitnek, a kultúrának, a szeretetnek igazi apostola. Tele van munka kedvvel, mostani prédikációja is valóságos remekmű volt. Ezek a szép tulajdonságok teszik nevét, egyéniségét tiszteltté és népszerűvé. Méltó társa volt neki Fábry Viktor eperjesi lelkész, aki a liturgiát végezte. A diákkonferencia Augusztus 28-án reggel 8 órakor a közgyűlés istentisztelettel kezdődött, amelyen Endrei fy János felsőszelii lelkész tartott iirásma- gy&rázatot. Istentisztelet után az egyház tanácstermében a magyar evangélikus egyetemi hallgatók konferenciája következett. Törköly József drM a szövetség alélnöke üdvözölte a megjelent akadémikusokat, beszédében az ifjúságot arra buzdította, hogy példát kell mutatniok arra nézve, hogy a magyar ifjúság hogyan köteles betölteni azt a hivatást, melyet tőle az evangéliumi egyház és a nemzet vár. Ifj. Jánossy Lajos jelentette, hogy 20 egyetemi hallgató szándékozott Pozsony vidékéről a konferencián résztvenni s habár a megjelentek száma csekély, mégis a megjelent 18 egyetemi hallgató annak a 150 magyar evangélikus akadémikusnak a képviselete, akikre a jövőben a magyar evangélikusok szolgálata vár. A megnyitó után Halász István adta elő, „Mit kivan a Luther-köröktől Jézus, Luther és a Magyar Evangélikus Szövetségi cimü dolgozatát. Annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gyülekezetekben, különösen a városiakban alakuljanak meg a Luther-kö- rök, amelyek az egyházban áldott munkát fognak teljesíteni. Például állította oda a Rimaszombatban működő Luther-kört, amely az egyházi életben már eddig megbecsülhetetlen szolgálatokat teljesített. Határozottan ellene volt azonban annak a termek, hogy a magyar akadémikusokat felekezeti alapon megosszák. Többen hozzászóltak a kérdéshez, mire a konferencia elhatározta, hogy elfogadja az előadó indítványát azzal, hogy az összes megalakult és megalakítandó Lu- their-körök a Magyar Evangélikusok Szövetségének ifjúsági alakulataiként folytatják életüket és aMagyar Evangélikus Szövetség irányítása és ellenőrzése alatt fognak állam. Baráth Károly orvostanhallgató „Korunk képe" cimü előadása után ifj. Jánossy Lajos komáromi lelkész megkapó előadásban értekezett „A szent írás az akadémikusok életében" cdmen. A diákkonferencia után következett az Evangélikus Szövetség közgyűlése, melyet Törköly József dr. alelnök a következő beszéddel nyitott meg: — A Magyar Evangélikus Szövetség megalakulásától a mai napig határozott és örvendetes {fejlődést mutat. A kezdetikor megtörtént a célkitűzés. Ezt a célkitűzést álljuk ma is, de megvan a fejlődés, mert ma már élesebben látjuk a célt Es biztosabban tudjuk, hogy mik ennek érdekében a szükséges teendők. Ma már tisztán látjuk, hogy hol hibáztunk, hol kellett volna egyházi szabadságunk és az autonómia érdekéiben akaratéiba tározásunka t erősebben érvényesíteni. Jobban látjuk m>a már azt is, hogy miként vétkeztek a protestáns szabadság ellen azok, akik egyházunk évszázados jogait hatalmi szempontokból illegitim fegyverekkel elhomályosították. De hála a jó Istennek, látjuk már azt az utat, amely a krisztusi igazság győzelmiéihez vezet A legnagyobb fejlődés azonban ott van, hogy amikor a tisztánlátás megjött, akkor nyomban megjött lelkűnk megingiaithaitatlam akaratelhatározása is, amelyet nagy Lutherünk mondásával igy fejezünk ki: „Itt állunk, másként nem tehetünk, Isten minket úgy Regéljen!" Ma már egy kétségbevonhatatlan tény bevehetetlen erősségünket képezi és ez az, hogy az evangélikusoknak a világ konventje meglátott minket, átérezte és átórzi a mi nagy megpróbáltatásunkat és érdemesnek Ítél minket arra, hogy erkölcsi és anyagi tekintetben segítségünkre jöjjön a szabadságunk és igazságunk kivívása érdekében vívandó legitim küzdelmünkben. A szabadság és a krisztusi igazság közkincs, amihez nekünk szlovén szkói és ruszin- szkói magyar evangélikusoknak az évszázados múlt alapján is jogunk van! És mi a múlt és a jövő jogán ma már még határozottabban követeljük az összes jogköveteléseink teljesítését! S vannak jogszabályok, amelyeknek érvénye örök. Például az a szabály, hogy minden jog forrása az egyházközség. Ezeknek alapját nem hagyjuk el soha. De a szlovenszkói és ruszinszkói mai egyházi jogrend alapján is követeljük azt, amit ez a jogrend nekünk papiroson biztosit ugyan, de a valóságban kétségtelenül elvon tőlünk. Követeljük a minket megillető önkormányzatot, egyenjogúságot és szabadságot! Követelésünk érvényesít ősét ki fogjuk, ki Fizessen elő a mr lépes ÜÉf-rg Előfizetési ára Já évre 36. - Kcs. Minden újságárusnál kapható I akarjuk küzdeni. Erre cselekvő munkát fo- I gurnk fordítani! Azonban ezen jogköveteléseink érdekében kifejtendő becsületes és törvényes munkánk közepette nem megyünk a gyűlölet útjára és tisztában vagyunk afelett, hogy a mi vallásunknak általunk is részt kell venni a vallásoknak abban a nagy kiegyenlítő szerepében, amely meghozza az isteni békét, a szabadságot és igazságot, a nemzeti egyenjogúságot az összes népek 6s nemzetek, emberek, köztük a szlovenszkói és ruszinszkói na.- gyár evangélikusok javára is! Természetesnek tartjuk, hogy amikor az evangélikusok világkonventje elismerve azt a jogosultságunkat, hogy mi szlovenszkói és ruszinszkói magyar evangélikusok mint külön jogi személyek, külön delegátusunk áltat részt vegyünk az evangélikus világegységet megteremteni hivatott nagy és nemes munkában, akkor azt azzal kívánjuk meghálálni, hogy mi csekély erőnkkel, de a legteljesebb értelemben vett nemes és a törvényesség útját soha el nem hagyó cselekedettel a legnagyobb odaadással és önfeláldozással tényleg részt fogunk venni a nemzetek világkonvent- jének világjelentőségü, a szabadságot és a krisztusi igazságot valóban közkinccsé teendő munkájában. Nekünk meg kell mutatni és meg is fogjuk mutatni, hogy a Krisztus igazán él és diadalmaskodik: bertoünk és általunk. Ezután-Kuszy Emil losonci lelkész üdvözlő beszédében ráutalt arra, hogy a Evangélikus Szövetség élete nyolc évvel ezelőtt Losoncról indult meg s az akkor elvetett magból terebélyes fa lett, amelynek már gyümölcsei is vannak. Ax elnöki jelentések kapcsán Bándy Endre egyházi elnök kijelentette, hegy az ungvári magyar evangélikusok táviratilag jelentették, hogy nagyobb küldöttséggel szerettek volna (megjelenni a gyűlésen, de egyéb akadályok ;miatfc ezt nem tehették meg és 400 koronát küldtek a Szövetség javára. Egyed titkár jelentése Majd Egyed Aladár terjesztette elő titkári jelentését, melyből a kővetkező fontosabb részleteket emeljük ki: —’ A Magyar Evangélikus Szövetség is a 'munka jegyében indult meg, de védelmi fegyvert jelent akkor, amidőn Isten és törvények biztosította jogaink érvényesüléséről van szó. (Ebben a harcban mi Jézust követjük, aki mindig készen állt az igazságért, az eszmékért vadó harcra, mert ebben a harcban nem mi törünk le másokat, hanem minket támadnak igazságunkért. Ebben a küzdelemben előttünk áll Luther, aki a viszonyok hatása alatt hirdette ugyan, hogy az alattvalók a felsőbbség ellen soha sem harcolhatnak, de mikor az a kérdés merült fel: szabad-e a lelkiismereti szabadság védelmére a jogszerinti felsőbbség ellen harcolni, azt megengedhetőnek tartotta. (Nekünk meg koll küzdeni a legnagyobb akadályokkal is, mert — amint Kisfaludy Károly mondja —• „csendes magányban fejük a szív és iaz elme, a viharban formálódik a karakter" és nekünk ma acólgerincü férfias jellemekre van szükségünk. Nekünk küzd énünk kell, mert „a mi helyzetünk nem függ anyagi helyzetünktől, 'közjogi elhelyezkedésünktől, hanem egyedül igazságunktól és azok szolgálatának áldozatos- iságától." Nekünk kfiz.denünk kell, mert amint a második korinthusl levél mondja: „Nem cselekedhetünk semmit az igazság ellen, hanem .csak az igazságért!" —• Minden testület, amely komolyan veszi (hivatását, a kritikát önmagán keresi. És ha azt látjuk, hogy vannak megmozdulások, amelyek sértett hiúságból kiindulva, kicsinyes kanapépereket inszcenálva veszélyeztetik a magyar ev. közérdeket, akkor az ilyen •mozdulatot a kezdet kezdetén önmagunknak írneg kell bénítani. Nem szabad megtörténnie többet büntetlenül annak, hogy egy olyan őrálló helyről, mint Érsekújvár volt, magyar ököl lökje le a magyar vigyázót! Amikor a júniusi borzalmas ázsiai viharban hegyek sülyedtek el és uj hegyek keletkeztek. a napilapok szerint egv az árvízben úszó tönkön békés együttesben látták egy remegő kígyót és egy remegő bárányt. Hát csak mi magyarok ne tudnánk még a viharban sem testvéri szeretetben egymást támogatva élni?! íme egy elsőrendű feladat Szövetségünk részére: a nemzetegység fegyelmezését szolgáló lélek nevelése. SzlovákosKő törekvések —• Ha a legobjektivebb elvek alá is rcadez- eük egyházi életünkben az eseményeket, letagadhatatlan tény az, hogy olyan légkörben élünk, amelyben feltartóz- hatatlanul rohan tovább a nemzeti mámor és benne elhallgat minden tisztnltabb célkitűzés. Ravasz püspök egy cikkében, melyet egy angol lapba irt, mintha csak a mi egyházi vezetőségünk lett volna aposztrofálva, amidőn ezeket írja: „Az uj államokat még mindig a győzelem mámora és sok százados vágy beteljesedésének érzelmi reakciója hatja át, tehát, ha imind angyalok volnának is politikusai, akkor is nacionális és imperiális politikát csinálnának." Teljesen a mi hivatalos egyházunkra illenek ezek a szavak, mert az belehelyezkedett a mai hatalmi politikába, mint az uralmi irány ikenegetoje és konzerválója. Ezért nincs még ma sem magyar esperesség! Minden tervük, intézkedésük jegecesedési középpontja: a szlovenszkői Lutherániának szlovák nemzeti egyházzá való átalakítása! Az államsegéllyel — ugyhiszik — el lehet érni az érzelmeknek azt a szolidaritását, mely csak egybeforrott érdekek, a közös testvéri munka és gondolat eredménye lehet. A németgurabi iskola —i Annak a törekvésnek, amely a szloven- szkói Lutherániát szlovák nemzeti egyházzá akarja tenni, egyik láncszeme a németgurabi iskola. Bár az Ev, Lap hasábjain felhívtam erre a sérelemre a püspök és az esperességi közgyűlés figyelmét, a gurabi magyar hivek azon kérelme, hogy iskolájukban a tanítási nyelv a magyar legyen, még mindig nam talált meghallgaíta- tásra. Tárgyalta ugyan 9, kérelmet a pozsonyi esperességi ülés, ki is küldött egy bizottságot, de félek, hogy az a kérelem is arra a sorsra jut, mint a 248 gurabi hivővei aláirt s a püspöki hivatalhoz beküldött azon panaszlevél, amelyben lelkészük ellen fegyelmit kérnek, tudniillik a püspöki hivatal kérelmüket azzal az indokolással utasította el többek között, hogy a fegyelmit „csak a gurabi magyar hivők kérik." Egyed indítványozta egy két tagú bizottság kiküldését, és javasolja, hogy Törköly József alelnök vezetése alatt a közgyűlés küldjön ki egy egyházpolitikai bizottságot, amelynek feladata lesz a magyar ev. érdekek védelmi frontját kiépíteni. A magyar ewsngélilcHsok és reformátusok viszonya —• A mi a református testvéreinkké!. való viszony ujabbi feszültségét illeti, — fejezte be Egyed jelentését. *— ‘ ~ ~ 3451(29 Cosulidi Lme 1© NEW-YORK-ba Trieszt, Nápoly és Marseiliesböl a Saturaiia és Vulcania Sít óriásraotorhajókkal. MTAjat-' Luxvs-Komf őrt-Gyorsaság Rendszeren gőzhajó járatok Délame- Mll rikába. ffii fii Körutazások az Adrián és a Foldközitengeren. C08ÜUCH LIÍ5E, Prafia fi, ládánké n. 67 sem a lutheri, sem a kálvini kultusz nem lehet válaszfal közöttünk akkor, amidőn arról van szó, hogy Szlovenszkón mindketten meg akarunk maradni magyar protestánsnak. Nekünk ma olyan határozatot kell hozni, amely a jövőben kizárja azt, hogy akár hivatalos lapunkban, akár más helyen, akár szóban, akár írásban olyan hang szólaljon meg, amely a magyar evangélikusok és reformátusok testvéri harmóniáját megzavarná. A titkári jelentés alapján a közgyűlés elhatározza, hogy a gurabi iskola ügyével, megvizsgálásával Bándy Endre és Endreffy János szövetségi tagokat bízza meg az egyházpolitikai bizottság tagjaivá pedig Törköly József dr.-t, Fábry Viktort és Egyed Aladárt választja, továbbá kimondotta, hogy mint a múlt esztendőben, a prágai és a briinni akadémikusok számára istentiszteleteket fog tartam. A szlsvenszkúi magyar evangélikusok és a viiágkenvent Ezután ifj. Jánossy Lajos komáromi s. lelkész a szlovenszkői evangélikusok volt koppenhágai delegátusa terjesztette elő jelentését. A kopenhágai egyetemes konvent elismerte a harmincezernyi szlovenhzkéi és ruszln- szkói magyar evangélikusságnak azt a jogát, hogy a világkonventem egy teljesjogu delegátussal képviseltethesse magát. Megjegyzendő, hogy ugyanakkor a szloven- szkói szlovák evangélikusokat Dusán modori püspök képviselte a világkonventen. A világ- konvent hatos állandó bizottsága, amelynek két amerikai, két skandináv, és két német tagja van, tovább működik Morehoad dr. elnökletével. Ez a hatosbizottság közvetlenül érintkezésben van a kopenhágai egyetemes konvent delegátusaival, hogy azok a saját mandátumuk körzetében összekötők legyenek a nagybizottság és a saját népük között. A delegátusok a hatos bizottsággal egyetértőén otthon egyetemes konventi bizottságot alakítanak, amelynek az a hivatása, hogy az egyházi közvéleményben propagálja az evangélikus egyházi világegység eszméjét. Az előadó, mint magyar delegátus, minden alkalmat felhasznált Kopenhágában arra, hogy a külföld evangélikusait felvilágosítsa a szlovenszkői magyar evangélikusok siralmas helyzetéről. Ismételten megkérdezték tőle igen előkelő állású külföldi egyházi személyek, hogy a harmincezer magyar szlovenszkói evangélikus miért nem szervezkedett teljesen önálló egyházi szervezetbe püspökség formájában? A külföldi államokban ugyanis lélekszámúra és gyülekezetek számára nézve nem egy jóval gyengéb evangélikus „egyházi provincia" létesült az uj állam jogi alakulásokkal kapcsolatban. A kérdés még nem avult el és az előadó annak a reménynek ad kifejezést, hogy az az idő talán el fog következni, amikor a szlovenszkói magyar evangélikusok minden más egyházi szervezettől független, egyedül az evangélikus világegyház tagjaként szereplő magyar evangélikus püspökségben fognak élni. Jánossy végül beszámol Egblad dr. wisconsini főesperes prépost komáromi látogatásáról. A magyar esperességért Majd Törköly József dr. a magyar esperes- ségről mondotta el jelentését. A közgyűlés élénk figyelemmel hallgatta az előadó beszámolását és kimondotta, hogy a Magyar Evangélikus Szövetség továbbra is azon az állásponton áll, hogy szükséges a magyar esperesség s annak a kérdését a jogi bizottság elé utalja hogy fokozottabb mértékben ez a kérdés minden tekintetben úgy legyen előkészítve, hagy a jövő esztendei kerületi közgyűlés érdemlegesen tudjon ebben a dologban határozni. A Magyar Evangélikus Szövetség legyen a magyar evangélikusok végrehajtó szerve és az esperességi gyűlések előtt a Szövetség tartson választmányi ülést, amelyen előkészítse mindazokat a kérdéseket, amelyek a,z esperességi gyűlés elé kerülnek, amennyiben azok a magyar evangélikusokat érdeklik. Fábry Viktor javaslatára a közgyűlés elfogadta, hogy a magyar egyházközségeket a Szövetség Elnöksége esztendőnkint látogassa meg, amely látogatásnak a belmissiói tevékenység ébrentartása és gyakorlása lesz a célja. Egyed Aladár az alapszabályok változtatására vonatkozó javaslatát terjesztette elő, mely szerint a Szövetségnek minden evangélikus. aki 18-ik életévét betöltötte a tagja lehet Javaslatára a választmány tagjai közé választották: Jánossy Lajos esperes (Komárom), Kiss János (Rimaszombat), Kristóff SánTörköly szenátor megnyitója
