Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-28 / 221. (2146.) szám
10 T>RAGA!-A^AGtetR-CTRItSK 1flgfr BBeptemlber SS, awwnlbal. Hat Mikszáth-regény jelenik meg cseh nyelven a legközelebbi belekben Tárna dr., a földhivatal referense fordította a könyveket — Cseh-magyar irodalmi társaság terve? — Prága, szeptember 27. Egy jóbarátom, olvasván a Prágai Magyar Hírlapban megjelent beszélgetésemet Jókai cséh fordítóival, fölhívta, figyelmemet Ladislav Tuma df.-ra, a földbirtokhivatal referensére, aki szabad óráiban Mikszáth-regényekét fordít és most rendezi őket sajtó alá. A földbirtokhivatal egy ősrégi, renovált kolostorban van. a vöröscsillagos keresztes barátok rendházában, a prágai óváros egyik legszebb és legromántikusabb részén, néhány lépésnyire a hires jvároly-hidtól, azoknak, a kanyargós, szűk ucoácskáknak egyikében, ahol a házak olyanok, mint finomművű, antik ék- szerskatulyák, órákig el lehet nézni őket. A Kfizovny-kolostor egyik bolthajtásos, fe- •hérfneayezetö szobájában találom meg Tuma dr.-t. A fal egyik mélyedésében egy redősru- háju, koronás fejű köszobor: Szent Ágnes áll, de a. barátok, akik valaha talán régi könyvek cirádás iniciáléit másolták, eltűntek innen és szürke hivatalos munka folyik itt poros akták között. A szürke hivatal referense azonban igazán nem szürke ember. Mindenekelőtt el kell mondanom. hogy ritkán hallottam olyan válogatott- magyarsággal, olyan pontosan és gondosan beszélni magyarul, mint ahogy Tuma dr. beszél. Ez az idegen úgy fűzi a szavakat válogatva, mint a gyöngyöket, a magyar nyelv dús szókincseit fölcsillogtatja és önkéntelenül arra kell gondolnom, hogy mi, akiknek édes anyanyelvűnk ez a nyelv, mennyivel hanyaga v'bn! beszéljük és már csak akkor válogatón és kéressük színét és fényét, ha Írásban kábáik, vagy adjuk tovább. Tuma dr.-ral szemben csaknem teljesén fölöslegesek az obiigát interjú-kérdések, mindazt, ami magyar nyelvtudása és a Mikszáth- forditások körül érdekelhet, szinte egy lélegzetre mondja el és láthatóan lelkesedéssel határos örömmel beszél ezekről a dolgokról. —■ Édesanyám simontornyai magyar leány volt, Kassán ismerkedett meg az édesapámmal. aki mint dragonyos főhadnagy került Kassára. Szüleim egy ideig Simontornyán laktak, én már Csehországban születtem. Anya- nyelvem cseh, de anyám már kisgyerekkoromban megtanított az ő édes anyanyelvére s tőle tanpltam az első magyar szavakat. Később, mikor felnőttem, Brabektől, az első cseh magyar fordítótól tanultam magyarul, aki Madách világhírű Ember tragédiáját ültette át cseh nyelvre. A magyar nyelv iránti szeretető- met és vonzalmamat fokozta az is, hogy hajlamom volt az idegen és különösen a keleti nyelvek iránt, megtanultam arabul, törökül, kínaiul, japánul, perzsául, héberül; az európai nyelvek közül angolul, franciául, spanyolul, németül, oroszul, szerbül. A magyar nyelvnek akkor vettem először hasznát, mikor cigányul tanultam József nádor cigány nyelvtanából és gyökszótárából. A bengál-raspüt-ana és indiai nyelvekről összehasonlító tanulmányt írtam és sokáig foglalkoztatott a magyar eredetének kérdése, amelyhez Vámbéry Ármin erről a kérdésről szóló könyvei és Körösi Csorna Sándor tibeti nyelvtana adtak impulzust és táperőt. A magyar nyelv eredetéről és a cigány mesék és népdalokról sokat cikkeztem a Národni Listyben. Először mint katona a háború alatt kerültem magyarok közé Budapestre. Akkor kezdtem érdeklődni a magyar irodalom iránt és különösen Mikszáth vonzott, keltette föl érdeklődésemet és lassan megérlelődött bennem az a gondolat, hogy Mikszáth volna az a magyar írók közül, akit a romantikus Jókai mellett a cseh közönség örömei fogadna és megértene. Mikszáth szlovák milliőben lejátszódó történetei, meleg s mégis fanyar humora, „tót atyafiai“ nagyon közel állanak a cseh nép leikéhez és valóságos propagandairások- uak érzem őket a két nép kulturközeledése szempontjából. Első Mikszálh-fordiitásaim, ikarcolatok és novellák, a Národni Listyben jelentek meg, most már hat teljes kötet áll készen, a Különös házasság, a Vén gazember, Tót atyafiak, Jó palócok, Deka merőn I. és TT., az Uj Zri- nyiász és Akly Miklós. Ezt a hat kötetből álló sorozatot legkésőbb a jövő év elején a legnagyobb prágai könyvkiadó, Koci adja ki. Mikszáth: Szent Péter esernyője, amelyet Mayer- hoffer, Jókai cseh fordítója fordított le cseh nyelvre, már két kiadást őrt meg és ma ismét csak antikváriusnál kardia tó. Biztosra veszem. hogy a felsorolt hat Mikszáth-könyvnek sem lesz kisebb sikere. — Sajnos, én nagyon elfoglalt ember vagyok és nagyon kevés időm van erre a munkára, amely szívügyem nekem: a magyar irodalom cseh nyelven való pro na gála Sára s fordításra. Mindamellett azonban fokozottabb energiával dolgoznék ebben a/, irányban. Ina nem erezném, hogy úgyszólván elszigetelten, epvédül állok ezzel a tervemmel és amin (dómmal. Évek óta behatóan tanulmányozom a magyar nyelvet. megismrTkedtem néhány Csehszlovákia egyetlen szépirod?lmi képes Hetilan'e c Képes Hé* UrWfW.m*! eleck r#eí mMeu cfülrünÖtTn nagy magyar író müveivel, meg aKarom ezeket. a müveket ismertetni a cseh közönséggel, de mégis kellene valaki, jobban mondva valami egyesület-féle, mely ezt az ambíciót támogatná és megmutatná az utat, amelyen menni kell, ellátna útba igazítással. Ném vagyok egyedül Prágában, aki magyarul beszélek, érdeklődöm a magyar irodalom iránt és fordítok. Csomó ilyen embert ismerek, de ezek éppen olyan elszigetelten egyedül és tanácstalanul állanak, mint jómagam. A modern magyar irodalom termékei nem jutnak el hozzánk, magyar könyvekhez csak nehézségek árán tudunk hozzájutni, egyáltalábau nem vagyunk informálva afelől, mely müveket volna érdemes és kellene elsősorban lefordítani. Valamikor volt Prágáiban egy kis bolt. ahol magyar könyvekét árultak, ez a kis bolt összehozta mindazokat, akik maigya- rul tanulták, tudtak, fordítottak vagy fordítani akartak. Amióta ez a kis bolt megszűnt, a mi munkánk és ambíciónk mintha semmi visszhangra sem találna a magyarok között. Egy cseh-(magyar egyesület vágy klub megalakítására gondolok, olyan emberek égve Süléibe vagy klubba való összehozására, akik előbbre vinnék ezt az ügyet és megteremtenék a cseh és magyar irodalom közötti kul- turkapcsolatot, amelynek megvannak már a pillérei, csak az összefogó hid hiányzik hozzá. Ehhez az egyesülethez vagy klubhoz cseh részről meg vannak az érdemes emberék. nem hiszem, hogy magyar részről senki sem volna, aki egyrészt bennünket támogatna munkánkban, másrészt a cseh irodalom termékeit ne tudná közvetíteni a magyaroknak. Tuma dr. majdnem szószerint azt mondta, amire már régen gondolok, azóta, amióta elhatároztam, hogy megkeresem Prágában azo- knt az embereket, akik a magyar irodalmat megismertetik a csehekkel. Ezeknek az interjúknak az volt a nyílt célja, liogv utaljak arra, hogy komoly kulturérdeke a magyarságnak az, hogy íróinak müvein keresztül ismerjék meg lelkét, képességeit, hogy irodalmán, ezen a tiszta szűrön át kapjon a külföld és igy a csehek is igazi képet róla. S kár, ha olyan embereknek, mint Tuma dr., aki több mint tizenkét nyelven beszél, nyelvész, a nyelv kincseit, fényét ismeri és keresi és csodálatos véletlen folytán oly kőzet áll a magyar nyelvhez és irodalomhoz — nem nyújtanak segédkezet! Hány ilyen véletlen van és bánván lesznek a cséh szellemiség elitjéből, akik kultúránk iránt komolyan érdeklődnek és akik a magyar nyelv kincséit Prága, szeptember 27. Egy nyelvnek jelentősége nem attól függ elsősorban, hogy hány ember beszéli, hanem művészi és tudományos értékétől. így például a kínai nyelvet az egész emberiségnek egynegyede, 435 millió ember beszéli és azért senkinek sem jut az a gondolat eszébe, hogy a kinai nyelvet a világ első nyelvének tartsa. A nyelvben képzőereje mellett, ami például a francia és német nyelvbeu megvan, elsősorban az a footos tényező, hogy bányán beszélik ezt a nyelvet annak az országnak botárain kívül, amely ország lakosai a kérdéses nyelvet anyauyelvkóut használják. Ebben az értelemben egyes nyelvek úgynevezett általános érintkezési és kereskedelmi nyelvekké fejlődtek. Ebben az értelemben a legelterjedtebb az angol nyelv, amely 163 millió embernek az anyanyelve, de emellett mind az öt világrészben széles körökben e) van terjedve, mint az általános érintkezés nyelve. Angliában 50 millió ember beszél angolul, Kanadában és az Egyesült államokban 110 millió, ezeknek anyanyelvű az angol, rnig általános érintkezési nyelv, különösen az angol gyarmatokban, azután Egyiptomban. Kínában, Japánban, Perzsiában. Indiában. Afrikában és Ausztráliában. A második helyen az orosz nyelv áll, amelyet 110 millió ember beszél anyanyelvként. A harmadik a német, amely ‘>1 milliónak az anyunyelve. Negyedik a spanyol, 80 milliónak az anyanyelve, amennyiben az Európában Iáké spanyolokon kiviil béta meri ka államaiban is a spanyol a legelterjedtebb nyelv. A spanyolnál azonban nagyobb jelentősége vau most $ portugál nyelvnek, amely ugyan csa.k 40 millió embernek az anyanyelvű, de mint tengeri és gyarmati nyelv, az angol után közvetlen a, másodikról l< következik. Ki gr latos, bógy más nyél-vék -és irodalmak kincsei kozó elkeverik. Éu megírtam ezeket. Bizton hiszem, hogy ha marosan visszhang érkezik rájuk. Szenes Erzsi. a francia nyelv meünyiré talajt vesztett az utóbbi időkben. 45 millió ember beszéli, mint anyanyelvét, azonban az általános érintkezésben mindinkább kiszorul. Á müveit körökben ma is általánosan kedvelt, azonban az angol hovatovább nemcsak a kereskedelmi érintkezésben, hanem az intellektuális körökben is dominálni kezd. A francia nyelv után az olasz, japán és koreai nyelvek következnek, amelyeket 41—80 millió ember használ anyanyelvkéöt, bár csupán a honi földön használják ezeket a nyelveket, mert például az Amerikába kivándorolt kétmillió olasz éppen olyan könnyén és gyorsan asszimilálódott, mint a német kivándorlók. így például statisztikailag alig lehet már megállapítani, hogy hány németül beszelő ember van Amerikában, mert az amerikaiasság a németséget ijesztően gyorsan elnyelte. Természetesen egészen másképp néz ki az a statisztika, amely azt mutatja, hogy hány ember ért a földön e^y nyelven, amelyet nem beszél. így a kináitól. az indiai nemzeti nyelvektől eltekintve, első helyen az angol áll (160—220 millió), közvetlen utána következik az orosz (110— 170 millió), a német (100), francia (80), olasz (50). Az európai nyelvek közül azután Európán kívül még a holland uyejvet beszéli 12 millió ember és a görögöt 9 millió. A német nyelvet a külföldiek nem köny- uyen tanulják meg és tisztán gyakorlati szempontból tekintve, a német nyelvnek kevés előnye van, mig az angol a logkön.v- nyebben megtanulható nyelv és mint az öt világrésznek általánosan használt- érintkezési nyelve, előnyben van a német fölött. Az angol közoktatásügyi minisztérium múlt évi jelentéséből kitűnik, hogy a német nyelvet nagyon kevés angol iskolában tanítják. Francia nyelvből 5-1.000 diák telt vizsgát Angliában, míg német nyelvből csupán 3887. Ugyanekkor spanyolból az angol iskolákban 71.9 diák vizsgázott. Most azonban az angol közoktatásügyi minisztérium rendeletet bocsátott ki, amely szerint a jövőben az iskolai oktatásban nagyobb figyelmet kell a német nyelvre fordítani, tekintettel arra a föllendülésre, amelyét legújabban a német kereskedelem és a pémet gazdasági élet mutat és különösen á német szellemi életnek és a német tudománynak elhatározó befolyására. A minisztérium különleges irányelveket állított- föl, amelyek 'Szerint a német uyelvet, amely idáig csak fakultatív tantárgy volt, a francia mellett kötelező tantárgyként fogják tanítani az összes angol iskolákban. Az angol és a német nyelv viszonyára vonatkozólag érdemes megemlíteni, hogy a kialakulófélben lévő Palesztina államban, amelybe a világ minden részéből történik bevándorlás, a német nyelvnek az angolhoz való viszonya 45:100. Középeurópában az intellektuális osztályok általános érintkezési nyelve a német, ami nem csoda, ha tekintetbe vesszük azt a túlnyomó politikai, gazdasági és szellemi befolyást-, amelyet a germánság középeurópai életében jelent. A német nyelv a magyarországi középiskolákban kötelező tantárgy volt és igy határa az Alsó-Duna vonaláig terjedt. Szerbiában már keveseu beszélték, Romániában pedig a műveltebb osztályok a német nyelv helyett a francia nyelvet sajátították el, amely az intellektuális román osztályoknak csaknem második anyanyelvévé fejlődött. Jellemző az uj idők soviniszta és németellenes -szellemére az a körülmény, hogy Csehszlovákiában az első tiz esztendőben nagyon mostohán bántak a német nyelv oktatásával és csodálatos, hogy hány intelligens cseh ember, aki periektől beszél francia és angol nyeb ven, nem. tud németül. Ez szinte érthetetlen és nagyon káros is, ha tekintetbe vesszük, hogy Csehszlovákia német anyanyelvű államok: Németország és Ausztria közé van ékelve, hogy lakosságának jelentékeny része, 3.5 millió ember német és hogy az ország három nyelven beszélő tömegei között a német lehetne a legtermészetesebb érintkezési nyelv, miután a cseh nyelvnek elsajátítása a más anyanyelvűek számára igen nagy nehézséget okoz. A magyar nyelvet 12 millió ember ha»znáf)a anyanyelvként, ezekből 8 millió ember Magyarország területén él, .3 millió kisebbségként az utódállamokban lakik, egymillió pedig a világ minden részébe szétszóródott ép egymilliót tesz ki azon mái anyanyelvűnknek (németeknek, szlovák koknak, románoknak, horvátiaknak ptb.) száma, akik magyarul értenek és Vmirsélaok. A kulturnyelvek elíerjedése a Glóbuszon Az angol a világ legelterjedtebb nyelve — A kinai nyelv a legtöbb embernek anyanyelve • • Ügyes, tapasztalt és komoly I autúképviselöket | wmmmmmmmmmmmmm keres bevált belföldi automobilgyár a következő új rayonok részére 1. Nitra-Nové Zámky-Levice 2. Banská Bystrica Zvolen-Lucenec- Rim. Sobota-Roznava. Csak agilis urakra reflektálunk, akiknek megfelelő reprezentációs helyiség és ja .tomühely j áll rendelkezésükre. Ajánlatokat „ Auto-kép viselőka jeligére az USTR j| NOVIN. KANCELAR, BRNO, Veseiá 8. címre kérünk. "*' 1 —mw—mmmi m i — ip hu ) i1, l'-j
