Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-28 / 221. (2146.) szám
1929 szeptember 28, szombat. siyrea-MAfife^-miaiap 11 Hiteles adatok arról, hogy miképp „nyomták eV4 a magyarok a ruszin népet Mi mindent köszönhettek a ruszinok a magyar kormány hegyvidéki kirendeltségének ? — A ioldmüvelés, az állattenyésztés és a háziipar nagyszabású állami íötlenditése: ma már csak a múlt emléke Munkács, szeptember 27. A „Prágai Magyar Hírlap" szeptember 6-iki számában Hokiky Károly ruszinszkói tartomány- gyűilésd képviselő urnák egy igen érdeke® cikke jelein t raeg: „Hogy „nyomták el" a magyarok a rimáim népet?" címem, amelyben a magyar kormány áfftaJ megindított úgynevezett „rutkcn ak- ció“-t ismertette rövidem. Mintán a képviselő nr — adatok hiányában — csak nagy kontúrvonalakban publikálta a volt magyar rezsimnek a ruszin föld gazdasági felemelése érdekében kifejtett áldásos tevékenységét, legyen szabad nekem a rendelkezésemre álló hivatalos adatok alapján a ruszin segélyakció működését ée annak eredményeit részletesen ismertetni, annál ig inkább, mert egyrészt soha senki ezen akcióval terjedelmesen és szakszerűen nem foglalkozott, másrészt pedig, mivel a nagy nyilvánosság széles rétegei előtt az akció maga jóformán ismeretlen. Ennek tulajdonítható aztán az, hogy az itteni magyarnyelvű kormánylapok időnként valóságos rágalomlhadjáratot mernek indítani a volt magyar uralom ellen, és úgy tüntetik azt fel, mint a ruszin nép kiizsákmányolióját. Hogy csak egy példát említsek fél a sok közül, idézem az egyik kormánylap kirohanását: „A magyar feudális uralom az Oka a ruszinok elszegényedésének, a volt magyar uralom elnyomta a ruszin népet, amelynek nemcsak, hogy kereseti lehetősége nem volt, de úgyszólván életlehetősége sem. A magyar uralom kiszipolyozott mindent a ruszin földből, amit csak lehetett, nem invesztált semmit és a gazdasági fejlődés minden lehetőségétől megfosztotta." Nyilvánvaló, hogy a kormánysajtónak ezek a megái lapát ása.i vagy feszültségből, abszolút tudatlanságból, vagy pedig tendenciából származnak « ©z esetben a közvélemény megtévesztése a céljuk. .Ezért úgy vélem, nem végzek hiábavaló munkát, ha hivatalos adatok felhasználásával terjedelmesem ismertetem az akciót, hogy lássa a közvé- Kemény, hogy hogyan festett hát valójában az a sokat emlegetett magyar „elnyomás^. A »ruthén akció« megindulása A magyar kormány által megkezdett u. n. „rutáién akció" megindulásának azon társadalmi mozgalom adta meg a kezdeményezést, amely a múlt szájad 90-es éveiben, Firczák Gyula gör. kát. munkácsi megyés püspökkel az élén, a gazdaságilag elmaradt ruszin lakosság anyagi helyzetének javítása céljából megindult. E mozgalom eredményeképpen létesült 1897-ben a „Hegyvidéki Miniszteri Kirendeltség" eredetileg Szolyva, majd néhány évvel később Munkács székhellyel. Működése folyton bővült úgy, hogy néhány év múlva hatásköre már Bereg, Ung, Ugocea, Szat- már, Máramaros, Zemplén és Sáros vármegyékre terjedt kL Szóval magába foglalta mindazon területeket, ahol csak ruszinok laktak. A fokozatos fejlődés folytán megszűnt munkásságának azon különleges jellege, amelyet első időkben a „rutinén segélyezési akció" elnevezés kifejezett és a magyar földművelésügyi kormányzat rendes és állandó közigazgatási szervévé vált, amelynek hivatása a földművelésügyi kormányprogramnak a helyi viszonyokhoz alkalmazott intenzivebb végrehajtása volt. Az akció megindulásának első éveiben telljha- talLommal működött borostyánkőéi Egán Ede kormánybiztos, aki elsősorban alapot és gerincet keresett, amelyre és amelyhez építendők voltak mindazon kellékek, melyek egy a kiima és földrajzi fekvés folytán rosszabb viszonyok közé került nép gazdasági viszonyainak fejlesztéséhez szükségesek voltak. Földet adtak a ruszinoknak Az alapot megtalálta a Schönborn-féle uradalomnál, amelytől 1897 október 1-töl huszonöt évre terjedőleg a szolyvai járás területén 12.622 kát. hold területet vett állambérletbe, belső telkekkel és épületekkel együtt 45.439 korona és 64 fillér bérösszegért abból a célból, hogy a föld nélkül szűkölködő ruszin népnek albérletbe adva aat a gazdasági életre taníthassa. A lagelőhiány enyhítése céljából pedig kibérelt az uradalomtól 5213 hold legel őtenületet, melyet a Jiakosfságnak albérletbe szintén kiadott. 1907-ben, tehát az akció tizedik évében már mintegy 18.000 kát. hóid az állambérleti területek nagysága, mely terület 5263-kisgazdának adatott albérletbe minden haszon nélkül. Ezen területen kívül pedig még külön 15.000 kát. holdat piarcéi! ázott a kirendeltség oly módon, hogy az államnak minden rizikója nélkül lett a ruszin nép a földnek telekkönyvi tulajdonosává. Egán, miután igy földhöz jutatta a népet, a iwernélyi és jelzáloghitel rendezéséhez fogott, hogy a népet pénzügyileg önáltósitbassa. Hogy ezt oJ- érfoce&e, megalakította a községi hitelszövetkezteket és szövetkezeti árnraktárakat. Az akció tizedik évében, tehát 1907. évben, a kirendeltség. működési területén már 130 hitelszövetkezet alakult, amelyek évente 5—6 millió koronás hitelt nyújtottak kisgazda tagjaiknak s emellett a népnek mintegy másfélmillió korona takarékbetétje és 950.000 korona befizetett üzletrésze volt a szövetkezetekben. A hitelszövetkezet kötelékében 1907 év végén már 56 áruraktár működött, és semmi sem illusztrálhatja jobban azt, hogy ezek csakis a nép érdekében működtek, mint az a körülmény, hogy ezen áruraktárak összforgalma 1907 év végén 1.400.000 korona volt, míg a tiszta haszon csak 8.000 koronára rúgott. A kirendeltségnek főfeladatát képezte annak ellenőrzése, liogy a-z áruraktárakban minden a nép 'szükségletét kielégítő áru a lehető legolcsóbb áron és a legjobb minőségben árusítássók. Az állattenyésztés íötlenditése Különös gondot fordított a magyar földművelési kormányzat az állattenyésztésre; ezért létesített a kirendeltség utján Aisóvereckén egy havasi mintagazdaságot és tejgazdasági telepeket, iskolával kapcsolatosan, ahol 18 ruszin gyermek nyert évente az állattenyésztésben és tejgazdaságban oktatást. Harmóniában volt ezzel a volt kormányzatnak az a ténykedése is, hogy a ruszin hegyvidékein viszonylagosan a legigénytelenebb s leg-joibban tejelő fajimarbákat, a borzderest honosította meg s ily módon nagyobb mérvű importokkal szaporította az állatlétszámot, kedvezményes áron vagy teljesen ingyen adva az állatokat a kisgazdáknak. Az állattenyésztés fokozatos fejlesztése céljából létesített a kirendeltség a verchovimai havasokon 8000 hóid havasi Legelőt, mely havasi kultúra nemcsak a működése területén levő 7 vármegyében, hanem az egész országban követendő példaképen állott.'-72.000 korona költséggel 89 kilométer felhajtó, utat.— melyből 23 kilométer, kocsiút — készített a kirendeltség a fokozatosan kulti- vált verohovinai havasokra és évről-évre bárcá- zással mintegy 6000 darab normál jószágot vett fel 5—6 korona fübér mellett. A legelő jószág felvételénél mindig a legelőhiányban szenvedő községek részesültek elsőbbségben. Gondja volt a kirendeltségnek arra is, hogy k őszedé esel, zsomibékok szétszórásával, fűmag kiszórással, trágya tér e ge Lés sel a legelők termőképessége fokoztassék. Itatóhelyeket, pásztortanyákat, menhelyeket, istállókat létesített, a mocsaras helyeket lecsa- poltatta, az istállók közelébe 70 hold legélörészt kaszálókká alakíttatott át, hogy a marhát a beálló rossz idő esetén is jókarban lehessen tartani. 1907-ben a felépített istállók összesen 2000 darab marhának nyújtottak menedéket. A községi közlegelőket és kaszálókat, amelyek túlnyomó részben használhatatlanok voltak, a be- bofcrosodás vagy elmoosároeodás következtében, rendszeres tisztítás, rendezés, alagcsövezés, öntözés által hozamlbépessé tette. A töhbtermelésért A mezőgazdasági fejlődés előmozdítása céljából igyekezett a kirendeltség a magtermelést is javítani, valamint a néppel az itt annyira fontos takarmánynövények termelését megkedvelteim. — Hogy ez a törekvése mennyire sikerült, ragadjuk kd az 1907 év eredményét. Ebben az évben 164 községben árpát, zabot, lóheremagot, bükkönyt, burgonyát, kendert és komócsint osztottak ki összesen 132.000 korona, értékben 30.000 háziipari tanfolyamokat létesített a községekben, hogy a. lakosság a háziipari ágazatok mindegyikét begyakorolja. Ezen háziipari ágazatok voltak: a kosárfonás, seprükötés, fafaragás, nyirágab- roncs készítés. E cikkeknek nagy keresletük volt, és minden különösebb előképzettség nélkül otthon vagy a községekben létesített iparházakbao durva kéz által is előállít, hat ók voltak. A kirendeltség ezen cikkeknek értékesítéséről is gondoskodott, piacot teremtett, megrendeléseket gyűjtött s ezáltal a népet a téli évszakban bőséges haszonhoz juttatta. Az akció tizedik évében, tehát 1907-beu a kirendeltség 59 községben 25.000 korona költséggel rendezett kosárfonó, seprükötő atb. tanfolyamokat, melyeken több mint 580 kisgazda nyert az általa választott háziipari ágazatban szakszerű kiképzést. 1907 év télén a háziipari akció eredményeként 1663 kisgazda 145.239 korona 59 fillért keresett. A háziipari kosárfonás intenzivebb kiépítése céljákorona árkedvezmény mellett készpénzfizetés etilénében. Hogy mennyire fljlődött az akció révén a nép gazdasági intelligenciája, mutatja az a körülmény, hogy mig 1898-ban 6 métermázsa lóheremagot sem tudott a kirendeltség elhelyezni, 5—6 év múlva már 400 métermázsa lóheremagot osztott ki évente közöttük. Sőt ha fedezet lett volna a kirendeltség büdzséjében, mégegyiszer annyi lett volna kiosztható. A mezőgazdasági kultúra fejlesztése céljából létesített a kirendeltség egyenként 2000 korona- évá államsegéllyel 8 mintagazdaeágot, amelyek követendő példaképül szolgáltak a helyes és okszerű mezőgazdálkodásra. A lótenyésztés nemesítése és előmozdítása végett a kirendeltség évről-évre 18 hágó-mént helyezett ki a községekbe, igen mérsékelt dij mellett. A gazdasági szakismereteket pedig a kirendeltség tisztviselői különböző szakok szerint vándor-előadások tartásával terjesztették. Baromfitenyésztés, tojás-értékesités. méhte- nyésztés, selyem és haltenyésztés, ráktenyésztés és a nemes házimyulak tenyésztésére szintén nagy gondot fordított a kirendeltség. A gyógynövények gyűjtése szintén mellékkeresetet jutatott a népnek. Az 1907 évben gyűjtött gyógynövények 6737 korona keresetet nyújtottak. A gyümölcstermelést előmozdította a kirendeltség azzal, hogy évről-évre 30.000 darab gyümölcsoltványt osztott ki pár filléré® egységáron vagy teljesen ingyen, 8 ezenkívül az első tiz év alatt 60.000 darab értéktelen gyümölcsfa átoJtással megnemesittetett. — Szolyván 25 hold, Munkácson pedig 12 hold gyümölcsfaiskolát létesített. A gyümölcstermés értékesítését a kirendeltség aszalók és Gjliíry-féle szeszfőzők kiosztásával mozdította elő. A háziipar meghonosítása Mindenki előtt ismeretes dolog, hogy a hegyvidékek kultúrájának évenkint nagyon rövid idő áll rendelkezésére. Nagyon későn tavaszodik és nagyon korán beköszönt a tél. Középszámitás szerint 6 hónapot kénytelen a mezőgazda keze vesztegelni. Mennyi emergia marad ezáltal kihasználatlanul. Ezért egyik vezérelve volt a kirendeltségnek a háziipar fejlesztése. Ennek elérése céljából ból a kirendeltség 30 kát. hold nemes füztelepet létesített és annak termékeit teljesen ingyen bocsátotta a kosárfonás céljaira. S hogy csak egy példát említsek, 1906-ban 8000 korona, értékű nemes füzvesseőt osztott ki minden ellenérték nélkül. 1907-ben már 10 kosárfonó és 2 faipari termelőszövetkezet működött mintegy 560 taggal, kik novembertől márciusig a szövetkezetekben biztos keresetet találtak. A szövetkezetek forgótőkéjének és központi hitelének emelésére a földművelési kormány mindegyik szövetkezetnél 1000—1000 korona értékű üzletrészt jegyzett, továbbá- gépek és eszközök1 beszerzésére 220—220 korona évi beruházási segélyt engedélyezett. A háziipari cikkek egyenlő kivitele és tökéletesítése céljából a kirendeltség iparházakat létesített. Az akció tizedik évében már 7 tágas iparház létesült 40.000 korona költséggel. Árdánházán 24.000 korona költséggel szövetkezeti alapon szövőtelepét rendezett be. mely 30 munkással dolgozott. Az előállított cikkek a kórházak és hivatalok - részére szükséges fehérnemű volt. Beregkisfakidon és Sárosorosziban 30 darab harisnyakötőgépet osztott ki s ezzel szép jövedelmet biztosított a 12—14 éves gyermekeknek is. Alsóremetén müvirágtelepet létesített, ahol 40 leány dolgozott állandóan. Bártfán újra életre keltette 10.000 korona államsegéllyel a játékszer- készítő háziipart, mely szövetkezeti alapon 30 munkásnak nyújtott szép keresetet. Ungmegyében 1906 telén 5 községben 365 munkás 137.200 darab nádszéklapot állítótt elő. keresete 18.867 korona volt. A kirendeltséggel párhuzamosan működtek Má- ramarosban és Ugocsán az ottani iparfejlesztő bizottságok, melyek a. földművelési kormány által' nyert segélyezés folytán annyira fejlődtek, hogy gyapjuszőnyegeikkel, selyemliimzéseikkel és ko- sérkészitniényeikkel a világversenyt is kiállották. A magasabb ipari kiképzés céljából a ki rendeltség 5, egyenként 300 és 4. egyenként -100 koronás ösztöndíjas helyet alapított az ungvári állami agyagipari és a homonimai állami faipari szakiskolákban. Végül Ingyen nyújtott a kirendeltség jogvédelmet mindazon szegény ruszinoknak, akik bármely igazságos perükben jogorvoslattal vagyoníalan- ságuk miatt nem élhettek volna. A háború alatt is ioíyt a népmentés munkáin A kirendeltség tevékenysége a világháború előtti években is jelentékenye nfokozódott. Az újabb beruházások, az óriási arányú vetőinagki- oisztások, az elemi károk folytán előállott ínség- akciók, a gazdasági fejlődés előmozdítására létesített intézmények fenntartása többmillió megterhelését jelentették a magyar állam háztartásának. A világháborúban rettentő nehéz gazdasági viszonyai között is folytatta a kirendeltség áldásos működését. A kirendeltség akkori vezetője: Horváth Jenő dr. miniszteri tanácsos emberfeletti erőfeszítést tett, hogy az akció zavartalan menetét biztosítsa. Ebben az időben a kosárfonás any- nyira ki volt fejlesztve, hogy a világháború harmadile évében több mint 600 ezer kosarat szállított le a kirendeltség alföldi megrendelőinek és piacot teremtett azoknak még Törökországban is. Vetőmagkioisztások. inségakoiúk. tciiyészálla tok kiosztás® okkor sem szüneteltek, a nagy világ- felfordulásban sem hagyta magára a. volt magyar rezsim a ruszin népet. Ilyen volt az »e1nyomás« Az elmondottakból látható, hogy a kireudeit- ■s‘é£ munkaköre ée feladata felölelte a ruszin nép Ilii ........ ni mii ...... i i ^ Mi nőségek: * ^ | Smyrna, Psrsfa. 0,csó' I I I ’ Oalódi csomózással. A csehsztooák technika legnagyobb oiománya! ^nwii'»iii'ffi'iei lűi—mm miPwiHii mii mm ■■iw—iMyGMiir 011111111,1 ti, ii n1 i v i ynrpmT^ 1 Losonczi Mezőgazdasági I I Gépgyár Részvénytársaság. 8 Gazdaságosan csak akkor termel ha I a szabadalmazott R. Vili. sorban- I I trágyázd vetőgépiinket 8 használja. V;; H Nagy műtrágya megtakarítás! Óriási terméstöbbletek! Csekély vonóerő, egyszerű kezelés. Könnyen tisztítható, tehat hosszú az ■ SS - élettár! ama. 1 Egyszeri! tolőkerekes és kanalas § | vetődének. 1 i Szabadalmazott traktorvetőeépek. § NAPI 40-50 hold teljesítménnyel. Mielőtt vetögépet vesz, saját érdekében kérjen ajánlatot.
